2019. január 27., vasárnap

Indítvány az Alkotmánybírósághoz
1999. január

1999, január
Tisztelt Alkotmánybíróság!
Alulírottak az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: abtv.) 21. §-ának (4) bekezdésében biztosított jogunkkal élve
indítványozzuk,
hogy az Alkotmánybíróság az abtv. 49. § (1) bekezdése alapján állapítsa meg, hogy a törvényhozó elmulasztotta a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: a tv.) 55.§-ának (5) és (9) bekezdéséből származó jogalkotói feladatát, és ezzel az Alkotmány 61. §-ával ellentétes helyzetet idézett elő. Kérjük az Alkotmánybíróságot, hogy határidő megjelölésével hívja fel az Országgyűlést törvényhozói feladatának teljesítésére.
Indoklás
A tv. 55. §-ának (5) bekezdése szerint az Országgyűlés által a kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik. Ehhez a (9) bekezdés hozzáteszi, hogy ha az elnökség megbízatásának ideje alatt a kormánypárti és az ellenzéki képviselőcsoportok tekintetében változás következik be, ez az elnökség tagjainak megbízatását nem érinti, de ha ez az egyenlő arány fenntartása érdekében szükséges, új jelölés alapján új tagot vagy tagokat kell választani az elnökség megbízatásának hátralévő idejére.
E két törvényi rendelkezést az Országgyűlés többsége úgy értelmezte, hogy mind az 1998-as országgyűlési választásokon a parlamentbe került MIÉP-et, mind pedig az ugyanakkor onnan kiesett MDNP-t és KDNP-t ellenzéki pártnak minősítette és így képviselőik "kompenzálására" a 93/1998-as (XII. 29.) OGY-határozattal a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumának Elnökségébe, illetve a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumának Elnökségébe további kormánypárti jelölteket választott meg. Ezzel e kuratóriumokban a kormánypárti és a kormányt bevallottan támogató pártok jelöltjeinek aránya meghaladja a 2/3-os többséget, ami lehetőséget nyújt számukra a legfontosabb döntések meghozatalára - köztük az elnökök megválasztására és leváltására - az ellenzéki jelöltek szavazatai nélkül is.
Ez pedig álláspontunk szerint sérti az Alkotmány 61. §-ának a szabad véleménynyilvánítás jogát biztosító rendelkezését, és ellentétes azokkal az alkotmányossági követelményekkel is, amelyeket az Alkotmánybíróság a 37/1992-es (VI. 10.) AB-határozatban a véleményszabadságnak a rádiózásban és televíziózásban történő biztosítása kapcsán megfogalmazott. Ez a határozat ugyanis alkotmányos követelményként fogalmazta meg: a leendő médiatörvény zárja ki, hogy a közszolgálati rádióban és televízióban akár az állam szervei, akár egyes társadalmi csoportok a műsorok tartalmára meghatározó befolyást gyakorolhassanak. E határozat értelmében a Parlament és az abban képviselt politika pártok meghatározó tartalmi befolyása a rádióban és a televízióban éppúgy alkotmányellenes, mint a kormányé. Az új tagok megválasztásával a kormányt támogató pártok befolyása meghatározó lehet.
Álláspontunk szerint ezt az alkotmányellenes helyzetet az idézte elő, hogy a tv. nem tartalmaz egyértelmű rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az 55. § említett rendelkezéseinek alkalmazása kapcsán a kormánypárti vagy az ellenzéki képviselők közé vagy esetleg egyikhez sem kell számítani azokat a tagokat, akiket olyan képviselőcsoportok jelöltek, amelyek már nincsenek a Parlamentben. A kormány alkotmányellenes befolyása csak abban az esetben kerülhető el, ha ezek a kuratóriumi tagok nem minősülnek ellenzéki pártok jelöltjeinek. Megítélésünk szerint egyébként az 55. § (5) és (9) bekezdésének helyes nyelvtani értelmezése szerint a parlamentből kiesett pártok jelöltjeit nem lehet sem kormánypárti, sem ellenzéki pártok képviselőinek tekinteni, hiszen az (5) bekezdés szövege szerint a kormánypárti és az ellenzéki képviselőcsoportok rendelkeznek jelölési joggal, ezek pártok pedig nem rendelkeznek képviselőcsoporttal.
Kérjük tehát az Alkotmánybíróságot, állapítsa meg, hogy a törvényhozó elmulasztotta jogalkotói feladatát, és ezzel az Alkotmány 61. §-ával ellentétes helyzetet idézett elő. Kérjük továbbá, hogy határidő megjelölésével hívja fel az Országgyűlést törvényhozói feladatának teljesítésére.
Arra az esetre pedig, ha az Alkotmánybíróság úgy ítéli meg, hogy a hivatkozott rendelkezéseknek lehetséges alkotmányos értelmezése, de az Országgyűlés helytelen értelmezés alapján hozta meg alkotmánysértő döntését, akkor állandó gyakorlata alapján határozatának rendelkező részében az Alkotmánybíróság mindenkire kötelező hatállyal állapítsa meg a tv. 55. §-ának (5) és (9) bekezdésének alkotmánykonform értelmezését.
Tisztelettel:

a Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete