2019. január 27., vasárnap

A Nyilvánosság Klub ismét Torgyán kazetta-ügyéről
1999. augusztus 24.

A Nyilvánosság Klub a legfőbb ügyészhez 1999. augusztus 24-én eljuttatott levelében feljelentette Torgyán Józsefet, amiért az Ópusztaszeren vele hivatali munkájával kapcsolatban interjút kérő újságírónőt kormányőrével igazoltatta, majd elvetette kazettáját. Megítélésünk szerint a miniszter ezzel elkövette a Btk. 225. §-ában foglalt hivatali visszaélés, de legalábbis a 174. §-ban szabályozott kényszerítés bűntettét. A legfőbb ügyész a Csongrád megyei nyomozó hivatalhoz tette át a feljelentést, amely nem indított eljárást a miniszter ellen, majd 1999. december 20-án kelt határozatával megszüntette a nyomozást Torgyán testőrével szemben is. A Nyilvánosság Klubnak, mint feljelentőnek a mai napig nem kézbesítették a határozatot, annak szövegét a Klub a sértett jóvoltából ismeri.*
Az ügyészségi nyomozó hivatal által részlegesen feltárt konkrét tényállásból is megállapítható, hogy Torgyán József alaposan gyanúsítható a hivatali visszaélés vagy a kényszerítés elkövetésével. A hivatali visszaélés törvényi tényállása szerint e bűncselekményt az a hivatalos személy követi el, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél. A miniszter egyértelműen túllépte hatáskörét és visszaélt hivatali helyzetével, amikor jogellenesen felhasználta a Köztársasági őrezred állományába tartozó rendőr őrnagy segítségét a kazetta megszerzésében és a riporternő igazoltatásában.
Egyetlen jogszabály sem hatalmazza fel a védett személyt, hogy igénybe vegye a személyes védelmét ellátó kormányőr segítségét egy kazetta megszerzésében. Miután a kazetta eltulajdonításának szándéka a miniszter részéről jogellenes volt, az erre vonatkozó utasítás is csak jogsértő lehet. Egyébként feltéve, de meg nem engedve, hogy a stáb egyik tagja önként adta volna át a kazettát, ez egy magát rendőrként igazoló kormányőr esetében nyilvánvalóan fenyegetés hatására történt. (Tudomásunk szerint egyébként az eljárás során meg nem hallgatott sértettnek a határozattal szembeni panasz-beadványa értelmében nem is volt szó önkéntes átadásról, hanem a kormányőr maga vette ki a kazettát a kamerából.)
Hivatali visszaélés alapos gyanúja állapítható meg a riporternőnek a határozat indokolásában leírt igazoltatásával kapcsolatban is. A megállapított tényállás szerint a kormányőr a miniszter kérésére igazoltatta a riporternőt. A határozat szerint ez a kérés a rendőrségi törvény alapján jogszerű. Csakhogy a hivatkozott törvényhely értemében a rendőrt kizárólag akkor lehet felkérni más személy igazoltatására, ha az igazoltatást kérő valószínűsíti, hogy az igazoltatáshoz jogos érdeke fűződik. A tényállásból egyértelműen kiderült, a miniszter tudta, hogy a riporternő melyik televíziós társaság megbízásából kért interjút tőle. Ebben az esetben viszont a miniszternek a riporternő elleni panasztételhez semmilyen jogos érdeke nem fűződött az igazoltatáshoz, hisz a panasz megtételéhez erre nem volt szükség.
A miniszternek, a hiányosan feltárt tényállás alapján is egyértelműen jogellenes magatartása egyébként nemcsak a riporternőnek okozott jogtalan hátrányt, hanem a sajtószabadság jogának megsértésével közvetve jelentős alkotmányos érdekeket is veszélyeztetett. Mindezek alapján a Nyilvánosság Klub kérte az ügyészségtől a határozat felülvizsgálatát és a nyomozás elrendelését.
Budapest, 2000. január 20.
A Nyilvánosság Klub ügyvivői testülete
* A Csongrád Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal - a késedelmes kézbesítésért elnézést kérve - 2000. január 19-ei dátummal postázta a nyomozást megszüntető határozatot.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
1999. augusztus 24.
Nyílt levél a legfőbb ügyészhez
- Torgyán bűncselekményt követett el -
A Nyilvánosság Klub ügyvivői testülete szerint Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter elkövette a Büntető Törvénykönyv 225. §-ában foglalt hivatali visszaélés bűntettét, azzal, hogy 1999. augusztus 22-én Ópusztaszeren a vele hivatali munkájával kapcsolatban interjút kérő újságírónőtől fenyegetéssel elvetette annak kazettáját. Ezt a bűncselekményt egyebek között az a hivatalos személy - köztük az a kormánytag - követi el, aki túllépi hatáskörét azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, vagy hivatali helyzetével egyébként visszél. A miniszter egyértelműen túllépte hatáskörét és visszaélt hivatali helyzetével, amikor a neki nem tetsző riporteri kérdés nyomán - a személyes védelmét ellátó kormányőr segítségét jogellenesen felhasználva - elvetette a Duna Televízió tulajdonában lévő kazettát. Arra kérjük a legfőbb ügyészt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a büntetőeljárás megindítására. Ha az eljárás során a hivatali visszaélés bűncselekményének alapos gyanúja nem lenne megállapítható, akkor kezdeményezzük a Btk. 174. §-ában szabályozott kényszerítés bűntette miatti eljárást. Ezt a bűncselekményt ugyanis mindenki elköveti, aki - ha más bűncselekmény nem valósult meg - mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz.
A miniszternek ez a - jogállamban elfogadhatatlan - magatartása nemcsak az újságírónak és az őt megbízó közszolgálati televíziónak okozott szakmai hátrányt, hanem a sajtószabadság alkotmányos elvét is súlyosan sérti. Egyetlen újságíró sem teljesítheti a jövőben félelem nélkül alkotmányos kötelezettségét, a közönség tájékoztatását a földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca közérdekű tevékenységéről, amíg Torgyán József áll a minisztérium élén. Ezért a jelenlegi helyzetben csak azt tudjuk tanácsolni az újságíróknak, hogy ezeket a közérdekű információkat más forrásokból próbálják beszerezni.
a Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
CSONGRÁD MEGYEI ÜGYÉSZSÉGI NYOMOZÓ HIVATAL
Ny. 194/1999. szám
HATÁROZAT
a nyomozás megszüntetéséről
A Btk. 2225. §-ába ütköző és aszerint minősülő hivatali visszaélés bűntette miatt folyamatban volt nyomozást a Be.139. § (1) bekezdés a/ pont I. fordulata alapján - bűncselekmény hiányában -
megszüntetem.
Határozatomat a Nyilvánosság Klub feljelentőnek és Omárné Dicső Anikó sértettnek azzal küldöm meg, hogy ellene a Be.148. § (1) és (4) bekezdése alapján a kézhezvételtől számított 8 napon belül a Szegedi Városi Ügyészséghez címzett, de hatóságomnak megküldött panaszt jelenthet be.
INDOKOLÁS
A Nyilvánosság Klub feljelentése alapján nyomozást folytattunk hivatali visszaélés bűntette alapos gyanúja miatt, mert adatok merültek fel arra vonatkozóan, hogy a Köztársasági Őrezred állományába tartozó Pomozi Sándor r. őrgy. hivatali helyzetével visszaélve - Dr. Torgyán József miniszter kérésére - Omárné Dicső Anikó riporternőtől elvette a miniszterrel készült interjút tartalmazó musterkazettát, majd jogtalanul igazoltatta.
A nyomozás során következőket lehetett megállapítani:
A Szegedi Városi Televízió riporternője, Omárné Dicső Anikó 1999. augusztus 22-én Ópusztaszeren riportot készített Dr. Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel. A miniszter az általa provokatívnak és sértőnek ítélt kérdések miatt a riporternőt arra kérte, hogy adja át a riportot tartalmazó kazettát, valamint közölje személyadatait azért, hogy a szükséges intézkedéseket megtehesse.
A kazettáért jelentkező Pomozi Sándor r. őrgy. az eseménykor a miniszter személyvédelmét látta el. Kérésére Ádok Róbert, a stáb technikusa, a kazettát önként átadta. A tiszt a későbbiekben a kazettát továbbította Dr. Torgyán József miniszternek.
A kazetta átvételét követően Dr. Torgyán József miniszter titkárnője igyekezett megtudni Dicső Anikó személyi adatait, azonban ezek közlésére a riporternő nem volt hajlandó. A titkárnő Pomozi Sándor r. őrgy. társaságában tért vissza hozzá. A magát igazolni továbbra sem kívánó Dicső Anikóval Pomozi Sándor r. őrgy. szolgálati igazolványának felmutatásával közölte, hogy hivatalos személyként jár el, és köteles átadni személyi igazolványát. Az ekkor átadott személyi igazolványból a rendőr az adatokat felírta és azokat a titkárnőnek átadta.
A kazetta átvételével és átadásával Pomozi Sándor r. őrgy. bűncselekményt nem követett el. Ádok Róbert technikus Dr. Torgyán József miniszter kérését hallva a kazettát önként adta át a rendőrnek, aki a személybiztosításból fakadó feladata szerint a "postás" szerepét játszva átadta azt Dr. Torgyán József miniszter titkárnőjének.
Egyéb tárgy vagy dolog - jelen esetben a kazetta - átvétele egyébként a személyi biztosításból fakadó kötelmei közé tartozik. A védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI.5.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés értelmében ugyanis a védelem kiterjed a védett személy életének, testi épségének megóvására, ami egyben azt is jelenti, hogy a védett személynek csak a védelmével megbízott személyen keresztül adható át bármilyen tárgy.
Omárné Dicső Anikó igazoltatásával kapcsolatban a következőket kell leszögezni. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 24. § (4) bekezdése szerint a rendőrt a jogainak érvényesítése végett bárki felkérheti más személy igazoltatására. Ha az igazoltatást kérő valószínűsíti, hogy az igazoltatáshoz jogos érdeke fűződik, a rendőr a kérést teljesíti.
Dr. Torgyán József miniszter Omárné Dicső Anikó személyi adatait azért kérte, mert a sértőnek ítélt kérdések miatt főnökeinél panaszt kívánt tenni ellene. Az igazoltatáshoz tehát jogos érdeke fűződött, s a védett személy felindultságát és kérését halló Pomozi Sándor r. őrgy. az igazoltatáshoz fűződő ezen érdek fennállását a körülményekből joggal valószínűsíthette. Az igazoltatásra ezért jogszerűen került sor.
Figyelemmel a fentiekre a feljelentésben szereplő cselekmény nem bűncselekmény, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint kellett határozni.
Szeged, 1999. december 20.
Dr. Imolya Imre
csoportvezető ügyész

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

A NyK panasza a nyomozást megszüntető határozattal szemben

Szegedi Városi Ügyészség
Szeged, Széchenyi tér 4.
6720
A Nyilvánosság Klub országos egyesület
panaszt
terjeszt elő a Csongrád megyei nyomozó hivatal 1999. december 20-án kelt, Ny 194/1999. számú, nyomozást megszüntető határozatával szemben. Meg kívánjuk jegyezni, hogy jóllehet, a határozat rendelkező része értelmében azt megküldik a Nyilvánosság Klubnak, mint feljelentőnek, a Klubnak a mai napig nem kézbesítették a határozatot, annak szövegét a sértett jóvoltából ismerjük.
A Nyilvánosság Klub a legfőbb ügyészhez 1999. augusztus 24-én eljuttatott levelében Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ellen kezdeményezte büntető eljárás megindítását a Btk. 225. §-ában foglalt hivatali visszaélés bűntette, vagy ha ezzel kapcsolatos alapos gyanú nem állapítható meg, a Btk. 174. §-ában szabályozott kényszerítés bűntette miatt.
Az ügyészségi nyomozó hivatal által részlegesen feltárt konkrét tényállásból is megállapítható, hogy Torgyán József alaposan gyanúsítható a hivatali visszaélés vagy a kényszerítés elkövetésével. A hivatali visszaélés törvényi tényállása szerint e bűncselekményt az a hivatalos személy követi el, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél. A miniszter egyértelműen túllépte hatáskörét és visszaélt hivatali helyzetével, amikor jogellenesen felhasználta a Köztársasági őrezred állományába tartozó rendőr őrnagy segítségét a kazetta megszerzésében és a riporternő igazoltatásában.
A miniszternek semmilyen jogi alapja nem volt a kazetta megszerzésére, a jogellenes megszerzés jogtalan hátrányt okozott a kazetta birtokosának és tulajdonosának. A határozat által is hivatkozott 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet sem hatalmazza fel a védett személyt, hogy igénybe vegye a személyes védelmét ellátó kormányőr segítségét a kazetta megszerzésében. Miután a kazetta eltulajdonításának szándéka a miniszter részéről jogellenes volt, az erre vonatkozó utasítás is csak jogsértő lehet. Egyébként feltéve, de meg nem engedve, hogy a stáb egyik tagja önként adta volna át a kazettát, ez egy magát rendőrként igazoló kormányőr esetében nyilvánvalóan fenyegetés hatására történt. (Tudomásunk szerint egyébként az eljárás során meg nem hallgatott sértettnek a határozattal szembeni panaszbeadványa értelmében nem is volt szó önkéntes átadásról, hanem a kormányőr maga vette ki a kazettát a kamerából.) A hivatkozott kormányrendelet egyébként - ellentétben a határozat indokolásával - arról nem szól, hogy a védett személynek csak a védelmével megbízott személyen keresztül lenne átadható bármilyen tárgy. Ilyen óvintézkedésekre természetesen szükség lehet, ha az a gyanú merül fel, hogy a védett személynek ismeretlen, veszélyt jelentő tárgyat akarnak átadni. Megjegyezzük, hogy az adott rendezvényről a sajtóban is megjelent fotók tanúsága szerint a vendéglátók kenyérrel és sóval kínálták a minisztert, amit ő a kormányőr közbeiktatása nélkül vett át. A kazetta esetében a kormányőr - még egyszer hangsúlyozzuk jogilag egyáltalán nem szabályozott - közvetítő szerepére annál is kevésbé volt szükség, hiszen a miniszter pontosan tudta, mit akar jogellenesen, a hatályos szerzői jogi törvényi rendelkezéseket is megsértve megszerezni.
Hivatali visszaélés alapos gyanúja állapítható meg a riporternőnek a határozat indokolásában leírt igazoltatásával kapcsolatban is. A megállapított tényállás szerint a kormányőr a miniszter kérésére igazoltatta a riporternőt. A határozat szerint ez a kérés a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 24. §-ának (4) bekezdése alapján jogszerű. Csakhogy a hivatkozott törvényhely értemében a rendőrt kizárólag akkor lehet felkérni más személy igazoltatására, ha az igazoltatást kérő valószínűsíti, hogy az igazoltatáshoz jogos érdeke fűződik. A tényállásból egyértelműen kiderült, hogy a miniszter tudta, hogy a riporternő melyik televíziós társaság megbízásából kért interjút tőle. Ebben az esetben viszont a miniszternek a riporternő elleni panasztételhez semmilyen jogos érdeke nem fűződött az igazoltatáshoz, hisz a panasz megtételéhez erre nem volt szükség. Egyébként az igazoltatás még a hivatkozott törvényhely további szabályai szerint is jogszerűtlen volt, hiszen a 24. § (4) bekezdésének a határozatban nem hivatkozott szövege értelmében az igazoltatott adatait a rendőrkapitányság adja ki az igazoltatást kérőnek, ha az az adatokhoz fűződő jogosultságát hitelt érdemlően igazolja. A határozat által ismertetett konkrét tényállás szerint viszont a miniszter a kormányőrtől azonnal megkapta az igazoltatott személy adatait.
A miniszternek a hiányosan feltárt tényállás alapján is egyértelműen jogellenes magatartása egyébként nemcsak a riporternőnek okozott jogtalan hátrányt, hanem a sajtószabadság jogának megsértésével közvetve jelentős alkotmányos érdekeket is veszélyeztetett. Mindezek alapján kérjük a Városi Ügyészségtől a határozat felülvizsgálatát és a nyomozás elrendelését.
Budapest, 2000. január 20.
Dr. Halmai Gábor
ügyvivő