2019. január 27., vasárnap

A közügyek vitathatóságáért (a Nyilvánosság Klub az Alkotmánybírósághoz fordul)
1993. augusztus 1.

A Büntetőtörvénykönyvnek a pártállami időkből örökölt, a hatóság vagy hivatalos személy megsértéséről szóló szabálya olyan tényállítások, híresztelések vagy kifejezések használatát tilalmazza, amelyek alkalmasak lehetnek a hivatalos személy, vagy a hatóságot képviselő hivatalos személy megsértésén keresztül a hatóság becsületének csorbítására. Ez a rendelkezés, mely a politikai vezetés bírálatát elfojtja, a közügyek vitatását lehetetlenné teszi, nyilvánvalóan ellentétes az új alkotmánynak a véleménynyilvánítás szabadságát deklaráló szabályával. Ezt az új politika nem söpörte el, hanem immár saját érdekében használta fel. Így történhetett, hogy a miniszterelnök feljelentése alapján elmarasztalták azt az ellenzéki képviselőt, aki az egykori belügyminiszterrel kapcsolatban úgy merészelt nyilatkozni a televízió nyilvánossága előtt, hogy az az 1990-es taxisblokád alkalmával a tömegbe lövetést "fontolgatta". A másodfokú bíróság jogerős ítéletében elmarasztalta a képviselőt, mégpedig kifejezésének a becsület csorbítására alkalmas módja miatt. A fellebbezési fórum - sajátos módon - a sértőnek ítélt kijelentéssel kapcsolatban nem látta indokoltnak, hogy elrendelje a valóság bizonyítását. Vagyis az elmarasztaló ítélet anélkül született, hogy a bíróság megvizsgálta volna, vajon a miniszter valóban mondta-e, amit terhére rótt a képviselő.
Paradox módon a Btk. 1993 tavaszán végrehajtott módosítása során a szabály tovább szigorodott. Egyrészt szinte az egész államapparátus a "sérthetetlen" személyi körbe került. Másrészt azóta a bűncselekmény felső büntetési tételét egyről két év szabadságvesztésre emelték, a nagy nyilvánosság előtti sértegetés pedig vétségből bűntetté szigorodott, kettő helyett maximum három esztendő börtönnel fenyegetve. Így Lengyel László társadalomtudósra, aki egy előadásában a magyar közigazgatásban kialakult korrupcióról szólt, akár háromévi szabadságvesztés is kiszabható bíráló szavai miatt.
Megítélésünk szerint a Btk. 232. paragrafusa, amely kriminalizálja a közügyekben folytatandó nyílt vitát, egy jogállamban megengedhetetlen mértékben korlátozza a véleménynyilvánítási jogot és a sajtószabadságot, így sérti az alkotmány 61. paragrafus (1) és (2) bekezdését. Ezért a Nyilvánosság Klub az Alkotmánybíróságnál indítványozza e jogszabályi rendelkezés utólagos alkotmányossági felülvizsgálatát.

A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete