A Büntetőtörvénykönyvnek a pártállami időkből örökölt, a hatóság
vagy hivatalos személy megsértéséről szóló szabálya olyan tényállítások,
híresztelések vagy kifejezések használatát tilalmazza, amelyek alkalmasak
lehetnek a hivatalos személy, vagy a hatóságot képviselő hivatalos személy
megsértésén keresztül a hatóság becsületének csorbítására. Ez a rendelkezés,
mely a politikai vezetés bírálatát elfojtja, a közügyek vitatását lehetetlenné
teszi, nyilvánvalóan ellentétes az új alkotmánynak a véleménynyilvánítás
szabadságát deklaráló szabályával. Ezt az új politika nem söpörte el, hanem
immár saját érdekében használta fel. Így történhetett, hogy a miniszterelnök
feljelentése alapján elmarasztalták azt az ellenzéki képviselőt, aki az egykori
belügyminiszterrel kapcsolatban úgy merészelt nyilatkozni a televízió
nyilvánossága előtt, hogy az az 1990-es taxisblokád alkalmával a tömegbe
lövetést "fontolgatta". A másodfokú bíróság jogerős ítéletében elmarasztalta a
képviselőt, mégpedig kifejezésének a becsület csorbítására alkalmas módja miatt.
A fellebbezési fórum - sajátos módon - a sértőnek ítélt kijelentéssel
kapcsolatban nem látta indokoltnak, hogy elrendelje a valóság bizonyítását.
Vagyis az elmarasztaló ítélet anélkül született, hogy a bíróság megvizsgálta
volna, vajon a miniszter valóban mondta-e, amit terhére rótt a képviselő.
Paradox módon a Btk. 1993 tavaszán végrehajtott módosítása során a
szabály tovább szigorodott. Egyrészt szinte az egész államapparátus a
"sérthetetlen" személyi körbe került. Másrészt azóta a bűncselekmény felső
büntetési tételét egyről két év szabadságvesztésre emelték, a nagy nyilvánosság
előtti sértegetés pedig vétségből bűntetté szigorodott, kettő helyett maximum
három esztendő börtönnel fenyegetve. Így Lengyel László társadalomtudósra, aki
egy előadásában a magyar közigazgatásban kialakult korrupcióról szólt, akár
háromévi szabadságvesztés is kiszabható bíráló szavai miatt.
Megítélésünk szerint a Btk. 232. paragrafusa, amely kriminalizálja
a közügyekben folytatandó nyílt vitát, egy jogállamban megengedhetetlen
mértékben korlátozza a véleménynyilvánítási jogot és a sajtószabadságot, így
sérti az alkotmány 61. paragrafus (1) és (2) bekezdését. Ezért a Nyilvánosság
Klub az Alkotmánybíróságnál indítványozza e jogszabályi rendelkezés utólagos
alkotmányossági felülvizsgálatát.
A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete