Az elektronikus sajtó új központi irányításáról1997. augusztus 24.

A hatalmi központ nélküli sajtó a rendszerváltó társadalom sarkalatos követetése volt. Az 1996. évi I. törvényt a rádiózásról és televíziózásról azért fogadta el az Országgyűlés, mert jó hat évvel a nyomtatott sajtóban már-már természetes plurális nyilvánosság mellett tarthatatlanná vált a néhai pártállam immár alkotmánysértő rendelkezéseinek alkalmazása a legnagyobb hatású tömegtájékoztatási intézmények befolyásolására. Az elektronikus sajtó plurális nyilvánossága azonban másfél évvel a médiatörvény hatálybalépése után is írott malaszt csupán. Megvalósulását keresztezik az eredetileg a törvény betartatására életre hívott Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) központi sajtóirányításra törő gigantomán tervei. A másfél év alatt cezaromániássá nőtt szervezetet a szabadon választott parlamentnek kell eltérítenie a médiatörvény céljaival ellentétes gyakorlattól. Ám a feladatuk ellátásától vonakodó képviselőktől az elektronikus sajtó növekvő költségeit fizető közönség csak akkor kérheti számon az ORTT sajtóközpontosítást célzó törekvéseinek megfékezését, ha pontosan ismeri a tényeket és az érveket. Ezért tételesen felsoroljuk az ORTT mulasztásait (I.), hatásköri túllépéseit (II.), valamint a törvény néhány alkotmánysértő rendelkezését (III.). amelyek maguk is hozzájárultak ahhoz, hogy ma sincs szabad és független rádiózás és televíziózás Magyarországon.

I.

Az ORTT mulasztásos törvénysértései:

•  Az országos rádió- és televíziócsatornák pályáztatásának késlekedése miatt a kereskedelmi tévécsatornák a médiatörvényben meghatározott 1996. október 30. helyett legkorábban csak 1997 októberében, a rádiócsatornák pedig 1996. szeptember 30. helyett leghamarabb 1997 novemberében kezdhetik meg működésüket

•  Az ORTT elmulasztotta a körzeti rádiók és tévék helyzetének rendezését, így azok még mindig nem működhetnek a törvénynek megfelelő műsorszolgáltatási szerződések alapján.

•  Az ORTT adós a Műsorszolgáltatási Alap felállatásával, ezért késlekednek az Alap legális pénzügyi szolgáltatásai.

•  Annak ellenére, hogy az ORTT már 1996. végén több mint 80 fő főállású alkalmazottat foglalkoztatott, a törvényben ráruházott szakmai feladatokat külső szakértőkkel végezteti el. A televíziós és rádiós pályázati kiírások elkészítéséért, és a pályáztatás lebonyolításáért összesen 230 millió forintot fizetett ki külső szakértőknek.

•  Mind a mai napig nem kezdte meg törvényi feladatának megfelelő működését az ORTT műsorfigyelő és elemző szolgálata. Ennek eredményeképpen az ORTT nem szankcionálja a közszolgálati médiumok törvényellenes működését; nem követi nyomon a médiumokban a műsorszerkezetre vonatkozó törvényi előírások betartását, a reklám és szponzorálási korlátozások érvényesülését. A műsorfigyelő és elemző szolgálat működésének szabotálása miatt az ORTT nem rendelkezik megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy a műsorszolgáltatókat a törvény előírásainak betartására kötelezze.

•  Az ORTT és a Panaszbizottság - a törvény előírása ellenére - eddig egyetlen jogerős elmarasztaló határozatát sem tette közzé a Művelődési Közlönyben.

•  Az ORTT nem tett lépéseket annak érdekében, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók elkészítsék és elfogadják a törvényes működésükhöz alapfeltételként előírt dokumentumokat. A tőrvény rendelkezése ellenére a Magyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak jelenleg sincs elfogadott szervezeti és működési, valamint az archiválás rendjéről szóló szabályzata.

•  Az ORTT szó nélkül tűri a közszolgálati médiumok kuratóriumainak törvénysértő működését, kötelességük megszegését, nem akadályozza meg a törvényben foglalt összeférhetetlenség szabályok rendszeres megsértését. Nem kényszeríti a közpénzeken működő médiumok kuratóriumait és vezetőit az elkerülhetetlenül szükséges gazdasági és strukturális átalakítások megkezdésére, a közpénzekkel való takarékos gazdálkodásra.

