Csongrád Megyei Főügyészség
(a Szegedi Városi Ügyészség útján)

Tárgy:
Panasz a Szegedi Városi Ügyészség 1.B.3444/2008/1. számú, feljelentést elutasító határozata ellen

A Nyilvánosság Klub országos egyesület képviseletében a fenti számú ügyben hozott feljelentést elutasító, 2008. május 21-én kézhezvett határozat ellen a törvényes határidőben

p a n a s z t

nyújtok be és kérem, hogy a Be. 199. § (1) bek. a) pontja alapján a tárgyban hivatkozott, feljelentést elutasító határozatot hatályon kívül helyezni és a nyomozást elrendelni szíveskedjenek.

A Nyilvánosság Klub a Legfőbb Ügyésznek május 7-én írt levelében kérte, hogy az ügyészség közösség elleni izgatás alapos gyanúja miatt - hivatalból! - indítson büntetőeljárást Polgár Tamásnak (Tomcat) a Szögedi magyar majális 2008. május 1-4. között tartott rendezvényén tett, majd saját internetes blogjában megismételt következő kijelentése miatt: "... ott basztuk el 56-ban, hogy az ávósokkal együtt nem kötöttük fel a gyerekeiket is, mert tessék, ma ennek isszuk a levét. Ha újra akasztgatunk, nem szabad még egyszer elkövetni ezt a hibát. Nem szép dolog egy ötéves gyerek felakasztva, de nem kell odanézni."

Itt jegyezzük meg, hogy az Egyesület nem kívánt feljelentő lenni, az eljárás hivatalból történő megindítását kérte a Legfőbb Ügyésztől. A nyílt levél nem a feljelentés szinonimája.
Azt is észrevételezzük, hogy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság - az interneten való ismétlésre tekintettel - nem a Szegedi Városi Ügyészség, mivel a "nagy nyilvánosságot" (vagy a "még nagyobb" nyilvánosságot) a internetes közlés valósítja meg, nem pedig az általunk nem ismert számú közönség a "Szögedi Magyar Majális" elnevezésű rendezvényen. Erre utalás is történik a panaszolt határozatban.

A Szegedi Városi Ügyészség elutasító határozatát azzal indokolta, hogy a hivatkozott cselekmény nem bűncselekmény. Az indokolás a bírói gyakorlatra hivatkozik, mely szerint a gyűlöletre uszítás megállapíthatóságának három feltétele van: az elkövetőnek erőszakos cselekedet kifejtésére kell felhívnia, a veszélyeztetett jogoknak konkrétaknak kell lenniük, valamint az erőszakos cselekedetnek közvetlenül kell fenyegetnie.
Megítélésünk szerint az indokolás többszörösen téves.
Egyrészt: az ügyészségnek nem a "bírói gyakorlatot" kell követnie, hanem a vonatkozó jogszabályokat, tekintettel arra, hogy a.) a bírói gyakorlat változó, b.) az ügyészség maga is jogalkalmazó szerv. Másrészt: gyerekek felakasztását javasolni minden tekintetben kimeríti az erőszakos cselekedetekre való felhívás fogalmát, ami a lehető legkonkrétabb módon veszélyezteti emberek jogait, köztük az élethez való jogát is, és egy olyan személy részéről, aki már számos erőszakos cselekmény szervezésében vett részt, a fenyegetés közvetlennek minősül. Álláspontunk szerint a nagy nyilvánosság előtt elhangzott, majd az interneten keresztül megismételt kijelentés még a hivatkozott bírói gyakorlat tesztjének is megfelel.

Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság a Btk. 269.§-ában szabályozott közösség elleni izgatás alkotmányosságának megállapításáról szóló 30/1992. (V. 26.) AB határozatában az erőszakos cselekedet kifejtésére történő felhívást, illetve az erőszakos cselekedettel való közvetlen fenyegetést nem tekintette a véleményszabadság alkotmányos korlátjának minősülő gyűlöletre uszítás fogalmi elemének. Az AB határozat értelmezésében az uszítás nem erőszakra, hanem gyűlöletre való felhívás: "a gyűlöletkeltés az erőszak érzelmi előkészítése... A társadalmi rend és béke - a Btk szóhasználatával a köznyugalom - ilyen megzavarása mögött ott van nagyszámú egyéni jog megsértésének a veszélye is: a csoport ellen felszított indulat fenyegeti a csoporthoz tartozók becsületét, méltóságát (szélsőséges esetben életét is), megfélemlítéssel korlátozza őket más jogaik gyakorlásában is (köztük a szabad vélemény-nyilvánításban.) Az (1) bekezdésben szankcionált magatartás olyan veszélyt hordoz egyéni jogokra is, amelyek a közvetlen tárgyként szereplő köznyugalomnak olyan súlyt adnak hogy - a IV. pontban történt kifejtés szerint - a véleményszabadság korlátozása szükségesnek és arányosnak tekinthető. Noha a mérlegelés gyakorlati eredménye hasonló, ebben a gondolatmenetben nem csupán a köznyugalom megzavarásának intenzitásáról van szó, amely egy bizonyos mérték fölött ("clear and present danger") igazolja a szabad véleménynyilvánításhoz való jog korlátozását. Itt az a döntő, hogy mi került veszélybe: az uszítás az alkotmányos értékrendben szintén igen magasan álló alanyi jogokat veszélyeztet."
Megítélésünk szerint tehát feltéve, de meg nem engedve, hogy a feljelentés tárgyát képező kijelentés nem hív fel erőszakos cselekedetre (szerintünk felhív), nem veszélyeztet konkrét jogokat (szerintünk veszélyeztet), és nem fenyeget közvetlenül erőszakos cselekedettel (szerintünk fenyeget) a közösség elleni izgatás - mint a köznyugalom elleni bűncselekmény - tényállása megvalósulásához az erőszak érzelmi előkészítéseként elegendő a gyűlöletre való felhívás és ezzel a köznyugalom megzavarására való alkalmasság. Ennek a követelménynek pedig megfeleltek Polgár Tamás kijelentései. Kérjük ezért a Megyei Főügyészséget, hogy a Városi Ügyészség határozatát hatályon kívül helyezni és a nyomozást elrendelni szíveskedjék.

Budapest, 2008. május 27.

a Nyilvánosság Klub országos egyesület
képviseletében

mell.: jogi képviselő meghatalmazása