Jelentés a Pannon Rádióról2002. január 1.

KENEDI JÁNOS-VÁSÁRHELYI MÁRIA

Jelentés a Pannon rádióról

Egyik rendszeresen idézett önmeghatározása szerint a "Pannon Rádió: család". Sőt, a Pannon-családnak vannak Franka Tibor műsorvezető által kibocsájtott, írással igazolt tagjai is. (2002. január 11.) Ez az önmeghatározás elemzésünk számára is elfogadható, amennyiben se többet, se kevesebbet nem jelent, mint érzületi közösséget. Azaz, a műsorkészítők és hallgatók olyan  fórumát, amelyet néhány szociálpszichológiai ismérv és politikai érték  képviselete és elfogadása jellemez.
A Pannon-család tagjai idegenkednek a modern társadalomtól, nem találják helyüket a szabad piacon, félnek a politikai demokráciától. A szociálpszichológiai félelmekre egyedül az agressziót kínálja megoldásként a Pannon Rádió, illetve a MIÉP, amely törvénysértő módon működteti az adót mind gazdasági, mind szellemi tőkéjéből. A rendszerváltás okozta esetleg kíméletesen is orvosolható - társadalmi neurózisokban szenvedő emberekkel kíméletlen komiszsággal él vissza a MIÉP. Hogy politikai érdekét érvényesítse, a frusztrált közönség elé a gyűlölködés céltábláját állítja. A céltáblán azok a célpontok (értékjegyek) szerepelnek, amelyek a modernizációval, a piacgazdasággal és a demokráciával szemben mozgósíthatóak a gyűlöletbeszéd tetteivel. Ahogy Franz Rosenzweig fogalmazott: "a nyelv több, mint a vér".
Példatárunk 1. pontját a nemzetközi piacgazdaság, a demokrácia egyetemes intézményrendszere ellen irányuló támadások alkotóelemeiből állítottuk össze. A 2. pontba szerkesztettük azokat az idézeteket, amelyek Nagy-Magyarország helyreállításának illúziójával kárpótolják a rendszerváltás veszteseit, a határrevízió ábrándjával hitegetik a történelmi önismeret híján élő embereket. Minthogy a történeti  eredetmítoszokat befogadó, az ország területi nagyságával elégedetlen közönség fogékonyabb a Magyarország tényleges határain belül élő nemzeti kisebbségekkel szembeni intoleranciára, a zsidó és a cigány etnikum elleni uszítás dokumentumait ugyancsak a 2. pontba illesztettük. A tudománytalan historiográfiai észjárásnak és az etnocentrikus szemléletnek a Pannon Rádió által is irányított politikai aktualizációi a 3. pontban kaptak helyet. A 4. pontba sűrítettük a MIÉP választási kampánystratégiáját. Ellenfeleit ugyanis  a MIÉP rasszista és történelemhamisító stigmatizálással járatja le, barátait pedig úgy is toborozza, hogy képviselőjelöltjeinek kampányszórólapján a Pannon Rádió telefonszámát adja meg.
Példatárunk 1-4. pontjaiban a "Pannon családra" jellemző általános értékjegyek olvashatók Ezek az értékek a "hétköznapok hordalékaiból" keletkeznek és az antidemokratikus politikai feltételek sokasodása közepette a társadalmi hisztéria alkotóelemeivé válnak. A  mindennapi beszéd termékei, s mint ilyenek, "alászállott kultúrjavak" (gesunkenes Kulturgut), a szociológia fogalomkörébe tartoznak. Alkotórészei a társadalmi nyilvánosságnak, és a tartalomelemző feladata, hogy társítja azokat a politikai-szociológiai jelentésükkel, kijelölje társadalomtudományi rendszertani helyüket. Az 1-4. pontban azt a szociológiai eljárásmódot követjük, amelyet Victor Klemperer vezetett be "A harmadik birodalom nyelve" című klasszikus szociológiai munkájával.
Az 5. pontban találhatók a Pannon Rádió tulajdonosi szerkezetében kimutatható gazdasági-jogi anomáliák, valamint a MIÉP összefonódása a református egyházzal és a pártsajtóval. A médiatörvénnyel szögesen ellentétes műsorfolyam módszeres elemzése a 6. pontban található. A 7. pontban bemutatjuk, hogyan prezentálja a MIÉP-rádió az alkotmányos demokrácia többi pártjait. A 8. pontban pedig azt jelezzük, hogy a Pannon Rádió hétköznapi ideológiája, nyelvezete, szellemisége társvállakozóival máris terjeszkedik a médiapiacon. A 9. pontban arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a rádió sui generis hatóképességgel rendelkezik a propaganda terjesztésben. A 10. pontban leszögezzük: még a jelenleg érvényes médiatörvény szerint is haladéktalanul megvonható a Pannon Rádió frekvenciaengedélye! Ha az elektronikus sajtó felügyeleti jogaival rendelkező, a parlamentnek felelős Országos Rádió és Televizió Testület nem tiltja el a Pannon Rádiót antidemokratikus tevékenységének folytatásától, a MIÉP propagandaszerve külpolitikai kárt is okozhat az országnak. Igaz, most az adó az alkotmányos rendhez nélkülözhetetlen köznyugalmat veszélyezteti elsősorban  az emberi méltóságot sértő, a faji uszítást elősegítő, az etnikai és más társadalmi kisebbségek elleni gyűlöletkeltő közbeszéd sugárzásával, de a későbbiekben Magyarország nemzetközi elszigetelődéséhez vezethet.

A Pannon Rádió 2002. január 6. és 12. közötti adásainak teljes, megszakítás nélküli műsorfolyamatát elemeztük. Kontrollként és összehasonlításként további két hét adásait hallgattuk meg (2001. január 7-14. és 2001. október 21-27.). A háttérismereteket nem vontuk be írásos elemzésünkbe, csupán az adó értékvilágának megismeréséhez merítettünk belőlük ismereteket.

Jelentésünkhöz CD is tartozik - a vizsgált hét műsoraiból a példatár sorrendjében - mivel az írott idézetek nem adják vissza kellő érzékletességel az elhangzott gyűlöletbeszédet.

1. EU-ellenesség, antiglobalizmus     (Track: 1-9)

1.1. A Pannon család szerint az euró-atlanti integráció intézményrendszere ellehetetleníti Magyarországot, elsősorban az Euró bevezetésével, a Világbank szerepével. E folyamat ellen és a sajátos magyar fejlődés érdekében a következő megállapításokat és javaslatokat teszi:
Győri Béla [MIÉP szóvivő]: - Szilveszterkor néztem különböző tévéállomásokat, mindenütt emblematikusan megjelent az Euro, és a népek, a tömegek és a báli ruhába öltözött szépasszonyok és elegáns urak, mint az aranyborjút imádták az Eurót. Én meg keserűen arra gondoltam, hogy korai lesz talán ez az ünneplés, mert ez a pénz egy egészen különös természetű valami. Regionális viszonyokat fejez ki. Nem véletlenül alakult ki a román lei és nem véletlenül alakult ki az amerikai dollár és nem véletlenül alakult ki a holland forint és nem véletlenül alakult ki a német márka. Kérem, a pénz az értéket fejez ki, az érték nemcsak pénzhez köthető, hanem munkához is, munkaeszközhöz is, bányához is, mezőhöz is, tehát regionális viszonyokat  fejez ki. Nem egyetemes világviszonyokat fejez ki a pénz. (2002.01.06. 07:30)

1.2. Ártana az áhított korrupciónak és az informális pénzforgalomnak Brüsszel irányító, szabályozó szerepe.

Csurka István [MIÉP elnök]: - (...) Az erópai pénzrendszert egy központból irányítják, és bizony az ellenőrzés is sokkal nagyobb lesz, mint eddig volt. (2002.01.10. 18:15)

1.3. A nemzeti érdekeket az autoriter politika, a sajtószabadság  szigorú kontrollja, valamint a titkosszolgálat hatáskörének bővítése, az erős rendőrség és katonaság hatékonyabban előmozdítaná.
Műsorvezető: - Egy dolog sajnos megkérdőjelezhetetlen, gőzerővel dübörög a globalizmus, amelynek most a társadalmi hatásokat mellőzve velejárója a tőkekoncentráció és például a sajtó monopóliumok kialakulása is. Az is elkendőzhetetlen immár, hogy a nem az anyagi javak megszerzése érdekében elkövetett terrorizmus kialakulása is arra vezethető vissza, hogy az említett, úgynevezett háttér hatalommal, tehát nem a klasszikus hatalmi ágak egyikével, vagy másikával szemben az egyedüli lehetséges eszközt veszik igénybe, ez persze érthető, de nem megbocsátható, hiszen bűncselekménynek minősül.  Az említett háttérhatalomnak pedig a folyamat során kibővül az eszközrendszere, meghatványozódik az ereje, amellyel akár a törvényesen megválasztott kormány hatalmát is fenyegetheti, de legalábbis befolyásolhatja. Nos ezekkel a kérdésekkel kerestük meg, és köszöntöm a stúdióban Demeter Ervin úrat, a polgári titkosszolgálatok működéséért felelős minisztert, jó napot kívánok! (220.01.11. 16:00)

Demeter Ervin [FIDESZ, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter] : - (...) Arra a kérdésére, hogy leselkedik-e valamilyen fenyegetés, vagy veszély Magyarország,  vagy bármelyik ország szuverenitására, és a globalizmus jelent-e ilyen veszélyt, arra azt kell mondanunk, hogy igen. Természetesen ezeket keretek között lehet és kell tartani, illetve minden ország arra törekszik, minden egészségesen gondolkodó ország, hogy a nemzeti érdekeit megvédje. (...) A nemzet érdekeit sértik, sérthetik (...) olyan alantas, és hátsó szándékok, amik mondjuk médiákon és egyéb tömeget befolyásoló eszközökön keresztül jelennek meg. Tehát, ha tágabb értelemben vesszük és a mélyére nézünk a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatának, akkor mindenféleképpen a dolgaink közé tartozik, hogy ezektől a befolyásoktól megmentse, mentesítse az országot. (...)

Műsorvezető: -  (...) A globalizmus lehetővé teszi a burkolt államcsínyt. (...)

Demeter Ervin.: - (...) Hogy nem tudunk semmit a globalizmussal szemben tenni, ez nem igaz. Nagyon sok ország és állam Európában a nemzeti érdekek alapján működik, és tudja kompenzálni, ellensúlyozni és szabályozni azokat a nemzetközi, ha úgy tetszik, globalizációs hatásokat, amiket a saját maga természetes fejlődése szempontjából nem tart egészségesnek. (2002.01.11. 16:00)

Csurka István [MIÉP elnök]: (...) Kemény, határozott fellépés, és az annak megfelelő erő és erély szükséges a rendőrséghez. Ez nem egy kisasszony futball. (2002.01.10. 17:30)

Csurka István: Persze egy országnak kell legyen erős, saját hadserege. Hogy ezt hogyan állítja elő, hogy megfizeti a fiatalembereket és azokkal hadakozik, vagy pedig soroz, és hazafias alapon várja el minden embertől, hogy teljesítse katonai szolgálatát és kötelességét. Én ez utóbbi mellett vagyok, mert ennek van erkölcsi tartalma és mert így volt,  és miért ne legyen így. De hát itt még egyszer  hangsúlyozom, a NATO a kulcskérdés.

Műsorvezető: - Kicsit keresztbe tett, úgyhogy a magyar katona is rágógumit rághat, és akkor már teljesen amerikai, csokoládét is ehet...(2002.01.10. 18:30)

1.4. A Világbank és az EU hasonlóképp nemzetközi szervezet, mint a Varsói Szerződés és a KGST, márpedig autark gazdasággal jobban biztosítható a rend.

Dr. Bakos Batu [MIÉP képviselőjelölt]: - A másik út a a szovjet kísérlet volt. Nagyon furcsa és sokaknak talán megdöbbentő amit mondok, az Európai Unió ma azt az utat járja, amit a bukott Szovjetunió járt és kíméletlenül halad a bukása felé. (...) (2002.01.11. 09:45)

Dr. Bognár Zoltán [MIÉP alelnök]: És még egy dolog lenne, hogy az átütemezés kérdését, mi azt mondjuk, hogy ne fizessük ugye az adósságállományt. Most érzésem szerint, ha egyszer majd Unió-tagok leszünk, ami nem most lesz, hanem nagyon távolban, akkor majd meg meri kérni akármilyen kormány, legyen az akár baloldali, vagy jobboldali, viszont ha megkérjük, akkor mindjárt van 5 000 milliárd forintunk. Tehát ez valamikor majd az évtized vége felé lehet, akkor megérzi a lakosság, hogy jobb lesz. Hiszen 1300 milliárd forintot fizetünk minden évben a Világbanknak. Ha négyéves laufot kérünk, az négy évben több, mint 5 000 milliárd forint. Amikor ezt megkérjük, bár most is nem tudom, miért nem kérjük meg...

Mv.:  - Vagy 12 évvel ezelőtt miért nem kérték meg! (2002.01.06. 18:00)

1.5. A multik piacáról kiszorul a magyar termelő.
Betelefonáló: - Jó napot kívánok, V. T. vagyok, a céget nem mondom, számítástechnikával foglalkozó cég. (...) A fő gondot én ott látom, hogy tőlem megrendel valaki egy modem fölinstallálást. Én kimegyek az ügyfélhez, és (...) bekéri a Windows 95-98-at, az NT 2000-et, tökmindegy. Sajnos a Microsoftnak egyértelmű a hegemóniája az operációs rendszer piacon. Bekéri a CD-t abban a másodpercben, hogy az ügyfélnek a szomszéd fiú - aki gimnazista, vagy főiskolás -telepítette föl a gépét, nekem föl kell állni és el kell jönni!

Műsorvezető: - Mert?

V.T.:- Azért, mert én ha egyetlen fájlt a Windows 95-98 CD-ről föltelepítek, akkor bűncselekményt követek el.

Mv.: - És eljön? Őszintén.

V.T.: - Nem tudom megtenni!

Mv.: - Világos, azért kérdezek rá, mert hiszen őszintén beszélgetünk!

V.T.: - Igen, őszintén beszélgetünk!

Makovecz Ádám [vendég a stúdióban]: - Erről inkább én tudnék beszélni. Ez valóban így van sajnos. A Microsoft akkora hatalommal bír, hogy ez tényleg így van. A mi cégünk azért is foglalkozik ilyen CD ROM-okkal is, mert ezek semmiféle telepítést nem igényelnek.

Mv.: - Na de pillanat uraim, akkor ez azt jelenti, hogy a nagy bálna rátör a kishalra? Megeszi, meg akarja csócsálni, össze akarja zúzni, törni, mint Don Quijote az ellenséget?

M.Á.: -Mindig így van, mindig próbálkoznak, amíg a világ-világ, addig mindig fognak.

Mv.: - És V. úrnak is volt már ilyenje, hogy kell attól tartani, hogy baj lesz?

V.T.: - Nézze én két okból nem mondtam meg, hogy milyen cégnév alatt dolgozom. Az egyik az, hogy az ingyen reklámnak minősülne,  a másik az, hogy holnapután itt lenne a BSA és az urak tudják, hogy ez mit jelent. Ez a Business Software Alliance rövidítése, magyarul szoftver-rendőrség, és akkor bajba lennék!
(...)
Műsorvezető: - Tehát a magyar kulturális tárca jobban el van kötelezve a multinak számítógép ügyben is - mint ahogy sok másban -, mint a magyar vállalkozóknak. Tehát a magyar vállalkozón fogja elverni... (2002.01.10. 13:15.)

1.6. Magyar szájba magyar ízt!

Betelefonáló: - G. G. vagyok (...) a szerencsi étcsokoládét én is nagyon szeretem!

Műsorvezető: - Tényleg? Na végre, nagyszerű (...) De nem magyar tulajdonban van!

G.G.: - Igen, Nestlé tulajdon (...)

Mv.: - Nos, ennyit a magyar tradícióról, hát így tűnnek el. Tehát most már akkor a szerencsi csokoládét Csehországban gyártják, a Győri Kekszet Lengyelországban gyártják,  az összes amerikai terméket meg majdnem Kínában gyártják, de az engem nem érdekel, viszont Szerencs, meg Győr, meg a Pick szalámi nagyon érdekel.

G.G.: - Hát ez a szerencsi embléma is azt sugallja, hogy itt készült.
Mv.: - De már csak sugallja! (...) Sőt a margarin úgy tudom Szlovákiában készül, a cement Ukrajnában készül, nem tudom mi  lesz velünk! Elszomorító. (2002.01.08. 07:45)

Műsorvezető: - (...) A lacikonyha milyen nagyszerű dolog volt az, úgy beállni a henteshez és egy pár debrecenit enni, inni egy traubisodát, az is Berkovitz ma, a traubisoda, az se magyar. Mondanom sem kell, hogy izraeli (...) (2002.08.08. 19:00)

Betelefonáló: - (...) Ezt az UPC Magyarországot ki hozta ide?

Műsorvezető: - Hát jött magától!
- (...) Hát én nem vagyok kíváncsi az orosz tévére, a görög tévére, az olaszra, (...) de ha már bekapcsolom, akkor magyar hangot szeretnék hallani. Ne ők szabják meg nekem, hogy én mit akarok hallani! (2002.01.11. 21:30)

Szentmihályi Szabó Péter [író, MIÉP képviselőjelölt]: Én élénk érdeklődéssel szoktam olvasni a (...) könyvek, egyebek sikerlistáit, amelyet persze nyilván pénzért állítanak össze, és körülbelül ugyanúgy nem igaz, ahogy a közvéleménykutatások, de a múltkori könyvsiker lista (...) egyetlen magyar könyv nem volt közte, (...) szóval magyarországi szerzők voltak, de valamilyen szempontból mégis csak idegenszerű... (2002.01.08. 18:00)

2. Historizálás, etnocentrizmus, xenofóbia.   (Track: 10-19)

2.1. Alkotmány helyett Szent Korona-tanCsurka István: - Köszönöm a kérdéseket. Alkotmány. Ha a kétharmadot elérjük, a FIDESZ és a MIÉP, akkor lesz alkotmánymódosítás, mert mi egyik alapkérdéssé tesszük. De a FIDESZ-től sem állunk messze, hogy úgy mint amikor az asszony gyúródeszkára  teszi a tésztát és akkor jön a sodrófával! Szóval kigyúrjuk ezt az alkotmányt. Kettő, Szent Korona tan.  Hát ez egy kicsivel nehezebb. Hát én nagyon szerettem ezt a Szent Korona tant, és igazán azon vagyok, hogy ez érvényesüljön még vagy ezer évig. Most van egy kis szünet az érvényesülésében, ezt sajnos el kell ismernem, de hát nézze meg, hogy hol van a státustörvény a  Szent Korona tantól, és mi van ebből, hogy mennyien támogatják, illetve nem támogatja az Európai Unió ezt, és mi van itt belföldön. Mennyi szemetet hordanak erre a szerény, de mégis magyar érdekű tiszta kezdeményezésre. Ezt gondolja végig, egyébként a kérdés jogos, és ha lehet, természetesen életbe léptetjük a Szent Korona tant. (2002.01.10. 18:30)

Dr. Bakos Batu [MIÉP képviselőjelölt]: - Tehát a földkérdés abból a szempontból föl sem vetődhet, hogy nem Szent Korona tagnak lehet-e birtokában? Nem lehet. Egyszerű és rövid válasz. Mondhatják erre, hogy a történelemben megtörtént az, hogy az uralkodók, főleg a Habsburgok idegeneknek földet adtak. Igen, de a földbirtokot csak akkor foglalhatta el, ha előtte a Magyar Országgyűlés őt honosította, azaz bevette a Szent Korona tagok közé. Második ilyen kérdés ugye ami megint a húsunkba vág, a Nemzeti Bank kérdése. Kérem szeretném leszögezni, hogy a pénzverés és forgalmazás joga kizárólagos joga volt a Szent Koronának. Ilyen alapon föl sem vetődhet az a kérdés, hogy Független Nemzeti Bank, netán külföldi tulajdonú és így tovább és így tovább. A következő a privatizációra már utaltam, de azért hadd tegyem hozzá, hogy a föld, a föld méhében rejlő javakkal és az egész energia ebbe a kérdéskörbe tartozik, eleve nem privatizálható, az a Szent Korona érdekköréből ki nem vonható. Egyébként pedig semmilyen olyan iparág ami az élet közvetlen fenntartásához szükséges javakat termel, és ezzel rögtön az élelmiszeripar is fölvetődik, amelyik a földhöz hasonlóan Szent Korona tagok kezében lehet, ezt régen technikailag is megoldották, mert a vezérigazgatóságoknál meghatározott vezető rétegnek igenis magyar állampolgárnak kellett lenni. (...) Miben volt a magyar történelmi alkotmánynak a hihetetlen ereje. Kérem abban volt, hogy István király óta ez a nép kiválasztott nép. Előtte is kiválasztott nép volt, hiszen az Istennél nincs perc, minden egyben van, ő tudta, hogy az édesanyának egy népet akar adni, miért ezt a népet adja, miért úgy adja, és miért úgy készíti föl. És akkor itt most akkor visszautalhatok (...) a vérszerződésre és így tovább, amik mind az alkotmányunk kezdetei. Utána ez a nép tudva, vagy tudatlanul, a legjobbjain keresztül ezer éven át kifejlesztette azt, amit ma történelmi alkotmánynak nevezünk, amivel megfogalmazta azt, hogy egy nép hogy lehet földön túliaknak a népe, és így alakult ki a magyar alkotmány olyannak, hogy ahogy mondtam már, hogy az isteni és a természeti törvényekkel teljesen összhangban van. Néha azt szoktam mondani, hogy ha egyszer Krisztus Urunk, vagy az Isten a földön egy államot akarna teremteni, és megalakítani meglepő, de rendkívül hasonló lenne az alkotmánya a magyar történelmi alkotmányhoz (...) (2002.01.11. 09:30)

2.2. Horthy Miklós, a szétszakított  Nagy-Magyarország egyesítője

Műsorvezető: - Horthy Miklós az egy karizma volt (...)

Betelefonáló: - (...) Horthy magyar ember volt, Horthy Magyarországot nem elveszíteni, hanem visszaszerezni akarta.

Mv.: - Egyrészt. Másrészt pedig Horthy Miklós volt az, aki 1920-tól 1938-ig Magyarországból, a kezét-lábát veszített csonka országból, európai méretekben is  gazdaságilag, erkölcsileg egy országot hozott össze (...) Ráadásul Horthy (...) nem akasztgatott, Kádár akasztatott kérem szépen, gyilkoltatott! Horthy Miklós nem tett ilyent, sőt, hát ugye nagyon sok szempontból mentette a saját hazáját és próbálta visszaszerezni annak részeit. (2002.01.08. 15:45)

Műsorvezető: - Tehát Trianon igazságtalansága kérem szépen! A hallgatóságunkat, és azt gondolom, hogy az egész országot, az ifjúságot is inkább érdekli ez a mocskos, rabló lépés, amit elkövettek hazánkkal Trianonban, ezt a MIÉP, legalábbis diplomáciai szinten, vagy valamilyen szinten óhajtja szinten tartani, beszélni róla? Mert amiről nem beszélünk, az nincs.

Csurka István: - Így van, nagyon jól tette fel ezt a kérdést. A mi első célunk az, hogy ne felejtsük el. Tehát Magyarország ezt a harcot - ez százados küzdelem Magyarországért, és a magyar lelkekért - akkor veszíti el végleg, ha a lemondás felburjánzott a lelkében. Mi ezt nem akarjuk. Ezért emlegetjük, tanítjuk, beszélünk róla. Felmutatjuk, és minden alkalommal amikor csak lehet felemeljük ellene a szavunkat. Természetesen  nem csak ez a gondolat vezérel bennünket, hanem az is, amit az egyik választási jelszavunk fejez ki talán legtökéletesebben: megmaradni, gyarapodni, visszaszerezni. Fordítva nem lehet. Tehát minket azzal vádolnak, hogy irredenták vagyunk. Akkor volnánk irredenták, ha azt mondanánk, hogy visszaszerezni, gyarapodni és csak azután megmaradni. Mert ez képtelenség. Tehát mi nem akarunk senki ellen, senkitől valamit elvenni, nekünk csak az kell ami a miénk volt. Hogyan? Úgy, hogy belsőleg megerősödünk, gyarapodunk, nem fogyatkozunk, van demokratikus erőnk, van pénzünk, de nem úgy, hogy egyeseknek, keveseknek, hanem úgy, hogy a magyar családoknak van félretett pénze, tudnak vállalkozni, esetleg határokon kívül is. Tehát, hogy a kiterjedés az ...

Műsorvezető: - Gazdaságilag is...

Cs.I.: - Gazdaságilag is, és belülről, belső indítékból történik. (2002.01.10. 17:45)

2.3. Területi növekedés, külpolitikai mozgástér-szűkülés
2.3.1. Határon túli történelmi krónika: szellemi táplálék, reggelireLázár Csaba: - Jó reggelt kívánok! 1568. január 8-a. Magyar és erdélyországi református prédikátorok gyűlése Szikszón, hol az úrvacsorában a közönséges rendes kenyérrel való élés elhatároztatott.
1620 - A fölkelő rendek Pozsonyban Bethlen Gábort Magyarország teljhatalmú fejedelmévé választották, mit ő el is fogadott.
1833 - A Rendek Háza Kölcsey indítványát a Partium visszakapcsolása, és az Erdéllyel való unió iránt elfogadta.
1847 - Gróf Széchenyi István befejezte Politikai programtöredékek című röpiratát.
1849 - Windischgratz az egy- és kétforintos magyar bankjegyek ércalapját elkobozta.
1849 - Nagyenyed végromlása és a Reformátum Kollégium drága gyűjteményeinek tönkretétele a románok által. A mussini papból alprefektussá lett Prodán, január 8-án este, 10 000 románnal jelent meg a város előtt és annak feladását kívánta. Mintegy 50, részben viselős nő a templomban keresett menedéket, de ide is betörtek. A pap templomi öltönyben ment eléjük, de őt is fölnégyelték. A nők közül többeknek a hasát fölmetszették, és méhük gyümölcsét nyársra húzva sütötték meg. Az erdőbe menekült lakosok közül a 15 foknyi hidegben többen megfagytak. Alig maradt meg a lángoktól 30 ház, de a legnagyobb veszteség a Református Kollégium gyűjteményét érte. A 30.000 darabból álló könyvtár, a nagybecsű kézirat, a gazdag érem és ásványgyűjteményt elrabolták, majd fölégették. (2002.01.08. 07:00)

2.3.2. "Legyen úgy, mint régen volt!" Műsorvezető: "Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország!" ma folytatjuk barangolásunkat a történelmi Magyarország vármegyéiben. Ma Hontba látogatunk el Hegedűs Zsuzsannával [MIÉP képviselőjelölt]. (...)
Hont vármegye területe Ipolyság központtal hajdanán 2633 km2 volt. 1920. június 4-én, Trianonban, Csehszlovákiához került 2471 km2, Magyarországnak mindössze 462 km2 maradt. "Legyen úgy, mit régen volt!" (2002.01.07. 11:00)

2.3.3. Határon túli gasztronómia: elcsatolt vacsora.Műsorvezető:- Mielőtt elmondanánk önöknek e heti elcsatolt receptünket, azelőtt arról beszélgetünk majd, hogy hogyan is telt a szilveszter a piliscsabai Szent István Panzióban. (2002.01.06. 11:00)

2.3.4. Határon túli gasztronómia: elcsatolt ebéd.Műsorvezető: - Mónika, hallottad a műsort, hogy elcsatolt recepteket is szoktunk itt mondani, biztosan neked is van valami olyan erdélyi étel, amit szívesen fogyasztasz, illetve erdélyi élményeid is bizonyára vannak. (2002.01.06. 11:15)

2.3.5. Ukrán terület, ha Magyarországhoz tartozna...
Műsorvezető [Franka Tibor]: - Kárpátalján nem lennének tarvágások, ha a miénk volna, mint volt. Ezek a reményeink továbbra is élnek bennünk, de egyelőre nem mi szabályozzuk a tarvágások rendjét és menetét Kárpátalján. Egyelőre. (2002.01.10. 07:15)

2.3.6. Szlovák terület, ha Magyarországhoz tartozna...

Betelefonáló: - (...) Ott Csallóközben 90 százalékban magyarok laknak.

Műsorvezető: (...) mert sajátjuknak tekintik a  Felvidéket. (...)

- Mindig is a miénk volt, meg az is volt. (...)

Mv.: - Ők is elcsaptak három magyar falut! (...) Na de hát bocsásson meg, épeszű ember nem tudja másképp felfogni, csak úgy, hogy amit tőlünk elvettek, azt kapták meg. Na mármost az nehezen elképzelhető, hogy a tolvajt meg kell süvegelni! Kérem szépen! (2002.01.08. 17:00)

2.3.7. Az elcsatolt területekről veszély fenyeget...

Győri Béla [MIÉP szóvivő]: - Nagyon reménykedem abban, hogy a jövő héten nem kell arról beszélni, hogy ismét nagy szennyes ügyek indulnak meg a Kárpátoktól, a Kárpát-medence felé. Riasztó híreket kapunk Romániából a Körösök vízgyűjtő területéről, riasztó híreket kapunk Kárpátaljáról. Jó lenne már egyszer olyan helyzetet teremteni itt az egész egykori nagy Magyarország területén, hogy ne kelljen az embereknek félni ilyenkor tél végén, tél közepén attól, hogy mikor sodorja el a víz a házunkat, és az életünket. Ennek érdekében tenni is kell Bukarestben is, Kijevben is. (2002.01.06. 08:00)

2.4. Csak nemzetállami külpolitika vezethet Európába és csak a Szent Korona-tan kínál belpolitikai megoldásokat.Dr. Bakos Batu:  - Még egy dolgot hadd tegyünk ide, hogy itt még fölvetődik a terület kérdése is, mert ugye nem beszéltünk a magyar történelmi alkotmány alapjáról, amiben az ő ereje van. És most bocsánat, hogy szinte kérdés nélkül én beszélek, de látom, hogy az idő halad, nagyon keveset tudok elmondani. A lényege az, hogy az állami hatalom teljessége csak a Szent Koronában van meg. (...) Nem utaltam még arra a kérdésre, ami most nagyon kemény kérdés lehet, hogy a Szent Korona Tagság és a állampolgárság hogy van összefüggésben, és hogy Trianon a maga értelmetlenségében jogilag is bizonyos fenntartásokat hagyott, ezért ma el kell mondani, hogy az erdélyi magyarság ugyanúgy Szent Korona tag, sőt az eredeti erdélyi románság, a szlovákiai vagy felvidéki magyarság is és a szlovákság is, és így tovább. Ez ebben az esetben nagyon érdekes állampolgársági kérdéseket vet fel és felteszi azt a kérdést is, hogy jogilag miről vitatkozunk státustörvény kapcsán? Folytatásként azonban még annyit hadd tegyek hozzá, hogy terület is tartozott a Szent Koronához, erről szem szabad elfeledkezni (...) Na most a terület és a föld és a pénz és az egyéb kérdések után az a fölvetendő kérdés most, hogy ha mindezekről csak egy kis belső sejtésünk van, akkor mikor merünk már végre kiegyenesedni? Nem megalázottan kullogón kell nekünk magyaroknak Európába bekéretszkedni. (2002.01.11. 09:45)

3. Területi állandóság, faji kirekesztés   (Track: 20-27)

3.1. Ahol nincs cigány kisebbség,  a magyar önkormányzat jól jár.Műsorvezető: - Mekkora az etnikum?

Kómár József [Heréd megválasztott MIÉP-es polgármestere]: - Nagyon jó hírem van, nálunk ilyen probléma nincs.

Mv.: - Tehát akkor itt a pénz nem megy. [értsd: a cigányok szociális támogatására]

K.J.: - Nem hála Istennek, ilyen gondjaink nincsenek.

Mv.: - Mert más önkormányzatok arra panaszkodnak, hogy a segélyek és az egyebek elviszik azt, ami a működésen kívül maradna a fejlesztésre, az elmegy ilyen módon.

K.J.: - Ez egy olyan település, meg pár néhány még van is Heves megyében azt hiszem, nem sok, nem sok, ahol ilyen probléma nincs. Etnikai jellegű, magyarul cigányok nem laknak a településen. (2002.10.10. 10:30)

3.2. A cigányok rossz egészségügyi helyzete a magyar betegeket sújtja és a gyógyszerárak emelkedésnek kedvez.

Betelefonáló: - Azután van egy bizonyos etnikum amelyik úgy él, hogy tönkreteszi az életét, tehát már eleve hamarabb hal meg, vagy ha nem hal meg, rengeteget beteg. Ami a gyógyszerárakat illeti, ezek tényleg magasak általában, az egész világon magasak, de én éltem külföldön, ott úgy oldják meg a dolgokat, hogy a minimum gyógyszermennyiséget írják fel. Nincsenek ilyen óriási hazai patikák, vagy házi patikák, mert arra semmi szükség sincsen, és azt mondják, ha tovább tart a betegség, akkor újra fölírják az illetőnek. Ez is egy megoldás a spórolásra. A gyógyszergyárak óriási haszonnal dolgoznak, az egész világon ez egy akkora üzlet, hogy ezt nagyon nehéz ez ellen bármit is tenni, még egy szociális piacgazdaság sem tudja ezt megoldani. (2002.01.07. 08:45)

3.3. A zsidók fizessenek kárpótlást a magyaroknak!

M.D. [betelefonáló]: - (...) Hát micsoda dolog az, hogy a magyarsággal fizettetnek bármiféle kárpótlást. A magyar ember semmiről nem tehet. Itt egy német diktatúra, fasiszta hatalom uralkodott ebben az országban és a másik pedig az kérem szépen, hogy mi ne féljünk magyarok, hát tessék csak visszagondolni 1919-re, amikor itt egy zsidókból álló kormány alakult, ugye Kun Béla és Szamuely Tibor...

