Országos egyesületünk már a kerekasztal tárgyalások idején is a
politikai befolyástól mentes, kizárólag a hírérték és a tájékoztatási
kötelezettség normáinak megfelelő MTV-ét követelt. Mindeközben az 1989-90-ben
már-már feladatára találó televízió lassan visszacsúszott a több évtizede
megszokott, aktuális pártpropaganda feladatok ellátásának színvonalára, és
műsorpolitikájában egyre inkább háttérbe szorultak a korábban viszonylag
színvonalasan ellátott egyéb közszolgálati feladatok is.. Mindeközben a
gazdasági korrupció az egész intézményt behálózta. A közszolgálati feladatok
ellátásának minőségi leromlása és a mind nagyobb korrupció közepette született
meg és lépett érvénybe a pártok meghatározó befolyását intézményesítő
médiatörvény. A negatív "fejlődési tendenciához" igazodott az MTV átláthatatlan
és ellenőrizhetetlen jogi és gazdálkodási rendszere. Ezt mintegy kiegészíti az
MTV demoralizálását szánt szándékkal állandósító és rendszeresen visszatérő
eszköztár (elbocsátás/visszavétel, végkielégítés/végkielégítés utáni
foglalkoztatás, járadékok visszatartása, külső/belső gyártás közti manőverezés,
költségvetés és árviszonyok relativizmusa, késedelmes fizetés stb.). Amíg egy
fundamentálisan új - kizárólag a nemzetközi hírértéken, az egyetemes kultúrán, a
költségvetési racionalitáson alapuló - médiatörvény meg nem születik, ez így is
marad.
A Nyilvánosság Klub 1997-ben az Alkotmánybírósághoz fordult azt állítva, hogy a médiatörvénynek a pártok meghatározó befolyását lehetővé tevő rendelkezései ellentétesek az Alkotmánybíróság 37/1991-es határozatában megfogalmazott alkotmányos követelményekkel. Az Alkotmánybíróság a mai napig nem foglalkozott az indítvánnyal.
A Nyilvánosság Klub tizennégy éve folyamatosan, különböző műfajokban - tényfeltáró monográfia, a sajtó monitorozása, állásfoglalások sokasága - a közvélemény elé tárt kifogásait maradéktalanul megerősíti az Állami Számvevőszék megkésett vizsgálódásáról a napokban nyilvánosságra hozott jelentés is. Ez megállapítja, hogy az 1997 és 2002 között, a nézettség folyamatos csökkenése mellett az MTV elveszítette teljes alapításkori vagyonát, és ezentúl összesen 190 milliárd forintot fordítottak az intézmény működtetésére. Korábbi állásfoglalásainkat ugyancsak megerősítve az ÁSZ jelentés is megállapítja, hogy az MTV nem rendelkezik a médiatörvényben előírt és a törvényes működéshez elengedhetetlenül szükséges dokumentumokkal, mind a mai napig nincs érvényes Szervezeti és Működési Szabályzata. Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzata jelenlegi formájában alkotmány- és törvénysértő és mind a mai napig hiányoznak a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok és előírások is. A jelentés ugyancsak alátámasztja a Nyilvánosság Klub korábbi észrevételeit, amelyekben az intézmény pazarló, felelőtlen, gyakran nyilvánvalóan korrupt és törvénysértő gazdálkodását kifogásolta a civil szervezet. Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatban az ÁSZ vizsgálata egyebek mellett megállapította, hogy az MTV egyes szerződések megkötésekor megszegte a közbeszerzési törvényt, más szerződések pedig nyilvánvalóan hátrányosan érintik az intézményt, és nem egy esetben egyértelműen kizárólag azért bíztak egy-egy feladatot külső cégre, hogy azt pénzhez juttassák. Az MTV személyi elfogultságokon alapuló létszámgazdálkodása minden alkotmányos előírást és gazdasági megfontolást nélkülözött az elmúlt bő évtizedben, a műsorokkal kapcsolatos döntések meghozatalakor a ráfordítások és költségek semmiféle szerephez nem juthattak. Az intézmény bevételeihez és működésének eredményességéhez képest horribilis összegeket fizettek ki külső tanácsadók "korlátozottan hasznosuló" tanácsaiért, a műsorgyártás fajlagos költségei mind a mai napig nincsenek rögzítve, így sem a tervezés, sem a külső beszállítóknak kifizetett összegek mögött semmiféle reális költségkalkuláció nincsen. Az ÁSZ jelentésében leszögezi, hogy mivel a munkabérek járulékainak kifizetésével és a szerződéskötési eljárással kapcsolatban korábban már mások feljelentést tettek, így ők most "csak" a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűncselekmény miatt kezdeményeznek újabb büntetőeljárást. Mindez azt jelenti, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálata egyrészt megalapozottnak találta a korábbi feljelentéseket, másrészt újabb büntetőeljárás megindítását is indokoltnak tartotta.
Nem lehet szemet hunyni afelett, hogy a közpénzek elherdálása miatt a legfőbb ügyész máig nem indított hivatalból eljárásokat., A civil szervezetek adatokkal alátámasztott közleményei, a magánsajtóban rendszeresen megjelenő tényfeltáró írások, és az ombudsmanok ajánlásai ellenére az ügyészségre érkezett feljelentések kivizsgálása több, mint egy éve húzódik.,. Nem lehet szemet hunyni afelett, hogy az elmúlt években a bűnüldöző szervek nem indítottak eljárást a gazdasági működésért saját vagyonukkal felelős, egymást váltó kuratóriumi elnökségek tagjai, és a tízmilliárdokkal elszámolni nem hajlandó felelős vezetők ellen. És a felelősségben osztozik az ORTT, valamint a vizsgálattól 1998-tól éppen mostanáig vonakodó ÁSZ is.
Mindezek ismeretében elfogadhatatlan, hogy néhány hónappal ezelőtt, az MDF előterjesztését követően az Országgyűlés az MTV gazdálkodásáért felelős kuratórium elnökségébe választotta az Rt. korábbi, leváltott elnökét, Peták Istvánt, aki elhibázott döntések sorozatával indította el az intézmény összeomlását. Most pedig a kuratóriumi elnökség egyhangú szavazással az intézmény elnökének javasolta, és a kuratórium elnökké választotta Ragáts Imrét, aki éppen azokban az években volt az MTV gazdálkodásának első számú felelős vezetője volt, amellyel kapcsolatban pillanatnyilag három büntető feljelentés hever az ügyészség asztalán. Ám ahelyett, hogy Peták és Ragáts tevékenységének jogszerűségét, vagy épp jogszerűtlenségét a bíróság tisztázná, egyikük ma az MTV kuratóriumi elnökségének tagja, másikuk az MTV elnöke. A sajtótudósítások szerint most ismét úgy fogják közpénzekből milliárdokhoz juttatni a televíziót, hogy semmiféle garancia nincs arra vonatkozóan, hogy ennek a pénznek más lesz a sorsa, mint a korábbi 200 milliárdnak. Mindezek fényében felszólítunk minden felelősen gondolkodó döntéshozót, hogy mindaddig egyetlen fillér támogatást se szavazzon meg az MTV számára, ameddig a közszolgálati működés és a törvényes és ésszerű gazdálkodás minimális garanciái sincsenek biztosítva az intézményben.
A Nyilvánosság Klub 1997-ben az Alkotmánybírósághoz fordult azt állítva, hogy a médiatörvénynek a pártok meghatározó befolyását lehetővé tevő rendelkezései ellentétesek az Alkotmánybíróság 37/1991-es határozatában megfogalmazott alkotmányos követelményekkel. Az Alkotmánybíróság a mai napig nem foglalkozott az indítvánnyal.
A Nyilvánosság Klub tizennégy éve folyamatosan, különböző műfajokban - tényfeltáró monográfia, a sajtó monitorozása, állásfoglalások sokasága - a közvélemény elé tárt kifogásait maradéktalanul megerősíti az Állami Számvevőszék megkésett vizsgálódásáról a napokban nyilvánosságra hozott jelentés is. Ez megállapítja, hogy az 1997 és 2002 között, a nézettség folyamatos csökkenése mellett az MTV elveszítette teljes alapításkori vagyonát, és ezentúl összesen 190 milliárd forintot fordítottak az intézmény működtetésére. Korábbi állásfoglalásainkat ugyancsak megerősítve az ÁSZ jelentés is megállapítja, hogy az MTV nem rendelkezik a médiatörvényben előírt és a törvényes működéshez elengedhetetlenül szükséges dokumentumokkal, mind a mai napig nincs érvényes Szervezeti és Működési Szabályzata. Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzata jelenlegi formájában alkotmány- és törvénysértő és mind a mai napig hiányoznak a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok és előírások is. A jelentés ugyancsak alátámasztja a Nyilvánosság Klub korábbi észrevételeit, amelyekben az intézmény pazarló, felelőtlen, gyakran nyilvánvalóan korrupt és törvénysértő gazdálkodását kifogásolta a civil szervezet. Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatban az ÁSZ vizsgálata egyebek mellett megállapította, hogy az MTV egyes szerződések megkötésekor megszegte a közbeszerzési törvényt, más szerződések pedig nyilvánvalóan hátrányosan érintik az intézményt, és nem egy esetben egyértelműen kizárólag azért bíztak egy-egy feladatot külső cégre, hogy azt pénzhez juttassák. Az MTV személyi elfogultságokon alapuló létszámgazdálkodása minden alkotmányos előírást és gazdasági megfontolást nélkülözött az elmúlt bő évtizedben, a műsorokkal kapcsolatos döntések meghozatalakor a ráfordítások és költségek semmiféle szerephez nem juthattak. Az intézmény bevételeihez és működésének eredményességéhez képest horribilis összegeket fizettek ki külső tanácsadók "korlátozottan hasznosuló" tanácsaiért, a műsorgyártás fajlagos költségei mind a mai napig nincsenek rögzítve, így sem a tervezés, sem a külső beszállítóknak kifizetett összegek mögött semmiféle reális költségkalkuláció nincsen. Az ÁSZ jelentésében leszögezi, hogy mivel a munkabérek járulékainak kifizetésével és a szerződéskötési eljárással kapcsolatban korábban már mások feljelentést tettek, így ők most "csak" a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűncselekmény miatt kezdeményeznek újabb büntetőeljárást. Mindez azt jelenti, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálata egyrészt megalapozottnak találta a korábbi feljelentéseket, másrészt újabb büntetőeljárás megindítását is indokoltnak tartotta.
Nem lehet szemet hunyni afelett, hogy a közpénzek elherdálása miatt a legfőbb ügyész máig nem indított hivatalból eljárásokat., A civil szervezetek adatokkal alátámasztott közleményei, a magánsajtóban rendszeresen megjelenő tényfeltáró írások, és az ombudsmanok ajánlásai ellenére az ügyészségre érkezett feljelentések kivizsgálása több, mint egy éve húzódik.,. Nem lehet szemet hunyni afelett, hogy az elmúlt években a bűnüldöző szervek nem indítottak eljárást a gazdasági működésért saját vagyonukkal felelős, egymást váltó kuratóriumi elnökségek tagjai, és a tízmilliárdokkal elszámolni nem hajlandó felelős vezetők ellen. És a felelősségben osztozik az ORTT, valamint a vizsgálattól 1998-tól éppen mostanáig vonakodó ÁSZ is.
Mindezek ismeretében elfogadhatatlan, hogy néhány hónappal ezelőtt, az MDF előterjesztését követően az Országgyűlés az MTV gazdálkodásáért felelős kuratórium elnökségébe választotta az Rt. korábbi, leváltott elnökét, Peták Istvánt, aki elhibázott döntések sorozatával indította el az intézmény összeomlását. Most pedig a kuratóriumi elnökség egyhangú szavazással az intézmény elnökének javasolta, és a kuratórium elnökké választotta Ragáts Imrét, aki éppen azokban az években volt az MTV gazdálkodásának első számú felelős vezetője volt, amellyel kapcsolatban pillanatnyilag három büntető feljelentés hever az ügyészség asztalán. Ám ahelyett, hogy Peták és Ragáts tevékenységének jogszerűségét, vagy épp jogszerűtlenségét a bíróság tisztázná, egyikük ma az MTV kuratóriumi elnökségének tagja, másikuk az MTV elnöke. A sajtótudósítások szerint most ismét úgy fogják közpénzekből milliárdokhoz juttatni a televíziót, hogy semmiféle garancia nincs arra vonatkozóan, hogy ennek a pénznek más lesz a sorsa, mint a korábbi 200 milliárdnak. Mindezek fényében felszólítunk minden felelősen gondolkodó döntéshozót, hogy mindaddig egyetlen fillér támogatást se szavazzon meg az MTV számára, ameddig a közszolgálati működés és a törvényes és ésszerű gazdálkodás minimális garanciái sincsenek biztosítva az intézményben.
A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az Állami Számvevőszék elnökének válasza
Élet és Irodalom, 2003. 27.sz.
Válasz a Nyilvánosság Klubnak
Tisztelt Ügyvivő Testület! Az ÉS legutóbbi számában érdeklődéssel
olvastam a Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete állásfoglalását a
médiatörvényről.
A testület a nyílt levelében ugyan a Magyar Televízióval
foglalkozik, de véleményalkotása során többször hivatkozik az Állami
Számvevőszék legutóbbi vizsgálatáról szóló, ez év júniusában közzétett
jelentésében foglaltakra. Megállapítja továbbá, hogy részben a Számvevőszék is
felelős az MTV Rt. vezetőinek pazarló, "tízmilliárdokkal elszámolni nem
hajlandó" gazdálkodásáért, mivel annak vizsgálatától "az ÁSZ vonakodott".
Mindenekelőtt szeretném felhívni a Nyilvánosság Klub vezető
testülete figyelmét arra, hogy az Állami Számvevőszék a Magyar Televízió Rt.
működését és gazdálkodását, valamint a Magyar Televízió Közalapítványt összesen
négy alkalommal ellenőrizte. A jogelőd MTV-nél pedig két vizsgálatot folytattunk
le.
Tájékoztatni kívánom Önöket, hogy első ízben a médiatörvény
végrehajtását ellenőriztük, annak hatálybalépésétől 1997. március végéig tartó
időszakban, azt követően 1998-ban átfogóan ellenőriztük a Magyar Televízió
Közalapítványt és kapcsolódó ellenőrzés keretében a Magyar Televízió Rt.
működését és gazdálkodását.
2001. évben a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöke
megkeresésére megkezdtük a Közalapítvány és az Rt. ellenőrzési terven felüli
vizsgálata előkészítését. Az előkészítő munkálatok keretében elkészítettük a
Magyar Televízió Közalapítvány törzsvagyona és a Magyar Televízió Rt. jegyzett
tőkéje alakulásának, illetve a létszámcsökkentéshez kapcsolódó központi
költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséhez szükséges megvalósítási
tanulmányt, továbbá az ellenőrzés programtervezetét. E dokumentumokat megküldtük
az Országgyűlés illetékes bizottságai elnökeinek azzal, hogy kezdeményezésük
esetén a Számvevőszék kész a soron kívüli vizsgálat elvégzésére. Megkeresésünkre
nem érkezett kezdeményezés az ellenőrzés elvégzésére. Így ezért a 2002. évi
ellenőrzési tervünkbe vettük fel a Magyar Televízió Közalapítvány és a Magyar
Televízió Rt. gazdálkodásának és működésének ellenőrzését, amely idén zárult.
Tavaly a jóváhagyott ellenőrzési tervünkön túlmenően, célvizsgálat
keretében véleményt adtunk a Magyar Televízió Rt. 2003. évi költségvetési
támogatási igényének megalapozottságáról, indokoltságáról.
Megjegyezni kívánom, hogy a Magyar Televízió Közalapítvány és a
Magyar Televízió Rt. a korábbi ellenőrzéseink során előfordult, hogy vitatta a
Számvevőszék ellenőrzési jogosultságát az Rt. gazdálkodását illetően.
Mindezek ismeretében teljesen téves az a következtetés, hogy az
Állami Számvevőszéket bármiféle felelősség terhelné az MTV Rt. gazdálkodását
illetően, valamint az, hogy vonakodott volna az MTV Rt. ellenőrzése
elvégzésétől, illetve megkésett volna a Számvevőszék ellenőrzése. Minden egyes
jelentésünkben a helyszíni ellenőrzések megállapításainak hasznosítása mellett
számos konkrét javaslatot ajánlottunk a feltárt hiányosságok felszámolására a
döntési kompetenciának megfelelően az Országgyűlésnek, a kormánynak, az ORTT
elnökének, az MTV Közalapítvány kuratóriumának és elnökségének és nem
utolsósorban az MTV Rt. elnökének. Az már egy másik levél témája lehet, hogy a
Számvevőszék a vizsgálatai során sajnálattal tudja megállapítani, hogy a
korábban tett javaslatai nem vagy csak részben valósultak meg. E tekintetben a
szankcionálás eszközeivel nem rendelkezünk, "csak" a nyilvánosság áll
rendelkezésünkre.
Jelzem, mint minden ellenőrzésünkről szóló jelentés, úgy a
fentiekben említettek is nyilvánosak, így azok a Nyilvánosság Klub részére is
hozzáférhetőek honlapunkon, amelynek címe: www.asz.hu. Sajnálom továbbá, hogy az
Állami Számvevőszékkel kapcsolatos konkrét észrevételeiket nem tudtuk interaktív
módon megvitatni, ugyanis az MTV Rt.-nél folytatott ellenőrzésről szóló jelentés
volt az egyik témája az idén bevezetett - és korábban a média képviselőinek is
bemutatott - internetes elnöki fogadóórának június 5-én.
Tisztelettel és nagyrabecsüléssel
Dr. Kovács Árpád elnök
Állami Számvevőszék
Állami Számvevőszék
