Vétkes könnyelműség a nemzeti tájékoztatási eszközöket több párt
felügyelete alá helyezni. Ez a felügyeleti rendszer kiszolgáltathatja a civil
társadalmat a politikai manőverezésnek. Ezért tiltakozunk a Minisztertanács 1989
november 20-i döntése ellen, amely a Magyar Rádiót és a Magyar Televíziót egy 15
fős testület felügyelete alá vonta.
Szükségesnek tartjuk leszögezni: a magunk
részéről egyetértéssel fogadtuk az államminiszternek, illetve a kormánynak azt
az elhatározását, hogy a parlamenti választásokig lemondanak a nemzeti
sajtószervek felügyeleti jogáról. Ez a lépés megfelelő szervezeti és személyi
biztosítékok mellett a hiteles és független tájékoztatást szolgálhatja. Súlyos
kétségeink támadnak azonban e szándékok valódiságát illetően amiatt, hogy az új
szervezet koordinátori tisztségébe a Minisztertanács egy olyan állami
tisztviselet nevezett ki, aki a közelmúltban a Művelődési Minisztérium
Filmfőigazgatóságának vezetőjeként még cenzori feladatokat látott
el.
Mindezekre tekintettel a Nyilvánosság Klub a hazai tömegtájékoztatási eszközöknél (mindenekelőtt a Magyar Televízióban) kialakult bizalmi válság megoldására a hét elején bejelentett kormányintézkedéstől eltérő megoldásra tesz javaslatot. Azt indítványozzuk, hogy a három nagy tömegtájékoztatási eszköz (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőjének személyét illetően vagy a politikai egyeztető tárgyalások, vagy a különböző pártok egy-egy országgyűlési képviselőjéből álló bizottság vesse fel a bizalmi kérdést. Ahol a jelenlegi vezető további működését a "nemzeti háromszög", vagy a pártok képviselőiből álló testület nem támogatja, ott a politikai felek állítsanak olyan új - szakmai ismeretekkel bíró - jelöltet, akit a kormány az 1990-es általános parlamenti választásokig egyszemélyi felelősséggel kinevez az adott nemzeti sajtószervezet élére.
A 15 tagú - pártok és más szervezetek képviselőit tömörítő - felügyelő bizottság helyett a Nyilvánosság Klub legfeljebb azt az 5 tagú, úgynevezett pártatlan tájékoztatási bizottságnak a felállítását tartja indokoltnak, amelynek megszervezésére még ez év augusztusában az Ellenzéki Kerekasztal tett javaslatot. Ez utóbbi indítványt - tudomásunk szerint - annak idején a "nemzeti háromszög" másik két oldalához tartozó szervezetek is elfogadták. A pártatlan tájékoztatás bizottságának olyan köztiszteletben álló, pártonkívüli személyiségek lennének a tagjai, akik egy kis hivatali apparátus segítségével az országgyűlési választásokig folyamatosa figyelemmel kísérnék az MTV, az MTI és az MR munkáját. Amennyiben e testület a pártatlan tájékoztatás elvének megsértését tapasztalja, a nyilvánosság előtt szót emelne az ilyen esetek ellen. Az 5 fős testület ugyanakkor - ellentétben a 15 fős felügyelő bizottsággal - nem rendelkezne munkáltatói jogkörrel a nemzeti sajtószervek vezetőivel szemben. Személyi kérdésekben e testületnek csupán olyan kompetenciát kellene adni, hogy a nemzeti tömegkommunikációs eszközök újonnan kinevezett, illetve megerősített vezetőinek esetleges időközi elmozdítására tett párt-indítványokat a kormány csak akkor legyen köteles figyelembe venni, ha a kezdeményezést a pártatlan tájékoztatás bizottsága is támogatja.
Javaslatunkat már a Minisztertanács döntése előtt nyilvánosságra szándékoztunk hozni. Erre kizárólag azért nem került sor, mert a 15 fős felügyelő bizottság megszervezésével kapcsolatos előkészületekről - kifejezett kérésünk ellenére - az államminiszteri titkárságon a kormány döntése előtt semmilyen tájékoztatást nem kaptunk.
Mindezekre tekintettel a Nyilvánosság Klub a hazai tömegtájékoztatási eszközöknél (mindenekelőtt a Magyar Televízióban) kialakult bizalmi válság megoldására a hét elején bejelentett kormányintézkedéstől eltérő megoldásra tesz javaslatot. Azt indítványozzuk, hogy a három nagy tömegtájékoztatási eszköz (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőjének személyét illetően vagy a politikai egyeztető tárgyalások, vagy a különböző pártok egy-egy országgyűlési képviselőjéből álló bizottság vesse fel a bizalmi kérdést. Ahol a jelenlegi vezető további működését a "nemzeti háromszög", vagy a pártok képviselőiből álló testület nem támogatja, ott a politikai felek állítsanak olyan új - szakmai ismeretekkel bíró - jelöltet, akit a kormány az 1990-es általános parlamenti választásokig egyszemélyi felelősséggel kinevez az adott nemzeti sajtószervezet élére.
A 15 tagú - pártok és más szervezetek képviselőit tömörítő - felügyelő bizottság helyett a Nyilvánosság Klub legfeljebb azt az 5 tagú, úgynevezett pártatlan tájékoztatási bizottságnak a felállítását tartja indokoltnak, amelynek megszervezésére még ez év augusztusában az Ellenzéki Kerekasztal tett javaslatot. Ez utóbbi indítványt - tudomásunk szerint - annak idején a "nemzeti háromszög" másik két oldalához tartozó szervezetek is elfogadták. A pártatlan tájékoztatás bizottságának olyan köztiszteletben álló, pártonkívüli személyiségek lennének a tagjai, akik egy kis hivatali apparátus segítségével az országgyűlési választásokig folyamatosa figyelemmel kísérnék az MTV, az MTI és az MR munkáját. Amennyiben e testület a pártatlan tájékoztatás elvének megsértését tapasztalja, a nyilvánosság előtt szót emelne az ilyen esetek ellen. Az 5 fős testület ugyanakkor - ellentétben a 15 fős felügyelő bizottsággal - nem rendelkezne munkáltatói jogkörrel a nemzeti sajtószervek vezetőivel szemben. Személyi kérdésekben e testületnek csupán olyan kompetenciát kellene adni, hogy a nemzeti tömegkommunikációs eszközök újonnan kinevezett, illetve megerősített vezetőinek esetleges időközi elmozdítására tett párt-indítványokat a kormány csak akkor legyen köteles figyelembe venni, ha a kezdeményezést a pártatlan tájékoztatás bizottsága is támogatja.
Javaslatunkat már a Minisztertanács döntése előtt nyilvánosságra szándékoztunk hozni. Erre kizárólag azért nem került sor, mert a 15 fős felügyelő bizottság megszervezésével kapcsolatos előkészületekről - kifejezett kérésünk ellenére - az államminiszteri titkárságon a kormány döntése előtt semmilyen tájékoztatást nem kaptunk.
Nyilvánosság Klub
Ügyvivő Testület
Ügyvivő Testület
