A nyilatkozat meglepőnek minősíti az Országgyűlés nemzetbiztonsági
bizottságának június 12-ei döntését, mely szerint a képviselők az elmúlt öt
évben jogellenesen ellenőrzött személyek közül csak azok utólagos tájékoztatását
ítélték szükségesnek, akiket az 1996-ban hatályba lépett új nemzetbiztonsági
törvény szerint ma biztonsági ellenőrzés alá kell vonni. Hasonlóképpen azt a
döntést, hogy az utólagos tájékoztatás a "megrendelő", vagyis a nemzetbiztonsági
ellenőrzést kérő szerv dolga lesz.
"Ez az eljárás bizalmatlanságot ébreszt a polgári
titkosszolgálatok törvényes működése iránt. Az 1990-1995. között megfigyelt
személyek egy része elől pedig eltitkolná, hogy az állam jogellenesen
információkat gyűjtött róluk" - szögezi le a nyilatkozat. A Nyilvánosság Klub az
állampolgárok információs önrendelkezési jogát szentnek és sérthetetlennek
tekinti az alkotmány 59. paragrafusa alapján. Ezért elfogadhatatlannak tartja,
hogy az utólagos tájékoztatásra vonatkozó kötelezettséget a képviselők
korlátozzák. Az adatvédelmi biztoshoz hasonlóan a klub álláspontja az, hogy mind
a 797 esetben értesíteni kell a "célszemélyeket" a korábbi vizsgálatról.
A közvélemény ugyanakkor joggal tart igényt arra, hogy megismerje
- amennyiben azt az érintettek maguk is kívánják - a törvénysértő módon
megfigyelt személyek körét. A Nyilvánosság Klub ezért bejelenti, kész a sajtóban
publikálni azoknak a jogellenesen titkosszolgálati ellenőrzés alá vont
személyeknek a nevét, akik erre az egyesületet kellő dokumentációval ellátott
levélben felhatalmazzák.
A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete