Szegedi Városi Ügyészség
1.B.3444/2008/1.

H A T Á R O Z A T
feljelentés elutasításáról

A közösség elleni izgatás miatt a Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete nevében Kenedi János által a Legfőbb Ügyészségen Polgár Tamás ellen 2008. május 08. napján kelt - a városi ügyészségre 2008. május 13. napján érkezett - feljelentést a Be. 174.§ (1) bekezdés a.) pontja alapján

e l u t a s í t o m.

A határozat ellen a Be. 228. § (1) bekezdése alapján a közléstől számított nyolc napon belül panasznak van helye a Csongrád Megyei Főügyészséghez. Az esetleges panaszt a Szegedi Városi Ügyészségen célszerű írásban előterjeszteni.

I N D O K O L Á S

A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete nevében eljáró Kenedi János - feljelentő - számítógépes hálózat útján - "Nyílt levél a legfőbb ügyészhez" című e-mailben - 2008. május 8. napján feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen az alábbi tényállás alapján:

Internetes források szerint a Szögedi Magyar Majális elnevzésű, 2008. május 1-4. között tartott rendezvényen Polgár Tamás (alias Tomcat) a következő tartalmú kijelentést tette: "Ott basztuk el 56-ban, hogy az ávósokkal együtt nem kötöttük fel a gyerekeiket is, mert tessék, ma ennek isszuk a levét. Ha újra akasztgatunk, nem szabad még egyszer elkövetni ezt a hibát. Nem szép dolog egy ötéves gyerek felakasztva, de nem kell odanézni."

A feljelentő szerint a hivatkozott kijelentés - mint nyíltan gyűlöletre uszító mondatok - alkalmas a Btk. 269.§ b.) pontjába ütköző és aszerint minősülő közösség elleni izgatás bűntettének a megállapítására.

A hivatkozott feljelentés 2008. május 13. napján került megküldésre a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Szegedi Városi Ügyészségre.

A Btk. 269.§-ban foglalt közösség elleni izgatás bűntettét az követi el, aki nagy nyilvánosság előtt
a.) a magyar nemzetet
b.) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít.

A bűncselekmény abban az esetben valósul meg, amennyiben valamennyi törvényi tényállási elem maradéktalanul megállapítható.

Jelen esetben az alábbi tényállási elemeket kell büntetőjogilag vizsgálni:
1. a bűncselekmény elkövetésének módja, helyszíne: a nagy nyilvánosság,
2. a bűncselekmény speciális jogi tárgya: (jelen esetben) a lakosság egyes csoportja,
3. a bűncselekmény elkövetési magatartása: a gyűlöletre uszítás.

1. A nagy nyilvánosságról büntetőjogi szempontból akkor lehet beszélni, ha az elkövetés helyszínén nagyobb létszámú személy van jelen, legalább annyi, hogy pontos számuk egyszeri ránézéssel nem állapítható meg.
Nagy nyilvánosságon a bűncselekmények sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz, vagy sokszorosítás útján való elkövetését is érteni kell.
Így jelen esetben az internetes elkövetés kétségtelenül a nagy nyilvánosság törvényi tényállási elemét megvalósítja.

2. A bűncselekmény - védett - speciális jogi tárgya, a magyar nemzet, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai. Jelen feljelentés az "ávósokat" illetve gyerekeiket érinti.

Az ÁVO (Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya), illetve ÁVH (Államvédelmi Hatóság) a Magyar Népköztársaság politikai rendőrségeként 1946-tól 1956-ig működött. "Ávósoknak" tekintendőek voltak azok a személyek, akik a hivatkozott szervezetek megbízásából tevékenykedtek. Létszámuk több tízezerre becsülhető.

Jelen bűncselekmény szempontjából az "ávósok" a lakosság egyes csoportjának tekintendőek. Hangsúlyozandó, hogy ez a lakossági csoport már nem létező.
Így megállapytható, hogy "ávósok", mivel már történelmi kategória, nem lehetnek jogi tárgyai e bűncselekménynek. Az "ávósok gyerekei" képezhetik a bűncselekmény speciális jogi tárgyát.

