Az '56-os forradalom mártírjai előtt tisztelgő szocialista
politikusok kifütyülése jogállamhoz méltatlan heccelődés volt. Mécs Imre és
Demszky Gábor inzultálása viszont még kegyeletsértő is. Milyen nemzeti
megemlékezés az, ahol '56 mártírjai előtt tisztelegve egy halálraítélt
forradalmárt az akasztókötélre emlékeztetnek? Milyen nemzeti megemlékezés az,
ahol hőzöngők rontanak Demszky Gáborra, aki a nyolcvanas években személyes
kockázatot is vállalva, illegálisan adta ki azokat a könyveket, amelyek az
ellenforradalom ideológiájával szemben az igazat mondták az '56-os
forradalomról? És milyen nemzeti megemlékezés az, ahol a kormány jelenlévő
vezetői cinikusan asszisztálnak ahhoz a gyalázathoz, amely a mártírok gyászolóit
és családtagjaikat érte?
Az 1988-ban alakult Nyilvánosság Klub olyan szervezet, amely a lehető legteljesebb nyilvánosságért, szólásszabadságért küzd, és amely úgy véli, hogy tiltakozni, tüntetni, akár kiabálni is mindenkinek joga van. Ami azonban egy tüntetésen vagy politikai gyűlésen elfogadható, az egy gyászszertartáson elfogadhatatlan! Politikailag is, erkölcsileg is. Ám ahogy a kormány tagjai a Nemzeti Panteonban nem érezték szükségét annak, hogy kiálljanak az áldozatok mellett - függetlenül eltérő politikai nézeteiktől -, úgy egy nappal később Ön sem tartotta fontosnak, hogy a kormány nevében határozottan elítélje a nemzeti felkelés emlékéhez méltatlan viselkedést. Önnek - csakúgy, mint a miniszterelnöknek - saját politikai célja előbbre való volt, mint a nemzet közös érdeke.
Ön is felelős azért, hogy a forradalom idején még meg sem született kormánypárti politikusok a temetőben '56 igazi örököseiként élvezhették a jelenlévők szimpátiáját, míg az '56-os halálraítélt saját maga gyilkos üldözőjének érezhette magát a szitkozódók gyűlöletétől kísérve.
Együttérzés helyett politikai támadás. Állami főhajtás helyett a szélsőségek bátorítása. 45 évvel 1956 után ez 2001 hivatalos kormányzati ideológiája. Ön ma Magyarország legnépszerűbb politikusa: szégyellje magát!
Az 1988-ban alakult Nyilvánosság Klub olyan szervezet, amely a lehető legteljesebb nyilvánosságért, szólásszabadságért küzd, és amely úgy véli, hogy tiltakozni, tüntetni, akár kiabálni is mindenkinek joga van. Ami azonban egy tüntetésen vagy politikai gyűlésen elfogadható, az egy gyászszertartáson elfogadhatatlan! Politikailag is, erkölcsileg is. Ám ahogy a kormány tagjai a Nemzeti Panteonban nem érezték szükségét annak, hogy kiálljanak az áldozatok mellett - függetlenül eltérő politikai nézeteiktől -, úgy egy nappal később Ön sem tartotta fontosnak, hogy a kormány nevében határozottan elítélje a nemzeti felkelés emlékéhez méltatlan viselkedést. Önnek - csakúgy, mint a miniszterelnöknek - saját politikai célja előbbre való volt, mint a nemzet közös érdeke.
Ön is felelős azért, hogy a forradalom idején még meg sem született kormánypárti politikusok a temetőben '56 igazi örököseiként élvezhették a jelenlévők szimpátiáját, míg az '56-os halálraítélt saját maga gyilkos üldözőjének érezhette magát a szitkozódók gyűlöletétől kísérve.
Együttérzés helyett politikai támadás. Állami főhajtás helyett a szélsőségek bátorítása. 45 évvel 1956 után ez 2001 hivatalos kormányzati ideológiája. Ön ma Magyarország legnépszerűbb politikusa: szégyellje magát!
A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kegyeletsértő rendbontások
Népszabadság, 2001. november 12.
Kegyeletsértő rendbontások
Nem csitulnak az indulatok az ötvenhatos ünnepségek után
Kovács László szocialista pártelnök Mádl Ferenc
államfőnek, a Nyilvánosság Klub pedig Dávid Ibolya igazságügy-miniszternek írt
tiltakozó levelet az ötvenhatos megemlékezéseken történt incidensek miatt,
amelyeknek ellenzéki politikusok voltak a kárvallottjai. A Nagy
Imre-emlékplakett tulajdonosai közül többen is szolidaritásukat fejezték ki
azokkal, akiket szidalmaztak az ünnepségeken.
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK
Kovács László , az MSZP elnöke a hét végén nyílt levélben
kérte Mádl Ferenc köztársasági elnököt, hogy tárja a közvélemény elé
álláspontját az 1956-os megemlékezéseken tapasztalt incidensekről. A pártelnök
emlékeztetett arra, hogy több helyszínen is, így az Új köztemető 301-es számú
parcellájánál, néhány vidéki településen, november 4-én pedig a Nemzeti
Sírkertben "botrányos, a forradalom és a szabadságharc szellemével ellentétes
megnyilvánulások" történtek. Az a körülmény, hogy az MSZP nevében koszorúzókat
gyilkosnak, az 1956 után halálraítélt Mécs Imre SZDSZ-es képviselőt
pedig hazaárulónak nevezték, Kovács számára egyértelműen azt bizonyítja, hogy a
történtek nem 1956-ról, hanem a jövő évi választásokról szóltak.
A Nemzeti Sírkertben jelen voltak Magyarország legmagasabb rangú
közjogi méltóságai, ám nem érezték erkölcsi kötelességüknek a magukról
megfeledkezettek rendre utasítását. Ezzel olyan látszatot keltettek, mintha
egyetértenének a történtekkel. A látszatot csak erősítette, hogy Dávid
Ibolya igazságügy-miniszter, amikor a parlament ülésén a kormány nevében
válaszolt Mécs Imre felszólalására, megvédte a rendbontókat - kifogásolta Kovács
László.
A Nyilvánosság Klub ügyvivő testületének vasárnap közzétett nyílt
levele - amelynek címzettje Dávid Ibolya - szintén élesen bírálja az
igazságügy-minisztert, mert "védelmébe vette a csőcseléket, és megvádolta a
forradalom egyik résztvevőjét és szellemi örökösét". A levél szerint a
szocialista politikusok kifütyülése jogállamhoz méltatlan heccelődés volt, Mécs
Imre és Demszky Gábor főpolgármester inzultálása még kegyeletsértő is.
Milyen nemzeti megemlékezés az, ahol a kormány jelenlévő vezetői cinikusan
asszisztálnak ahhoz a gyalázathoz, amely a mártírok gyászolóit és
családtagjaikat érte? - tették fel a kérdést a Nyilvánosság Klub ügyvivői.
Lendvai Ildikó , az MSZP alelnöke a Magyar ATV pénteki
Sajtóklub jában elhangzottak miatt az ORTT panaszbizottságához fordult.
Szerinte a műsor résztvevői a becsületsértés és az uszítás fogalmát kimerítő
minősítéseket engedtek meg maguknak. A szocialista alelnök közleményében a műsor
szereplőinek azt a kijelentését idézi, hogy az ötvenhatos megemlékezések
megzavarása miatt "nem megsértődni kell, hanem elmenni a büdös francba örökre,
és nagyon örülni, hogy nem lógnak a lámpavason".
Orbán Viktor miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy
november 4-én, a Nemzeti Sírkertben egyes ellenzéki politikusok megjelenése
miatt az egybegyűltek nemtetszésüknek adtak hangot, a Magyar ATV Nap-kelte
című műsorában szombat reggel úgy fogalmazott: méltatlan minden olyan
nyilatkozat, amely lecsőcselékezi az ott összegyűlteket. Mécs Imrét illetően
hangsúlyozta, hogy a politikus személyes sorsát tiszteli, de a megemlékezésen az
SZDSZ-es képviselővel nem történt olyasmi, amit szóvá kellene tenni. Orbán
sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy felharsant néhány füttyszó Mécs
megjelenése miatt is.
Amerikai magyarok szolidaritási nyilatkozata Mécs Imrével
Szolidaritásunkat fejezzük ki Mécs Imrével és mindazokkal, akiket
méltánytalanul és megalázó szándékkal szidalmaztak a megemlékezés gyászában -
olvasható abban a lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatban, amelyet főként
Amerikában élő közéleti személyiségek írtak alá. Meggyőződésünk - hívja fel a
figyelmet a dokumentum -, hogy "azoknak, akik 1956-ban helytálltak, nem a
szerint jár tisztelet, hogy ma hol állnak a politikai térképen. Felemeljük
szavunkat a gyűlölködéssel szemben, melynek megnyilvánulásait szomorúan
tapasztaltuk forradalmunk megemlékezésein. Tiltakozásunkat abban a reményben
tesszük közzé, hogy ez bátorításként szolgál azoknak, akik a jó ízlés és
tiszteletadás jegyében akarnak ünnepelni." A nyilatkozat aláírói: a Recski
Szövetség nevében Sztáray Zoltán ügyvivő, valamint Előd László
, a Los Angeles-i Arany János Kulturális Kör elnöke, Farkas Henrik
egyetemi docens, civil aktivista, Felkai Ferenc , Charles Gati
egyetemi tanár, Gereben István oceanográfus, a Nagy
Imre-emlékplakett tulajdonosa, Györik Józsefné , az Alba
Regia-emlékkápolna kurátora, Laping Ferenc újságíró, a Remember Hungary
1956 kiadója, Lipták Béla , a Környezetvédelmi Alap elnöke, a Nagy
Imre-emlékplakett tulajdonosa, Mózsi Ferenc író, a Szivárvány folyóirat
szerkesztője, Munkachy Lajos egyetemi tanár, Papp László
építész, Petrovay Szabolcs George professzor, Polgár István
tanár, műfordító, szamizdat kiadványok fordítója, Tanító Béla , a
sarkadi forradalmi bizottmány elnökének, Tanító Árpádnak a fia, valamint
Várallyai Gyula közgazdász, a Nagy Imre-emlékplakett tulajdonosa.