2002. január 13.

Visszaélés az "ügynöktörvénnyel"

Habár többször is módosították az "ügynöktörvény"-t az elmúlt évtizedben, eredeti, rendszerváltó célját - az átlátható és tiszta közélet személyi feltételeinek biztosítását - nem változtatták meg a törvényhozók. Alkotmánybírósági határozat is szavatolja az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek, közbizalommal övezett tisztségviselők és politikai közvéleményformálók pártállami múltjának szigorú szabályok szerinti átvilágítását. Eszerint az ügynökbírák garantálják a lusztrációs eljárás alá vont közszereplők nevének anonimitását mindaddig, amíg az érintett saját maga nem vállalja azt a jogkövetkezményt, hogy nevének a Magyar Közlönyben való megjelentetésével nyilvánosságra kerüljön ügynöki kapcsolata a néhai politikai rendőrséggel. Ha azonban az informátori szerepet az ügynökbírák nem tudják dokumentumok alapján bizonyítani, akkor az átvilágított személy névtelensége épp olyan szent és sérthetetlen része a közélet tisztaságának, mint a bizonyítottan ügynök nevének kötelességszerű nyilvánosságra hozatala, kivéve, ha ennek elkerülése végett az érintett személy lemond munkaköréről. Hogy az átvilágított ártatlan, vagy hogy az átvilágított és érintettnek találtatott, de az állásáról lemondó személy neve sérthetetlen titok, olyan jogszabályi előírás, amelyet eleddig csupán a Magyar Rádió Rt. elnökének és alelnökének volt mersze megszegni. Kondor Katalin vette magának a bátorságot, hogy diszkrecionális jogot gyakoroljon, s maga állítsa össze a Magyar Rádió dolgozói közül az átvilágítandó személyek listáját, azok tudta és beleegyezése nélkül. Ezt akár az ügynökbírák kérték tőle, akár önszorgalomból tette, a törvény nem hatalmazta fel rá. "Meggyőződése" - amelyet minap a sajtóban kifejtett - vagyis hogy vannak olyanok, akik azért hagyták el sietősen a munkahelyüket, mert az ügynökbírák rostáján fennakadtak -, nemcsak az "ügynöktörvény" szabályait rúgja fel, hanem sérti mindazon személyek jogát jóhírnevükhöz és szakmai hitelük megtartásához, akik épp a Kondor által létrehozott politikai körülmények miatt távoztak "sietősen" a közszolgálati állásukból. Demoralizálja a munkahelyi atmoszférát és alkotmányos alapjogokat sért Hollós János alelnök körlevele is. Ebben az "ügynöktörvény" előírásait megszegve, előírja az átvilágított munkatársaknak, hogy az átvilágításuk eredményét tartalmazó bírósági határozatot szolgáltassák be munkáltatójuknak, jóllehet azok nem az irattári közvagyon részei, hanem az egyén személyes - jogilag védett magántitkot tartalmazó - dokumentumai. Hollétéről kizárólag maga az átvilágított személy határozhat az információs önrendelkezési joga alapján.
Megakadályozandó, hogy a közélet tisztaságát előmozdító törvényt az elnök és az alelnök a Magyar Rádió munkatársainak megfélemlítésére, a közszolgálati intézmény demoralizálására használhassa fel, a Nyilvánosság Klub felkéri az adatvédelmi ombudsmant, hogy vizsgálja meg a vezetői intézkedések és nyilatkozatok következtében kialakult, az adatkezelés alkotmányosságát sértő állapotot.

A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete

   Levélváltás az adatvédelmi biztossal

   A Nyilvánosság Klub állásfoglalása