A legfőbb ügyésznek2008. május 7.

Dr. Kovács Tamás úrnak,

legfőbb ügyész

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Internetes források szerint a Szögedi magyar majális elnevezésű, 2008. május 1-4. között tartott rendezvényen Polgár Tamás (Tomcat) a következő tartalmú kijelentést tette:

"... ott basztuk el 56-ban, hogy az ávósokkal együtt nem kötöttük fel a gyerekeiket is, mert tessék, ma ennek isszuk a levét. Ha újra akasztgatunk, nem szabad még egyszer elkövetni ezt a hibát. Nem szép dolog egy ötéves gyerek felakasztva, de nem kell odanézni."

Megítélésünk szerint ezek a a nyíltan gyűlöletre uszító mondatok kimerítik a Büntető törvénykönyv 269. §-ában szabályozott közösség elleni izgatás hivatalból üldözendő tényállását. Elvárjuk a legfőbb ügyészségtől, hogy indítson eljárást az ügyben.

A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tomcat akasztófázása ügyében cselekvést várnak az ügyészségtől (MTI)

Budapest, 2008. május 7., szerda

Tomcat akasztófázása ügyében cselekvést várnak az ügyészségtől

Egyelőre nem érkezett meg a Legfőbb Ügyészségre az a levél, amelyet a Nyilvánosság Klub ügyvivői testülete küldött a Tomcat néven ismert Polgár Tamás egy kijelentése miatt - mondta Borbély Zoltán ügyészségi szóvivő.

A Nyilvánosság Klub szerdán az MTI-nek is eljuttatta a legfőbb ügyésznek címzett nyílt levelet, amelyben azt írták: Polgár Tamás a Szögedi magyar majális május 1-4. között tartott rendezvényén olyan kijelentést tett, amely megítélésük szerint nyíltan gyűlöletre uszító mondatokat tartalmaz és ez kimeríti a közösség elleni izgatás hivatalból üldözendő tényállását.

A levél idézi Tomcat szavait, miszerint hiba volt, hogy 1956-ban nem kötötték fel az ávósokkal együtt a gyerekeiket is, és ha "akasztgatnak", ezt a hibát nem szabad újra elkövetni. Mint írják, a civil szervezet "elvárja a Legfőbb Ügyészségtől, hogy indítson eljárást az ügyben".

A hatályos jogszabály szerint a köznyugalom elleni bűncselekmények körén belül közösség elleni izgatást az követi el, aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít. Ez a bűntett három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

MTI

  

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tomcat ellen eljárást indulhat (MTI)

Budapest, 2008. május 8., csütörtök

Megérkezett a Legfőbb Ügyészségre a Nyilvánosság Klub levele - büntetőeljárás indulhat Tomcat ellen

Megérkezett a Legfőbb Ügyészségre csütörtökön az a Nyilvánosság Klub ügyvivői testülete által fogalmazott nyílt levél, amelynek alapján a Tomcat néven ismert Polgár Tamás ellen akár büntetőeljárás is indulhat - közölte Borbély Zoltán ügyészségi szóvivő az MTI-vel

A csütörtökön beérkezett levél bejelentésnek minősül, így elvileg indítható büntetőeljárás az ügyben, ha a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészség így határoz - tájékoztatta Borbély Zoltán az MTI-t.

A Nyilvánosság Klub szerdán juttatta el az MTI-nek azt a legfőbb ügyésznek címzett nyílt levelet, amelyben azt írták: Polgár Tamás a Szögedi magyar majális május 1-je és 4-e között tartott rendezvényén olyan kijelentést tett, amely megítélésük szerint nyíltan gyűlöletre uszító mondatokat tartalmaz, és ez kimeríti a közösség elleni izgatás hivatalból üldözendő tényállását.

A levél idézi Tomcat szavait, melyek szerint hiba volt, hogy 1956-ban nem kötötték fel az ávósokkal együtt a gyerekeiket is, és ha "akasztgatnak", ezt a hibát nem szabad újra elkövetni.

A hatályos jogszabály szerint a köznyugalom elleni bűncselekmények körén belül a közösség elleni izgatást az követi el, aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít. Ez a bűntett három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

MTI

  

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ügyészségen a Tomcat-beszéd "iratai" (Népszava online)

Budapest, 2008. május 9., péntek

Ügyészségen a Tomcat-beszéd "iratai"

A törvényes határidőn belül döntés születik arról, indít-e eljárást az ügyészség Polgár Tamás, Tomcat ellen közösség elleni izgatás miatt. A Nyilvánosság Klub a férfi ávósok gyerekeinek felakasztására vonatkozó kijelentése miatt kéri mindezt az ügyészségtől. Szakértők kétlik, hogy eredményes lehet a felelősségre vonás.

Megérkezett az ügyészséghez a Nyilvánosság Klub azon levele, amelyben szorgalmazzák, hogy indítsanak hivatalból eljárást Polgár Tamás, Tomcat ellen közösség elleni izgatás miatt - tudatta lapunkkal Borbély Zoltán. A Legfőbb Ügyészség szóvivője hozzátette: az eljárás megindításáról a törvényes határidőn belül döntés születik. A klub álláspontja szerint Polgár Tamás a szegedi magyar majálison kimerítette a Büntető törvénykönyv szerinti izgatás fogalmát, amikor azt mondta: 56-ot ott rontották el, hogy nem akasztották fel az ávósokkal együtt azok gyerekeit is.

Kérdéses azonban, hogy ha megindítanák az ügyészségi eljárást, hozhatna-e az valódi eredményt. A lapunk által megkérdezett jogi szakértők elmondták, a sérelmezett szövegben nincsen konkrét közösség, ami ellen uszítanának. Ávósok ugyanis már nincsenek, ebből kifolyólag úgymond gyerekeik sem, tehát nem tudni, milyen közösség ellen izgathatott volna Tomcat.

Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügy-miniszter úgy fogalmazott: a jelenlegi törvény gyakorlatilag nem teszi lehetővé, hogy emiatt felelősségre vonjanak bárkit is. Erre még nem is igazán volt példa - tette hozzá. A beszédben ráadásul nincs konkrét hely, időpont vagy cselekedetre való felszólítás, ezáltal pedig a kijelentés nem valósít meg közvetlen veszélyt sem, ami az esetleges elmarasztaló ítélethez szükséges lenne - vélte Bárándy. A közösség elleni izgatás szabályozását egyébként már többször is próbálták szigorítani, ám az erre vonatkozó törekvéseket az Alkotmánybíróság rendre elutasította a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva.

Az mindenesetre biztos, hogy szélsőségeseket eddig már több megnyilvánulásukért is próbáltak felelősségre vonni, eddig kevés sikerrel. Legutóbb például azt az eljárást szüntették meg, amelyben azzal vádolták Tomcatet, hogy ő bujtott fel két férfit tavaly október 23-án arra, hogy másszanak fel a Lánchídra. De felmentő ítélet született akkor is, amikor Budaházy Györgyöt próbálták alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása előkészülete miatt felelősségre vonni több publikációja miatt is. A bíróság ekkor kimondta: a véleménynyilvánítás szabadságát átlépte, de nem tett büntetőtörvénybe ütközőt.

Népszava online

  

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Csongrád megyében indulhat büntetőeljárás Tomcat ellen (MTI)

Budapest, 2008. május 9., péntek

Csongrád megyében indulhat büntetőeljárás Tomcat ellen

A Csongrád Megyei Főügyészségre továbbította a Legfőbb Ügyészség azt nyílt levelet, amelyet a Nyilvánosság Klub ügyvivői testülete fogalmazott, és amely alapján akár büntetőeljárás is indulhat a Tomcat néven ismert Polgár Tamás ellen - értesült a HavariaPress.

A Legfőbb Ügyészséghez csütörtökön beérkezett levél bejelentésnek minősült, így a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező határozatától függően elvileg büntetőeljárás is indítható az ügyben.

A Nyilvánosság Klub nyílt levelében azt írta: a Szögedi magyar majális május 1. és 4. között tartott rendezvényén a blogger olyan kijelentést tett, amely megítélésük szerint nyíltan gyűlöletre uszító mondatokat tartalmaz, és kimeríti a közösség elleni izgatás tényállását. A levél idézi Tomcat szavait, melyek szerint hiba volt, hogy 1956-ban nem kötötték fel az ávósokkal együtt a gyerekeiket is, és ha "akasztgatnak", ezt a hibát nem szabad újra elkövetni.

A hatályos jogszabály szerint a köznyugalom elleni bűncselekmények körén belül a közösség elleni izgatást az követi el, aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít. Ez a bűntett akár három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

MTI

  

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Szegedi Városi Ügyészség határozata

Szegedi Városi Ügyészség
1.B.3444/2008/1.

H A T Á R O Z A T
feljelentés elutasításáról

A közösség elleni izgatás miatt a Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete nevében Kenedi János által a Legfőbb Ügyészségen Polgár Tamás ellen 2008. május 08. napján kelt - a városi ügyészségre 2008. május 13. napján érkezett - feljelentést a Be. 174.§ (1) bekezdés a.) pontja alapján

e l u t a s í t o m.

A határozat ellen a Be. 228. § (1) bekezdése alapján a közléstől számított nyolc napon belül panasznak van helye a Csongrád Megyei Főügyészséghez. Az esetleges panaszt a Szegedi Városi Ügyészségen célszerű írásban előterjeszteni.

I N D O K O L Á S

A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete nevében eljáró Kenedi János - feljelentő - számítógépes hálózat útján - "Nyílt levél a legfőbb ügyészhez" című e-mailben - 2008. május 8. napján feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen az alábbi tényállás alapján:

Internetes források szerint a Szögedi Magyar Majális elnevzésű, 2008. május 1-4. között tartott rendezvényen Polgár Tamás (alias Tomcat) a következő tartalmú kijelentést tette: "Ott basztuk el 56-ban, hogy az ávósokkal együtt nem kötöttük fel a gyerekeiket is, mert tessék, ma ennek isszuk a levét. Ha újra akasztgatunk, nem szabad még egyszer elkövetni ezt a hibát. Nem szép dolog egy ötéves gyerek felakasztva, de nem kell odanézni."

A feljelentő szerint a hivatkozott kijelentés - mint nyíltan gyűlöletre uszító mondatok - alkalmas a Btk. 269.§ b.) pontjába ütköző és aszerint minősülő közösség elleni izgatás bűntettének a megállapítására.

A hivatkozott feljelentés 2008. május 13. napján került megküldésre a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Szegedi Városi Ügyészségre.

A Btk. 269.§-ban foglalt közösség elleni izgatás bűntettét az követi el, aki nagy nyilvánosság előtt
a.) a magyar nemzetet
b.) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít.

A bűncselekmény abban az esetben valósul meg, amennyiben valamennyi törvényi tényállási elem maradéktalanul megállapítható.

Jelen esetben az alábbi tényállási elemeket kell büntetőjogilag vizsgálni:
1. a bűncselekmény elkövetésének módja, helyszíne: a nagy nyilvánosság,
2. a bűncselekmény speciális jogi tárgya: (jelen esetben) a lakosság egyes csoportja,
3. a bűncselekmény elkövetési magatartása: a gyűlöletre uszítás.

1. A nagy nyilvánosságról büntetőjogi szempontból akkor lehet beszélni, ha az elkövetés helyszínén nagyobb létszámú személy van jelen, legalább annyi, hogy pontos számuk egyszeri ránézéssel nem állapítható meg.
Nagy nyilvánosságon a bűncselekmények sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz, vagy sokszorosítás útján való elkövetését is érteni kell.
Így jelen esetben az internetes elkövetés kétségtelenül a nagy nyilvánosság törvényi tényállási elemét megvalósítja.

2. A bűncselekmény - védett - speciális jogi tárgya, a magyar nemzet, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai. Jelen feljelentés az "ávósokat" illetve gyerekeiket érinti.

Az ÁVO (Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya), illetve ÁVH (Államvédelmi Hatóság) a Magyar Népköztársaság politikai rendőrségeként 1946-tól 1956-ig működött. "Ávósoknak" tekintendőek voltak azok a személyek, akik a hivatkozott szervezetek megbízásából tevékenykedtek. Létszámuk több tízezerre becsülhető.

Jelen bűncselekmény szempontjából az "ávósok" a lakosság egyes csoportjának tekintendőek. Hangsúlyozandó, hogy ez a lakossági csoport már nem létező.
Így megállapytható, hogy "ávósok", mivel már történelmi kategória, nem lehetnek jogi tárgyai e bűncselekménynek. Az "ávósok gyerekei" képezhetik a bűncselekmény speciális jogi tárgyát.

3. A gyűlöletre uszítás büntetőjogilag a Btk. kommentár és a hatályos bírói gyakorlat értelmezése szerint olyan kijelentés, amelyek döntően nem átgondolt, ésszerű, tudatosított indokból, hanem indulatból fakadó ellenséges, ártó megnyilvánulást igyekszik kiváltani. Aki uszít, az nem az értelemhez szól, hanem az ösztönöket célozza meg, kifejezetten mások érzelmi világára kíván hatni a szenvedélyek felkorbácsolása révén, számolva azzal, hogy a felszított ellenséges indulatok kitörhetnek, és fékezhetetlenné válhatnak.
A gyűlölet olyan negatív, erős ellenszenvet magába sűrítő heves, ellenséges érzelem, amely nélkülözi a józan megfontolást és a tények, érvek ütköztetésére, tárgyilagos mérlegelésére képtelenül izzó indulati, érzelmi töltéssel fordul tárgyával szembe.

Az Alkotmánybíróság a vontakozó határozataiban (30/1992. (V.26.), 36/1994. (VI.24.) számú AB határozatok) kifejtette, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága olyan kijelentéseket, elveket és nézeteket is megilleti, amelyek akár sértőek, meghökkentőek vagy akár aggodalmat keltőek lehetnek, anélkül, hogy bűncselekményt valósítanának meg. A gyűlöletre uszítás durva visszaélés a szólásszabadsággal szemben, az erőszak érzelmi előkészítése.

A vonatkozó bírói gyakorlat értelmében a gyűlöletre uszítás során az elkövető nem csupán érzéseit, esetleg sértő nézeteit osztja meg hangulatkeltő módon másokkal, hanem olyan feszültséget gerjesztő magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a szenvedélyeket felszítsa, a társadalmi békét sértse. Az uszító magatartásba továbbá beletartozik, hogy a felhevített gyűlölet esetleg szélsőséges aktivitásba, erőszakos cselekménybe megy át, ezáltal az uszító magatartás következtében az említett erőszakos magatartás reális és közvetlen veszélyével kell számolni.

Így a bírói gyakorlat értelmében a gyűlöletre uszítás feltételei az alábbiak: az elkövető erőszakos cselekedet kifejtésére hív fel, a veszélyeztetett jogok konkrétak, valamint az erőszakos cselekedet közvetlenül fenyeget.

A feljelentésben hivatkozott kijelentést megvizsgálva rögzíthető, hogy a feljelentett személy egy múltbéli történelmi eseménnyel kapcsolatban közölte véleményét a nyilvánossággal (első mondat), valamint egy jövőbeli, feltételezett helyzetet említ, ("Ha újra akasztgatunk...") melynek bekövetkezésére nem hív fel. A feljelentett személy csupán hipotetikusan és közvetve tesz említést erőszakról.
Így megállapítható, hogy a veszélyeztetett jogok nem konkrétak és így - a feljelentett személy kijelentései alapján - erőszakos cselekedet közvetlen veszélye sem fenyeget.

Továbbá az is megállapítható, hogy a feljelentett személy nem egy közvetlen vészhelyzetet előidéző erőszakos cselekdetre hív fel, hanem - erkölcsileg ugyan elítélhető módon - véleményét, gondolatait osztja meg a nyilvánossággal.

Összességében megállapítható, hogy a feljelentésben hivatkozott idézet nem alkalmas a közösség elleni izgatás bűntettének, sem más a Btk.-ban nevesített egyéb bűncselekménynek a megállapítására.
A feljelentett személy kijelentése "Nem szép dolog egy ötéves gyerek felakasztva, de nem kell odanézni." kétségtelenül kihívó és erkölcsileg elítélendő, a véleménynyilvánítás szabadságába sorolható - bár a szólásszabadság kereteit talán feszegeti, azonban azt át nem töri -, azonban semmiképp sem a büntetőjog kompetenciájába tartozó mondat.

Így a hivatkozottak alapján jelen esetben törvényi tényállási elem (gyűlöletre uszítás) hiányában a hivatkozott bűncselekmény nem valósul meg, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint a feljelentést - mivel a hivatkozott cselekmény nem bűncselekmény - elutasítottam.

Szeged, 2008. május 13.

Dr. Szántó Gábor
vezető ügyész

  

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Nyilvánosság Klub panasza

Csongrád Megyei Főügyészség
(a Szegedi Városi Ügyészség útján)

Tárgy:
Panasz a Szegedi Városi Ügyészség 1.B.3444/2008/1. számú, feljelentést elutasító határozata ellen

A Nyilvánosság Klub országos egyesület képviseletében a fenti számú ügyben hozott feljelentést elutasító, 2008. május 21-én kézhezvett határozat ellen a törvényes határidőben

p a n a s z t

nyújtok be és kérem, hogy a Be. 199. § (1) bek. a) pontja alapján a tárgyban hivatkozott, feljelentést elutasító határozatot hatályon kívül helyezni és a nyomozást elrendelni szíveskedjenek.

A Nyilvánosság Klub a Legfőbb Ügyésznek május 7-én írt levelében kérte, hogy az ügyészség közösség elleni izgatás alapos gyanúja miatt - hivatalból! - indítson büntetőeljárást Polgár Tamásnak (Tomcat) a Szögedi magyar majális 2008. május 1-4. között tartott rendezvényén tett, majd saját internetes blogjában megismételt következő kijelentése miatt: "... ott basztuk el 56-ban, hogy az ávósokkal együtt nem kötöttük fel a gyerekeiket is, mert tessék, ma ennek isszuk a levét. Ha újra akasztgatunk, nem szabad még egyszer elkövetni ezt a hibát. Nem szép dolog egy ötéves gyerek felakasztva, de nem kell odanézni."

Itt jegyezzük meg, hogy az Egyesület nem kívánt feljelentő lenni, az eljárás hivatalból történő megindítását kérte a Legfőbb Ügyésztől. A nyílt levél nem a feljelentés szinonimája.
Azt is észrevételezzük, hogy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság - az interneten való ismétlésre tekintettel - nem a Szegedi Városi Ügyészség, mivel a "nagy nyilvánosságot" (vagy a "még nagyobb" nyilvánosságot) a internetes közlés valósítja meg, nem pedig az általunk nem ismert számú közönség a "Szögedi Magyar Majális" elnevezésű rendezvényen. Erre utalás is történik a panaszolt határozatban.

A Szegedi Városi Ügyészség elutasító határozatát azzal indokolta, hogy a hivatkozott cselekmény nem bűncselekmény. Az indokolás a bírói gyakorlatra hivatkozik, mely szerint a gyűlöletre uszítás megállapíthatóságának három feltétele van: az elkövetőnek erőszakos cselekedet kifejtésére kell felhívnia, a veszélyeztetett jogoknak konkrétaknak kell lenniük, valamint az erőszakos cselekedetnek közvetlenül kell fenyegetnie.
Megítélésünk szerint az indokolás többszörösen téves.
Egyrészt: az ügyészségnek nem a "bírói gyakorlatot" kell követnie, hanem a vonatkozó jogszabályokat, tekintettel arra, hogy a.) a bírói gyakorlat változó, b.) az ügyészség maga is jogalkalmazó szerv. Másrészt: gyerekek felakasztását javasolni minden tekintetben kimeríti az erőszakos cselekedetekre való felhívás fogalmát, ami a lehető legkonkrétabb módon veszélyezteti emberek jogait, köztük az élethez való jogát is, és egy olyan személy részéről, aki már számos erőszakos cselekmény szervezésében vett részt, a fenyegetés közvetlennek minősül. Álláspontunk szerint a nagy nyilvánosság előtt elhangzott, majd az interneten keresztül megismételt kijelentés még a hivatkozott bírói gyakorlat tesztjének is megfelel.

Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság a Btk. 269.§-ában szabályozott közösség elleni izgatás alkotmányosságának megállapításáról szóló 30/1992. (V. 26.) AB határozatában az erőszakos cselekedet kifejtésére történő felhívást, illetve az erőszakos cselekedettel való közvetlen fenyegetést nem tekintette a véleményszabadság alkotmányos korlátjának minősülő gyűlöletre uszítás fogalmi elemének. Az AB határozat értelmezésében az uszítás nem erőszakra, hanem gyűlöletre való felhívás: "a gyűlöletkeltés az erőszak érzelmi előkészítése... A társadalmi rend és béke - a Btk szóhasználatával a köznyugalom - ilyen megzavarása mögött ott van nagyszámú egyéni jog megsértésének a veszélye is: a csoport ellen felszított indulat fenyegeti a csoporthoz tartozók becsületét, méltóságát (szélsőséges esetben életét is), megfélemlítéssel korlátozza őket más jogaik gyakorlásában is (köztük a szabad vélemény-nyilvánításban.) Az (1) bekezdésben szankcionált magatartás olyan veszélyt hordoz egyéni jogokra is, amelyek a közvetlen tárgyként szereplő köznyugalomnak olyan súlyt adnak hogy - a IV. pontban történt kifejtés szerint - a véleményszabadság korlátozása szükségesnek és arányosnak tekinthető. Noha a mérlegelés gyakorlati eredménye hasonló, ebben a gondolatmenetben nem csupán a köznyugalom megzavarásának intenzitásáról van szó, amely egy bizonyos mérték fölött ("clear and present danger") igazolja a szabad véleménynyilvánításhoz való jog korlátozását. Itt az a döntő, hogy mi került veszélybe: az uszítás az alkotmányos értékrendben szintén igen magasan álló alanyi jogokat veszélyeztet."
Megítélésünk szerint tehát feltéve, de meg nem engedve, hogy a feljelentés tárgyát képező kijelentés nem hív fel erőszakos cselekedetre (szerintünk felhív), nem veszélyeztet konkrét jogokat (szerintünk veszélyeztet), és nem fenyeget közvetlenül erőszakos cselekedettel (szerintünk fenyeget) a közösség elleni izgatás - mint a köznyugalom elleni bűncselekmény - tényállása megvalósulásához az erőszak érzelmi előkészítéseként elegendő a gyűlöletre való felhívás és ezzel a köznyugalom megzavarására való alkalmasság. Ennek a követelménynek pedig megfeleltek Polgár Tamás kijelentései. Kérjük ezért a Megyei Főügyészséget, hogy a Városi Ügyészség határozatát hatályon kívül helyezni és a nyomozást elrendelni szíveskedjék.

Budapest, 2008. május 27.

a Nyilvánosság Klub országos egyesület
képviseletében

mell.: jogi képviselő meghatalmazása

  

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Csongrád Megyei Főügyészség határozata

CSONGRÁD MEGYEI FŐÜGYÉSZSÉG
SZEGED
1.B.3444/2008/1-I. szám

H A T Á R O Z A T

Közösség elleni izgatás bűntette miatt Polgár Tamás ellen a Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete képviseletében Kenedi János Legfőbb Ügyészségre eljuttatott 2008. május 08. napján kelt Nyílt levele alapján a Szegedi Városi Ügyészségen 1.B.3444/2008. számon iktatott bűnügyben, a Szegedi Városi Ügyészség 1.B.3444/2008. számú, 2008. május 13. napján kelt feljelentést elutasító határozata ellen a Nyilvánosság Klub Országos Egyesület jogi képviselője - dr. Csapó Annamária ügyvéd - által előterjesztett panasz alapján a panasszal támadott határozatot felülvizsgáltam.

A határozat ellen bejelentett panaszt a Be. 195. §/4/ bekezdése alapján

e l u t a s í t o m.

Ezen határozattal szemben a Be. 195. § /5/ bekezdése értelmében további jogorvaslatnak nincs helye.

Határozatomat a Nyilvánosság Klub Országos Egyesület ügyvivő testületével (118 Budapest, Villányi út 45.) és dr. Csapó Annamária ügyvéd, jogi képviselővel (1024 Budapest, Káőlár u. 10/A.) kézbesítés, míg a Szegedi Városi Ügyészséggel az iratok megküldése útján közlöm.

I N D O K O L Á S

A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete képviseletében eljáró Kenedi János feljelentő számítógépes hálózat útján - "Nyílt levél a legfőbb ügyészhez" című e-mailben - 2008. május 8. napján feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen az alábbi tényállás alapján:

Internetes források szerint a Szögedi Magyar Majális elnevezésű, 2008. május 1-4. között tartott rendezvényen Polgár Tamás (alias Tomcat) a következő tartalmú kijelentést tette:
"Ott basztuk el 56-ban, hogy az ávósokkal együtt nem kötöttük fel a gyerekeiket is, mert tessék, ma ennek isszuk a levét. Ha újra akasztgatunk, nem szabad még egyszer elkövetni ezt a hibát. Nem szép dolog egy ötéves gyerek felakasztva, de nem kell odanézni."

A feljelentő szerint a hivatkozott kijelentések alkalmasak a Btk. 269.§ b.) pontjába ütköző, aszerint minősülő és büntetendő közösség elleni izgatás bűntettének a megállapítására.

A Szegedi Városi Ügyészség 1.B.3444/2008/1. számú, 2008. május 13. napján kelt határozatával a feljelentés elutasításáról rendelkezett a Be. 174. § (1) bekezdés a.) pontja alapján, tekintettel arra, hogy a cselekmény nem bűncselekmény. Határozatában kifejtette, hogy a feljelentésben foglalt idézet nem alkalmas a közösség elleni izgatás bűntettének sem más, a Btk-ban nevesített egyéb bűncselekmény megállapítására. A feljelentett személy kijelentése kétségtelenül kihívó és erkölcsileg elítélendő, de a véleménynyilvánítás szabadságába sorolható - bár a szólásszabadság kereteit talán feszegeti, azonban azt át nem töri -, így semmiképp sem a büntetőjog kompetenciájába tartozó mondat.

A feljelentést elutasító határozatot a feljelentő képviseletében eljáró Kenedi János 2008. május 21. napján vette át. A határozat ellen a Nyilvánosság Klub országos egyesülete jogi képviselője, dr. Csapó Annamária ügyvéd útján a törvényes határidőn belül 2008. május 28. napján feladott levelében panaszt jelentett be.
A panasz kérte a feljelentést elutasító határozat hatályon kívül helyezését és a nyomozás elrendelését. Kifejtette, hogy a Nyilvánosság Klub nem feljelentőként kérte az eljárás megindítást, hanem nyílt levélben azt kérte, hogy a Legfőbb Ügyészség hivatalból indítson eljárást.
Észrevételezte, hogy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság nem a Szegedi Városi Ügyészség volt, mivel a feljelentett közleménye a szegedi esemény megismétléseként "még nagyobb" nyilvánosság előtt jelent meg internetes közlés útján.
Előadta továbbá, hogy a Szegedi Városi Ügyészség határozata többszörösen téves. Egyrészt, az ügyészségnek nem a "bírói gyakorlatot" kell követnie, másrészt a feljelentett kijelentése meglátása szerint kimeríti az erőszakos cselekedetekre felhívás fogalmát.
Kifejtette, hogy álláspontja szerint Polgár Tamás kijelentései alkalmas a közösség elleni izgatás bűncselekmény tényállásának megvalósulásához, mivel az erőszak érzelmi előkészítéseként elegendő a gyűlöletre való felhívás és ezzel a köznyugalom megzavarására való alkalmasság.

A panasz alapján a sérelmezett feljelentés elutasításáról rendelkező határozatot, valamint a rendelkezésre álló iratokat megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a panasz az alábbiak miatt alaptalan:

A Be. 170. § (1) bekezdése szerint a nyomozás az ügyésznek vagy a nyomozó hatóságnak hivatali hatáskörében, valamint a nyomozó hatóság tagjának hivatali minőségében tudomására jutott adatok alapján vagy feljelentésre indul. A Be. 171. § (1) bekezdése értelmében bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést.
A hivatali hatáskör alatt az a tevékenység értendő, amelyet az állam büntetőigényének érvényesítése kapcsán lát el az ügyész a vádelőkészítés, vádemelés, vádképviselet körében, a nyomozó hatóság tagja esetében pedig ezen tevékenység a bűnüldözésre, nyomozásra terjed ki. A hivatali minőség a nyomozó hatóság esetében olyan tevékenység, amit a jogszabály a nyomozó hatóság tagjának feladatává tesz, így pl.: intézkedési kötelezettség. A feljelentés a sértett vagy más személyek meghatározott - ismert, vagy ismeretlen - személlyel szemben kifejezett büntetőeljárás kezdeményezésére irányuló szándéka.
A törvény a fentiek alapján, tehát csak a bűncselekmény gyanúját megalapozó adatokról történt tudomásszerzésben tesz különbséget a nyomozás megindításakor. Fentiek alapján az egyesület nyílt levele feljelentésnek, az egyesület képviseletében eljáró személy pedig feljelentőnek tekintendő.

A Szegedi Városi Ügyészség a Legfőbb Ügyészség által megküldött iratok alapján illetékesség okában járt el jelen ügyben, tekintettel arra, hogy a feljelentésben elhangzott kijelentések Szegeden kerültek kinyilvánításra első ízben a Szögedi magyar majális rendezvényen.

A bűncselekmény megállapítása kérdésében előzetesen azt kell felmérni, hogy hol húzódik az a határ, amely a közösség elleni izgatást elhatárolja a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos jogától. Ez nélkülözhetetlen annak a megállapítása végett, hogy a beszédben sérelmezett kitételek alkalmasak-e gyűlöletre uszításra vagy csupán sértő, gyalázkodó jellegűek, amelyek a véleményformálás kategóriájába tartoznak.
Az e körben való vizsgálódás során helyesen akkor jár el a jogalkalmazó, ha abból indul ki, hogy a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága, annak jogi eszközökkel való biztosítása minden demokratikus társadalom egyik leglényegesebb alappillére, amely a magyar jogalkotásban is - a nemzetközi jogi normákra tekintettel, s azokkal összhangban - megfogalmazásra került.
Abban a kérdésben, hogy meddig terjed a vélemény nyilvánításának szabadsága, az Alkotmánybíróság már állást foglalt a 36/1994. (VI. 24.) AB határozatban. Nincs demokratikus társadalom pluralizmus, tolerancia, nyíltság nélkül; a véleménynyilvánítás szabadsága a demokratikus társadalom egyik alapköve, fejlődésének egyik feltétele. E szabadság az olyan gondolatokat, információkat, elveket és nézeteket is megilleti, amelyek sértőek, meghökkentőek vagy aggodalmat keltenek.
Az Alkotmánybíróság a 30/1992. (V. 26.) AB határozatában elvi éllel állást foglalt abban a kérdésben is, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága mellett szűk körben ugyan, de végső eszközként feltétlenül szükséges és indokolt a büntetőjogi beavatkozás, ha a megsértett jogi tárgy védelme már más módon nem biztosítható.

A gyűlöletre uszítást mint büntetőjogi fogalmat az ítélkezési gyakorlat alakította ki, értelmezte büntetőjogi szempontból. Ezen értelmezések a Szegedi Városi Ügyészség határozatában is kifejtésre kerültek, azzal, hogy ezek a jelenkori bírói gyakorlat álláspontját tükrözik, melyet természetesen a jogalkalmazóknak figyelembe kell venniük.

Azt, hogy a szélsőséges megnyilvánulások esetén az Alkotmánnyal összhangban milyen esetekben alkalmazható büntetőjogi szankció, az Alkotmánybíróság a 30/1992. (V. 26.) AB határozatban, illetve a 18/2004. (V. 25.) AB határozatban a következőképpen határozta meg: Indokolható a büntetőjogi jogkövetkezmény kilátásba helyezése, ha a cselekmény eléri azt a szintet, amely alkalmas arra, hogy az emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket oly magas fokra lobbantsa, amelyből gyűlölet keletkezvén, a társadalmi rend és béke megzavarására vezethet. Ha egy ilyen cselekmény következtében a köznyugalom megzavarása mögött "ott van nagyszámú egyéni jog megsértésének a veszélye is: a csoport ellen felszított indulat fenyegeti a csoporthoz tartozók becsületét, méltóságát (szélsőséges esetben életét is), megfélemlítéssel korlátozza őket más jogaik gyakorlásában (köztük a szabad véleménynyilvánításban)". A gyűlöletre uszítás esetében az emberi méltósághoz fűződő és más, az alkotmányos értékrendben magasan álló szabadságjog sérelmének veszélye indokolja a büntetőjogi védelmet, valamint az a cél, hogy a gyűlöletre uszítás lehetséges sértettjei: a nemzeti, etnikai, faji, vallási csoportok, illetve a lakosság egyes csoportjai tagjainak alapjoggyakorlását ne tegyék lehetetlenné a velük szemben megnyilvánuló előítélettel teli, gyűlölködő és megvető kijelentések.

Nem arról van szó tehát, hogy a törvényhozó az igazságtalan, a bántó vagy akár a sokkoló véleményközlést szankcionálja a "gyűlöletre uszítás" büntethetővé tételekor. Az Alkotmány ugyanis mindenki számára biztosítja a szabad kommunikációt, amely "processzusban helye van minden véleménynek, jónak és károsnak, kellemesnek és sértőnek egyaránt - különösen azért, mert maga a vélemény minősítése is e folyamat terméke". A szabad véleménynyilvánítás jogának korlátozására a "gyűlöletre uszítás" esetében az egyéni alapjoggyakorlás sérelme, illetve annak közvetlen veszélye miatt került sor.
Végül fontos, hogy a köznyugalomban okozott veszély ne csupán feltételezés legyen, és a legalább hipotetikus visszacsatolás (a közlés alkalmas a köznyugalom megzavarására) elengedhetetlen. A köznyugalom megzavarásának intenzitása ugyanis "egy bizonyos mérték fölött ("ckear and present danger") igazolja a szabad véleménynyilvánításhoz való jog korlátozását".

Jelen ügyben a Szegedi Városi Ügyészség helyesen állapította meg, hogy Polgár Tamás kijelentései bűncselekmény megállapítására nem alkalmasak, ám kétségkívül erkölcsileg elítélendők. Önmagában egy feltételezésen alapuló - "Ha újra akasztgatunk.." - kijelentés, még nem töri át a törvényi tényállásban meghatározott aktív tevékenységre buzdító érzelmeket felkorbácsoló, lobbantó, lázító határt, mely alapján a kijelentésben megjelölt lakosság csoportja kétség kívül tarthat a kijelentésben megfogalmazott magatartások végrehajtásától. Polgár Tamás kijelentése olyan nézeteket fogalmaz meg, melyek erkölcsileg elítélendőeknek és aggodalmat keltőnek tekinthetők, de a véleménynyilvánítás határain belül maradnak.

Fentiek alapján a Szegedi Városi Ügyészség helyesen állapította meg, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, így a Szegedi Városi Ügyészség 1.B. 3444/2008/1. számú, 2008. május 13. napján kelt feljelentés elutasításáról rendelkező határozata megalapozott és törvényes, annak hatályon kívül helyezése, vagy megváltoztatása nem indokolt.

A fenti indokokra figyelemmel a panaszt, mint alaptalant elutasítom.

Sz e g e d, 2008. június 24.

Gauszné Dr. Lakó Ibolya
csoportvezető ügyész