2019. január 27., vasárnap

A Nyilvánosság Klub beperelte a Pénzügyminisztériumot
2000. május 28.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi törvény vonatkozó paragrafusainak megsértése miatt a Nyilvánosság Klub bírósághoz fordult. Járai Zsigmond pénzügyminiszter - a törvény adta határidőn belül - elmulasztott választ adni a civil szervezet hozzá intézett két kérdésére.
1. Mióta a Postabank ismét 100 százalékos állami tulajdonba került, a lap 2000 áprilisában egy millió forintért történt eladásáig mennyi pénzt fordított a Magyar Nemzet című napilapra lapszámonként és összesítve.
2. A Szerencsejáték Rt. a Magyar Nemzet eladását megelőzően mennyit fizetett a Sportfogadás című önálló lap kiadására a kiadónak, és mennyit fordít erre a célra a Magyar Nemzet részeként megjelenő Sportfogadás esetében.
Minthogy a közérdekű információk szolgáltatása közügy, a Nyilvánosság Klub pedig hiába várja a minisztérium válaszát, törvény adta jogánál fogva a Fővárosi Bírósághoz fordult.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Járai Zsigmond úrnak
pénzügyminiszter
Budapest
József nádor tér
Tisztelt Miniszter Úr!
A Nyilvánosság Klub országos egyesület ügyvivői testülete nevében ezúton kérem, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 19. §-ának (3) bekezdése alapján mint a tulajdonos Magyar Állam képviselője tegye lehetővé, hogy mint közérdekű adatot megismerhessük a következőket:
1. Mióta a Postabank ismét 100 százalékos állami tulajdonba került, a lap 2000 áprilisában egy millió forintért történt eladásáig mennyi pénzt fordított a Magyar Nemzet című napilapra lapszámonként és összesítve.
2. A Szerencsejáték Rt. a Magyar Nemzet eladását megelőzően mennyit fizetett a Sportfogadás című önálló lap kiadására a kiadónak, és mennyit fordít erre a célra a Magyar Nemzet részeként megjelenő Sportfogadás esetében.
Tisztelettel:
Halmai Gábor
Ügyvivő
*******************
PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
Pénz- és Tőkepiaci Főosztály
8002/2000
üi: Dr. Banai Krisztina
Nyilvánosság Klub Halmai Gábor Ügyvivő részére
BUDAPEST
Tisztelt Ügyvivő úr!
A Nyilvánosság Klub a Postabank tulajdonában lévő Magyar Nemzet lapeladásával kapcsolatos ráfordítás (lapszámonként és összesítve) valamint a Sportfogadás című önálló lap kiadására fordított kiadás tárgyában keletkezett megkeresésével kapcsolatban a pénzügyminiszter úr megbízásából az alábbiakról szeretném Önt tájékoztatni:
A személyes adatok védelméről és a köziratok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény 19. § (1) bek. alapján valóban az állami szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását, ideértve a gazdálkodásával kapcsolatos ügyeket is.
Az a tény azonban, hogy a Postabank Rt. Állami tulajdonban van, nem alapozza meg azt, hogy a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogot gyakorló pénzügyminiszter egy gazdasági társaság befektetéseiről, eladásairól részletes információkkal rendelkezzen. A Magyar Állam a tulajdonában lévő részvények alapján ugyanolyan jogosítványokkal rendelkezik, mint bármelyik más részvényes és ezen jogait a társaság közgyűlésén érvényesítheti.
A Magyar Nemzet eladásával kapcsolatban a társaság igazgatósága döntött ezért ő is rendelkezik adatokkal.
Budapest, 2000. május 5.
Tisztelettel:
Klemencsics Márta
  
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

FB kereset


2000. május 26.
Tisztelt Fővárosi Bíróság!
A Nyilvánosság Klub Országos Egyesület (1118 Budapest, Villányi út 45.) felperes képviseletében, melyet a Fővárosi Bíróság 142. sorszám alatt vett nyilvántartásba, az F/1. alatt csatolt meghatalmazás alapján, a Pénzügyminisztérium (1054 Budapest, József nádor tér 2-4.) alperes ellen
k e r e s e t e t
nyújtok be az 1992. évi LXIII. tv. 21. §-a alapján, s kérem, hogy a T. Bíróság a törvény 19. § (3) bek.-se és a 20. § (1) bek.-se alapján kötelezze alperest, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatok megismerésére irányuló, F/2. alatt csatolt felperesi kérelemnek tegyen eleget.
Előadom, hogy a közérdekű adatok közlésére irányuló felperesi kérelemre a mai napig sem kaptunk választ, így alperes nemcsak a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó felperesi jogot sértette meg, hanem a törvény 20. §-ának (1) bek.-ben (15 nap), illetve (2) bek-ben (8 nap) foglalt határidők betartására vonatkozó kötelezettségét is megszegte.
Fentiek alapján kérem a T. Bíróságot, hogy alperest kötelezze a perköltség (illeték és ügyvédi munkadíj) megfizetésére is.
Jelen kereseten az Itv. 39. § (3) bek. b) pontja, valamint a 42. § (1) bek. a) pontja alapján 15.000.- Ft. illetéket bélyegben lerovok.
Tisztelettel:
Nyilvánosság Klub
  
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Népszabadság az első fokú ítéletről


Népszabadság, 2002. június 29., szombat
A közpénzek útja titok maradhat
"A korrupciós mechanizmusok kihízták az adatvédelmi törvényt"
Végleg eldőlt, hogy a Pénzügyminisztériumnak nem kell tájékoztatnia arról, mennyit költött az állami tulajdonban lévő Postabank a Magyar Nemzet re, annak eladásáig. A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásában ugyanis fenntartotta azt a jogerős döntést, amelyből kitűnik: a közérdekű adatok tekintetében csak az adatkezelő kötelezhető tájékoztatásra, de az állam cégtulajdonosként nem számít annak.
A Nyilvánosság Klub 2000. április 20-án levélben fordult a Pénzügyminisztériumhoz (PM), s többek között azt tudakolta, hogy mennyit költött a százszázalékos állami tulajdonban lévő Postabank a Magyar Nemzet című napilapra - lapszámonként és összesítve - annak 2000. áprilisi, egymillió forintért történő eladásáig. Miután a PM nem válaszolt, a Nyilvánosság Klub pert indított. A keresetben arra hivatkoztak, hogy a közpénzek felhasználása közérdekű adat, még akkor is, ha ezeket az összegeket gazdasági társaságon keresztül mozgatják.
A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletében válaszadásra kötelezte a Pénzügyminisztériumot. Az ítélet szerint a Postabankra vonatkozó adatok a PM feladatkörébe tartozónak minősülnek, miáltal ezeket az adatokat kezelnie kellene. Az állami vagyonnal való gazdálkodás, a közpénzek felhasználása pedig közérdekű adatnak minősül.
A Legfelsőbb Bíróság másodfokon azonban megváltoztatta a döntést. A testület nem vitatta, hogy a közpénzek felhasználása közérdekű adat, azonban hangsúlyozta, hogy e tekintetben csak az adatkezelő kötelezhető tájékoztatásra. Az állam cégtulajdonosként azonban nem számít annak, legalábbis nincs olyan jogszabály, ami ennek az ellenkezőjét állapítaná meg. Az ítéletből tehát kitűnik, hogy jelenleg nincs olyan törvény, amely az állam gazdálkodó szerveit is nyilvános elszámolásra kötelezné.
A jogerős döntés ellen a Nyilvánosság Klub felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz. E szerint a pénzügyi tárca köteles megszerezni és kezelni a Nyilvánosság Klub által kért adatokat. A gazdasági társaság tulajdonosának ismernie kell ugyanis a tulajdonában lévő cég pénzügyi adatait, azaz, a PM-nek kötelessége volt, hogy tudjon a Postabank tranzakcióiról.
A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásában nem fogadta el a Nyilvánosság Klub érvelését, s fenntartotta hatályában a jogerős döntést - tájékoztatott a bíróság döntéséről Kenedi János , a Nyilvánosság Klub ügyvivője. Az indoklás szerint a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalának két feltétele van; egyrészt, hogy a kért adat közérdekű legyen, másrészt annak a szervnek a kezelésében kell lennie, amelytől kérik. Ha valamelyik feltétel hiányzik, az adat nyilvánosságra hozatalára a szervezet nem kötelezhető. A jelen ügyben tehát a felülvizsgálati fórum szerint helyesen döntött a másodfokon eljáró bíróság, ugyanis a kért adatok nincsenek a PM kezelésében.
- A felülvizsgálati döntés szerint a Postabank saját felelősségére maga gazdálkodik. A társaság részvényese a bank ügyeiről felvilágosítást kérhet, ám ez nem jelenti azt, hogy adatkezelőnek minősülne a gazdálkodást érintő bármilyen kérdésben, s a beszámoló nem tartalmazza a Nyilvánosság Klub által kért adatokat. Az ezzel kapcsolatos tevékenység nem tartozik ugyanis a pénzügyi tárca feladatkörébe, ezért azok közlésére sem kötelezhető. A döntés azt is tartalmazta: helyesen állapította meg ugyanakkor a jogerős ítélet, hogy a kért adatok közérdekűnek minősülnek, s nem tartoznak a banktitok hatálya alá - mondta Kenedi János. A történész mindezek alapján kijelentette: a jogállam korrupciós mechanizmusai "kihízták az 1992. évi adatvédelmi törvény jogállami ruháját".
T. B.
  
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Magyar Hírlap a másodfokú ítéletről


Magyar Hírlap, 2001. szeptember 6., csütörtök
Joghézag gátolja a közérdekű adatok ma ismerését
LB: nem kötelezhető az állam cégeinek pénzköltésével elszámolni
Az állam nem köteles nyilvánosságra hozni, mire költik a pénzt azok a gazdasági társaságok, amelyeknek maga az állam a tulajdonosa. Így döntött tegnap a Legfelsőbb Bíróság. A precedensértékű ítélet indoklása szerint nincs olyan jogszabály, amely szerint az állam a saját cégeinek az adatkezelője lenne, a jogszabály viszont csak az adatkezelőt kötelezi a közérdekű információk közlésére.
Kulcsár Anna
A Nyilvánosság Klub tavaly kérte a pénzügyminisztert, közölje, mekkora összeget juttatott az állami tulajdonú Postabank a Magyar Nemzet című napilap kiadójának. Az egyesület az 1998 novemberétől 2000 áprilisáig terjedő időszak adatait szerette volna megismerni.
A miniszter elutasító válasza után indította meg a pert a Nyilvánosság Klub. A Fővárosi Bíróság kötelezte a Pénzügyminisztériumot mint a magyar állam képviselőjét az adatközlésre. Az ítélet szerint ugyanis a közpénzek felhasználása közérdekű adat. Ez akkor is így van - állapította meg -, ha a pénzt nem közvetlenül az állam költötte el, hanem annak egyik cége, a Postabank Rt. rendelkezett róla. A tulajdonos - a bíróság szerint - köteles tájékozódni a gazdasági társaságánál kezelt adatokról, információkról, ezeket össze kell gyűjtenie és szükség esetén nyilvánosságra kell hoznia.
A Legfelsőbb Bíróság tegnap a pénzügyi tárca fellebbezése nyomán hozta meg döntését - ítélete minden hasonló ügyre érvényes lehet. A bírói tanács megállapítása szerint nincs olyan jogszabály, amely arra kötelezné az államot, hogy összegyűjtse saját gazdasági társaságainak adatait, vagyis a cégek gazdálkodását érintő információkat. Csupán a lehetősége, a joga van meg erre a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy az állam mint cégtulajdonos adatkezelő lenne - rögzítette az ítélet. A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992-es törvény viszont csak az adatkezelőt kötelezi arra, hogy ismertesse a közre tartozó információkat. Csupán ebben az összefüggésben érvényesülhet az alkotmánynak az információs jogokról szóló rendelkezése is.
- Habár a nyilvánosság súlyosan sérült, a társadalmat megfosztották a reá tartozó fontos információktól, el kell ismerni: a bíróságnak nem feladata a törvény hibáinak reparálása - kommentálta az ítéletet Kenedi János, a Nyilvánosság Klub ügyvivője. Szerinte az eset rámutatott az adatvédelmi törvény hibájára. Arra a joghézagra, amely 1992. és 2001. között annyira kiszélesedett, hogy magát az alkotmányt nyeli el. Az ügyvivő úgy véli, az ítélet világossá tette, hogy ha nem készül el a közérdekű adatokat, köziratokat az információs szabadság kérdéskörének középpontjába állító alkotmány "első kiterjesztése", akkor az állam úgy garázdálkodhat az adófizetők pénzével, ahogy érdeke kívánja.