 |
|
|
|
|
|
|
|
 |
|||||||
 |
|||||||
 |
 |
 |
|||||
 |
|||||||
 |
 |
||||||
 |
|||||||
 |
 |
||||||
 |
|||||||
 |
 |
||||||
 |
|||||||
 |
 |
 |
|||||
 |
|||||||
 |
 |
 |
|||||
 |
|||||||
 |
 2010. június 9. A "statáriális törvény- és alkotmánymódosítások" ellen A demokratikusan megválasztott parlamenti többség, az új parlament megalakulása óta, olyan esetekben is alkalmazza a törvényjavaslatok sürgősségi tárgyalásának kivételes eljárását, amikor az teljesen indokolatlan. Ezekben az esetekben, nem a törvény-előkészítésnek a jogalkotási törvényben előírt rendjében folyik a javaslatok tárgyalása, hanem statáriális eljárásban. Ezt a módszert alkalmazzák most, az alkotmánybírák jelölési rendszerének (kormány)többségivé alakítása érdekében, az Alkotmánybíróságról szóló törvény és az Alkotmány módosítása során. (Az elmúlt 21 évben, a mindenkori kormánypárti, illetve ellenzéki frakcióknak - a parlamenti erőviszonyoktól függetlenül - meg kellett egyezniük az alkotmánybíró jelölések során. Mostantól viszont már bírójelölt is csak abból lehet, akit a kormánypárti többség a jelölő-bizottságban támogat.) Olyan körülmények között élnek ezzel, a nyilvános vitát ellehetetlenítő eljárási megoldással, amikor két alkotmánybírói poszt évek óta betöltetlen, tehát néhány napon bizonyosan nem múlik az új jelölési rendszer minél több szempontot figyelembevevő kialakítása. "Mellékesen" az alkotmánymódosításról szóló javaslat minden indokolás nélkül hatályon kívül kívánja helyezni a jelenlegi alkotmányszövegnek az új Alkotmány előkészítése négyötödös szabályaira vonatkozó rendelkezéseit is. A Nyilvánosság Klub, miközben aggódik amiatt, hogy a nemzeti együttműködés alkotmányos garanciáit elsöprik, és egy alkotmányos intézményt pártkatonák jelölésével jelentéktelenítenek el, külön is aggályosnak tartja, hogy mindez a nyilvánosság követelményének teljes figyelmen kívül hagyásával történik. A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete
|
 |
