Érdemi verseny
híján a MR és az MTV a közszolgálatiság követelményének sem fog megfelelni,
hiszen a megállapodás óhatatlanul olyan csoportok kialakulásának kedvez,
amelyeknek kifejezett érdekük a politikai status quo fenntartása. A
közszolgálati rádió és tévé államtól való függetlensége eleve nem garantálható,
ha költségvetési támogatásuk fennmarad. Kétségtelen, hogy a plurális
nyilvánosságnak ára van, ez csak a közszolgálati rádió és tévé rovására, anyagi
támogatásuk és frekvencia-birtokaik csökkentésével érhető el. Ez az, amire a
koalíció pártjai egyelőre nem szántűk el magukat.
A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kezdjük előlről?
1999. november
Kezdjük előlről?
Lehet, hogy a sajtószabadság ötödik évében keservesebb egy, a
nyilvánosság épségét veszélyeztető szervezet nyilatkozatait nyilvánosságra
hozni, mint az előző négy év sajtógarázdálkodása idején?
A gyanú - mint az alábbi dokumentumok bizonyítják - megalapozott.
A két állásfoglalás kéziratát és a sajtóban megjelent szövegvariánsokat a
Nyilvánosság Klub kötelessége a közönségnek bemutatni. Az olvasó szabadságában
áll véleményt formálni arról, hogy a szövegeltérések trehányságra vagy politikai
szerkesztésre vezethetők-e vissza, netán mindkettőre. De jogában áll-e a
szerkesztőségeknek egyáltalán egy szervezet nyilatkozatát megváltoztatni olyan
formán, hogy rövidítéssel és kommentálással maga szerkeszt különvéleményt az
állásfoglalásról? Mivel a másik fél - a facsimilében itt közölt cikkek
szerkesztőinek - véleményét nem ismerjük, arról magunk sem formálhatunk
véleményt. Legföljebb leszögezhetünk néhány közlési szabályt és adhatunk egy-két
támpontot a szövegváltoztatások értelmezéséhez.
1. Lehet egy állásfoglalást nem közölni. Ez nem cenzúra, ez a
szerkesztés feltétlen szabadsága. Illik ilyenkor a közlemény küldőjét a
visszautasításról tájékoztatni, de ez még a jelen esetben sem kötelező, amikor a
november 9-ei állásfoglalást az MTI/OS-en kívül még négy, a november 15-eit öt
országos napilap szerkesztőjéhez - névre szólóan - is megküldtük.
2. Lehet egy állásfoglalást terjedelmi okból rövidíteni. Ennek a
nemzetközi konvenciók szerinti jele ez: (...). Ahol a két állásfoglalás
megjelent, ott éltek a rövidítés jogával, de sehol sem tartották be a
konvenciót, mi több a Népszabadság a "Munkatársunktól" származó
forrásmegjelöléssel látta el az egyik állásfoglalást.
3. Nem lehet egy szervezet állásfoglalásának ómét a kibocsájtó
jóváhagyása nélkül megváltoztatni. Ahol a két állásfoglalás megjelent, ott a cím
mindenütt megváltozott - engedély nélkül. A Nyilvánosság Klub nem a
médiatörvényről bocsájtott ki állásfoglalást - ahogy a Magyar Hírlap
hírrovatában állítja, az OS-re hivatkozva (?) -, hanem az MSZP és az SZDSZ
média-megállapodásáról. Nem a Scorsese filmről írt - ahogy a Népszabadság
címe sugallja -, hanem a cenzúra ellen emelt szót.
4. Lehet egy - mindössze 1 illetve 2 kéziratoldal terjedelmű -
állásfoglalást hasonló tárgyú cikkekkel összeszerkeszteni, de csak ha a
szerkesztőség magára vállalja a tendenciózitásért viselt felelősséget. Ahogy a
Népszabadság a Célegyenesben a médiatörvény
sikertudósítás főcíme alá seperte a Nyilvánosság Klub aggályait a
kormánykoalíció média-megállapodásáról. Ahogy a Népszabadság a
Közakarat Egyesület közgyűléséről készült tudósításba ágyazta - egy alcím
segítségével - a Nyilvánosság Klub egyik ügyvivőjének interjúját, amelyre
egyedül az adott alkalmat, hogy a szerkesztőség elismerte: saját hibájából
rövidítette meg a szervezet állásfoglalását.
Egy állásfoglalás sokmindenre hasonlít. Csak a horgolásra nem. Úgy
nem lehet akárhol folytatni, ahogy elvágni sem.
Kenedi János
a Nyilvánosság Klub ügyvivő testületének tagja
a Nyilvánosság Klub ügyvivő testületének tagja