1. Mióta a Postabank ismét 100 százalékos állami tulajdonba
került, a lap 2000 áprilisában egy millió forintért történt eladásáig mennyi
pénzt fordított a Magyar Nemzet című napilapra lapszámonként és
összesítve.
2. A Szerencsejáték Rt. a Magyar Nemzet eladását
megelőzően mennyit fizetett a Sportfogadás című önálló lap kiadására a
kiadónak, és mennyit fordít erre a célra a Magyar Nemzet részeként
megjelenő Sportfogadás esetében.
Minthogy a közérdekű információk szolgáltatása közügy, a
Nyilvánosság Klub pedig hiába várja a minisztérium válaszát, törvény adta
jogánál fogva a Fővárosi Bírósághoz fordult.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
Járai Zsigmond úrnak
pénzügyminiszter
Budapest
József nádor tér
pénzügyminiszter
Budapest
József nádor tér
Tisztelt Miniszter Úr!
A Nyilvánosság Klub országos egyesület ügyvivői testülete nevében
ezúton kérem, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 19. §-ának (3) bekezdése
alapján mint a tulajdonos Magyar Állam képviselője tegye lehetővé, hogy mint
közérdekű adatot megismerhessük a következőket:
1. Mióta a Postabank ismét 100 százalékos állami tulajdonba
került, a lap 2000 áprilisában egy millió forintért történt eladásáig mennyi
pénzt fordított a Magyar Nemzet című napilapra lapszámonként és
összesítve.
2. A Szerencsejáték Rt. a Magyar Nemzet eladását
megelőzően mennyit fizetett a Sportfogadás című önálló lap kiadására a
kiadónak, és mennyit fordít erre a célra a Magyar Nemzet részeként
megjelenő Sportfogadás esetében.
Tisztelettel:
Halmai Gábor
Ügyvivő
Ügyvivő
*******************
| PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM Pénz- és Tőkepiaci Főosztály |
8002/2000
üi: Dr. Banai Krisztina |
Nyilvánosság Klub Halmai Gábor
Ügyvivő részére
BUDAPEST
BUDAPEST
Tisztelt Ügyvivő úr!
A Nyilvánosság Klub a Postabank tulajdonában lévő Magyar Nemzet
lapeladásával kapcsolatos ráfordítás (lapszámonként és összesítve) valamint a
Sportfogadás című önálló lap kiadására fordított kiadás tárgyában keletkezett
megkeresésével kapcsolatban a pénzügyminiszter úr megbízásából az alábbiakról
szeretném Önt tájékoztatni:
A személyes adatok védelméről és a köziratok nyilvánosságáról
szóló 1992. évi LXIII. Törvény 19. § (1) bek. alapján valóban az állami szerv a
feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni a közvélemény pontos és gyors
tájékoztatását, ideértve a gazdálkodásával kapcsolatos ügyeket is.
Az a tény azonban, hogy a Postabank Rt. Állami tulajdonban van,
nem alapozza meg azt, hogy a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogot gyakorló
pénzügyminiszter egy gazdasági társaság befektetéseiről, eladásairól részletes
információkkal rendelkezzen. A Magyar Állam a tulajdonában lévő részvények
alapján ugyanolyan jogosítványokkal rendelkezik, mint bármelyik más részvényes
és ezen jogait a társaság közgyűlésén érvényesítheti.
A Magyar Nemzet eladásával kapcsolatban a társaság igazgatósága
döntött ezért ő is rendelkezik adatokkal.
Budapest, 2000. május 5.
Tisztelettel:
Klemencsics Márta
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
FB kereset
2000. május 26.
Tisztelt Fővárosi Bíróság!
A Nyilvánosság Klub Országos Egyesület (1118 Budapest, Villányi út
45.) felperes képviseletében, melyet a Fővárosi Bíróság 142. sorszám alatt vett
nyilvántartásba, az F/1. alatt csatolt meghatalmazás alapján, a
Pénzügyminisztérium (1054 Budapest, József nádor tér 2-4.) alperes ellen
k e r e s e t e t
nyújtok be az 1992. évi LXIII. tv. 21. §-a alapján, s kérem, hogy
a T. Bíróság a törvény 19. § (3) bek.-se és a 20. § (1) bek.-se alapján
kötelezze alperest, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatok megismerésére
irányuló, F/2. alatt csatolt felperesi kérelemnek tegyen eleget.
Előadom, hogy a közérdekű adatok közlésére irányuló felperesi
kérelemre a mai napig sem kaptunk választ, így alperes nemcsak a közérdekű
adatok megismerésére vonatkozó felperesi jogot sértette meg, hanem a törvény 20.
§-ának (1) bek.-ben (15 nap), illetve (2) bek-ben (8 nap) foglalt határidők
betartására vonatkozó kötelezettségét is megszegte.
Fentiek alapján kérem a T. Bíróságot, hogy alperest kötelezze a perköltség (illeték és ügyvédi munkadíj) megfizetésére is.
Jelen kereseten az Itv. 39. § (3) bek. b) pontja, valamint a 42. § (1) bek. a) pontja alapján 15.000.- Ft. illetéket bélyegben lerovok.
Fentiek alapján kérem a T. Bíróságot, hogy alperest kötelezze a perköltség (illeték és ügyvédi munkadíj) megfizetésére is.
Jelen kereseten az Itv. 39. § (3) bek. b) pontja, valamint a 42. § (1) bek. a) pontja alapján 15.000.- Ft. illetéket bélyegben lerovok.
Tisztelettel:
Nyilvánosság Klub
Nyilvánosság Klub
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
A Népszabadság az első fokú ítéletről
Népszabadság, 2002. június 29., szombat
A közpénzek útja titok maradhat
"A korrupciós mechanizmusok kihízták az adatvédelmi
törvényt"
Végleg eldőlt, hogy a Pénzügyminisztériumnak nem kell
tájékoztatnia arról, mennyit költött az állami tulajdonban lévő Postabank a
Magyar Nemzet re, annak eladásáig. A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati
eljárásában ugyanis fenntartotta azt a jogerős döntést, amelyből kitűnik: a
közérdekű adatok tekintetében csak az adatkezelő kötelezhető tájékoztatásra, de
az állam cégtulajdonosként nem számít annak.
A Nyilvánosság Klub 2000. április 20-án levélben fordult a
Pénzügyminisztériumhoz (PM), s többek között azt tudakolta, hogy mennyit költött
a százszázalékos állami tulajdonban lévő Postabank a Magyar Nemzet című
napilapra - lapszámonként és összesítve - annak 2000. áprilisi, egymillió
forintért történő eladásáig. Miután a PM nem válaszolt, a Nyilvánosság Klub pert
indított. A keresetben arra hivatkoztak, hogy a közpénzek felhasználása
közérdekű adat, még akkor is, ha ezeket az összegeket gazdasági társaságon
keresztül mozgatják.
A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletében válaszadásra kötelezte a
Pénzügyminisztériumot. Az ítélet szerint a Postabankra vonatkozó adatok a PM
feladatkörébe tartozónak minősülnek, miáltal ezeket az adatokat kezelnie
kellene. Az állami vagyonnal való gazdálkodás, a közpénzek felhasználása pedig
közérdekű adatnak minősül.
A Legfelsőbb Bíróság másodfokon azonban megváltoztatta a döntést.
A testület nem vitatta, hogy a közpénzek felhasználása közérdekű adat, azonban
hangsúlyozta, hogy e tekintetben csak az adatkezelő kötelezhető tájékoztatásra.
Az állam cégtulajdonosként azonban nem számít annak, legalábbis nincs olyan
jogszabály, ami ennek az ellenkezőjét állapítaná meg. Az ítéletből tehát
kitűnik, hogy jelenleg nincs olyan törvény, amely az állam gazdálkodó szerveit
is nyilvános elszámolásra kötelezné.
A jogerős döntés ellen a Nyilvánosság Klub felülvizsgálati
kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz. E szerint a pénzügyi tárca köteles
megszerezni és kezelni a Nyilvánosság Klub által kért adatokat. A gazdasági
társaság tulajdonosának ismernie kell ugyanis a tulajdonában lévő cég pénzügyi
adatait, azaz, a PM-nek kötelessége volt, hogy tudjon a Postabank
tranzakcióiról.
A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásában nem fogadta el a
Nyilvánosság Klub érvelését, s fenntartotta hatályában a jogerős döntést -
tájékoztatott a bíróság döntéséről Kenedi János , a Nyilvánosság Klub
ügyvivője. Az indoklás szerint a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalának két
feltétele van; egyrészt, hogy a kért adat közérdekű legyen, másrészt annak a
szervnek a kezelésében kell lennie, amelytől kérik. Ha valamelyik feltétel
hiányzik, az adat nyilvánosságra hozatalára a szervezet nem kötelezhető. A jelen
ügyben tehát a felülvizsgálati fórum szerint helyesen döntött a másodfokon
eljáró bíróság, ugyanis a kért adatok nincsenek a PM kezelésében.
- A felülvizsgálati döntés szerint a Postabank saját felelősségére
maga gazdálkodik. A társaság részvényese a bank ügyeiről felvilágosítást kérhet,
ám ez nem jelenti azt, hogy adatkezelőnek minősülne a gazdálkodást érintő
bármilyen kérdésben, s a beszámoló nem tartalmazza a Nyilvánosság Klub által
kért adatokat. Az ezzel kapcsolatos tevékenység nem tartozik ugyanis a pénzügyi
tárca feladatkörébe, ezért azok közlésére sem kötelezhető. A döntés azt is
tartalmazta: helyesen állapította meg ugyanakkor a jogerős ítélet, hogy a kért
adatok közérdekűnek minősülnek, s nem tartoznak a banktitok hatálya alá - mondta
Kenedi János. A történész mindezek alapján kijelentette: a jogállam korrupciós
mechanizmusai "kihízták az 1992. évi adatvédelmi törvény jogállami ruháját".
T. B.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
A Magyar Hírlap a másodfokú ítéletről
Magyar Hírlap, 2001. szeptember 6., csütörtök
Joghézag gátolja a közérdekű adatok ma ismerését
LB: nem kötelezhető az állam cégeinek
pénzköltésével elszámolni
Az állam nem köteles nyilvánosságra hozni, mire költik a
pénzt azok a gazdasági társaságok, amelyeknek maga az állam a tulajdonosa. Így
döntött tegnap a Legfelsőbb Bíróság. A precedensértékű ítélet indoklása szerint
nincs olyan jogszabály, amely szerint az állam a saját cégeinek az adatkezelője
lenne, a jogszabály viszont csak az adatkezelőt kötelezi a közérdekű információk
közlésére.
Kulcsár Anna
A Nyilvánosság Klub tavaly kérte a pénzügyminisztert, közölje,
mekkora összeget juttatott az állami tulajdonú Postabank a Magyar Nemzet
című napilap kiadójának. Az egyesület az 1998 novemberétől 2000 áprilisáig
terjedő időszak adatait szerette volna megismerni.
A miniszter elutasító válasza után indította meg a pert a
Nyilvánosság Klub. A Fővárosi Bíróság kötelezte a Pénzügyminisztériumot mint a
magyar állam képviselőjét az adatközlésre. Az ítélet szerint ugyanis a közpénzek
felhasználása közérdekű adat. Ez akkor is így van - állapította meg -, ha a
pénzt nem közvetlenül az állam költötte el, hanem annak egyik cége, a Postabank
Rt. rendelkezett róla. A tulajdonos - a bíróság szerint - köteles tájékozódni a
gazdasági társaságánál kezelt adatokról, információkról, ezeket össze kell
gyűjtenie és szükség esetén nyilvánosságra kell hoznia.
A Legfelsőbb Bíróság tegnap a pénzügyi tárca fellebbezése nyomán
hozta meg döntését - ítélete minden hasonló ügyre érvényes lehet. A bírói tanács
megállapítása szerint nincs olyan jogszabály, amely arra kötelezné az államot,
hogy összegyűjtse saját gazdasági társaságainak adatait, vagyis a cégek
gazdálkodását érintő információkat. Csupán a lehetősége, a joga van meg erre a
gazdasági társaságokról szóló törvény alapján. Ez azonban nem jelentheti azt,
hogy az állam mint cégtulajdonos adatkezelő lenne - rögzítette az ítélet. A
közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992-es törvény viszont csak az
adatkezelőt kötelezi arra, hogy ismertesse a közre tartozó információkat. Csupán
ebben az összefüggésben érvényesülhet az alkotmánynak az információs jogokról
szóló rendelkezése is.
- Habár a nyilvánosság súlyosan sérült, a társadalmat
megfosztották a reá tartozó fontos információktól, el kell ismerni: a bíróságnak
nem feladata a törvény hibáinak reparálása - kommentálta az ítéletet Kenedi
János, a Nyilvánosság Klub ügyvivője. Szerinte az eset rámutatott az adatvédelmi
törvény hibájára. Arra a joghézagra, amely 1992. és 2001. között annyira
kiszélesedett, hogy magát az alkotmányt nyeli el. Az ügyvivő úgy véli, az ítélet
világossá tette, hogy ha nem készül el a közérdekű adatokat, köziratokat az
információs szabadság kérdéskörének középpontjába állító alkotmány "első
kiterjesztése", akkor az állam úgy garázdálkodhat az adófizetők pénzével, ahogy
érdeke kívánja.