3. A gyűlöletre uszítás büntetőjogilag a Btk. kommentár és a hatályos bírói gyakorlat értelmezése szerint olyan kijelentés, amelyek döntően nem átgondolt, ésszerű, tudatosított indokból, hanem indulatból fakadó ellenséges, ártó megnyilvánulást igyekszik kiváltani. Aki uszít, az nem az értelemhez szól, hanem az ösztönöket célozza meg, kifejezetten mások érzelmi világára kíván hatni a szenvedélyek felkorbácsolása révén, számolva azzal, hogy a felszított ellenséges indulatok kitörhetnek, és fékezhetetlenné válhatnak.
A gyűlölet olyan negatív, erős ellenszenvet magába sűrítő heves, ellenséges érzelem, amely nélkülözi a józan megfontolást és a tények, érvek ütköztetésére, tárgyilagos mérlegelésére képtelenül izzó indulati, érzelmi töltéssel fordul tárgyával szembe.

Az Alkotmánybíróság a vontakozó határozataiban (30/1992. (V.26.), 36/1994. (VI.24.) számú AB határozatok) kifejtette, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága olyan kijelentéseket, elveket és nézeteket is megilleti, amelyek akár sértőek, meghökkentőek vagy akár aggodalmat keltőek lehetnek, anélkül, hogy bűncselekményt valósítanának meg. A gyűlöletre uszítás durva visszaélés a szólásszabadsággal szemben, az erőszak érzelmi előkészítése.

A vonatkozó bírói gyakorlat értelmében a gyűlöletre uszítás során az elkövető nem csupán érzéseit, esetleg sértő nézeteit osztja meg hangulatkeltő módon másokkal, hanem olyan feszültséget gerjesztő magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a szenvedélyeket felszítsa, a társadalmi békét sértse. Az uszító magatartásba továbbá beletartozik, hogy a felhevített gyűlölet esetleg szélsőséges aktivitásba, erőszakos cselekménybe megy át, ezáltal az uszító magatartás következtében az említett erőszakos magatartás reális és közvetlen veszélyével kell számolni.

Így a bírói gyakorlat értelmében a gyűlöletre uszítás feltételei az alábbiak: az elkövető erőszakos cselekedet kifejtésére hív fel, a veszélyeztetett jogok konkrétak, valamint az erőszakos cselekedet közvetlenül fenyeget.

A feljelentésben hivatkozott kijelentést megvizsgálva rögzíthető, hogy a feljelentett személy egy múltbéli történelmi eseménnyel kapcsolatban közölte véleményét a nyilvánossággal (első mondat), valamint egy jövőbeli, feltételezett helyzetet említ, ("Ha újra akasztgatunk...") melynek bekövetkezésére nem hív fel. A feljelentett személy csupán hipotetikusan és közvetve tesz említést erőszakról.
Így megállapítható, hogy a veszélyeztetett jogok nem konkrétak és így - a feljelentett személy kijelentései alapján - erőszakos cselekedet közvetlen veszélye sem fenyeget.

Továbbá az is megállapítható, hogy a feljelentett személy nem egy közvetlen vészhelyzetet előidéző erőszakos cselekdetre hív fel, hanem - erkölcsileg ugyan elítélhető módon - véleményét, gondolatait osztja meg a nyilvánossággal.

Összességében megállapítható, hogy a feljelentésben hivatkozott idézet nem alkalmas a közösség elleni izgatás bűntettének, sem más a Btk.-ban nevesített egyéb bűncselekménynek a megállapítására.
A feljelentett személy kijelentése "Nem szép dolog egy ötéves gyerek felakasztva, de nem kell odanézni." kétségtelenül kihívó és erkölcsileg elítélendő, a véleménynyilvánítás szabadságába sorolható - bár a szólásszabadság kereteit talán feszegeti, azonban azt át nem töri -, azonban semmiképp sem a büntetőjog kompetenciájába tartozó mondat.

Így a hivatkozottak alapján jelen esetben törvényi tényállási elem (gyűlöletre uszítás) hiányában a hivatkozott bűncselekmény nem valósul meg, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint a feljelentést - mivel a hivatkozott cselekmény nem bűncselekmény - elutasítottam.

Szeged, 2008. május 13.

Dr. Szántó Gábor
vezető ügyész