Műsorvezető: - 1956 sem volt kutya!

M.D.: - De először hadd mondjuk azt, mert az én ősöm is szenvedett tőlük, hogy micsoda kegyetlenül megkínozták, hogy ha nem jön a Horthy bizony ki is végezték volna, és akkor mi ne féljünk a zsidó hatalomtól, ha itt zsidó kerül esetleg hatalomra? Nekünk van mit félni és nem őnekik. Például 45 után amikor a Rákosi ugye olyan terrort alkalmazott a falvakban, hogy fogalma nincs egy városi embernek, hogy mi volt ott. Kútba engedtek le embereket, derekára kötve kötelet, meg lelökdösték őket az autóról, a robogó autóról, akkor mert szólni, hogy éhezik, akkor agyonverték. Szörnyű. Akinek volt 40 hold földje, annak be kellett mennie minden hónapban, hogy összeverjék. Kétszer akkora fejjel jött vissza, mint amivel bement, és akkor ne féljünk a zsidó hatalomtól? Igenis nekünk van mit félni a zsidó hatalomtól, ha valakinek félni kell és nem a zsidóságnak. Mi a zsidóságot soha nem bántottuk, mindig megvédtük őket. Bennünket bántottak ők sajnos, ez a valóság.

Mv.: - Köszönöm szépen!

M.D.: - És nekünk kell fizetni kárpótlást, ők is fizessenek nekünk kárpótlás, fizessék meg nekem a 12 hold földet, hogy 50 év után nem tudtuk használni, és annak az összes kamatát kiszámoltam, 100 millió forint, fizessék ki nekünk is. Miért, ha ők követelnek kárpótlást, mi nem követelhetünk? Tessék ezt megválaszolni nekem!

Mv.: - Hát én nem tudok mit mondani önnek mert azt gondolom, hogy önnek is igaza van! Kérem szépen azért van a betelefonálás, hogy mindenki elmondja a maga véleményét.

M.D.: - Akkor tőlünk se követeljenek kárpótlást. Mi az, hogy kárpótlás, minden országban volt atrocitás a II. világháborúban, és sehol nincs az kárpótlást követelnek, egyedül a zsidóság.

Mv.: - Keresztbe fizethetnének egymásnak, hogy ha...

M.D.: - Mindenki megérdemelné akkor a kárpótlást, a magyarok is megérdemelnék. 8 millió magyar embert üldöztek el a falvakból, a téeszesítés alatt, amikor Rákosi idején elrabolták a tulajdonaikat. Tessék fizetni 8 millió embernek  kárpótlást. Rákosi zsidó ember volt, és az összes kabinetje az volt. (2002.01.08. 19:30)

3.4. Zsidó = Bankárkaszt

Betelefonáló: Igen, de ennek van egy másik vetülete, amire én gondolok. Tehát hogy ha mondjuk az a bankár kaszt, akik tudjuk ez a globalista bankár kaszt köt egy titkos megállapodást ezzel a jól kipróbált nép, nemzet, és hazaárulókból álló csürhével, és Medgyessy elvtárs pedig ugye nagyon jól lobbyzik, ezt tudjuk. Tehát kilobbyzná azokat a kölcsönöket, amivel mondjuk 4 évig meg tudná teremteni ezt a Kánaánt, betartaná az ígéretét, majd utána 2006-ban átadná azoknak a hatalmat, akik közben bevándorolta annak a két és fél millió telepesnek, aki ez alatt bevándorol. Tehát akkor megvalósulna az, az  1910-ben kialakult tervük, vagy még korábban, ...

Műsorvezető: - Lehet, hogy Hertzl Tivadarra tetszik gondolni?

- Igen, még korábbi  is volt, most nem jut eszembe annak az illetőnek a neve, aki a "Zsidó testvérek! Magyarországnak és Galíciának a miénknek kell lennie" - ez szerepel abban a kiáltványban is, csak nem így szó szerint, tehát hogy mindenféle eszközt megragadnának arra, hogy... és utána pedig 1996-ban, biztosan emlékszik arra Franka úr, hogy volt egy ilyen kifejezés, felröppent, én ezt olvastam egy Tallózó újságban egy nagy amerikai, vagy kanadai szenátor szájából hangzott el akkor, 96-ban, a Bokros csomag után, hogy Magyarországot palesztinizálják. És akkor itt be is következne az, hogy Magyarországot palesztinizálják.

Műsorvezető: - Hát erre utaló jelek azért már vannak! (2002.10.10. 16:15)

3.5. Zsidónak mars ki az országból!

Betelefonáló: - Mit szólnának ahhoz, hát most ha azt mondom, hogy nem akarom a zsidókat bántani, mert semmi bajom nincs velük, azokat akiket én ismertem eggyel se volt semmi, de az olyan Kondrád-féléket kiűzném az országból az biztos, hogy annak itt semmi keresnivalója nincs, mert ha az országnak nem tud a javára lenni, akkor kárára meg ne legyen! Menjen el a francba! (2002.10.08. 15:45)

Győri Béla [MIÉP szóvivő]: - A Magyar Rádió közpénzből fenntartott New York-i tudósítója interjút készít Soros Györggyel és ebben az interjúban Soros György kijelentette, hogy nem szereti Magyarországot, mert Magyarország lábszagú. (...) Na de kérem szépen, mi történt először? Bolgár György szó nélkül tűrte, hogy a hazáját, ha a hazája ugyan neki Magyarország, szó nélkül tűrte, hogy Magyarországot és hazáját gyalázza, mocskolja és köpködje egy senkiházi. (2002.01.12. 15:15)

Léderer András [meghívott vendég, a Lauder iskola végzős diákja]: - (...) A jövő évi választásokkal kapcsolatban nagyon sok embernek vannak gondolatai, meg mondhatni félelmei, és sokakban megfordult az, hogy érettségi után kimenni Izraelbe, mert hogy Amerikába nem olyan egyszerű kimenni, más nyugat-európai országba szintén nem egyszerű kimenni, és Izraelbe meg úgy is el lehet menni, ha az ember csak bizonyítja, hogy ő zsidó. Na most a Lauder iskolában a diákok többségének ez nem okoz nagy problémát. (2002.01.08. 22:30)

3.6. A zsidó kisebbség alkalmazkodjon a magyar többséghez!
Betelefonáló: - A menorákkal kapcsolatban, hát úgy kell felfogni, hogy ez a zsidóságnak a köszönete a magyar nép felé, hogy Magyarországon volt a legkevesebb áldozat a II. világháborúban, és úgy kell elfogadni, és kész. Ezzel el van intézve. (2002.01.10. 22:45)

Meghívott vendég: - (...) Hétfőn lementem mint szokás vásárolni,  és a zöldségesnél vásárolok és ott jött egy zsidó származású férfi, vásárolt újságot, magyar újságot.

Műsorvezető: - Honnan tudta, hogy zsidó származású?

- Mert ez a kalap... kalapban volt, és pajesz, és akkor a zöldséges mondta neki, hogy jó volna, hogy ha már minden reggel jön vásárolni újságot, akkor ha magyar újságokat vásárol, akkor legalább magyarul beszéljen és magyarul kérjen legalább, mert ő nem tud angolul.

Mv.: Mert hogy angolul kért, de magyar újságot vett?

- Azt mondta, hogy majd akkor fogok beszélni magyarul, amikor ez itt minden a miénk [értsd: zsidóké] lesz.

Mv.: Ezt magyarul mondta?

- Ezt magyarul mondta. Igen. (2002.01.10. 22:30)

3.7. A prostitució esetében szemforgató módon kódolt a nyelvezet.Marsi Péter Pál [MIÉP fővárosi frakciótag]: -  A prostitúció a szervezett bűnözés melegágya.(...) Etnikumot sem akarok említeni, Isten őrizz! Van éppen elég Magyarországon, elég számú etnikum, de hála Isten ettől színes ez az ország!

Mv.: - Így bizony! (2002.01.12. 18:15)


3.8. A keresztény államvallás esetében kódolatlan a beszéd.

Mné [betelefonáló]: - Igen, és hát én nem tudom, hogy ebben van-e kivetnivaló, ha ezt mindnyájan, minden keresztény együtt mondanánk, akkor azt hiszem, hogy nem lenne probléma.

Műsorvezető: - Hu ha, egyszerre, együtt, minden keresztény, hiszen a legutóbbi felmérések előzetese szerint Magyarország lakosságának 60-70%-a kereszténynek vallja magát, legalábbis odabiggyesztette arra a felmérési papírosra. Most tessék csak elképzelni, hogy ha Magyarországban 6-7 millió ember egyszerre énekelne (...) akár  egy Mária-dalt, akár bármit, ami a miénk és ami keresztény. Micsoda erő! (2002.01.08. 07:30)

4. A MIÉP választási instrukciói     (Track: 31-38)

4.1. A kedvezménytörvény a kormánynak bocsánatos bűn, az ellenzéknek megbocsájthatatlan, akár mellette szavazott (MSZP), akár ellene (SZDSZ).

Győri Béla [MIÉP szóvivő]: - (...) A pontosság kedvéért még egyszer elmondom, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöksége úgy értékelte az egyetértési nyilatkozatot, hogy kényszer hatása alatt született ez a nyilatkozat.  Az MSZP és az SZDSZ álladóan kontrakarírozta a kormány, illetve a parlament döntését, és a kormány előkészítő tevékenységét, kontrakarírozta  és nemzetközi fórumokon kvázi feljelentéseket tett a magyar kormány ellen, ilyen körülmények között, amikor az MSZP és az SZDSZ a Nastase kormány  mögé állt és nem a magyar kormány  mögé állt.  (2002.01.06. 07:45)

Balczó Zoltán [MIÉP képviselő]: - (...) Na most amit az SZDSZ ezen a területen mond, azért nem érdemes rá külön kitérni, mert meglepetést nem okozott, és a kezdet kezdetétől elutasította. (2002.01.12. 10:30)

Műsorvezető:  - Hát na nézzük a román kormány összetételét, vagy pedig azt nézzük, a másik megközelítés ugye. Előjött itt a téma az Erdélyben, a Székelyföldön élő cigánysággal kapcsolatosan. Ugye azt mondják, hogy a romániai romák, tehát valójában erről van szó?

B.Z.: - Hát ez is egy nagyon-nagyon furcsa kitételük volt, hogy fölmerült, hogy vajon mi lesz a munkavállalás kapcsán a magyarországi munkavállalás megkönnyítése kapcsán a romániai cigányokkal, magyarul azokkal, akik magyar igazolvánnyal ide jönnek, pedig cigányok. Na most hát ez számomra nagyon furcsa, mert ha Romániában élő cigányok, akik magukat magyarnak vallják és magyarul beszélnek, és egyéb feltételek is adottak, hát akkor természetesen hát miért ne jönnének magyar igazolvánnyal, Magyarországra. Adott esetben olyan cigányok, akik az emlékezetes marosvásárhelyi véres pogrom során rohantak le ezek a cigányok, és jöttek a magyar nemzetiségi magyaroknak a megvédésére....

Mv.: - Ne féljetek magyarok, jönnek a cigányok! (2002.01.12. 10:45)

4.2. Sárga: a politikai ellenség számára foglalt szín

(Franka Tibor jegyzete)
Hölgyeim és uraim, kedves hallgatóink csoda történt! A Pannon Rádió szerkesztősége levelet kapott az MSZP Sajtóirodától, méghozzá dr. Burmai Zitától, a Szocialista Internacionálé Nőszervezetének alelnökétől. Dr. Burmai Zita úrhölgy azt írja, hogy december 18-án a betelefonálós műsorunkban én a kérdéseimmel antiszemita, rasszista, hallgatói reakciókat provokáltam ki önökből, - majd így folytatja. "Franka Tibor a Magyar Szocialista Párt december 14-i rendezvényére utalva gunyoros hangon tette fel a kérdést. Önök szerint mit jelképez a sárga szín, a sárga nyaksál, amelyet a szocialisták vezető politikusai viseltek?" Dr. Burmai Zita úrhölgy szerint az én kérdésem hallatán önök kedves hallgatóim azonnal a sárga csillagra asszociáltak.  Tetszenek emlékezni, ez akkoriban volt, amikor az MSZP-sek sárga nyaksálban vonatoztak. Szóval  röviden, én provokatívan kérdeztem, önök antiszemitáztak, és én nem határolódtam el önöktől, tehát önök és én az alkotmányba ütköztünk. Legalábbis Dr. Burmai Zita űrhölgy a Szocialista Internacionálé Nőszervezetének alelnöke szerint.  Súlyos vádak ezek egy megfontolt szocialista alelnök asszony szájából. Persze mi akkor is köszönjük, hogy időt tetszett szakítani ránk, és tudomásunkra hozta, hogy a sárga színt és az ebből készült sálakat hosszú ideje, és Európa-szerte a baloldali nőmozgalmak a nők jogaiért folytatott harcuk szimbólumaként használják. Kedves Burmai Zita, kedves internacionalista úrhölgy. Ezek szerint Medgyessy Péter, Horn Gyula, Kovács László és a többiek egy baloldali nőmozgalom tagjai, aki a Hegyek között, völgyek között zakatol a vonat közben harcolnak a hölgyek egyenjogúságáért?

Ha így van, akkor valóban járatlan vagyok, lévén se nem nő, se nem baloldali, esetleg csak egy provokatív pasas, és mint ilyen elfogadom bármilyen hölgytől a kritikát, de azt nagy tisztelettel visszautasítom hogy ön a Pannon Rádió hallgatóit rasszistának, antiszemitának bélyegezze. Ha mégis ezt tetszik tenni, akkor kirekesztőnek tetszik lenni, az pedig igaz nem szokatlan, de furcsa, ha egy szocialista, internacionalista nőegylet alvezetője süti rá a saját homlokára, hogy magyarellenes. Egyébként sárga sok minden lehet, lehet a rózsa, lehet a sárgaság, mint betegség, lehet a sárga földig például megszégyenülni, de lehet sárga tengeralattjáró is. Vagy kaphat sárga sálat Chiccolina az örömlány, aki éppen az MSZP színeiben Kőbányán sok minden mellett elindul a választásokon, de legfőképpen lehet sárga az  irigység az ön kitüntető levelének sorai között megbújni, akár AVH-s pufajkája alatt a gumibotot, a sárga irigységet. Kedves Burmai Zita úrhölgy aggódom önért,  ne feszítse tovább a húrt, tudja az egészség az irigységnél is fontosabb. Különben mi a hallgatóért vagyunk, tessék hallgatni, mert hallgatni arany, és az is sárga! (2002.01.08. 07:00)

Betelefonáló: - Egyébként a sárga sálról - hallottam a műsort -, hát most itt lehet mondani mindenféle dolgokat, na de hát tényleg egy izraeli cég irányítja az MSZP választási kampányát!

Műsorvezető:  - Ez így van, méghozzá az Izraeli Munkapártnak az egyik tótumfaktumának a cége aki  politikailag odatartozik.

- Ez biztos, hogy nem véletlen, hát ők ha a sárga színt szeretik, akkor hát ezt szeretik... (2002.01.08. 16:15)

4.3. Az országgyűlési választáson hová ne tegyünk X-et!

4.3.1. MSZP
Fenyvessy Zoltán [MIÉP képviselő]: (...)  A szocialista párt például nem szavazza meg a nyugdíjemelést. Hát akkor ez baloldali párt? Egy csudát! Baloldalinak nevezi magát, de alapvetően bankárkaszt és a nagytőkések pártja. (2002.01.07. 10:15)

4.3.2. SZDSZ

(Franka Tibor napi jegyzete)
Hölgyeim és uraim, kedves hallgatóink Cirkuszfesztivál kezdődik ma a Városligetben. Nem része ez annak az országos méretű Cirkuszfesztiválnak, amely már tavaly elkezdődött, amikor az SZDSZ kék zászlók alatt, és a Parlament előtt nem Kun Bélát, Rákosi Mátyást, vagy Ariael Sharont, hanem egyből Kossuth Lajost tűzre a kalapja mellé. Azóta a baloldal belelendült, és fűrészportartalmú ígéreteket hint a nemzet lábai elé, miközben homokot szór a szemébe. A nézőtér pedig a bolondnak tartott ország elcsendesül és úgy lesi a Munkáspártot, az MSZP-t, az SZDSZ-t, meg az Új Baloldalt, mint óvodás a cerkóf majmot. (...) (2002.01.10. 12:07)

Betelefonáló: - (...) A magyarok ezzel észre térnek, és oda fognak figyelni, és azt mondják, hogy Isten őrizzen, SZDSZ-re semmi, ne szavazzunk oda!

Műsorvezető: - Köszönöm szépen, hogy hívott. Kezét csókolom, viszonthallásra, jó éjszakát kívánok! (2002.01.08. 21:30)

Schuster Lóránt [MIÉP fővárosi frakciótag]: - (...) Demszky Gábort is be lehetne tiltani, mert ő meg szélsőbalos maoista volt, aki annak idején a Majtényi [Lászlóval, volt adatvédelmi ombudsmannal] vöröskokárdás tüntetést szervezett. (...) (2002.01.08. 15:15)

4.3.3. Munkáspárt

Betelefonáló: Hát akkor úgy látszik, hogy valamelyik moszkvai nagybácsi pénzeli a munkáspártot.

Műsorvezető: - Hát csak úgy tudom elképzelni, hogy a moszkvai nagybácsi annak idején a mi államadósságunkból kapott dollárocskát elvitte magával, és ezt most esetleg visszapumpálja, mert hogy úgy tudom, hogy államadósságunk egy része az Moszkvába távozott, a Szovjetunióba ment táskákban szépen kifelé, mi meg fizetjük most visszafelé. Sajnos. (2002.01.08. 15:45)

Mv.: - Halló!

Ön előbb a Fónay úrral a választások eldurvulásáról beszélt. Én a legújabb formáját láttam ennek baloldalról. Tartok hazafelé a boltból és egy óriásplakáton Kádár János mosolyog rám!

Mv.: - Ne vicceljen, ezt még nem láttam, ez új?

Kérem szépen Kispesten, ahogy elhagyja a Hunyadi Mozit balra tekint és a panelház falán fent.

Mv.: - Kádár János?

Kádár János, vörös szegély, alatta a felirat elnézést nagyon ideges vagyok! alatta a felirat, mikor volt jobb fiatalnak lenni, és a kép, az óriásplakát, és egész elsötétítve egy tömeg, és a tömeg közepén Kádár János alakja, mint üstökös az égen, megvilágítva!

Mv.: - És ez valami MSZP plakát?

Munkáspárt!

Mv.: - Munkáspárt, mert az MSZP nem meri vállalni!

Munkáspárt, és csodálatos vörös szegély, hatalmas vörös körben a Munkáspárt felirat, ez... én meg mondom őszintén nagyon fel vagyok háborodva, az én családom annyit szenvedett a múlt rendszerben, hogy el nem lehet mondani, én 20 éves vagyok, még soha nem telefonáltam, de én most nagyon fel vagyok háborodva, megmondom őszintén.

Mv.: - Kispesten, én nem láttam még. Tehát ön ezt ma látta először!

Ma láttam. Mondom még egyszer aki netán autóval az Üllői úton közlekedik, Pest felől jövünk, elhagyjuk a Hunyadi Mozit, azonnal tekintsünk balra, és a legközelebbi panelház  falán, fent olyan 20 méter magasban.

Mv.: - Hát kérem szépen köszönöm, hogy elmondta, én várom a hallgatók telefonjait erre vonatkozóan.

Én rendkívül fel vagyok háborodva, és a Nemzeti Dal ünnepének a plakátját azt sehol nem láttam. De Kádár János rám kell, hogy vigyorogjon, és ezt kell eltűrnöm.
(...)
Mv.: - És ez valami MSZP plakát?

Betelefonáló: - Munkáspárt!

Mv.: - Munkáspárt, mert az MSZP nem meri vállalni! (...) És mi az a felirat alatta, hogy...

- Két kör van tulajdonképpen, egy a Kádár János körül, egy fehér kör, benne Kádár János és még egy pici gyerek, akit az anyuka magasba emel, az is egy fehér körben van...

Mv.: - Aha, az  meg a Thürmer Gyula kiskorában esetleg! Vagy a Horn Gyula kiskorában, lehet akárki, Kovács László, Medgyessy Péter, például Bukaresből áthozta szülő megnézni mondjuk a hát a tudja a Kerepesi úton a hősi emlék,  tudja az a.. hogy mondjuk a forradalom halottainak az emlékműveit megnézte a szülő kismedgyessyvel, és Kádár elvtárs mellé tudott sodródni, és akkor magasba tartotta Medgyessyt, azóta megnőtt. (2002.01.08. 15:30)

4.4. Az országgyűlési választáson hová tegyünk X-et?

MIÉP

ifj. Hegedűs Loránt [MIÉP képviselő]: - (...) 2002-ben, én úgy vélem, hogy a legközelebb kerülünk ahhoz a ponthoz, amikor eldől, hogy a nemzeti radikalizmus kormányképes erő lesz, vagy sem. (...) A felénk megnyilvánuló  szimpátiát be tudjuk gyűjteni a 2002-es választáson. (2002.01.07. 14:00)

Dr. Bakos Batu [MIÉP képviselőjelölt]: - (...) Azzal, hogy becsülettel ellátom a munkámat az országért, hogy odamegyek, leteszem a voksomat oda, ahova kell, és akkor tudom, hogy a keresztény oldalra kell a X-et tenni, és a magyar oldalra, semmiképpen a szocialista, nemzetközi, vagy bármi másra, és így tovább. (...) (2002.01.11. 10:00)

4.5. A választás előtt milyen sajtót ne olvassunk?!

Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott ma a Magyar Igazság és Élet Pártja. A tájékoztatón a MIÉP elnöksége a következő nyilatkozatot tette: - A Népszava című balliberális napilap 2002. január 11-én pénteken a következő magyarellenes, az egész nemzetet sértő hamis közlést engedte meg magának. Első oldalán főcímként fényképpel bemutatta a felvidéki Takács családot, apa, anya, két gyermek, amint átveszik a köztársaság elnökétől az első magyar igazolványt. "Szlovák házaspár kapta az első magyar igazolványt"- írta a kép fölé az újság. Ez a közlés hamis, a házaspár magyar, gyermekei is azok. A Népszava mégis szlováknak minősíti őket, szembehelyezkedve az egész magyarság meggyőződésével, amely szerint a Kárpát medencében magyarok élnek, több milliónyian, más államok polgáraiként. A Népszava címoldala provokáció, mégpedig nemcsak kormányellenes, hanem az egész magyarság által egyetemlegesen vallott nemzetfelfogással szembeni. Romboló, sértő, aljas indítékú, elfogadhatatlan provokáció, amely határozott visszautasítást érdemel. Ezért a Magyar Igazság és Élet Pártja aláírásgyűjtést kezdeményez a Népszava és más lapok magyarellenességével szemben, és felszólítja a Magyar Újságírók Szövetségét, hogy ítélje el a Népszavát. Az aláíró íven a következő szöveg lesz: - Alulírott aláírásommal tiltakozom az ellen, hogy magukat magyarnak valló, a határon kívül élő magyarokat, családokat, egyéneket Magyarországon más nemzetiségűnek nevezzenek, és ezzel belegázoljanak a becsületükbe. Mindenki magyar, aki annak tartja magát, és különösen az, aki ezért még lépéseket is tesz. Tiltakozom a nemzet évszázados törekvéseinek, küzdelmének meggyalázása ellen, a magyarság nemzeti öntudatát sértő gyalázkodás, kirekesztés ellen. A Népszava szerkesztői feleljenek magyarellenességükért. MIÉP elnökség. (2002.01.11. 16:45)

4.6. A választás előtt milyen sajtót olvassunk?!

Reklám: - Csütörtökön már utcán van a Magyar Fórum eheti száma. A lap első oldalon közli a MIÉP-es református lelkészek nyilatkozatát, amelynek aláírói hitet tesznek az egyházi szolgálat, és a közéleti szerepvállalás egységéről. Csurka István Magyar szemmel című rovatában ezúttal a kedvezménytörvény hazai ellenzőit, az MSZP és az SZDSZ hangadóit állítja pellengérre. A 3. oldalon a MIÉP oktatáspolitikai elképzeléseivel ismerkedhetnek meg. Szentmihályi Szabó Péter a választási kampány marketing jellegét elemzi. Tudósítást olvashatnak Bognár László MIÉP alelnök peréről, amelyet a Népszabadsággal szemben nyert meg. Magyar Fórum, keresse az újságárusoknál! (2002.01.12. 11:00)

5. Hogyan született az "érthető frekvencia"?

A Gidó Média Kft. által jegyzett Pannon Rádió az ORTT frekvenciapályázatán 2000. február 24-én nyerte el a műsorszolgáltatási jogot a Budapesten és környékén fogható FM 99.5 frekvencián. "A hazai zenék rádiója, az érthető frekvencia" szlogennel népszerűsített rádió a működését 2000. augusztus 20-án kezdte el, önmagát úgy tüntetve fel, mintha a "magyar rock zene élő legendájának", a Kádár-rendszerben háttérbe szorított "Beatrice" és "Rice" együttes alapítójának, Gidófalvy Attilának kívánna fórumot és szerkesztési alkalmat adni. S nem is óhajt más lenni, mint a 80.000 fős hallgatottságú  Dongó Rádió jogutóda, Budapest XVIII. kerületében, illetve a főváros vételkörzetében.
Az FM 99.5 frekvenciára összesen 7 pályázat érkezett, amelyeket az ORTT Irodája számos szempont - üzleti terv, műsorterv, műsorszolgáltatási tapasztalat, díjajánlat - mentén értékelt. Az Iroda az összes vizsgált szempontot figyelembe véve a Testület számára készített előterjesztésében a Gidó Média Kft. pályázatát az ötödik helyre rangsorolta. Hozzáértők véleménye szerint a Gidó Média kft. pályázatának értékelésekor az Iroda munkatársai meglehetősen nagy jóindulattal jártak el, több szempont mentén indokolatlanul felülpontozták a pályázatot, amelynek a műsorszerkezetre vonatkozó része elnagyolt és ellentmondásos, financiális része pedig megalapozatlan volt. Az értékelők jóindulatát mi sem jellemzi inkább, mint hogy plusz 20 ponttal jutalmazták a pályázatban jelzett "speciális karakterisztikájú zenei profilt (...) melynek tartalma csak magyar szerzőktől származó, illetve magyar előadók által előadott zeneszámok sugárzása", jóllehet a magyar zene megjelölés önmagában sem önálló zenei profilnak, sem a zenei minőség garanciájának nem tekinthető. Az ORTT annak ellenére hozta meg ezt a döntését, hogy a szavazás előtt az ülésről a testület MSZP-s elnöke és a szocialisták által delegált másik tag kivonult. Végül is a négy kormánypárti delegált támogató szavazata segítette frekvenciához a Pannon Rádiót. A döntésről Körmendy-Ékes Judit - az ORTT jelenlegi elnöke - úgy nyilatkozott, hogy az kizárólag szakmai szempontok alapján született.
Amint híre ment, hogy a pályázók között szerepel a Gidó Média Kft., számos nyilvános fórumon megfogalmazódott a gyanú, hogy a Kft.-n keresztül valójában a szélsőjobboldali, kirekesztő, rasszista, antiszemita Magyar Igazság és Élet Pártja jut önálló frekvenciához. Ezt valószínűsítette a Kft. mögött sejthető "szellemi holdudvar", és a rádió köré szerveződő zenészek köre (Nagy Feró, Schuster Lóránt), akik a pályázatban "a magyar könnyűzenei élet kiválóságaiként" lettek megnevezve, és akiknek MIÉP-es kötödése senki előtt nem lehetett titok. A Testület kormánypárti többsége mindezek ellenére a Pannon Rádiónak ítélte a Budapesten és környékén fogható frekvenciát. A pályázatban, a rádió működtetésének alapvető célját "a hazai zenei értékek népszerűsítésében" jelölte meg a pályázó. Azt, hogy milyen sajátos szellemiséggel és arculattal kíván a Pannon Rádió a médiapiacon megjelenni, a pályázatban így foglalták össze: "Ez nem háttér rádió, bár arra is alkalmas. Igényességünkön át szeretnénk ízlést formálni, megismertetni a hallgatót hazai zeneművészetünk rejtett és fel nem tárt értékeivel, szórakoztatóan, színesen és érdekesen. Ez vidám rádió lesz, azaz segíteni szeretnénk a nehéz életkörülmények között élő társadalmi rétegeknek abban, hogy szabadidejükben jövőképük optimistábbá váljon azzal, hogy zenei hagyományaink országunk olyan értékeit jelentsék, amelyre jövőt is alapozni lehet.... Rádiónk a napi politikától szeretne függetlenedni...". Bár az ars poetica lényegét jelentő mondatnak egész egyszerűen nincs értelme, annyit mindenesetre kihámozhatunk a meglehetősen zavaros szerepvállalásból, hogy a Pannon Rádió igényes, vidám, optimista jövőképet sugárzó, a napi politikai csatározásoktól mentes műsorfolyamot ígért hallgatóinak.
A Pannon Rádió a református egyház Dunamelléki Egyházkerületének Szabadság téri épületében kezdte meg és itt folytatja ma is működését. Az egyházkerület püspöke Hegedűs Loránt, és itt tevékenykedik lelkészként ifjabb Hegedűs Loránt MIÉP-es országgyűlési képviselő és Hegedűs Zsuzsanna MIÉP-es országgyűlési képviselő jelölt is.

5.1. A rádió tulajdonosi szerkezetének változásai
        Az 1996-ban elfogadott médiatörvény egyértelműen szabályozza, hogy mely magánszemélyek és intézmények nem nyerhetnek műsorszolgáltatási jogosultságot. A törvény 86. § (2.) d. pontja a lehetséges jogosultak köréből egyértelműen kizárja mindazokat, akik bármelyik bejegyzett párt alkalmazottjaként, országos vagy területi tisztségviselőjeként tevékenykednek, a 86. § (3.) b. pontja pedig a pártokról, és a pártok által létrehozott gazdasági társaságokról mondja ki, hogy nem juthatnak műsorszolgáltatási jogosultsághoz.

A Pannon Rádiót működtető Gidó Média Kft., a műsorszolgáltatási jogosultság elnyeréséhez benyújtott pályázatában a Cégbíróság által 1999. december 2-án kiállított dokumentummal igazolta, hogy a kft. nyolc magánszemély tulajdonában áll. Jóllehet már a pályázat elbírálásakor többekben, egyebek között néhány testületi tagban is megfogalmazódott a tulajdonosok pártkötődésére - nevezetesen MIÉP közeliségére - vonatkozó gyanú, a benyújtott cégkivonat alapján kirajzolódó tulajdonosi szerkezet nem igazolta ezt a feltételezést.
A Cégbíróságtól beszerzett újabb cégkivonat azonban egyértelműen bizonyítja, hogy a Pannon Rádió tulajdonosi szerkezete még a műsorsugárzás megkezdése előtt jelentősen, és egyértelműen törvénysértő módon megváltozott. 2000. augusztus 8-án, alig két héttel a rádió rendszeres adásának megkezdése előtt a Gidó Média Kft.-ben 26 százalékos tulajdonrészt szerzett a Bocskai István Szabadegyetemért Alapítvány. A Cégkivonat tanúsága szerint az Alapítvány jelentős befolyást gyakorol a kft. irányítására, mivel a cég ügyeit érintő fontos döntéseket csak a tulajdonosok 75 százalékának beleegyezésével lehet meghozni. Ez pedig azt jelenti, hogy a Bocskai Alapítvány képviselőjének beleegyezése nélkül nem születhet döntés a Gidó Média Kft-t érintő fontos kérdésekben. Ugyanebből a dokumentumból az is kiderül, hogy a Bocskai Alapítványt Bogdán Emil, a Magyar Igazság és Élet Pártja országgyűlési frakciójának tagja képviseli a kft-ben, ami egyértelműen sérti a médiatörvény 86. § 2. d. pontját.
Ám nemcsak a tulajdonosi képviseletet ellátó magánszemély nyilvánvaló pártkötődése teszi törvénysértővé a Pannon Rádió működését, hanem magának a tulajdonosi szerkezetnek a megváltozása is. A Bocskai István Szabadegyetemért Alapítványt ugyanis a Fővárosi Bíróságon megtalálható alapító okirat szerint Csurka István a MIÉP elnöke, és élettársa Papolczi Gizella, a MIÉP alkalmazottja alapította, és működteti.  

        A Gidó Média Kft. az ORTT-vel kötött műsorszolgáltatási szerződés 4.4 pontjában kötelezettséget vállalt arra, hogy  a vállalkozás tulajdonosi szerkezetében bekövetkező bármilyen változásról haladéktalanul tájékoztatja a médiahatóságot. Ezt azonban a kft. az elmúlt másfél évben nem tette meg, és a médiatestület csak akkor szerzett tudomást a változásokról, amikor az SZDSZ által delegált tag a törvénybe ütköző tulajdonosi szerkezet változását dokumentálva ezt a testület elé tárta.
        Mindezek fényében nincs okunk arra, hogy jóhiszeműséget feltételezzünk a Gidó Média Kft.-ről, hiszen annak ellenére, hogy a frekvencia elnyerése után minden nyilvános fórumon egyértelműen tagadták a vállalkozás MIÉP közeliségét, a műsorszolgáltatási jogosultság elnyerése után alig néhány hónappal formálisan is jelentős befolyáshoz jutatták a szélsőjobboldali pártot a rádiót működtető vállalkozásban. Ugyancsak a rosszhiszemű eljárás gyanúját erősíti az a tény, hogy a kft. a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegve egyáltalán nem tájékoztatta az ORTT-t a vállalkozásban bekövetkezett változásokról, amelynek oka nyilvánvalóan az volt, hogy maguk a kft. vezetői is pontosan tudták, hogy mindez súlyosan sérti a médiatörvényt, és a műsorszolgáltatási szerződés felbontásához vezethet.

A dokumentumokat és az elmúlt két év eseményeit nyomon követve kevés kétségünk lehet afelől, hogy a Gidó Média Kft. már a pályázat benyújtásakor illetve a frekvencia elnyerésekor arra készült, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártjának aktív tulajdonosi közreműködésével fogja üzemeltetni a rádiót, és a pályázatban vázolt "igényes, vidám, optimista, a napi politikától mentes" orgánum helyett valójában egy minden szempontból a szélsőjobboldalhoz kötődő pártrádiót kíván működtetni a 99.5 frekvencián.

5.2. Támogatás vagy fosztogatás?

A műsorszolgáltatási szerződés megkötésekor a Pannon Rádió tulajdonosai arra vonatkozóan is kötelezettséget vállaltak, hogy a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően  felhasználói szerződést kötnek a Szerzői Jogvédő Hivatallal, és a műsorban elhangzó zeneszámok után rendszeresen befizetik a jogdíjat, amely a zeneszámok szerzőit megilletik. Ám a Pannon tulajdonosai nem kötötték meg a kötelező felhasználási szerződést, és a legutóbbi időkig egyetlen fillér jogdíjat sem fizettek a szerzőknek. Mindez azt jelenti, hogy valójában egyáltalán nem lenne joguk zenét sugározni, és a "magyar zenék rádiója", amelynek pályázatában éppen a magyar kultúra támogatását találta a testület a legfontosabb értéknek, a magyar zene támogatása helyett a magyar zeneszerzők és szövegírók kifosztására specializálódott. A kötelező felhasználói szerződés megkötésének elmulasztása miatt a MAHASZ bírósághoz fordult, hiszen ilyen szerződés hiányában még azt sem lehet megállapítani, hogy valójában mekkora is azaz összeg, amellyel a magyar zene "támogatói" megkárosították a magyar zene művelőit.

6. A műsorfolyam néhány kvantitatív jellemzője
        A médiatörvény gyakran idézett II. fejezete a műsorszolgáltatásra vonatkozó általános és az összes szolgáltatóra nézve kötelező alapelveit rögzíti.  A fejezeten belüli 4. § szerint "a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie." A törvény nem ír elő konkrét arányokat arra vonatkozóan, hogy a társadalomban dominánsan fellelhető, az esetek többségében a politikai pártok által megjelenített eltérő politikai nézetek képviselőinek milyen arányban kell megjelenniük a műsorokban. A sokoldalú, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye azonban nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a műsorszolgáltató köteles az egyes vitatott témakörökkel kapcsolatos összes politikailag releváns véleménynek, egymással versengő álláspontnak nyilvánosságot biztosítani.

Más országokban konkrét arányokat is előírnak erre vonatkozóan. A sok szempontból a közszolgálatiság etalonjaként emlegetett BBC etikai kódexe a kormánypárt(ok) és az ellenzék parlamenti számarányához köti a megjelenés kötelező arányát, Franciaországban pedig a kormányt, a kormánypártokat és az ellenzéket egyharmad-egyharmad arányban illeti meg a megszólalás lehetősége.

        Nem csak az általunk vizsgált egy hét, hanem a rádió műsorairól korábban készített két elemzés is egyértelműen bizonyítja, hogy a Pannon Rádió műsorai semmilyen szempontból nem felelnek meg a médiatörvény által támasztott elvárásoknak.    

Az egyik elemzést a Sajtószabadság Központ munkatársai készítették a 2001. július 23-29. közötti időszak politikai műsorairól, a másikat pedig az ORTT Műsorelemző Osztálya ugyancsak hét nap műsorairól.

A Pannon Rádióban megjelenő műsorfolyam típusát tekintve alapvetően két csoportra osztható. A műsorok egyik részében egy-egy meghívott vendéggel beszélget

a műsorvezető, a másik típusú műsorban pedig a hallgatók telefonjait várják, akik - függetlenül attól, hogy a műsor bevezetőjében milyen témát vet fel a műsorvezető - mindenféle megkötés nélkül bármiről beszélhetnek, elmondhatják véleményüket. Ám, amint a továbbiakban látni fogjuk, ezen a látszólag szélesre nyitott kapun csak igen szűk ösvényt járnak be a hallgatók, érdeklődésük csupán néhány, a hazai szélsőjobboldal által favorizált témára és problémára terjed ki.

Tapasztalataink szerint a pályázatban ígért stabil, sávos műsorszerkezet helyett a Pannon műsorstruktúrája meglehetősen képlékeny és esetleges, a műsorok rendje leginkább az aktuális műsorvezető kénye-kedve szerint alakul. A vizsgált egy hét alatt naponta mindössze 2-3 tematikus műsor hangzott el, a fennmaradó műsoridőt a betelefonáló hallgatókkal való véget nem érő beszélgetésfolyam töltötte ki. A pályázatban ígért műsorok döntő többségével a vizsgált héten egyáltalán nem találkoztunk, és az is egyértelmű, hogy a műsorfolyam egészének struktúrája nem felel meg a pályázatban vállalt műsorarányoknak, amely szerint például a műsoridő egyötödében helyi információs műsort, egynegyedében pedig a helyi kultúrát és mindennapi életet bemutató műsorszámokat kellene sugározni. Ezzel szemben a helyi információs műsorok a fővárosi MIÉP frakció különböző aktuális kérdésekkel kapcsolatos álláspontjának ismertetésére, illetve a liberális városvezetés kárhoztatására, a helyi kulturális eseményekről való tájékoztatás pedig a Fehér Karácsony elnevezésű rendezvény betiltása körüli egyértelműen politikai csatározásra, a MIÉP ezzel kapcsolatos álláspontjának többszöri ismertetésére és a főpolgármester szidalmazására korlátozódott.  
A műsorok tematikáját illetően a Sajtószabadság Központ, az ORTT és az általunk végzett elemzés tapasztalatai teljesen egybevágnak. A műsorok témaorientációja rendkívül egysíkú és csaknem kizárólag a magyarországi szélsőjobboldal által napirenden tartott témakörökhöz illeszkedik. Amint erről a későbbiekben részletesebben is szó lesz, a leggyakrabban előforduló témák; a zsidóság és Izrael egész világot behálózó hatalmi ambíciói és magyarellenessége, a multik- és a nemzetközi pénzügyi szervezetek kártékony tevékenysége, a Trianoni békeszerződés igazságtalansága és felülvizsgálatának szükségessége, a határon túl élő magyarok helyzete, a baloldal és a liberálisok nemzetidegensége és összejátszása idegen hatalmakkal, a médiában tetten érhető "liberál-bolsevik" dominancia. A felsorolt témák közül is kiemelkedő szerep jut az egész műsorfolyamban az antiszemitizmusnak  A másik oldalon pedig a MIÉP álláspontja egy-egy aktuális kérdésben, ideológiája, programja valamint a jelenre és a jövőre vonatkozó elképzelései. Ez a témaorientáció olyan mértékben rányomja bélyegét a teljes műsorfolyamra, hogy még olyan, egyébként politikamentes műsorokba is megjelennek ezek a témák, mint pl. a beszédművelés, környezetvédelem vagy a főzési tanácsok.  Kiss Dénes január 7-i szójátszó műsorában az ujjongó szó elemzése kapcsán a következőket mondja: "... a gyarmatosítás, a tőlünk idegen dolgok ellenünkre történő honfoglalása meg is történik. Igen kedves szülők, nagymamák, nagynénik, a játékok is ellenünk dolgozhatnak, ellenünk hangolják a gyerekeket. ... Megszálló hadsereg ez is...". A Vasárnapi ebéd című műsorban "elcsatolt recepteket" ismertetnek a hallgatókkal.

6.1. Hírek a Pannon Rádióban    (Track: 28-30)

        A Pannon Rádióban napközben félóránként mondanak híreket. Az egyes hírblokkokban átlagosan 6-7 híregység szerepel, amelyek kétharmada hazai vagy magyar vonatkozású, egyharmada pedig külpolitikai hír. A hírblokkok gerincét képező híreket a nap folyamán óránként ismétlik, egy-két új témával kiegészítve az összeállítást. A hírek tematikája meglehetősen szegényes, mind a belpolitikai mind pedig a külpolitikai hírek összeállításakor nyilvánvalóan kiderül, hogy a szerkesztést nem az események hírértéke, hanem ideológiai kompatibilitása determinálja. Ennek megfelelően a Pannonban rendszeresen hírek lesznek PR vagy protokoll eseményekből, sőt véleményekből is. Ugyanakkor nem tájékoztatják a hallgatókat a saját életviszonyaikat, az ország vagy a világ helyzetét közvetlenül és erőteljesen befolyásoló eseményekről sem, ha azok nem illeszkednek megfelelően a rádió által sulykolni kívánt ideológiába.

A vizsgált héten a külpolitikai hírek naponta ismétlődően a világban zajló események közül ugyanarra a néhány, kétségtelenül fontos feszültségzónára fókuszáltak. Gyakorlatilag minden nap tájékoztatást kaphattak a hallgatók az Afganisztánban kialakult helyzetről, a palesztin-izraeli és az India és Pakisztán közötti konfliktusról. Ám a tájékoztatás ezeknek az eseményeknek mindig ugyanazt, a rádió szellemiségébe jól illeszthető aspektusát mutatta.
Az Afganisztánnal kapcsolatos rendkívül bonyolult és szerteágazó problémakörből a NATO fokozódó katonai erőbedobásáról, az újabb és újabb katonai egységek bevetéséről, az "agresszió" fokozódásáról szóló tudósítások kerültek be a hírekbe.

"A brit hadsereg különleges alakulata az SAS 32 katonáját küldi ma Pakisztánba...(01.06.)", " A brit hadsereg egy szóvivője közölte, hogy a hét folyamán további 120 140 fős brit erősítés várható... (01.07.)"
"A pakisztáni afgán hírügynökség jelentése szerint a térségbe tegnap este helikopterekkel mintegy 50 amerikai katonát dobtak át, akik csatlakoztak a már régebb óta ott küzdő száz társukhoz..."(01.08.)
"Nagy-Britannia mellett 17 ország küld katonákat az 5000 főre tervezett brit vezetés alatt álló Afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Erőkbe... (01.09)"
"Megérkezett Afganisztánba 70 német és 30 holland katona, hogy csatlakozzék a Kabul biztonságát szavatolni hivatott nemzetközi biztonsági erőkbe..."(01.10)
"A tervek szerint összesen, 800-1000 főre duzzasztják föl a nemzetközi erőkben résztvevő német kontingens létszámát...(01.11)".

Hasonlóan egyoldalú és tendenciózus az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos hírek interpretációja, amelyekben a hangsúly minden esetben a palesztin áldozatokra, az izraeli hadsereg által véghezvitt pusztításra és a palesztin nép szenvedésére esik, miközben izraeli áldozatokról, a polgári lakosság ellen elkövetetett merényletekről gyakorlatilag nem esik szó.

"Közel 30 épületet romboltak le hajnalban a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah városba behatoló izraeli harckocsik, és talajgyaluk. Palesztin biztonsági források szerint hat harckocsi, és földmunkagép gördült be a városba, a járműveket irányító izraeli katonák tüzet nyitottak az otthonaikat  pánikszerűen elhagyó palesztinokra..."(01.10.)

"Izraeli katonai alakulatok számos páncélos és földgyalu kíséretében behatoltak Rafah városába a Gázai-övezet déli részén és leromboltak 73 épületet. Ezáltal 600 ember, több mint 120 család maradt fedél nélkül. A szakadó esőben több tucat palesztin keresgélt, kutatott a romok között ingóságai után. A szemtanúk katasztrófa  övezetként írták le a negyedet.  A hadsereg még arra sem adott időt az embereknek, hogy személyes tárgyaikat magukkal vigyék házaikból."(01.10.)

"Tucatnyi izraeli harckocsi és talajgyalu bontani kezdte a palesztin fennhatóság alá tartozó Rafan város repülőterén a kifutópályát mára virradóra. A földmunkagépeket, és harckocsikat automata fegyverek sorozataival védte az izraeli hadsereg romboló tevékenysége közepette, - jelentette szemtanúkra hivatkozva az AFP. Az izraeli hadsereg már előző éjszaka is betört a Gázai-övezet déli részén fekvő Rafah városába, hogy páncélosokkal, és földmunkagépekkel leromboljon, mintegy 70 épületet. Közel 700 ember vált földönfutóvá, jelentették a palesztin források." (01.11.)

"Az Izraeli Emberi Jogi Tájékoztatási Központ,  amely az izraeli megszállás alatt álló palesztin területeken működik, azzal vádolta meg az izraeli hadsereget, hogy megölt 15 palesztint akik közül 9-en fegyvertelenek voltak és többükkel a harci övezeten kívül végeztek. Egy 16 éves fiatalt a betlehemi városközpontban lévő Jászol téren lőttek agyon. A hadsereg az alapvető emberi jogokat sértette meg azzal, hogy nem tett különbséget a harci cselekményekben résztvevők, és a kívülállók között." (01.11.)
"Az izraeli haditengerészet egységei legalább 2 rakétát kilőttek tegnap este Gáza halászkikötőjére több hajót és egy raktár megrongálva. Palesztin források szerint a támadás a palesztin vízirendőrség őrhajóinak üzemanyag raktára ellen irányult, de több halászhajót is lángokba borított. Sebesülésekről nem érkezett jelentés. A kikötői támadással egyidejűleg talajgyaluk hatoltak be izraeli harckocsik fedezetével a gázai repülőtér területére, és rombolni kezdték a reptér létesítményeit. 24 óra leforgása alatt immár másod ízben. Mind eközben harckocsikból legalább 4 gránátot kilőttek a Rafah melletti menekülttáborra, megsebesítve legalább 8 személyt, közöttük két nőt." (01.12.)

      
        A külpolitika további hírei, bár földrajzilag jobban szóródnak, tematikájukat tekintve néhány témakörre felfűzhetőek. A hírekben visszatérő téma az Európai Unió, ám a válogatás itt is meglehetősen tendenciózus, az esetek döntő többségében az Unión belüli konfliktusokról, kudarcokról, az Unióval kapcsolatos fenntartásokról tájékoztatják a közönséget. Napokon keresztül visszatérő hír volt az olasz külügyminiszter leváltása.

"...Umberto Bossi az Északi-Liga  vezére egyik sajtónyilatkozatában lekicsinylően beszélt az Euro  bevezetésének a jelentőségéről, és euro-bürokratának minősítette a külügyek irányítóját (...) Berlusconi a külügyminisztert marasztalta el a kialakult vitáért..." (01.06.)Az egyébként a nemzetközi gazdaság hírei iránt teljesen érzéketlennek mutatkozó hírszerkesztés a vizsgált egy hét folyamán egyetlen alkalommal tartotta fontosnak, hogy tájékoztassa közönségét egy ilyen típusú, hírré minősített véleményről.

"A közgazdasági Nobel-díjas Milton Friedmann szerint még bizonytalan az Euro jövője, az övezet 12 tagországának rugalmatlansága és politikai nézeteltérései miatt. (...) Úgy véli a mostani rugalmatlanságot látva teljesen elképzelhető, hogy a 12 tagország között komoly politikai nézeteltérések alakulnak ki ahelyett, hogy ezek csökkennének." (01.07.)

"A nyugdíjasok ezekben a napokban életükben először új európai valutában, kapták kézhez havi járadékukat Olaszországban. Az átállás miatt a bankokban és a postahivatalokban napok óta hosszú sorok kígyóznak. Sordinoban azonban egy helyi idős asszony, amikor megkapta nyugdíját, másodpercekig megrökönyödve nézte a számára ismeretlen 20 és 50 euros bankjegyeket, majd visszalökte azokat a pénztáros elé, olasz pénzt akarok, mondta ellentmondást nem tűrően hozzátéve, hogy neki ki kell fizetnie a villany és gázszámlát, mit csináljon ezzel az idegen pénzzel?" (01.10.)

A vizsgált hét folyamán két hírösszeállításban kerültek szóba az Egyesült Államok belső viszonyaival foglalkozó hírek, mindkét közlemény súlyos belső problémákról tájékoztatta a hallgatókat.

"A földkerekség leggazdagabbnak tekintett országában az Amerikai Egyesült Államokban 31 millió ember él a szegénység körülményei között. A Katolikus Egyház egyik szervezete által készíttetett és nyilvánosságra hozott felmérés adatai szerint az afrikai eredetű amerikai kisebbségből származó gyermekek 30, a latin-amerikai szülőktől származó gyermekek 28, míg a fehér gyermekek 13 százaléka a szegénységi küszöb alatt él". (01.09.)"Az amerikai adóhivatal költségvetési keretének befagyasztását követeli a szenátus pénzügyi bizottságának egy tagja, mert az nem tud elszámolni 2300 számítógéppel, amely szőrén-szálán eltűnt az állami szerv leltári állományából.  A republikánus szenátor megbotránkozással írta tegnap a Fehér Házhoz címezett levelében, egy hivatal amely megköveteli az adófizetőktől, hogy mindenről számlát adjanak és kérjenek, nem tud elszámolni a saját vagyonába tartozó 2300 számítógéppel, amelyeket az adófizetők pénzéből vett."  (01.09.)

        A Magyarországot közvetlenül érintő külpolitikai hírek kizárólag a határokon túl élő magyar kisebbségek problémáihoz kapcsolódtak.  A vizsgált hét folyamán minden nap vezető hír volt egy vagy két a kedvezménytörvényhez kapcsolódó esemény. Ezzel kapcsolatban a tudósítások egyik része a kedvezménytörvény végrehajtásához kapcsolódó sikereket és protokoll eseményeket ismertette.

"Orbán Viktor a kedvezménytörvény kapcsán hangsúlyozta, 80 évet kellett várni arra, hogy a lelki kötelékeken túl létrejöhessen egy jogi értelemben is létező kötelék a magyar nemzet egymástól elszakított részei között. Nézete szerint most a határon túl élők is úgy érzik, hogy végre 80 év után előállt az a történelmi pillanat, amikor Magyarország olyan hazává vált, amely tud és akar is segíteni rajtuk." (01.09.)

A kedvezménytörvénnyel kapcsolatos gyakori hírek másik része Szlovákiának a törvény végrehajtásával kapcsolatos ellenállásáról tájékoztatott, oly módon, hogy a szlovák kifogásokat lehetőség szerint mindig összekapcsolja magyarellenes megnyilvánulásokkal.

"Takács Róbert az első szlovákiai magyar igazolványtulajdonos semmiképpen sem kívánja a sajtó számára taglalni annak részleteit, hogy miután tegnap Budapesten családjával együtt átvette az első magyar igazolványt, egy ismeretlen személy telefonon megfenyegette őt. Hogy mit mondott az ismeretlen telefonáló azt Takács nem kívánta részletezni, azt viszont nyomatékosan kérte, hogy ha már e megdöbbentő fenyegetés híre kiszivárgott, akkor mindenképpen elvárja, az újságírók tartsák tiszteletben akaratát, tehát ne telefonáljanak, ne zaklassák a családját, semmilyen nyilatkozatára ne számítsanak." (01.11.)        Bár, amint az előzőekben leírtakból kiderül a külpolitikai hírek szerkesztése is igencsak tendenciózus és ideológikus, ugyanezek a hírszerkesztési anomáliák a belpolitikai eseményekről szóló tudósítások esetében oda vezetnek, hogy a Pannon Rádió tudatosan egy, a tényektől teljesen elszakadó virtuális valóságot konstruál az országról szóló hírek válogatásával és interpretációjával.
        Míg a vizsgált egy hét során olyan hírösszeállítással gyakorlatilag nem találkoztunk amelyben legalább egy híregység közvetlenül vagy közvetve ne kapcsolódott volna a MIÉP-hez, és amelyben legalább egyszer ne hangzott volna el a szélsőjobboldali párt neve, addig a többi parlamenti párt főszereplőként soha, és mellékszereplőként is csak elvétve jelent meg a hírekben. A vizsgált hét napon két olyan híregység volt, amelyben a FIDESZ megjelent, ám a jelenleg kormánykoalíció vezető pártja mindkét esetben csak mint a MIÉP lehetséges koalíciós partnere került a hírekbe. Az MSZP összesen három hírösszeállításban szerepelt "természetesen" mindig negatív kontextusban - egymás után két napon Szűrös Mátyás véleményét ismertették a szocialista pártról.

"...Szűrös szerint az utóbbi időben ismételten elharapódzott a Magyar Szocialista Párt néhány hangadó vezetőjének és képviselőjének lealacsonyító stílusa, olykor személyeskedő hangvétele" (01.10.)
"Szűrös elhatárolódik az MSZP vezetőinek a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban az ország érdekei ellen ható, a nemzetet bántó és a határokon átívelő egyesülését romboló nyilatkozataitól, kijelentéseitől Szűrös Mátyás" (01.11.)
...egy alkalommal pedig Csurka Istvánt idézték, aki szerint "...az ország számára tragédia lenne egy FIDESZ-MSZP nagykoalíció létrejötte". (01.11.)

        Az SZDSZ egyetlen hírösszeállításban szerepelt, ebben Kuncze Gábor elnökké választásáról tájékoztatták a hallgatókat, a többi párt neve pedig egyszer sem hangzott el a hírekben a vizsgált héten.  

Az eddig elmondottakkal szemben a Magyar Igazság és Élet Pártjáról gyakorlatilag minden hírblokkban szó esik, ami azt jelenti, hogy a hallgató minden órában legalább egyszer találkozik a párt nevével. A MIÉP-pel kapcsolatos közlemények az esetek többségében nem hírek, hanem a pártnak vagy valamelyik vezetőjének egy-egy aktuális kérdéssel kapcsolatos álláspontját, véleményét ismertetik hírnek álcázva.
Bevett "szerkesztői fogás" az a közszolgálati rádióban is egyre gyakrabban tapasztalható gyakorlat, hogy maga a médium kreál hírt abból, ami egy-egy műsorában korábban elhangzott. Ilyen volt például, amikor Fenyvessy Zoltán MIÉP képviselő volt a stúdió vendége, majd az ezt követő hírösszeállításokban már hírként ismételgették a képviselő véleményét.

"Dr.Fenyvessy Zoltán a MIÉP alelnöke a Pannon Rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy sem a baloldali ellenzék, sem a kormánypártok koncentrált támadásai nem érhetnek már célt a választásokig. A baloldali ellenzék eddig is hiába keresett fogást a radikális jobboldalon, és ezután sem fog találni, sőt önmagát járatja le. A kormánypártok is fölöslegesen határolódnak el a MIÉP-től mindaddig míg a számok nem döntik el, hogy milyen lépést kell tennie a FIDESZ-nek a kormányalapításhoz. Fenyvessy Zoltán emlékeztetett rá, hogy annak idején a fiatal demokraták mindvégig elhatárolódtak az egyik későbbi koalíciós partnerüktől, végül mégis összeálltak vele". (01.07.)

Ugyancsak rendszeresen hírré avanzsálnak a MIÉP elnökének különböző fórumokon elhangzott megnyilvánulásai. A hírblokkba szerkesztve ezeket a véleményeket ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy az adott napon minden órában elismételjék Csurka István szavait.

"Sem a MIÉP,  sem a református lelkész országgyűlési képviselőjelöltek nem tartják összeegyeztethetetlennek az igei szolgálatot a közéleti szolgálattal, mondta Csurka István.  A MIÉP elnöke ismertette azt a nyilatkozatot, amelyben a párt 10 református lelkész képviselőjelöltje kijelenti, hogy a pusztuló magyar nép megmentése érdekében nemzetépítő közéleti, nemzeti radikális pártpolitikai szolgálatot vállal. Csurka István reagált Demszky Gábor azon nyilatkozatára, amely szerint a 2002-es választások után Budapest nem eshet el, továbbra is a szabadság, a liberalizmus bástyájának kell maradnia. A MIÉP elnöke értetlenségét fejezte ki amiatt, hogyan gondolja a főpolgármester, hogy folytatódhat a liberális várospolitika, ha nem választják újra? A szálláscsinálás magasabb nemzetközi szempontja kívánja ezt? Tette fel a kérdést a MIÉP elnöke hozzáfűzve, a főváros nem lesz a liberalizmus bástyája." (01.10.)
"Az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán Csurka István a MIÉP elnöke a Nap-kelte című műsorban elmondta, csak széleskörű, sokoldalú tájékoztatás után egyedül a nép jogosult dönteni az uniós csatlakozásról. Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, az ország számára tragédia lenne egy FIDESZ-MSZP nagy koalíció létrejötte. A MIÉP koalíciós szándékáról kijelentette, csak és kizárólagosan a választási eredmények birtokában lehet az együttműködésről tárgyalni, addig is minden a találgatások birodalmába tartozik." (01.11.)

Hasonló megfontolások által motiválva kerülnek a hírblokkba a MIÉP által szervezett akciók és demonstrációk is. A hírnek álcázott pártpropaganda segítségével a MIÉP által szervezett akciókról óránként tájékoztatják a hallgatókat.

"Szerdáig tart az a demonstráció, amelyet a Fradi  vezérszurkolói szerveztek a Ferencváros stadionja előtt. A tüntetők aláírást gyűjtenek a FOTEX kapcsolatok megszüntetéséért és a Ferencváros megmentéséért. Pozderka Tibor a Ferencváros Szurkolók Szövetségének elnöke a Pannon Rádióban felkért minden felelősen gondolkodó embert, hogy aláírásán kívül egy szál virággal, vagy egy szál gyertyával fejezze ki egyetértését a demonstrációval. Bognár László a MIÉP alelnöke, valamint a párt budapesti elnökei egy-egy gyertyával fejezték ki szolidaritásukat." (01.07.)

"A Magyar Igazság és Élet Pártja aláírásgyűjtést kezdeményez a Népszava és más lapok magyarellenességével szemben, és felszólítja a Magyar Újságírók Országos Szövetségét, hogy ítélje el a Népszavát, közölte Csurka István rendkívüli sajtótájékoztatóján, Budapesten. A MIÉP elnöke elmondta, a Népszava című balliberális napilap, mai számában az egész nemzetet sértő hamis közlést engedett meg magának, amikor első oldalán azt írta, szlovák házaspár kapta az első magyar igazolványt. Ez a közlés hamis, a házaspár magyar, gyermekei is azok, a Népszava mégis szlováknak minősíti őket, szembehelyezkedve az egész magyarság meggyőződésével, amely szerint a Kárpát medencében magyarok élnek több milliónyian más államok polgáraiként, fogalmazott Csurka István. A MIÉP elnöke hangsúlyozta, az aláírásgyűjtési íven, amely a Magyar Fórumban, és a MIÉP szervezeteinél fog megjelenni, többek között az szerepel, hogy a Népszava szerkesztői feleljenek magyarellenességükért". (01.11.)

Mindezek fényében azon már nem lepődhetünk meg, hogy feltétlenül a hírek közé kerülnek a MIÉP sajtótájékoztatóiról készült - a műfajhoz képest - rendkívül részletes beszámolók, amelyek egyetlen alkalommal sem tartalmaztak hír-jellegű elemet, ennek ellenére minden esetben a legnagyobb terjedelemben ezekről számoltak be a hírműsorokban.

"A MIÉP fővárosi képviselő csoportja továbbra is hangsúlyozza, hogy sem Budapest főpolgármesterének, sem pedig a Fővárosi Kulturális Bizottságának nem volt joga betiltani a decemberi Nemzeti Dal Ünnepe elnevezésű rendezvényt a Petőfi Csarnokban. A MIÉP nehezményezi Demszky Gábor kijelentését, miszerint vállalja a politikai, az erkölcsi és az anyagi felelősséget a rendezvény betiltásával kapcsolatban. Rostás Ákos a Városrendészeti Bizottság MIÉP-es alelnöke szerint mindez elfogadható lenne, ha a főpolgármester saját zsebére vállalná az anyagi felelősséget, de attól tartanak, hogy a rendezvény szervezőit ért erkölcsi és anyagi károk esetleges megfizetése a fővárosi adófizetőkre hárul majd. A tájékoztatón szó esett arról is, hogy Demszky Gábor főpolgármester nem élt a Fővárosi Önkormányzat elővásárlási jogával, amikor a MÁV és a Fővárosi Gázművek tulajdonában lévő ingatlant tavaly márciusban eladásra kínálták.  Erre a telekre ugyanis a budai alsórakpart tervezett meghosszabbításakor szükség lesz, azonban a területet már megvásárolták, vélhetően telekspekulációs céllal. Bánovics Tamás képviselő interpellációjára Demszky azt válaszolta a Fővárosi Önkormányzatnak nincs jogszabályi lehetősége arra, hogy elővásárlási jogát gyakorolva megvásárolja a területet. A MIÉP szakértői véleménye szerint lett volna erre lehetőség." (01.09.)

Végezetül érdemes kiemelni a vizsgált orgánum hírszerkesztési gyakorlatának egy olyan sajátosságát, amely tapasztalataink szerint médiatörténeti kuriózum. A Pannon Rádióban ugyanis vannak olyan hírek, amelyek több napon keresztül hírek maradnak. Ehhez nem kell egyéb, mint hogy az adott közlemény a szerkesztők szerint a képviselt ideológia szemszögéből vizsgálva olyan fontos legyen, hogy szükségesnek lássák a több napon keresztüli óránkénti ismételgetését. A szavatossági idő nélküli hírek csoportjába látszólag egészen eltérő tartalmú közlemények kerültek a vizsgált héten. Két napon keresztül szerepelt a hírösszeállításokban, hogy Heréden a MIÉP szervezet helyi elnökét választották polgármesterré, és ugyancsak két napig volt hír, hogy "sem a MIÉP sem a református lelkész országgyűlési képviselő-jelöltek nem tartják összeegyeztethetetlennek az igei szolgálatot a közéleti szolgálattal". Ugyancsak két napig ismételték a hírműsorokban, hogy a közszolgálati rádióban megszűnt Bolgár György műsora, valamint azt, hogy a

"...a magyarellenes Jan Slota a kettészakadt SZMSZ valódi részének elnöke azt mondta, hogy a  magyar szlovák viszony soha nem volt  jó, mert szerinte a magyarok mindig megrontották. Hozzátette, ő soha nem szerette, nem szereti, és nem is fogja szeretni a magyarokat, akik örök időkre a sajátjuknak tekintik a Felvidéket, és sosem tesznek le a bekebelezés szándékáról, ilyen formán a szlovákiai magyarellenes pártok egy platformra kerültek a szocialistákkal, és a szabad demokratákkal, akik szintén éles kirohanásokat intéznek napok óta a kedvezménytörvény ellen." (01.07)

6.2. Kik szólalnak meg a rádióban?

Hasonlóan egyoldalú a műsorokban megszólaltatott vagy idézett szereplők kiválasztása is. Ebben a vonatkozásban ugyancsak teljesen egybecsengenek a három egymástól függetlenül végzett kutatás tapasztalatai. A vizsgált egy hét során a rádió különböző műsoraiban megszólaló vendégek 72 százaléka rendelkezett valamilyen pártkötődéssel, és közülük 93 százalék közvetlenül vagy közvetve a Magyar Igazság és Élet Pártjához kötődött.

1. sz. tábla: A Pannon Rádióban megszólaló politikusok pártkötődése

2002. január 6-12.

Megszólaló neve	Párt	Funkció
Bakos Batu	MIÉP	képviselőjelölt
Balczó Zoltán	MIÉP	országgyűlési képviselő
Bánovics Tamás	MIÉP	Fővárosi Közgyűlés
Csurka István	MIÉP	pártelnök, Országgyűlési képviselő
Demeter Ervin	FIDESZ	miniszter
Dr. Bognár László	MIÉP	országgyűlési képviselő
Erkel Tibor	MIÉP	országgyűlési képviselő
Fenyvessy Zoltán	MIÉP	országgyűlési képviselő
Győri Béla	MIÉP	MIÉP szóvivő
Hegedűs Loránt	MIÉP	országgyűlési képviselő
Komár József	MIÉP	polgármester
Lentner Csaba	MIÉP	országgyűlési képviselő
Marsi Péter Pál	MIÉP	Fővárosi Közgyűlés
Perlaki Jenő	FIDESZ	Fővárosi Közgyűlés
Rostás Ákos	MIÉP	Fővárosi Közgyűlés
Schuster Lóránt	MIÉP	Fővárosi Közgyűlés
Szilágyi György	MIÉP	Ifjúsági és Sport Biz. Tagja
Zsinka László	MIÉP	Fővárosi Közgyűlés

Amint a táblázat adataiból jól látható, a leggyakrabban a parlament MIÉP frakciójának tagjai kapnak lehetőséget a megszólalásra, de viszonylag gyakran jutnak szóhoz a fővárosi közgyűlés MIÉP frakciójának tagjai is. A MIÉP országgyűlési és fővárosi frakciójának tagjai közül naponta átlagosan ketten legalább hatvan percen keresztül fejthetik ki nézeteiket politikai kérdésekről. Mindemellett a rádióban több MIÉP-es képviselő, vagy képviselőjelölt is rendszeresen jelentkező, saját műsorral rendelkezik. Csütörtökönként egész nap Franka Tibor MIÉP képviselőjelölt vezeti a műsort, heti rendszerességgel készít műsort ifj. Hegedűs Lóránt a MIÉP frakció parlamenti frakciójának tagja, a rádió munkatársa Hegedűs Zsuzsa, Szentmihályi Szabó Péter a MIÉP képviselőjelöltjei, valamint Zárug Péter Farkas a MIÉP parlamenti frakciójának tanácsadója.
Mindemellett a stúdióba meghívott, úgymond civil szereplők többségének világnézete is a szélsőjobboldali pártéhoz áll közel; ez ugyanúgy elmondható a kulturális műsorok vendégeiről, mint a meghívott főszakácsról vagy nyelvészről, valamint a megszólaltatott lelkipásztorokról, papokról is.

7.  Pártprofilok a műsorokban

Amint a korábbiakban már szó volt erről, a médiatörvény minden műsorszolgáltatóra vonatkozóan kötelező érvénnyel írja elő sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. Ez az elvárás azt foglalja magában, hogy a közérdeklődésre számot tartó kérdések interpretálásakor az összes politikailag releváns véleménynek helyet kell adni, és az egyes kérdések által érintett összes fontos szereplő álláspontjának meg kell jelennie az adott kérdéssel foglalkozó műsorban.
A Pannon Rádió szerkesztői azonban nemcsak, hogy kísérletet sem tesznek arra, hogy műsoraik megfeleljenek a törvényben rögzített elvárásoknak, hanem arra is gondosan ügyelnek, hogy a műsorokban kizárólag a műsorkészítők által helyesnek tartott ideológia jelenjen meg, és minden más, a sajátjukéval nem egyező világnézetet, megközelítést eleve kártékonynak, nemzetellenesnek, bűnösnek nyilvánítanak. Arra pedig soha nem adnak lehetőséget, hogy az általuk preferált nézetrendszerrel nem azonosuló ideológiák képviselői kifejthessék saját álláspontjukat. A Pannon Rádió a szélsőjobb oldalán elkötelezetten és nyíltan részt vállal a napi politikai küzdelmekben.
A következő táblázatban azt követhetjük nyomon, hogy a különböző politikai pártok neve hányszor és milyen kontextusban fordult elő a január 6. és 12. közötti héten a Pannon Rádió műsoraiban.

2. sz tábla

 Az egyes pártok említésének gyakorisága és megoszlása értéktartalom szerint

Párt neve	Említések száma (db)	Említések értéktartalom szerint (%)
		Pozitív	Negatív	Semleges
FIDESZ	93	26	16	58
FKGP	8	0	50	50
MDF	14	0	60	40
MIÉP	404	72	0	28
MSZP	227	0	78	22
SZDSZ	94	0	82	18

A táblázat adataiból világosan kirajzolódik egyrészt az a MIÉP dominancia, amelyet már a megszólalók esetében is regisztrálhattunk, másrészt a megvitatásra kerülő kérdések olyan egyoldalú és elfogult beállítása, amelynek eredményeképpen a MIÉP minden esetben pozitív, míg az MSZP és az SZDSZ kizárólag negatív kontextusban kerül említésre a Pannon Rádió műsoraiban.
Hasonló tendenciát jeleznek azok az arányszámok is, amelyek azt jelzik, hogy a vezető politikusok személye milyen gyakran, és milyen kontextusban kerül említésre a műsorokban.

3. sz. tábla
Vezető politikusok említésének gyakorisága, és az említések megoszlása értéktartalom szerint

Politikus neve	Említések száma db	Említések értéktartalom szerint %
		Pozitív	Negatív	Semleges
Csurka István (MIÉP)	71	74	0	26
Dávid Ibolya (MDF)	3	0	0	100
Kovács László (MSZP)	49	0	72	28
Kuncze Gábor (SZDSZ)	26	0	78	22
Orbán Viktor (FIDESZ)	30	34	12	54
Torgyán József (FKGP)	8	0	50	50

Már az eddig elmondottak is egyértelműen jelzik, hogy a tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatásra törekvés még csíráiban sem lelhető fel a Pannon Rádió műsoraiban, az egyes témák interpretációja minden esetben végletesen egyoldalú és elfogult.

7.1. Műsorvezetői magatartás     (Track: 39-41)

Ha történelmi témáról esik szó, a műsorvezető még csak  kísérletet  se tesz arra, hogy a betelefonáló szövegének tárgyi tévedéseit helyreigazítsa és a hallgatóságot beavassa a múlt valós tényeibe. Például 2002. január 8-án, szinte egész délelőtt a második világháború végi vérengzésekről és azok következményeiről szóltak a telefonok. A stúdióban meghívott vendégek ültek: Szabadkáról áttelepült anya és fia, a szerkesztő-műsorvezetőnek tehát lett volna ideje a felkészülésre. Habár a Zsabján (és a szomszédos Csurog faluban) elkövetett mintegy 1300 civil áldozattal járó szerb-horvát retorzió állt a telefonbeszélgetések fókuszában, a műsorvezető annyit sem közölt, hogy mindez milyen eseményeknek volt a retorziója. Az események tudniillik 1942. január 4-én, nem sokkal Bácska visszacsatolása után kezdődtek közel 5000 polgári lakos legyilkolásával. Nemhogy lexikonokból vagy történeti munkákból, de a Hideg napok-ból (Cseres Tibor  regénye és Kovács András filmje) sincs tudomása a műsorvezetőnek arról, hogy 1942. január 29-én, az FKgP Bajcsy Zsilinszky Endre nevű képviselője is a tettesek felelősségrevonásához szükséges ténymegállapító bizottság felállítását követelte a magyar képviselőházban. Horthy Miklós 1942 áprilisában védelmébe vette a mészárlásban  résztvevő magyar csendőri és katonai alakulatokat, sőt később a magyar parlament vizsgálóbizottságának működését is beszüntette. A műsorvezető egyrészt elhallgatta, hogy a kormányzó rendelkezéseinek milyen következményei lettek a második világháború utáni béketárgyalásokon és a békeszerződésben, másrészt viszont kihangsúlyozta a szerb és horvát lakosság spontán bosszúját, valamint  Titó partizánjainak retorzióit. A "partizán" - a műsorvezető  megfogalmazása szerint - amolyan "terrorista". (2002. január 8.) Igy aztán a hallgató számára az sem derülhetett ki, hogy az egyik betelefonáló börtöntársai valóságos tettesek, vagy koncepciós per áldozataiként töltötték hosszú büntetésüket a budapesti Gyűjtőfogházban a zsabjai vérengzések miatt. A műsorvezető arról sem beszélt, hogy 111 zsablyai és 260 csurogi lakóst talált bűnösnek a háborús bűnöket kivizsgáló vajdasági bizottság, s a két szomszédos faluban az 1944-es bosszúhadjáratnak  közel 1300 áldozata volt.
Franka Tibor műsorvezetőnek nagyjából annyit jelentenek az áldozatok, mint amekkorai együttérzést kifejez egy hallgatói telefonhívásra adott korrekciója. A betelefonáló felhívja a figyelmét arra, hogy 2001 telén "nem volt 700 fagyhalott" Budapesten, csupán "70" (mint később kiderül: 77). "Júj, akkor elnézést kérek" -  válaszolja Franka. (2002. január 8.) A tárgyilagos, korrekt és tényszerű tájékoztatás követelményeinek betartása helyett két személyes érdem kidomborítása látszik számára igazán fontosnak az elemzett héten. Jócskán a rendszerváltás után,  a 90-es években, "6500 magyar újságíró" közül egyedűl ő tudósított "a kommunisták által elásott Nagy-Magyarország emlékmű" nagykanizsai agnoszkálásáról. Másik "érdeme" pusztán összeférhetetlenség is lehetne, de súlyosabb annál. Saját könyvének, a Strasbourgban politikai menedékjogot kapott zámolyi romák lejáratása céljából írott pamfletjének előszóíróját, a bírósági ügyben ellenérdekű jogi képviselőt szólaltatja meg, hogy nagy nyilvánosság előtt kimondhassa: "a zámolyi romák között vannak Csete Ferenc gyilkosai is, ha menedékjogot kapnak, akkor megúszhatják a felelősségrevonást, mint ahogy megúszhatják azok is, akik őket mindenféle tanúvallomásokra rábírták. Ügyvéd úr, akkor mi a helyzet?!". (2002. január 10.)
A műsorvezetői magatartás fogyatékosságainál még súlyosabb azonban a szerkesztők irányzatossága. A baloldali és liberális ellenzékről nem csupán negatív képet fest a rádió, hanem a legkülönbözőbb, tudatosan alkalmazott technikák segítségével próbálja lejáratni, a nemzetből kirekeszteni a baloldalt és a liberálisokat, és gyűlöletet kelteni irántuk.
A műsorvezetők tendenciózusan azt sulykolják a hallgatóságnak, hogy ezek a pártok "bűnben fogantak", a magyarság ellenségei, a nemzet elpusztítására, a haza idegen kézre játszására törekszenek.

"Persze az MDF-ről és az SZDSZ-ről van szó. Csak a média virtuális és valóságos falain belül tudta mindenki, hogy a tanácsköztársaságos,  kunbélás múlt ezredvégi, a hatalom további birtoklásra éhes csapatai fújják az ő szájukból olyan idegenül  csengő demokratikus indulókat. Mindegyiket ismertük. Bent, közöttünk mikrofon, kamera nélkül nem is titkolták, hogy milyen ádázul gyűlölik a magát kereszténynek, és nemzetinek valló MDF-et, ami lévén ők az új leninfiúk nem volt meglepő." (01.06.)

"Bizony-bizony mondom magának, eljön még az az idő, hogy féktelen dühében az MSZP majd elkezdi mondani erre, meg arra, mondjuk egy jobboldali zsidóra, hogy galiciáner, érti? Mert ha nem gazsulálnak az MSZP-nek, akkor mindenkiről, minden kiderül, és a legmocskosabb jelzőket fogják rájuk aggatni." (01.10.)
" R.: - Hát még annak idején meg is pofoztak bennünket azoknak a rend őrei, akik most  például MSZP, vagy SZDSZ színekben avanzsálnak az ország vezetésére, akik elrendelték, hogy verjenek meg bennünket, hogy ha kokárdával megjelentünk a jelenlegi magyar határon, a magyar rendőrök, állítom, ha  ma olyan helyzet volna, ma is megtennék." (01.10.)

Az MSZP fölött elszáguldott a történelmi idő, olyan hagyományok jogfolytonosa, amelyekről azon kívül, hogy meg sem gyökereztek, kiderült, alkalmatlanok az emberiség sorsának jobbítására, sőt miért kell kötelező, ezt az önmagát lejárató, az országot  tönkretevő, történelmi ócskavas telepet tovább fönntartani? Az a kicsi hitele, ami maradt azt is a szocdemektől orozta el, és járatta le. Aki bitófákhoz szokott az ne legyen erdész. A fásítási programtól meg egyenesen kötelező távol tartani. Nincsenek biztonságban tőle a csemeték." (01.12.)

Műsorvezető.: - "Az a -  hogy mondjam csak -  nagyon lehangoló az utóbbi időben, hogy a baloldal számára minden ellenséges, ami csak egy kis reménysugárt is jelenthet az ország fölemelkedésére. Azt azonnal csípőből támadni kell. Ez nagyon rossz érzés az embernek, aki itt él ebben az országban, itt született, itt fog meghalni, borzasztó érzés, hogy na egy nem kis csoport, nem is kicsi ...(01.09.)

Az MSZP és az SZDSZ lejáratásának eszköze a tények tudatos elferdítése és nyilvánvaló hazugságok sulykolása is. Az általunk vizsgált periódusban a "hét hazugsága" az volt, hogy Ciccolina az MSZP színeiben indul a parlamenti választásokon. Ezt az állítást az általunk vizsgált héten folyamatosan napirenden tartották a műsorvezetők, és arra ösztönözték a betelefonálókat is, hogy mondjanak erről véleményt.

- Műsorvezető: "Második témánk, vadászpilóta, főrendőr Doszpot Péter, cigány vezető Horváth Aladár, és pornósztár Ciccolina. Néhány nélkülözhetetlen mesterség melyeknek művelőit az MSZP és az Új Baloldal kívánja országgyűlési képviselőjelöltként elindítani." (01.09.)
- "Milyen érdekes, rajtakapták a baloldalt azon, hogy flörtöl a tálentumos, tehetséges, szépkeblű Ciccolinával. Kovács László mindenesetre gyorsan igyekezett letagadni, hogy ő nem is hallott a Ciccolináról. De hát a Ciccolina miért hazudna, Magyarországon annyira nem ismeri a magyar viszonyokat, hogy csak úgy en passant kitalálja Kovács László nevét, illetve az MSZP nevét." (01.10.)- Műsorvezető: - "Vagy kaphat sárga sálat Ciccolina az örömlány, aki éppen az MSZP színeiben Kőbányán sok minden mellett elindul a választásokon..." (01.12.)

A baloldali és liberális ellenzék lejáratásának bevett módszere a műsorkészítők körében, hogy félreérthetetlenül azokkal a kisebbségekkel azonosítják ezeket a pártokat, amelyek ellen rendszeresen uszítanak a műsorokban.

- Műsorvezető: - "Na de ha ezt komolyan gondoljuk végig, akkor azt kell mondjam erre, hogy a magyar baloldali, bal-liberális ellenzék és a körülöttünk valaha, a mi hazánkban élő szlovákok, románok, szerbek és így tovább, alkotnak majd egy szövetséget, és a többi aki magyar az meg egy másikat?A szín szimbolikához még volna egy-két gondolatom, hogy ha megengedi! Fölmerült itt az előző hölgy a Júdás csókját emlegette, mint jellegzetes sárga...
Műsorvezető: - Hát sárga köpenyen ábrázolták Júdást, azért.
Hallgató: - Ez van elterjedve szerintem az európai kultúrkörben, meg az irigység színeként, de ha azt vesszük, hogy más kultúrkörökben ez másképp néz ki, az is igaz. Tehát tulajdonképpen, ha tudatos sárga választás volt, akkor a szocialisták részéről ez egy kereszténységtől való eltávolodást, más kultúrkörökbe való átugrást is jelenthet. Például ha azt veszem a kínaiaknál a sárga szín a birodalomnak a színe, az a színe amit a császár is képvisel, tehát a császár színe, tehát ha akarom akkor a Medgyessy, mint császá jelöltként van itt feltüntetve. Ugyanakkor...Műsorvezető: - Volt aki erre gondolt, amikor a Medgyessy nyakában meglátott egy sárga sálat? Nekem eszembe nem jutott volna!Hallgató: - Egy másik dolog, az  ókori zsidóknál pedig a krizorit kő, amely megvéd az irigységtől, így írja a szín szimbolika, ezek más kultúrkörökben mást is jelentenek...
Műsorvezető: - Akkor lehet, hogy ezért volt?
Hallgató: - Nem kerülte el a figyelmemet az, hogy az MSZP reklámfőnökeként, vagy nem tudom pontosan mi a megjelölés, egy Izraelből származó urat mondott...
Műsorvezető: - Igen, egy egész céget bízott meg az MSZP egy izraeli olyan céget, amely cégnek a feje, az Izraeli Munkapárt, amelyről tudjuk, hogy az baloldali  erősen!
- Műsorvezető: - Na de várjon már, most tudtam meg én is, hogy ez az Európa-szerte ismert baloldali nőmozgalmaknak a szimbóluma a sárga szín, és a nők egyenjogúságáért harcolnak, és ezzel a sárga sállal jelképezik. Erre gondoltam én akkor, hogy a Medgyessy meg a Kovács, meg a Horn, meg a többiek ezek szerint akkor a nőegylet tagjai.
Hallgató: Belefér végül is, ők azért támogatják ezeket a nőiesedő mozgalmakat Terry Black-kel az élen". (01.10.)
- Győri Béla: - "Kedves szerkesztő asszony maga most felvállalta az ördög ügyvédjének szerepét, nagyon helyesen teszi, legyünk telje körűek. Kérem szépen idézem Csurka Istvánt: az MSZP abban az esetben nyerhet, hogyha cigánygyerekek potyognak az égből, és ők azonnal választói jogot is kapnak." (01.12.)
- Hallgató: "Demszky! Demszky Gabink, amikor joghallgató volt, most nem akarok szintén nevet mondani, de joghallgató társa volt, akitől elfogadom 150 százalékosan, de nem mondhatom meg a nevét, hogy őt meg hogy becézték akkor, amikor joghallgató volt, hát hogy tudja, Móninak, Mónikának becézték, erre rá lehet alkalomadtán esetleg kérdezni, vagy meg lehet más forrásból is érdeklődni, Mónikának, mert hogy olyan gödrös a kis arca!
Műsorvezető: - Na fene!" (01.10.)

Amint a korábban közölt táblázatok arányszámaiból is látható a legnagyobb kormánypárt megítélésére ebben a körben leginkább az ambivalencia jellemző.  Ez abból a sajátos megközelítésből következik, hogy a Pannon Rádió műsorkészítői, vendégei és hallgatósága elsősorban a MIÉP segédcsapataként, "szálláscsinálójaként" tekint a legnagyobb kormánypártra.

- Bognár László (MIÉP alelnök): "a FIDESZ-re vigyázni kell. Tehát nem csak az a feladatunk, hogy az MSZP-t, SZDSZ-t sakkban tartsuk, hanem arra is kell, hogy a fiúk ne legyenek olyan nagylegények. Ehhez kell egy erősebb Magyar Igazság és Élet Pártja" (01.12.)Műsorvezető: Valószínű, hogy egy erősebb frakciónk lesz, és jobban tudjuk a FIDESZ-t is befolyásolni, és főleg a bizonyos, nem tiszta dolgoknál, mert fiatalok, ami valószínűleg  jó is, mert megmentik az országot, ez a feladatuk, csak a túlkapásokra azért , mert egy  kis kegyetlenség van azért bennük. Átlépnek mindenen, lehet, hogy kell is ez, ugye, hogy az országot megmentsük, de a MIÉP-nek ott kell lenni"(01.10.)

"Én úgy érzem, hogy pontosan ezáltal váltunk mi hitelessé az emberek szemében, mármint most a MIÉP-re gondolok, merthogy én továbbra is azt mondom, hogy szeretem, meg aranyosak, kedvesek a FIDESZ-esek, de ha igazán el akarunk érni valami változást ebben az országban, akkor itt csak egy erős MIÉP-el  lehet.  Én arra gondolok uraim, hogy ez az  elmúlt év ez nekünk arra jó volt, hogy az emberek szemét kinyitotta, bár lett volna egy kicsit több lehetőség arra, hogy a pénztárcájukba is tegyen." (01.09.)

A rádióban megszólalók pártkötődéséből és az egyes pártok említésének gyakoriságából, valamint az említések szövegösszefüggéseiből nyilvánvalóan látszik, hogy a Pannon Rádió egyértelműen a szélsőjobboldali radikalizmust képviselő Magyar Igazság és Élet Pártjának szócsöveként működik. A vizsgált egy hét alatt csaknem kizárólag ennek a pártnak a politikusai és szimpatizánsai jutottak szóhoz a műsorokban, mind a hírszerkesztők, mind a műsorvezetők, mind a meghívott vendégek és a betelefonáló hallgatók minden alkalommal jelezték a szélsőjobboldali párt iránti feltétlen lojalitásukat és rokonszenvüket.

        A médiatörvény műsorszolgáltatásra vonatkozó alapelveinek 4.2. §-a szerint "A műsorszolgáltatásban közzétett műsorszámok összessége, illetőleg ezek bármely tartalom vagy műfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában."  

A Pannon Rádióban elhangzó tartalmak azonban nemcsak a tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeit sértik meg folyamatosan, hanem ezen túllépve egyértelműen és nyilvánvalóan propagandista és agitátori szerepet vállalnak a szélsőjobboldali párt mellett. A műsorvezetők nem csupán nyíltan deklarálják a párt iránti elkötelezettségüket, hanem arra is rendszeresen alkalmat teremtenek, hogy a stúdióban vendégeskedő MIÉP politikusok pontos és konkrét útmutatást adjanak a hallgatóknak arra vonatkozóan, hogy hogyan szavazzanak, milyen taktikát kövessenek a parlamenti választásokon.

Műsorvezető: Mivel műsoridőnk vége felé járunk, mit üzen a Magyar Igazság és Élet Pártja szavazóinak? Ugye mindig elhangzanak  ilyen utasításszerű dolgok, tehát, hogy az első fordulóban erre kellene szavazni, aztán a második fordulóban arra. Ez persze ugye az erőviszonyokat meghatározza majd, aztán a tárgyalási alapot ez képzi. Innen a Pannon Rádió stúdiójából Bognár László mit üzen nekik?

Dr.B.L.: - A párttagoknak azt üzenem, hogy csak keményen, ők nem szavazhatnak máshogy. Minden fordulóban, mindig a MIÉP-re, a szimpatizánsoktól és a bizonytalanoktól azt kérném, hogy az első fordulóban igenis a listára húzza be a Magyar Igazság és Élet Pártját. Az egyénibe pedig az, aki neki tetszik. Ugye akár legyen az remélem jobboldali és nemzeti lesz és a második fordulóban ismét szavazhat ugyanarra, mondjuk a FIDESZ-re, MDF-re, nem tudni milyen formációk lesznek, a Kisgazdapárt hogy hogyan fog szerepelni, de ez nagyon fontos, mert a FIDESZ-re vigyázni kell. Tehát nem csak az a feladatunk, hogy az MSZP-t, SZDSZ-t sakkban tartsuk, hanem arra is kell, hogy a fiúk ne legyenek olyan nagylegények. (01.12.)

"Hallgató: - Na hát nagyon röviden és tömören szeretném elmondani a következőt, hogy én azt hiszem, hogy amikor ilyen dolog van, hogy valakit ennyire ütnek, meg ennyire csapkodják...
Műsorvezető: - Mármint, hogy minket, ugye a Pannon Rádiót?Hallgató: - Pontosan, mármint minket! Most már eldöntöttem, eddig vaciláltam, de most már eldöntöttem, hogy most már a MIÉP-re szavazok. Műsorvezető: - Ez a beszéd!Hallgató: Igen, hát ezt a Csurka úr nagyon-nagyon okosan fogalmazta meg különben, hogy tényleg, hogy a Demszky Gáborral kapcsolatosan, hogy minél többen menjenek ki oda a térre, hát azt hiszem, hogy most én is ki fogok menni, úgy döntöttem..,Műsorvezető: Már március 15-én a Hűsök terén!" (01.09.)

Ezen túlmenően a Pannon Rádió - amint ezt a műsorokban elhangzottakon túl, választási szórólapok bizonyítják - a MIÉP kampányában konkrét szervezési feladatokat is ellát: fogadja a választói telefonokat, információkat ad és továbbít. A MIÉP néhány budapesti és Pest megyei képviselőjelöltjének szórólapján elérhetőségként többek között a Pannon Rádió telefonszáma szerepel. Ugyanakkor a Budapesten és környékén kampányoló MIÉP-es jelöltek szórólapjaikon népszerűsítik a Pannon Rádiót és konkrét útmutatást is adnak arra vonatkozóan is, hogy milyen technikai eszközök segítségével fogható a rádió adása.

8. Pannon TV - a jövő útja

Miközben a Pannon Rádió működését a demokratikus közvélemény egyre keményebben bírálja, és a hazai könnyű- és komolyzenei előadóművészek és szerzők legkiválóbbjai egymás után tiltják le műveiket a rádió műsoráról, a színfalak mögött hosszú hónapok óta készítik elő egy MIÉP-közeli televíziós csatorna elindítását. A Szent László Televízió néven jegyzett csatorna a jelenlegi Zenit Tv helyét venné át, amely már ma is a Szent László Produkciós Iroda jó néhány műsorát sugározza, műsorvezetői között pedig sorra tűnnek fel a Pannon Rádió munkatársai ill. közismerten a MIÉP-hez közelálló újságírók. Rendszeres műsorral jelentkezik a képernyőn Franka Tibor (MIÉP képviselőjelölt, a Pannon Rádió állandó munkatársa), Lakatos Pál, Murányi László, Galsai Dániel (a Pannon Rádió állandó munkatársa), Chrudinák Alajos, Vödrös Attila és Stefka István. A televízió működtetésére létrehozott Szent László TV Szolgáltató Rt. felügyelő bizottságának tagja Kiss Andor MIÉP-es országgyűlési képviselő. A Zenit Tv adásai jelenleg a Matáv kábelhálózatán keresztül jutnak el 900.000 háztartásba, ám a társaság a közeljövőben jelentősen növelni szeretné a lefedettséget. Több hazai kábeltársasággal folytat tárgyalásokat annak érdekében, hogy rövid időn belül az ország egész területén foghatóak legyenek műsorai.

9. Meghatározó műfaji és szociológiai sajátosságok
        Mielőtt a jövő útja megnyílna a "Pannon-család" előtt, érdemes rámutatni egy, a sajtó-műfajok közötti alapvető különbségre.

           Míg a nyomtatott sajtó előfizetői és vásárlói, csakúgy mint az elektronikus média fogyasztói saját belátásuk szerint választják meg a hírforrásaikat, addig a rádióhasználók a szándékaiktól függetlenül is ki vannak téve a rádióhallgatás kedvező vagy kedvezőtlen hatásának. Például ha valaki belép egy olyan eszpresszóba, étterembe, kocsmába stb., ahol a Pannon Rádió szól, nyilvánvalóan nincs ugyabban a választási helyzetben, mint az, aki távkapcsolójával elzárhatja a nem-kívánatos csatornát, vagy lemondhatja a számára ellenszenves újságot, vagy kezébe se veszi azt az újságosstandon. Ki van szolgáltatva annak a kényszernek, hogy akkor is a Pannon Rádió műsorfogyasztója legyen, ha önszántából sosem kapcsolná rádióját az FM 99.5-ös frekvenciára. Ez a kényszerű rádióhallgatás azonban csak az éterből érkező megerőszakolás első stádiuma. A második stádium közvetten jelentkezik. A Pannon Rádió tematizálja a közbeszédet, kijelöli a "szalonképes" beszédtémákat, vitastílust, újradefiniálja a társadalmi nyilvánosság határait. Ha a tömegközlekedési eszközökön hallható eldurvult hangnem, rendszeres zsidózás, komcsizás, cigányozás okait keressük, a magyarázat közvetten a Pannon Rádió hallgatottságához is elvezet.
       Egyrészt azért, mert a mostani századfordulóra alakult ki Budapesten az a helyzet, hogy szinte már csak a társadalmilag leszakadtak veszik igénybe rendszeresen a tömegközlekedési eszközöket. Az alsó-középosztálytól felfelé épülő társadalmi piramis csúcsa felé törekvők igyekeznek saját autóban utazni, s ha módjukban áll, elhatárolódnak a villamos, metró, autóbusz szegényeitől. Ha még nem rendelkeznek saját autóval, legalább egy mobiltelefont markolnak a tömegközlekedési eszközökön, hogy elhatárolódjanak a hajléktalanoktól és ezzel a státusz szimbólummal is kifejezésre jutassák elkülönülésüket a társadalom középosztályától leszakadóktól. Ez a szociológiai jelenség jelképesen emlékeztet az 1940-50-es évek New York-i "Harlem-jelenségre", azzal a különbséggel, hogy itt nem házakat, ingatlanövezeteket  hagynak maguk mögött a szegénységtől menekülők, hanem egy más kommunális létesítményt, nevezetesen a tömegközlekedést.
        Másrészt a Pannon Rádió rendszeres hallgatói úgy viszonyulnak hírforrásukhoz, mint "A Sajtóhoz", azaz mint a hivatalos állami hanghoz. "A Rádió is bemondta", az "Újság is megírta" - tipusú mentalitás továbbélése a Horthy-Rákosi-Kádár-rendszerből a jogállamba, azt fejezi ki, hogy a médiatörvényt is magábafoglaló (plurális) jogi helyzet és a társadalmi mentalitások közötti (autoriter) viszony egyre dinamikusabban együtt fejlődik, ahelyett, hogy (demokratikusan) távolodna egymástól.
       A Pannon Rádió által is terjesztett gyűlöletbeszéd rohamos terjedésében jelentős szerepe van annak, hogy a hallgatók "hivatalos hangként" azonosítják ezt a hírforrást, s nem is alaptalanul, hiszen a FIDESZ-kormány is penget hasonló húrokat, de az ellenzéki pártként is tetszelgő MIÉP adja az alaphangot.

10. Javaslatok

   Elfogadjuk Kis János javaslatát, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért "gyűlöletbeszéd" konferenciáján, 2002. január 9-én tett: "Ne akarjunk egy alapjában politikai természetű problémát a büntetőjog mozgásba lendítésével megoldani." Ezért nem indítványozzuk az uszítás és izgatás ellen foganatosítható perek megindítását a  Btk. 269. §-a alapján. Az elvi megfontolásokon túlmenően azért is, mivel a vonatkozó tv. törvényalkotási hibáit tételesen és meggyőzően felsorolja Szeder Gyula, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze a Magyar Jog című folyóirat 2002. évi januári számában, "A társadalom békéjének büntetőjogi védelméről" című tanulmányában.

   A rádiózásról és a televíziózásról szóló  1996. évi I. törvény 41. §-a alapján az Országos Rádió és Televízió Testület feladatai közé tartozik többek között az általános törvényességi felügyelet és ellenőrzés, valamint az általa és  vele kötött műsorszolgáltatási szerződések megtartásának figyelemmel kísérése és betartatása. A Pannon Rádió működésével kapcsolatban az ORTT alkotmányos mulasztás állapotában van, amennyiben törvényes kötelezettségeit nem teljesíti, törvényes jogait nem gyakorolja annak ellenére, hogy ennek az adónak a közéletet romboló, a demokratikus alapelveket nyíltan és hivalkodóan sértő hangneme mindennapos és nyilvános közbeszéd tárgya. Tekintettel arra, hogy az adó hatókörzete Budapest és környéke, a Nyilvánosság Klub kéri a Fővárosi Önkormányzat képviselőtestületét, mint a Pannon Rádió sugárzási körzetének önkormányzati szervét, valamint a Főpolgármester úrat, hogy kísérelje meg rábírni az ORTT-t a törvényes feladatai ellátására. A Nyilvánosság Klub kéri a Közgyűlést, hogy foglaljon állást a kisebbségek és az emberi jogok  védelmében. Kéri a Főpolgármester úrat, hogy testületi felhatalmazás alapján forduljon az ORTT Panaszbizottságához a legsúlyosabb jogkövetkezmények alkalmazása és annak megállapítása végett, hogy a Pannon Rádió sérti az Rttv. Alapelveit,

-  a 3. § (2) bek.-ben (A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére.),

-  a 3. § (3) bek.-ben (A műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére.)

-  a 4. § (1) bek.-ben (A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.) és

-  a 4. § (2) bek.-ben (A műsorszolgáltatásban közzétett műsorszámok összessége, illetőleg ezek bármely tartalom vagy műfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában.) foglaltakat.

Amennyiben az ORTT nem tenne eleget ennek a kérelemnek, az országnak szembe kellene néznie saját nemzetközi jogi státuszának egyik kikötésével, az 1947-es párizsi békeszerződés politikai rendelkezéseinek 4. cikkelyével: "Magyarország, amely a Fegyverszüneti Egyezmény értelmében intézkedett magyar területen minden fasiszta jellegű, katonai avagy politikai színezetű szervezetnek, valamint minden olyan szervezetnek a feloszlatása iránt, amely az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát, ideértve a revizionista propagandát fejt ki, a jövőben nem engedi meg olyan e fajta szervezeteknek fennállását és működését, amelyeknek célja az, hogy megfossza a népet demokratikus jogaitól." Szeretnénk elkerülni, hogy Magyarországon ismét olyanfajta törvényeket kelljen alkotni, mint az 1945. évi VII. törvény "Különös részének" 4. passzusa, amely bűnösnek nyilvánította azt, "aki nyomtatványban (bármilyen módon sokszorosított iratban), gyülekezet előtt elmondott beszédben vagy rádió útján huzamosabb időn át olyan állandó jellegű és folyamatos tevékenységet fejtett ki, amely alkalmas volt arra, hogy fasiszta és demokráciaellenes irányzatok elterjesztése és megerősítése végett, vagy faji és felekezeti gyűlölet felkeltése, illetőleg ébrentartása céljára a közfelfogást jelentős mértékben befolyásolja és az országra káros irányba terelje".

Budapest, 2002. február

Vásárhelyi Mária Kenedi János