2019. január 27., vasárnap

A nyilvánosság védelmében
1991. szeptember 17.

A demokrácia egyik legfontosabb garanciája a társadalmi nyilvánosság. Nélküle nem lehetséges folyamatosan ellenőrizni a hatalom gyakorlóit. De nélküle a közvélemény sem képes befolyással lenni a közhatalom gyakorlására. Hiszen a szabad sajtó a közvélemény éber szeme, az a láthatatlan kötelék, amely a polgárokat a közügyekkel, a világgal összeköti. Ha a nyilvánosság nem képes betölteni e funkcióit, veszélybe kerül a demokrácia.
A demokratikusan megválasztott új politikai hatalom kezdettől fogva idegenkedett tudomásul venni a nyilvánosság kontrollját. Mi sem beszédesebb annál, mint hogy a nemzeti kerekasztal-tárgyalások a nyilvánosság kérdéseiben teljes kudarccal végződtek. Ám az a tény is sokat elárul a hatalom jelenlegi birtokosainak a nyilvánossággal kapcsolatos felfogásáról, hogy az 1989-es "alkotmányozó"-fórum jegyzőkönyvei mind a mai napig titkosak.
Most pedig a politikai vezetés hangadói elérkezettnek látták az időt, hogy támadásaikat a nyilvánossággal szemben immár programként fogalmazzák meg. Ez az egyik leglényegesebb üzenete a legnagyobb kormánypárt parlamenti frakcióvezetője fellépésének. Ez a támadás a nyilvánosság csatornáinak eldugulása révén egy ellenőrizetlen és kizárólagos hatalom kialakulásával fenyeget. Az ilyen törekvésekkel szemben pedig alkotmányunk betűje szerint "mindenki jogosult és egyben köteles fellépni".
Ezért a Nyilvánosság Klub Országos Egyesület és az alulírottak a következő felhívással fordulnak mindazokhoz, akiknek fontos a közvélemény szabadsága és a csorbíthatatlan nyilvánosság:
1. Akadályozzuk meg azt a nyílt törekvést, amellyel a kormányzat ki akarja sajátítani és propagandaeszközzé kívánja lealacsonyítani a közszolgálati médiumokat, a Magyar Televíziót és a Magyar Rádiót.
2. Akadályozzuk meg az írott sajtónak a kormányzat által irányított privatizációját, a pénzintézetekre való nyomásgyakorlás módszereivel történő fokozatos bekebelezését.
3. Akadályozzuk meg, hogy a kormányzat a jogállamiság elemi elveit sértő politikai boszorkányüldözéssel megfélemlítse az újságírókat, és a félelem légkörét alakítsa ki a társadalomban.
4. Akadályozzuk meg, hogy a társadalomtudományi kutatásokat a Justitia-tervhez hasonló politikai célokra használják fel.
5. Akadályozzuk meg, hogy a közvéleményt büntessék meg közérdekű információk eltitkolásával, ha egyes lapok, véleménye nem esik egybe a kormányéval.
Ma még nem késő megállítani azt a folyamatot, amely a nyilvánosságnak a kormányzat által kezdeményezett monopolizálásához és a demokrácia módszeres lebontásához vezethet.
 
Budapest, 1991. szeptember 13.
 
Kibocsátották a Nyilvánosság Klub ügyvivői:
Babus Endre újságíró, Emőd Pál újságíró, Halmai Gábor jogász, Hegyi Gyula újságíró, Kenedi János kritikus, Kocsis Györgyi újságíró, Lovas Zoltán újságíró, Ránki Júlia újságíró, Vicsek Ferenc újságíró.
 
A dokumentum aláírói: Almási Miklós esztéta, Antal László közgazdász, Balás Katalin közgazdász, Balla Margit képzőművész, Barna Imre műfordító, Bauer Tamás közgazdász, Beke László művészettörténész, Benda Kálmán történész, Bereményi Géza író, Berényi Gábor filozófus, Bibó István tanár, Bibó Istvánné tanárnő, Bozóki András szociológus, Bozzai Rita közgazdász, Bródy András közgazdász, Bródy János zenész, Csalog Zsolt író, Csillag István közgazdász, Dés László zenész, Ehrlich Éva közgazdász, Erdélyi Ágnes filozófiatörténész, Erős Ferenc pszichológus, Esterházy Péter író, Faludy György író, Falusi Mariann (Pa-dö-dö), Farkas Zoltán újságíró, Fencsik Flóra műfordító, Ferge Zsuzsa szociológus, Fodor Géza esztéta, Forgács Éva művészettörténész, Gábor Miklós színművész, Garas Dezső színművész, Gáyor Tibor képzőművész, Gazdag Gyula filmrendező, Gerő András történész, Greskovits Béla közgazdász, György Péter esztéta, Halda Aliz tanár, Hanák Péter történész, Hann Endre pszichológus, Janáki István építész, Jeney Zoltán zeneszerző, Jovánovics György szobrász, Karátson Gábor festőművész, Kardos G. György író, Kardos Júlia kémikus, Kemény István szociológus, Kéri László szociológus, Kertész Imre író, Kézdy György színművész, Kis János filozófus, Kisbán Mária építész, Kocsis Zoltán zeneművész, Komoróczy Géza történész, Koncz Zsuzsa énekes, Konrád György író, Körner Éva művészettörténész, Kornis Mihály író, Kovács András Bálint esztéta, Kovács András szociológus, Krasznai Zoltán közgazdász, Kroó György zeneesztéta, Lackó Miklós történész, Ladányi János szociológus, Laki Mihály közgazdász, Lakner Judit történész, Lang Györgyi (Pa-dö-dö), Lányi András filmrendező, Létay Vera filmesztéta, Lévai Júlia újságíró, Liska Tibor közgazdász, Litván György történész, Losonczi Ágnes szociológus, Ludassy Mária filozófiatörténész, Makk Károly filmrendező, Mándy Iván író, Margittai Ági színművész, Maurer Dóra képzőművész, Megyesi Gusztáv publicista, Mihancsik Zsófia szerkesztő, Molnár Gabriella újságíró, Nádas Péter író, Nádasdy Ádám költő, Nagy András közgazdász, Nagy Bálint építész, Nagy Tamás közgazdász, Neményi Mária pszichológus, P. Szűcs Júlianna művészettörténész, Pauer Gyula művész, Perényi András pszichiáter, Pető Katalin pszichiáter, Petri György költő, Petschnig Mária Zita közgazdász, Poszler György esztéta, R. Székely Júlianna publicista, Rádai Eszter újságíró, Radnóti Sándor esztéta, Rados Ferenc zongoraművész, Rakovszky Zsuzsa költő, Rangos Katalin újságíró, Révész Gábor közgazdász, Sárközy Erika újságíró, Sáry László zeneszerző, Simó Sándor filmrendező, Soós Károly Attila közgazdász, Sós Vilmos filozófus, Szalai Erzsébet közgazdász, Szalai Pál közíró, Székely Gábor színházrendező, Szente László újságíró, Szentjóby Tamás művész, Szerb Antalné bibliográfus, Szilágyi Ákos költő, Szöllőssy András zeneszerző, Tamás Gáspár Miklós filozófus, Tar Sándor író, Tímár Árpád művészettörténész, Ungváry Rudolf író, Vajda Ágnes statisztikus, Vajda Mihály filozófus, Vajna János újságíró, Várady Szabolcs költő, Varga László történész, Vásárhelyi Júlia szerkesztő, Vásárhelyi Mária szociológus, Veér András pszichiáter, Vitányi Iván szociológus, Voigt Vilmos folklórkutató, Wessely Anna művészettörténész, Wilhelm András zeneesztéta, Závada Pál szociológus.
 
A most nyilvánosságra hozott felhíváshoz bárki csatlakozhat a következő címen: Nyilvánosság Klub, Budapest 1396. Pf. 459.

A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete