Mellékelten megküldöm az új Ptk. tervezete kapcsán készült, a
döntést igénylő pontokat összefoglaló előterjesztés tervezetét. Köszönettel
venném, ha megismerhetném az Ön, illetve a Nyilvánosság Klub ezzel összefüggő
véleményét.
Üdvözlettel
Gadó Gábor
Előterjesztés a Kormány részére az új Ptk.
előkészítéséről
(2007. június 5-ei állapot)
(2007. június 5-ei állapot)
(Részlet)
[...]
4) A sajtóhelyreigazítás Javaslatban található szabályai
megegyeznek a hatályos rendelkezésekkel. A következő területeken javaslunk
kiegészítést annak érdekében, hogy a sajtónak a közélet törvényes működését
felelősen ellenőrző szerepe javuljon:
- a Javaslat tegye egyértelművé, hogy a sajtóhelyreigazítás
szabályai nem vonatkoznak arra az esetre, ha nyilvános rendezvényről a forrás
megjelölésével korrekt tudósítást ad a sajtó (a személyhez fűződő jogok
megsértésének szabályai az ilyen sajtótudósításra továbbra is
kiterjednének);
- a Javaslat tegye egyértelművé, hogy a sajtóhelyreigazítás
szabályai alkalmazásának előfeltétele a személyhez fűződő jogok megsértése;
- a közszereplők közéleti tevékenységével összefüggő
sajtóállításoknál a szankciók alkalmazásának legyen előfeltétele a sajtó
vétkessége és - a bizonyítási teher megfordításával - a közszereplőnek kelljen
bizonyítania az állítás hamis voltát annak érdekében, hogy ösztönözze a
szabályozás a sajtó tényfeltáró szerepének gyakorlását.
[...]
Észrevételek
az új Ptk. tervezetének "továbbfejlesztéséről" szóló
Előterjesztéshez (IRM/PJKNMFO/356)
az új Ptk. tervezetének "továbbfejlesztéséről" szóló
Előterjesztéshez (IRM/PJKNMFO/356)
Tartalmi szempontból jelentős részben egyetértünk a
sajtóhelyreigazítás szabályainak javasolt módosításával. A szóban forgó
jogintézménynek nem lehet az a rendeltetése, hogy a közszereplők
nyilatkozatainak kvázi cenzúrázásra kényszerítsék a sajtót. A
sajtóhelyreigazítás szabályai álláspontunk szerint sem vonatkozhatnak tehát arra
az esetre, ha egy nyilvános rendezvényről a forrás megjelölésével korrekt
tudósítást közöl egy orgánum. A magunk részéről nem kifogásoljuk azt sem, hogy a
törvénytervezet az elektronikus sajtó esetében is lehetővé kívánja tenni ezen
túl a helyreigazítást.
Nem értünk egyet ugyanakkor azzal, hogy személyhez fűződő jogok
megsértése címén a fenti esetben mégiscsak meg lehetne állapítani a sajtó
"objektív" felelősségét. A közszereplők álláspontjának és a nyilvános
eseményeken elhangzó vélemények megismeréséhez fűződő érdekre tekintettel úgy
látjuk, hogy a jogkövetkezményeket ilyenkor a nyilatkozónak magának kellene
viselnie.
Egy ponton a több évtizede érvényes jogi előírások precizírozását
tartjuk indokoltnak. A Ptk. jelenlegi szövege (hasonlóan az új törvényhez) azt
tartalmazza, hogy "A helyreigazítást napilap esetében az erre irányuló igény
kézhezvételét követő 8 napon belül, folyóirat esetében a legközelebbi számban,
azonos módon (...) kell közölni". Ez az előírás hátrányos megkülönböztetést
jelent a heti és havilapokkal, illetve a más periodikákkal szemben. Azok számára
ugyanis nem feltétlenül garantálja a napilapok esetében biztosított 8 napos
mérlegelési időt. Erre tekintettel a tervezetet úgy volna szükséges módosítani,
hogy valamennyi sajtótermék számára megkülönböztetés nélkül rendelkezésre álljon
a 8 napos "gondolkodási idő", ez alatt dönthetné el az adott szerkesztőség,
közli-e a helyreigazítást vagy sem.
A sajtóhelyreigazítás szabályainak elhelyezését illetően továbbra
is az az álláspontunk, hogy e jogintézménynek nem a Ptk.-ban volna a helye,
hanem a kétharmados sajtótörvényben. A sajtóhelyreigazítás 1950-es évekbeli
szabályozása minden bizonnyal szorosan összefüggött a sajtó szerepének
pártállami felfogásával. Az új Ptk.-nak ezt az örökséget nem kellene tovább
cipelnie. A sajtószabadságnak, mint alkotmányos alapjognak kellően differenciált
szabályozása egyébként is nehezen volna megoldható egy magánjogi kódex keretei
között. Ugyancsak a Ptk.-beli kodifikáció ellen szól a hatályos alkotmány azon
rendelkezése is, amely a kétharmados törvények között tesz említést a
sajtószabadságról szóló törvényről, márpedig ennek elengedhetetlen része az e
szabadságot korlátozó sajtóhelyreigazítás. A sajtótörvénynek kellene
tartalmaznia álláspontunk szerint, a különböző más törvényekben - például a
Pp.-ben - szétszórt egyéb sajtójogi intézményeket is. Ennek az optimális esetben
újjáalkotott - kétharmados sajtótörvénynek kellene állást foglalnia egy sor
olyan koncepcionális kérdésről, amire a jelenlegi szabályozás, illetve
joggyakorlat szinte egyáltalán nem reflektál, például, hogy a közszereplők és a
nem közszereplők esetében milyen eltérő kezelés indokolt. A személyhez fűződő
jogok újraszabályozása során indokolt kodifikálni az Alkotmánybíróság 36/1994.
(VI. 24.) AB határozatában elsősorban büntető ügyekre kidolgozott, és a bírói
gyakorlatban ellentmondásosan megjelenő tesztjét, mely szerint a közszereplőkkel
szembeni jogsértésekért akkor felel a sértő fél, ha bizonyítható, hogy
szándékosan vagy foglalkozási szabályainak súlyosan gondatlan megsértésével
állított valótlanságot.
A személyiségi jogokkal kapcsolatos előírásokon kívül a
Nyilvánosság Klub az új Ptk. tervezetének még egy rendelkezésére kíván röviden
reflektálni. Habár egyesületünk "profiljától" mondhatni távol esik, mégsem
tudjuk szó nélkül hagyni, a családjogi könyv egyik tervezett megfogalmazását. A
"mostohagyermek" és a "mostohaszülő" fogalmának kodifikálását (3:199/3:200) azok
stigmatizáló jellege miatt akkor is szerencsétlen elképzelésnek tartjuk, ha
ezeket a fogalmi kategóriákat a hazai családjog esetleg már eddig is használta.
Még rosszabb ötletnek tűnik ez akkor, ha a jogalkotó most kívánná átemelni a
polgári jogba e negatív konnotációjú kategóriákat, amelyek már pusztán a
hivatalosnak szánt elnevezés folytán is eleve megterhelnék a jövőben a szóban
forgó rokoni kapcsolatokat.
Budapest, 2007. november 20.
A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete