A demokratikusan megválasztott új politikai hatalom kezdettől
fogva idegenkedett tudomásul venni a nyilvánosság kontrollját. Mi sem
beszédesebb annál, mint hogy a nemzeti kerekasztal-tárgyalások a nyilvánosság
kérdéseiben teljes kudarccal végződtek. Ám az a tény is sokat elárul a hatalom
jelenlegi birtokosainak a nyilvánossággal kapcsolatos felfogásáról, hogy az
1989-es "alkotmányozó"-fórum jegyzőkönyvei mind a mai napig titkosak.
Most pedig a politikai vezetés hangadói elérkezettnek látták az
időt, hogy támadásaikat a nyilvánossággal szemben immár programként fogalmazzák
meg. Ez az egyik leglényegesebb üzenete a legnagyobb kormánypárt parlamenti
frakcióvezetője fellépésének. Ez a támadás a nyilvánosság csatornáinak
eldugulása révén egy ellenőrizetlen és kizárólagos hatalom kialakulásával
fenyeget. Az ilyen törekvésekkel szemben pedig alkotmányunk betűje szerint
"mindenki jogosult és egyben köteles fellépni".
Ezért a Nyilvánosság Klub Országos Egyesület és az alulírottak a
következő felhívással fordulnak mindazokhoz, akiknek fontos a közvélemény
szabadsága és a csorbíthatatlan nyilvánosság:
1. Akadályozzuk meg azt a nyílt törekvést, amellyel a kormányzat
ki akarja sajátítani és propagandaeszközzé kívánja lealacsonyítani a
közszolgálati médiumokat, a Magyar Televíziót és a Magyar Rádiót.
2. Akadályozzuk meg az írott sajtónak a kormányzat által
irányított privatizációját, a pénzintézetekre való nyomásgyakorlás módszereivel
történő fokozatos bekebelezését.
3. Akadályozzuk meg, hogy a kormányzat a jogállamiság elemi elveit
sértő politikai boszorkányüldözéssel megfélemlítse az újságírókat, és a félelem
légkörét alakítsa ki a társadalomban.
4. Akadályozzuk meg, hogy a társadalomtudományi kutatásokat a
Justitia-tervhez hasonló politikai célokra használják fel.
5. Akadályozzuk meg, hogy a közvéleményt büntessék meg közérdekű
információk eltitkolásával, ha egyes lapok, véleménye nem esik egybe a
kormányéval.
Ma még nem késő megállítani azt a folyamatot, amely a
nyilvánosságnak a kormányzat által kezdeményezett monopolizálásához és a
demokrácia módszeres lebontásához vezethet.
Budapest, 1991. szeptember 13.
Kibocsátották a Nyilvánosság Klub ügyvivői:
Babus Endre újságíró, Emőd Pál újságíró, Halmai Gábor jogász,
Hegyi Gyula újságíró, Kenedi János kritikus, Kocsis Györgyi újságíró, Lovas
Zoltán újságíró, Ránki Júlia újságíró, Vicsek Ferenc újságíró.
A dokumentum aláírói: Almási Miklós esztéta, Antal László
közgazdász, Balás Katalin közgazdász, Balla Margit képzőművész, Barna Imre
műfordító, Bauer Tamás közgazdász, Beke László művészettörténész, Benda Kálmán
történész, Bereményi Géza író, Berényi Gábor filozófus, Bibó István tanár, Bibó
Istvánné tanárnő, Bozóki András szociológus, Bozzai Rita közgazdász, Bródy
András közgazdász, Bródy János zenész, Csalog Zsolt író, Csillag István
közgazdász, Dés László zenész, Ehrlich Éva közgazdász, Erdélyi Ágnes
filozófiatörténész, Erős Ferenc pszichológus, Esterházy Péter író, Faludy György
író, Falusi Mariann (Pa-dö-dö), Farkas Zoltán újságíró, Fencsik Flóra műfordító,
Ferge Zsuzsa szociológus, Fodor Géza esztéta, Forgács Éva művészettörténész,
Gábor Miklós színművész, Garas Dezső színművész, Gáyor Tibor képzőművész, Gazdag
Gyula filmrendező, Gerő András történész, Greskovits Béla közgazdász, György
Péter esztéta, Halda Aliz tanár, Hanák Péter történész, Hann Endre pszichológus,
Janáki István építész, Jeney Zoltán zeneszerző, Jovánovics György szobrász,
Karátson Gábor festőművész, Kardos G. György író, Kardos Júlia kémikus, Kemény
István szociológus, Kéri László szociológus, Kertész Imre író, Kézdy György
színművész, Kis János filozófus, Kisbán Mária építész, Kocsis Zoltán zeneművész,
Komoróczy Géza történész, Koncz Zsuzsa énekes, Konrád György író, Körner Éva
művészettörténész, Kornis Mihály író, Kovács András Bálint esztéta, Kovács
András szociológus, Krasznai Zoltán közgazdász, Kroó György zeneesztéta, Lackó
Miklós történész, Ladányi János szociológus, Laki Mihály közgazdász, Lakner
Judit történész, Lang Györgyi (Pa-dö-dö), Lányi András filmrendező, Létay Vera
filmesztéta, Lévai Júlia újságíró, Liska Tibor közgazdász, Litván György
történész, Losonczi Ágnes szociológus, Ludassy Mária filozófiatörténész, Makk
Károly filmrendező, Mándy Iván író, Margittai Ági színművész, Maurer Dóra
képzőművész, Megyesi Gusztáv publicista, Mihancsik Zsófia szerkesztő, Molnár
Gabriella újságíró, Nádas Péter író, Nádasdy Ádám költő, Nagy András közgazdász,
Nagy Bálint építész, Nagy Tamás közgazdász, Neményi Mária pszichológus, P. Szűcs
Júlianna művészettörténész, Pauer Gyula művész, Perényi András pszichiáter, Pető
Katalin pszichiáter, Petri György költő, Petschnig Mária Zita közgazdász,
Poszler György esztéta, R. Székely Júlianna publicista, Rádai Eszter újságíró,
Radnóti Sándor esztéta, Rados Ferenc zongoraművész, Rakovszky Zsuzsa költő,
Rangos Katalin újságíró, Révész Gábor közgazdász, Sárközy Erika újságíró, Sáry
László zeneszerző, Simó Sándor filmrendező, Soós Károly Attila közgazdász, Sós
Vilmos filozófus, Szalai Erzsébet közgazdász, Szalai Pál közíró, Székely Gábor
színházrendező, Szente László újságíró, Szentjóby Tamás művész, Szerb Antalné
bibliográfus, Szilágyi Ákos költő, Szöllőssy András zeneszerző, Tamás Gáspár
Miklós filozófus, Tar Sándor író, Tímár Árpád művészettörténész, Ungváry Rudolf
író, Vajda Ágnes statisztikus, Vajda Mihály filozófus, Vajna János újságíró,
Várady Szabolcs költő, Varga László történész, Vásárhelyi Júlia szerkesztő,
Vásárhelyi Mária szociológus, Veér András pszichiáter, Vitányi Iván szociológus,
Voigt Vilmos folklórkutató, Wessely Anna művészettörténész, Wilhelm András
zeneesztéta, Závada Pál szociológus.
A most nyilvánosságra hozott felhíváshoz bárki csatlakozhat a
következő címen: Nyilvánosság Klub, Budapest 1396. Pf. 459.
A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete
