A "nyomtatott sajtó helyzetéről és fejlesztéséről" című minisztertanácsi előterjesztésről1989. január 12.

A Nyilvánosság Klub Egyesület örömmel állapítja meg, hogy az Egyesület létrehozását célzó egyik fontos indok (mármint a tömegtájékoztatás gazdasági helyzetének megreformálása, annak óhaja és követelménye) az államigazgatás illetékeseinek körében is meghallgatásra talált. Sőt az előterjesztés sok vonatkozásban az Egyesület ügyvezetőségének elképzeléseivel is találkozik. Hasznosan próbálják az államigazgatás illetékesei felhasználni a korábban ideológiai szempontból elutasított "Javaslat a Nyilvánosság Reformjára" című tanulmány idevágó megállapításait.

Több, a tömegtájékoztatási reform végrehajtása szempontjából létfontosságú megállapítással, javaslattal nem értünk egyet, vagy kiegészítést javaslunk.

1. A helyzetértékelésnél le kellene szögezni, hogy

a) a lapkiadási struktúra nem elavult, vagyis egykor "az akkori céloknak megfelelt", hanem eredendően rossz, az akkori tájékoztatási céloknak (a sztálinista modellt jól propagáló feladatnak) sem tett eleget. Az előterjesztésnek le kellett volna szögeznie, hogy káros az adminisztratív eszközökkel való irányítás, ahelyett, hogy ezekkel " már nem oldhatók fel (az ellentmondások), más megoldási módok kellenek."

b) a lapgazda, laptulajdonos intézményének helyes felismerése eufémizmust szült: "teljes körű és folyamatos felelősséget", magyarán: mivel nincs más forrásból pénz, ezért a lapgazdák fizessék meg laptulajdonlási feladatukat.

A tisztánlátás érdekében ma különösen fontos lenne, hogy a Népszabadság anyagi helyzetének tisztázása mellett - a többi nyomdához hasonlóan - a Szikra Lapnyomda gazdálkodási eredményei is nyilvánosságra kerüljenek.

c) a helyzetfeltáráshoz még két megjegyzés kívánkozik: a nyomdák csak roppant áttételesen - véleményünk szerint a magyar gazdaság átlagánál kevésbé - érdekeltek a tőkés exportban. Nem ez akadályozza tehát a hazai tömegtájékoztatás eredményességét. (Sokkal inkább iparfejlesztési, területi tervezési, vezetési okok.) Az előterjesztés helytelenül állítja, hogy a nyomda a sajtótól "elkülönült irányítási és érdekeltségi rendszerben működik". Az irányítási rendszer jelentősége (Ipari Minisztérium kontra Tájékoztatási - alias Minisztertanácsi - Hivatal) nem kaphat szerepet egy reformban, mert termelési szempontból senki sem irányíthatja a nyomdákat, így az előterjesztés megfogalmazása csak a sztálinizmus utóvédharcainak megnyilvánulása.

2. A javaslatokkal kapcsolatban a következőket kell leszögezni:

a) semmilyen preferenciális lista se készüljön;

b) semmilyen lapalapítási dotáció (sem a kiadóknál, sem a lapalapítóknál) ne legyen, de még a Pénzügyminisztérium illetve az Országos Árhivatal javaslata szerinti sem, vagyis, hogy az Országgyűlés valamelyik bizottsága, vagy maga a Parlament döntsön ebben), csakis a különböző szervezetek költségvetéséből lehessen finanszírozni a laptulajdonosokhoz kötődő lapkiadást. (A politikai, érdekvédelmi szervezetek pedig tagdíjakból tartsák el magukat s ne az állami költségvetésből.)

3. Az előterjesztés egyszeri "árrendezést" javasol. Helyesebb lett volna - immár múlt időben! - liberalizálni a sajtótermékek árát. (Egyáltalán nem biztos, hogy pld. minden napilapnak 4,80 Ft-ba kell kerülnie.) Legyen árverseny is!

4. A papírgazdálkodás teljes liberalizálása mellett voksolunk és a felvetődött árszabályozási ötletek közül a "kevert papírár" (tehát a szovjet és a piaci gazdálkodású országokból származó papírárak egységesítése tisztes és ellenőrzött nagykereskedelmi tevékenység mellett) szimpatikus. Az import teljes liberalizálása szükséges. A kiadók, a nyomdák saját papírimportját is lehetővé kell tenni, illetve, hogy a maguk gazdálkodási szabadságával az importőrök között is versenyt támasszanak.

5. Az előterjesztés az újságírók bérezésére a "központi kereseti arány" kialakítását javasolja, a kormány és a szakszervezet egyezsége alapján. Álláspontunk szerint ilyen jellegű megállapodás csak a minimális bérekre vonatkozzon, a többi függjön a kiadó anyagi lehetőségétől, bérpolitikájától.

6. Az előterjesztés egyik részében fellép a "kényszerű keresztfinanszírozás" ellen, másutt ezt az üzletpolitika részének tekinti. Ha a "kényszerű" jelzőn van a hangsúly, akkor egyetértünk. Ideiglenes, esetleg presztízs okokkal magyarázható keresztfinanszírozás (tehát, hogy az egyik lap nyeresége eltünteti a másik veszteségét) a kiadók üzletpolitikai szabadságának része.

7. A jelenlegi terjesztési monopólium feloldása indokolt. Fönnáll annak veszélye - s ezzel a liberalizálást lejáratnák -, hogy a hirtelen megszüntetett postai monopóliumot nincs aki, vagy ami felváltsa. Meg kellene vizsgálni, hogy versenytárs (vagy társak) megszületése mibe kerül és azt (támogatással, kedvezményes hitellel, adókedvezménnyel stb.) ki finanszírozza. Addig is a lapelőfizetést ki kell venni a posta kezéből, azt a kiadókhoz kell telepíteni (ügyfélszolgálattal együtt).

8. Az újságáremelés csökkenti az információhoz való hozzáférés esélyeit. Ezért a hatékony, demokratikus tájékozódáshoz való jog megköveteli, hogy

- a szaklapok, folyóiratok előfizetése csökkentse a személyi jövedelemadó alapját,

- emelkedjék a közkönyvtárak költségvetési támogatása, a mind több újság, folyóirat előfizetése érdekében,

- szorgalmazzák a sajtókiadást segítő alapítványokat, adományokat,

- a vállalatok ösztönözve legyenek, dolgozóik kulturálódása, informálódása érdekében - tehát nem csak a szekértök esetében - a mind több lap előfizetése.

9. Külön felhívjuk a figyelmet - és aggodalmunknak adunk hangot -, hogy a gazdasági-társadalmi élet e szférájában - mivel kényes politikai ügyekről, úgymond "megbízhatóságról" volt és van szó -, a vezetők informális kapcsolatai igen erősek. Hiába tehát a legjobb jogi szabályozás is, ha a végrehajtás az államigazgatási irányítás alatt álló kiadók, terjesztők s egyes nyomdák, a Papíripari Vállalat "megbízható" vezetőire marad. Látnivaló, hogy egyetlen körtelefon is elég, hogy egy, a hatalmat bosszantó kiadvány ne kapjon papírt, tisztességes nyomdát, és ne terjesszék. Az ilyen típusú kiszolgáltatottság még sokáig útitársunk marad, s csak a fokozott nyilvánosság segít legyőzésében.

A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete