Államtitoksértés és közérdekű adat eltitkolása1999. június 13.

Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága a Btk. 221. §-a (1) bekezdésének b) pontjába ütköző államtitoksértés bűntettének alapos gyanúja miatt eljárást indított Juszt László, a Kriminális című hetilap főszerkesztője ellen, mert lapjában olyan jegyzőkönyvet közölt, amely államtitoknak minősül. Mint ismert, az újságíró annak a meghallgatási jegyzőkönyvnek a nyilvánosságra hozatalával vállalta önként az államtitoksértés ódiumát, amelyet mintegy fél órával elkészülte után az ún. megfigyelési botrány legfőbb bizonyítékaként a miniszterelnök nyújtott át a parlamenti vizsgálóbizottságnak. A nyilvánosságra hozott dokumentum semmilyen tekintetben nem igazolja a miniszterelnök 1998. augusztus 25-i bejelentését, miszerint az előző ciklusban törvénytelen adatgyűjtés folyt volna a FIDESZ MPP politikusaival szemben. (Ezt egyébként a dokumentumok tanúsága szerint a parlamenti "megfigyelési" bizottság zárt ülésén maga a miniszterelnök is elismerte.) Ettől azonban még a nyilvánosságra hozó megvalósítja az államtitoksértés törvényi tényállását, ha a minősítés szabályszerű volt. Amikor a Népszava 1998-ban közölte a bős-nagymarosi keretmegállapodás tervezetét, még formálisan sem valósulhatott meg az államtitoksértés, hisz - miként az adatvédelmi biztos vizsgálata megállapította - a tervezetet csak utólag minősítették államtitokká, és még akkor is szabálytalanul. Ennek ellenére a mai napig folyamatban van a büntetőeljárás a Népszava főszerkesztője ellen.

Csakhogy közérdek fűződik annak kiderítéséhez, valóban folyt-e törvénytelen adatgyűjtés egy parlamenti párt vezetői ellen. Ha pedig ez így van, akkor közérdek minden erre vonatkozó információnak a lehető legrövidebb időn belüli nyilvánosságra hozatala. Ellenkező esetben alappal merülhet fel a Btk. 177/A. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt közérdekű adat eltitkolásának vétsége.
További érdekessége az ügynek, hogy miközben a törvény teljes szigorával sújtanak le az újságíróra, nincs tudomásunk arról, hogy az iratok titkos kezeléséért felelős állami tisztségviselők ellen is - akár a Népszava esetében, akár a mostani alkalommal - megindult volna az eljárás. Miért nem vizsgálja például a rendőrség a "megfigyelési" bizottság elnökének büntetőjogi felelősségét, hiszen a házszabály szerint az országgyűlési bizottságok államtitkot tartalmazó iratainak titkos kezelése az elnökök kötelezettsége?
Ami pedig a Kriminális főszerkesztője cselekedetének megítélését illeti: formálisan államtitokká minősített adatok publikálása adott esetben szolgálhatja a polgárok alkotmányban biztosított információszabadságának érvényesülését is, főként, ha kiderül, hogy az iratok tartalmának nyilvánosságra kerülése - a bíróság megítélése szerint - nem veszélyezteti a titoktörvényben meghatározott államérdekeket. Ebben az esetben a nyilvánosságra hozatal nemhogy nem veszélyes a társadalomra és nem büntethető, hanem egyenesen társadalmi érdeket szolgál, az újságíró pedig azt tette, ami a dolga: hozzáférhetővé tette a mindenki számára alkotmányosan megismerhető közérdekű adatokat.
Mindezek alapján kérdés, vajon a miniszterelnök tavaly augusztusi, a törvénytelen megfigyelésekre vonatkozó bejelentésével egyidejűleg miért nem tett büntetőfeljelentést jogosulatlan adatkezelés bűncselekménye miatt? Az ügy parlamenti bizottság keretében történő kivizsgálása ugyanis nem helyettesítheti a büntetőjogi felelősségrevonást. Ha pedig a miniszterelnök elmulasztotta az eljárás kezdeményezését, miért nem tette azt meg helyette az ügyészség, ha többnek tekintette a kormányfő bejelentését politikai figyelemelterelésnél?
További kérdés: miért nem volt elegendő tíz hónap a miniszterelnöknek, hogy nyilvánosságra hozza a megfigyeléssel kapcsolatos közérdekű dokumentumokat? Ha pedig ez nem történt meg, miért nem kezdeményeztek büntetőeljárást közérdekű adat eltitkolása miatt például a "megfigyelési" bizottság tagjai azokkal - köztük a miniszterelnökkel - szemben, akik a mai napig eltitkolják a közvélemény elől a megfigyelési ügy dokumentumait? A büntetőeljárást ebben az esetben sem helyettesíti, hogy időközben politikai vizsgálatok folynak, egyébként a közérdekű adatot eltitkolók párttársainak vezetésével.
A kérdésekre adható egyik lehetséges válasz: nem folytak törvényellenes megfigyelések, az ezt bizonyító dokumentumokat pedig a miniszterelnök - akár a közérdekű adatok eltitkolásának bűncselekménye árán is - el akarja zárni a nyilvánosság elől. Ehelyett büntetőeljárást indítanak az ellen az újságíró ellen, aki - akár az államtitoksértést is vállalva - tájékoztatta a polgárokat az igazságról. Vagyis a kormány két legyet kíván ütni egy csapásra: eltitkolni a közérdekű információkat és támadást indítani az azt nyilvánosságra hozó sajtó ellen.

A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Magyar Hírlap összeállítása

Magyar Hírlap, 1999. június 15., kedd

Juszt mellé állt a Nyilvánosság Klub

Tényszerűen megvalósítja az államtitoksértést, hogy Juszt László Kriminális című lapjában nyilvánosságra hozta a fideszes képviselők megfigyeléséről szóló dokumentumokat, ugyanakkor közérdek fűződött az iratok megjelentetéséhez - áll a Nyilvánosság Klub közleményében. A polgári titkosszolgálatokat irányító miniszter szerint a szervezett alvilág kapcsolatot épít ki közéleti személyiségekkel, köztük újságírókkal.

MH-összeállítás

Kövér László, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter hétfői rádiós nyilatkozatában utalt elődje, Katona Béla azon korábbi kijelentésére, miszerint "megkezdődött a bűnözés és a politika között a hídverés".

Kövér túlzásnak nevezte elődje lemondás előtt tett kijelentését, azonban megállapította, hogy az nem volt haszontalan, mert fölhívta a figyelmet arra, hogy a szervezett alvilág megpróbál legális kapcsolatrendszert kiépíteni a közélet irányába. Nemcsak politikusokról, hanem újságírókról, művészekről, sportolókról éppúgy lehetne beszélni - közölte Kövér -, mivel ezek a kapcsolatok teszik erősebbé a világon mindenhol a szervezett bűnözést.

Juszt László, a Kriminális című tévémagazin két hete leváltott főszerkesztője - aki ellen eljárás indult államtitoksértés miatt, miután a megfigyelési botránnyal kapcsolatban titkosított dokumentumokat közölt azonos nevű újságjában - nem kívánt reagálni a miniszter megjegyzésére.

A Nyilvánosság Klub tegnapi állásfoglalása szerint az eljárás alá vont Juszt László lapjában "nyilvánosságra hozott dokumentum semmilyen tekintetben nem igazolja a miniszterelnök 1998. augusztus 25-ei bejelentését, miszerint az előző ciklusban törvénytelen adatgyűjtés folyt volna a Fidesz politikusaival szemben. Ettől azonban még a nyilvánosságra hozó megvalósítja az államtitoksértés törvényi tény tényállását, ha a minősítés szabályszerű volt" - hangzik a közlemény. Csakhogy közérdek fűződik annak kiderítéséhez, valóban folyt-e törvénytelen adatgyűjtés egy parlamenti párt vezetői ellen - folytatódik a nyilatkozat. Ha pedig ez így van, akkor közérdek minden erre vonatkozó információnak a lehető legrövidebb időn belüli nyilvánosságra hozatala. Ellenkező esetben alappal merülhet fel a Btk. 177/A. paragrafus (1) bekezdésének f) pontjában foglalt közérdekű adat eltitkolásának vétsége.

Halmai Gábor alkotmányjogász, a Nyilvánosság Klub ügyvivője a Magyar Hírlap nak elmondta: ha Juszt államtitkot sértett azzal, hogy a titkosszolgálati emberek nevét nyilvánosságra hozta - ami a dokumentumot érdemben letakarása esetén nem módosította volna -, akkor azt majd megállapítja a bíróság. Azonban az érdemi része a közlésnek, amelyben Juszt rizikót vállalt, az a közérdekhez fűződő érdek, és a sajtószabadságot védi a klub, amikor kiáll emellett.

A fideszes Répássy Róbert szerint, aki a parlamentben napirend előtt szólalt fel, megdöbbentő, hogy a televíziós szerkesztő tudatosan sértette meg a törvényt.

Kövér László polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter kijelentette: a dokumentumok nyilvánosságra kerülése súlyosan sérti az ország nemzetbiztonsági érdekeit. Szerinte az újságból az iratok tartalmát külföldiek is megismerhették. A Büntető törvénykönyv paragrafusa alapján ezért a riporter 5-től 15 évig tartó szabadságvesztéssel büntethető.

A miniszter kérte az ellenzéket: higgadtan mérlegelje a történteket, és ezután ne álljanak ki a bűncselekmény elkövetője mellett. Fodor Gábor azonban szintén napirend előtt a kormányt vádolta a sajtószabadság megsértésével.

Kövér válaszában leszögezte: a dokumentummal több nemzetbiztonsági tiszt neve, beosztása, feladata, illetve fedőcégek létrehozásának körülményei kerültek nyilvánosságra.