A "statáriális törvény- és alkotmánymódosítások" ellen2010. június 9.

A demokratikusan megválasztott parlamenti többség, az új parlament megalakulása óta, olyan esetekben is alkalmazza a törvényjavaslatok sürgősségi tárgyalásának kivételes eljárását, amikor az teljesen indokolatlan. Ezekben az esetekben, nem a törvény-előkészítésnek a jogalkotási törvényben előírt rendjében folyik a javaslatok tárgyalása, hanem statáriális eljárásban. Ezt a módszert alkalmazzák most, az alkotmánybírák jelölési rendszerének (kormány)többségivé alakítása érdekében, az Alkotmánybíróságról szóló törvény és az Alkotmány módosítása során. (Az elmúlt 21 évben, a mindenkori kormánypárti, illetve ellenzéki frakcióknak - a parlamenti erőviszonyoktól függetlenül - meg kellett egyezniük az alkotmánybíró jelölések során. Mostantól viszont már bírójelölt is csak abból lehet, akit a kormánypárti többség a jelölő-bizottságban támogat.) Olyan körülmények között élnek ezzel, a nyilvános vitát ellehetetlenítő eljárási megoldással, amikor két alkotmánybírói poszt évek óta betöltetlen, tehát néhány napon bizonyosan nem múlik az új jelölési rendszer minél több szempontot figyelembevevő kialakítása. "Mellékesen" az alkotmánymódosításról szóló javaslat minden indokolás nélkül hatályon kívül kívánja helyezni a jelenlegi alkotmányszövegnek az új Alkotmány előkészítése négyötödös szabályaira vonatkozó rendelkezéseit is.

A Nyilvánosság Klub, miközben aggódik amiatt, hogy a nemzeti együttműködés alkotmányos garanciáit elsöprik, és egy alkotmányos intézményt pártkatonák jelölésével jelentéktelenítenek el, külön is aggályosnak tartja, hogy mindez a nyilvánosság követelményének teljes figyelmen kívül hagyásával történik.

A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Civilek tiltakoznak az Alkotmánybíróság tagjainak tervezett jelölése ellen (MTI-OS)

2010. június 10.

Civilek tiltakoznak
az Alkotmánybíróság tagjainak
tervezett jelölése ellen

Valóságos össztüzet nyitottak civil szervezetek két fideszes országgyűlési képviselő alkotmánymódosító javaslatára. A civilek külön-külön hasonló tartalmú nyilatkozatokat tettek közzé az Alkotmánybírák választásának szabályait átalakító javaslatról. A civil szervezetek álláspontja szerint a javaslat az Alkotmánybíróság függetlenségét ássa alá, mert azt teszi lehetővé, hogy a kormánytöbbség politikai konszenzus nélkül, egyedül döntsön a kormány hatalmának korlátjául szolgáló Alkotmánybírósági tagokról.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem és a jogvédelmi rendszer legfontosabb szereplője. A testület gyakorol kontrollt az Országgyűlés felett, így kiemelkedően fontos, hogy tagjait széles körű konszenzus eredményeképpen válasszák meg – írja a Magyar Helsinki Bizottság . A javaslatot sürgős eljárással tárgyalja az Országgyűlés, várhatóan már a jövő héten elfogadják azt.

A Nyilvánosság Klub szerint a nyilvánosság követelményének teljes figyelmen kívül hagyásával történő statáriális jogalkotás folyik. A benyújtott alkotmánymódosító javaslat a frakciók létszámarányához igazítja a jelölőbizottság összetételét. Mindez az utolsó féket is kiiktatja a választási folyamatból: a kormánytöbbség az ellenzéki erők teljes figyelmen kívül hagyásával jelölheti és választhatja meg a neki tetsző személyeket, ezzel veszélyeztetve az Alkotmánybíróság függetlenségét.

Az Eötvös Károly Intézet közleményében arra figyelmeztet, hogy a kormánytöbbség azon túl, hogy szabadon, érdemi szakmai és politikai egyeztetés nélkül is módosítani tudja az alkotmány szövegét, az alkotmánymódosítással azt a jogot is magának követeli, hogy az alkotmány értelmezésére és kikényszerítésére hivatott Alkotmánybíróságot is uralhassa.

A TASZ szerint az Alkotmánybíróság függetlensége az egyik legfontosabb garanciája a jogállamnak és az alkotmányos alapjogok védelmének. A TASZ álláspontja szerint az a politikai erő, amely a hatalmi egyensúlyokat felborítja, önmagának állít csapdát. A K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda és a Transparency International Magyarország arra kéri az országgyűlési képviselőket, fontolják meg, hogy a korrupció elleni küzdelem alapvető feltétele egy olyan jogrend, amely kizárja a hatalmi ágak közti egyensúly megbontását és biztosítja a mindenkori hatalom demokratikus kontrollját.

További információ: Magyar Helsinki Bizottság: Tóth Balázs +36703879561; Nyilvánosság Klub: Halmai Gábor +36304006850; Eötvös Károly Közpolitikai Intézet: Szabó Máté Dániel +36302503820; Társaság a Szabadságjogokért: Simon Éva +36303820315; K-monitor: Léderer Sándor +36204572346; Transparency International: Tausz Péter +06704215191.