•  Az ORTT nem készítette elő a megfelelő műszaki és technikai infrastruktúrát a közszolgálati TV2 műholdra kerülésével kapcsolatban, aminek eredményeképpen az adások műholdas sugárzásának megkezdése után a lakosság több mint feléhez nem fog eljutni a közpénzeken működtetett országos közszolgálati csatorna műsora. Hasonlóképpen nem fordított figyelmet arra sem, hogy a közszolgálati rádióadások CCIR sávra kerülésének eredményeképpen a lakosság 20-25 százaléka már ma sem tudja hallgatni a Petőfi és az URH rádió műsorát.

•  Az ORTT nem fordított figyelmet arra, hogy a törvény rendelkezéseinek megfelelően 1996 végéig elkészüljön az országgyűlési közvetítésege szolgáló zárttáncú televíziós rendszer; a közvetítések pártatlanságát biztosító, a Házszabályhoz csatolandó, a közvetítési rendet szabályozó dokumentum; megvalósuljanak az országgyűlési közvetítések törvényben meghatározott módon történő archiválását biztosító szabályok.

II.

Az ORTT túlhatalomra törekszik:

•  Az ORTT felügyeleti funkciójával ellentétesen piaci szereplővé kíván válni. Tulajdont akar szerezni az általa felügyelt Antenna Hungária Rt-ben, és a MOKÉP Rt-ben, valamint egy újonnan kiépülő távközlési hálózatban is. A tulajdonszerzéshez olyan közpénzeket kíván felhasználni, amelyeket a médiatörvény szerint kizárólag a műsorszórás és a kábelhálózatok fejlesztésére lehet felhasználni.

•  Az Antenna Hungária Rt. privatizációjának leállítása érdekében tett lépései miatt, a folyamatosan tőkehiánnyal küzdő műsorszóró vállalat nem tudta határidőre megvalósítani azokat a beruházásokat, amelyek a médiatörvény végrehajtásának technikai feltételeit garantálják.

•  Annak ellenére kíván meghatározó befolyást szerezni a magyar filmvagyon sorsa fölötti jogokba, és a hazai filmiparba, hogy a törvény erre semmiféle lehetőséget nem biztosít számára.

III.

A törvény alkotmányellenes rendelkezései:

•  A pártok által delegált testületi és az általuk kinevezett panaszbizottsági tagok a kiegyensúlyozottság téves értelmezése következtében sértik a szerkesztői szabadságot.

•  Az országos televíziós műsorszolgáltatási jogosultság pályáztatása során az ORTT nem a pályázat kiírásakor nyilvánosságra hozott eljárási és értékelési elvek szerint döntött, a vesztes pályázónak pedig nem volt módja az eljárással és a döntés tartalmával kapcsolatos jogsérelmét orvosolni, mert a törvény nem biztosít semmilyen jogorvoslatot az ORTT döntésével szemben. Ez sérti a jogbiztonság és a jogorvoslathoz való jog alkotmányos követelményét.

Ezen alkotmánysértő rendelkezések felülvizsgálata érdekében a Nyilvánosság Klub 1997 januárjában és júliusában indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.

***

Tíz évvel ezelőtt a szabad és független sajtó megteremtésének igényével kezdtük megszervezni a Nyilvánosság Klubot. Abban bíztunk, hogy a demokratikus átalakulás során születő törvények olyan jogi környezetet teremtenek, amely magában hordozza a média szabadságának és függetlenségének garanciáit. A Klub 1988-as megalakulása után folyamatosan szorgalmaztuk egy ilyen tartalmú médiatörvény megszületését. Az első törvénykísérletről dokumentum-kötetet publikáltunk, nézeteinket több mint száz állásfoglalásban és nyilatkozatban fejtettük ki, tudományos konferenciákat rendeztünk és fizetett hirdetéseket jelentettünk meg.

Az elmúlt hét évben azonban hosszú ideig a független tömegtájékoztatás törvény általi védelmének hiánya, a médiatörvény megszületése óta pedig a törvény alkotmányellenes rendelkezései és a médiatestületek törvényellenes működésének eredményeképpen mind a mai napig nem valósultak meg a szabad rádiózás és televíziózás feltételei. A médiatörvény hatálybalépése óta eltelt másfél év azt bizonyítja, hogy az elektronikus média működését felügyelő testületek - a szabad rádiózás és televíziózás megteremtése helyett - az elektronikus tömegtájékoztatás politikai befolyásolását intézményesítették. Úgy tűnik, ma már minden parlamenti pártnak fontosabb, hogy érdekeit és befolyását érvényesítse az elektronikus médiumokon keresztül, még a független és kiegyensúlyozott tájékoztatás feláldozása árán is. Minden egyes parlamenti képviselőnek lelkiismereti kötelessége, hogy a választások előtt számot vessen azzal, mit tart előbbrevalónak: pártja részvételét az elektronikus sajtó központosításában vagy a közönség minél sokoldalúbb tájékoztatását.

A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete