2019. január 27., vasárnap

A nemzetbiztonsági túlkapásokról
1996. június 20.

A Nemzetbiztonsági Hivatal sorozatosan megsértette azt az 1990 januárjától 1996 márciusáig érvényben volt törvényi előírást, amely szerint a titkosszolgálati eszközökkel megfigyelt személyeket - hacsak az ellenőrzés nyomán nem indult ellenük büntető eljárás - kötelező utólagosan tájékoztatni az ellenőrzésről, a róluk beszerzett adatokat pedig meg kell semmisíteni.
A nyilatkozat meglepőnek minősíti az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának június 12-ei döntését, mely szerint a képviselők az elmúlt öt évben jogellenesen ellenőrzött személyek közül csak azok utólagos tájékoztatását ítélték szükségesnek, akiket az 1996-ban hatályba lépett új nemzetbiztonsági törvény szerint ma biztonsági ellenőrzés alá kell vonni. Hasonlóképpen azt a döntést, hogy az utólagos tájékoztatás a "megrendelő", vagyis a nemzetbiztonsági ellenőrzést kérő szerv dolga lesz.
"Ez az eljárás bizalmatlanságot ébreszt a polgári titkosszolgálatok törvényes működése iránt. Az 1990-1995. között megfigyelt személyek egy része elől pedig eltitkolná, hogy az állam jogellenesen információkat gyűjtött róluk" - szögezi le a nyilatkozat. A Nyilvánosság Klub az állampolgárok információs önrendelkezési jogát szentnek és sérthetetlennek tekinti az alkotmány 59. paragrafusa alapján. Ezért elfogadhatatlannak tartja, hogy az utólagos tájékoztatásra vonatkozó kötelezettséget a képviselők korlátozzák. Az adatvédelmi biztoshoz hasonlóan a klub álláspontja az, hogy mind a 797 esetben értesíteni kell a "célszemélyeket" a korábbi vizsgálatról.
A közvélemény ugyanakkor joggal tart igényt arra, hogy megismerje - amennyiben azt az érintettek maguk is kívánják - a törvénysértő módon megfigyelt személyek körét. A Nyilvánosság Klub ezért bejelenti, kész a sajtóban publikálni azoknak a jogellenesen titkosszolgálati ellenőrzés alá vont személyeknek a nevét, akik erre az egyesületet kellő dokumentációval ellátott levélben felhatalmazzák.

A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete