2019. január 27., vasárnap

Az EU kínzásellenes jelentésének titkosításáról
1995. november 30.


A Nyilvánosság Klub megrökönyödéssel értesült arról, hogy a Magyar Kriminológiai Társaságnak el kellett halasztania tudományos ülését. A büntetés-végrehajtás és egyéb szabadságelvonások gyakorlata Magyarországon - az Európa Tanács kínzásellenes bizottságának vizsgálata tükrében című vitára azért nem ülhettek össze a szakemberek az általuk megfelelőnek tartott időpontban, mert az Igazságügyi Minisztérium titkosította az Európa Tanács ténymegállapító bizottságának immár egy éve a kormány előtt heverő jelentését (egyébként az előző adminisztráció hivatali idejében tapasztalt emberjogi helyzetről).
Még hivatalos magyar forrásból is tudható, milyen súlyos társadalmi kérdésről van szó. Az Egységes Rendőrségi és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika szerint hivatalos eljárásban 877 alkalommal regisztráltak bántalmazást, 275 esetben kényszervallatást, 94 esetben jogellenes fogva tartást 1993-ban, a rákövetkező évben pedig 798, 283 és 102 esetben fordultak elő ugyanezek a hatóság által elkövetett bűncselekmények.
Ha az emberi jogokat ennyire szaporán megsértik, az emberi megoldásokat kereső tudósok konferenciáját nem elég indok azzal késleltetni, hogy a kormány még nem fűzött észrevételeket az Európa Tanács ténymegállapításaihoz.
Az egyesületi jogok megsértése beavatkozás a tudományos élet szabadságába és a cenzurális döntés ellentétes a kormányprogramnak a civilszervezetekkel való együttműködéséről hirdetett elveivel.
A Nyilvánosság Klub Ügyvivő Testülete
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Mikor lesz publikus jelentés a kínzásról? (Népszabadság)


Népszabadság, 1995. december 1.
Mikor lesz publikus a jelentés a kínzásról?
A Horn-kabinet 1994. szeptember 20-án alkotta meg a kormány ügyrendjéről szóló határozatot, és ennek 35. pontja rendelkezett úgy, hogy az előterjesztéseket legalább öt munkanappal a közigazgatási államtitkári értekezlet előtt meg kell küldeni a Miniszterelnöki Hivatalnak - közölte a kormány ügyrendjének módosításáról megjelent szerdai cikkünkre reagálva Fluckné dr. Papácsy Edit . Az igazságügyi tárca közigazgatási államtitkára hangsúlyozta: a beküldési határidő nem változott, hiszen az egy héttel ezelőtti ügyrendmódosítással ez a rendelkezés csak annyiban változott, hogy az eddigi gyakorlattal szemben nem 75, hanem 80 példányt kell eljuttatni a Miniszterelnöki Hivatalhoz. - Ebből a módosításból felkészült jogi szakértő nem következtethet arra, hogy a beküldendő példányszám növelése a kritikája lehetne az igazságügyi tárca törvényelőkészítő munkájának. Az ügyrend technikai szabályának megváltoztatása egyébként sem hathat ki a jogszabály-előkészítés törvényben rögzített rendjére - hangsúlyozta.
Az államtitkár reagált arra is, hogy a Magyar Kriminológiai Társaság azért halasztotta el az Európa Tanács kínzás és embertelen bánásmód elleni bizottságának jelentésével kapcsolatos ülését, mert a dokumentumot az igazságügy-miniszter szolgálati titokká minősítette. Mint mondotta: a jelentést az Országgyűlés által ez év februárjában törvénnyel kihirdetett Európa tanácsi egyezmény alapján kell bizalmasan kezelni. A kormány élt azzal a lehetőséggel is, hogy kéri a bizottságtól a dokumentum nyilvánosságra hozatalát. Pozitív döntés esetén az mindenki számára hozzáférhetővé válik. Ennek keretében az Európa Tanács várhatóan a jövő év első felében megküldi a kiadványt az Országgyűlés könyvtárában működő Európa Tanács információs és dokumentációs központjába.
A. S.
*
A Nyilvánosság Klub ügyvivői testülete megrökönyödéssel értesült arról, hogy a Magyar Kriminológiai Társaságnak el kellett halasztania tudományos ülését. A vitára azért nem ülhettek össze a szakemberek az általuk megfelelőnek tartott időpontban, mert az Igazságügyi Minisztérium titkosította az Európa Tanács ténymegállapító bizottságának jelentését. Az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika szerint 1993-ban hivatalos eljárásban 877 alkalommal regisztráltak bántalmazást, 275 esetben kényszervallatást, 94 esetben jogellenes fogva tartást; 1994-ben pedig 798, 283 és 102 esetben fordultak elő ugyanezek, a hatóságok által elkövetett bűncselekmények. Ha az emberi jogokat Egy megsértik, a konferenciát nem elég indok azzal késleltetni, hogy a kormány még nem fűzött észrevételeket az Európa Tanács ténymegállapításaihoz. Az egyesületi jogok megsértése beavatkozás a tudományos élet szabadságába, és a cenzurális döntés ellentétes a kormányprogramnak a civil szervezetekkel való együttműködéséről hirdetett elveivel - hangsúlyozza a Nyilvánosság Klub.
Szervezetünk jogi segítséget kíván nyújtani a szabadságukban és méltóságukban megsértett embereknek - hangzott el a Társaság Szabadságjogokért szervezet tegnapi tájékoztatóján. Elmondták, hazánkban a közrendre, közerkölcsre, illetve közegészségügyre hivatkozva megfelelő garanciák nélkül alkalmaznak szabadságkorlátozó intézkedéseket pszichiátriai betegekkel, kábítószeresekkel, HIV-pozitívokkal szemben.