Jelentés a Pannon rádióról II.
5. Hogyan született az "érthető frekvencia"? A Gidó Média Kft.
által jegyzett Pannon rádió az ORTT frekvenciapályázatán 2000. február 24-én
nyerte el a műsorszolgáltatási jogot a Budapesten és környékén fogható FM 99,5
frekvencián. "A hazai zenék rádiója, az érthető frekvencia" szlogennel
népszerűsített rádió a működését 2000. augusztus 20-án kezdte el. Az FM 99,5
frekvenciára összesen 7 pályázat érkezett, amelyeket az ORTT irodája számos
szempont - üzleti terv, műsorterv, műsorszolgáltatási tapasztalat, díjajánlat -
alapján értékelt. Az iroda az összes vizsgált szempontot figyelembe véve a
testület számára készített előterjesztésében a Gidó Média Kft. pályázatát az
ötödik helyre rangsorolta. Hozzáértők véleménye szerint a Gidó Média Kft.
pályázatának értékelésekor az iroda munkatársai meglehetősen nagy jóindulattal
jártak el, több szempont alapján indokolatlanul felülpontozták a pályázatot,
amelynek a műsorszerkezetre vonatkozó része elnagyolt és ellentmondásos,
financiális része pedig megalapozatlan volt. Az értékelők jóindulatát mi sem
jellemzi inkább, mint hogy plusz 20 ponttal jutalmazták a pályázatban jelzett
"speciális karakterisztikájú zenei profilt (...), melynek tartalma csak magyar
szerzőktől származó, illetve magyar előadók által előadott zeneszámok
sugárzása", jóllehet a magyar zene megjelölés önmagában sem önálló zenei
profilnak, sem a zenei minőség garanciájának nem tekinthető. Az ORTT annak
ellenére hozta meg ezt a döntését, hogy a szavazás előtt az ülésről a testület
MSZP-s elnöke és a szocialisták által delegált másik tag kivonult. Végül is a
négy kormánypárti delegált támogató szavazata segítette frekvenciához a Pannon
rádiót. A döntésről Körmendy-Ékes Judit - az ORTT jelenlegi elnöke - úgy
nyilatkozott, hogy az kizárólag szakmai szempontok alapján született. Amint híre
ment, hogy a pályázók között szerepel a Gidó Média Kft., számos nyilvános
fórumon megfogalmazódott a gyanú, hogy a kft.-n keresztül valójában a
szélsőjobboldali, kirekesztő, rasszista, antiszemita Magyar Igazság és Élet
Pártja jut önálló frekvenciához. Ezt valószínűsítette a kft. mögött sejthető
"szellemi holdudvar", és a rádió köré szerveződő zenészek köre (Nagy Feró,
Schuster Lóránt), akik a pályázatban "a magyar könnyűzenei élet kiválóságaiként"
lettek megnevezve, és akiknek MIÉP-es kötödése senki előtt nem lehetett titok. A
testület kormánypárti többsége mindezek ellenére a Pannon rádiónak ítélte a
Budapesten és környékén fogható frekvenciát. A pályázatban, a rádió
működtetésének alapvető célját "a hazai zenei értékek népszerűsítésében" jelölte
meg a pályázó. Azt, hogy milyen sajátos szellemiséggel és arculattal kíván a
Pannon rádió a médiapiacon megjelenni, így foglalták össze: "Ez nem háttér
rádió, bár arra is alkalmas. Igényességünkön át szeretnénk ízlést formálni,
megismertetni a hallgatót hazai zeneművészetünk rejtett és fel nem tárt
értékeivel, szórakoztatóan, színesen és érdekesen. Ez vidám rádió lesz, azaz
segíteni szeretnénk a nehéz életkörülmények között élő társadalmi rétegeknek
abban, hogy szabadidejükben jövőképük optimistábbá váljon azzal, hogy zenei
hagyományaink országunk olyan értékeit jelentsék, amelyre jövőt is alapozni
lehet. (...) Rádiónk a napi politikától szeretne függetlenedni..." Bár az ars
poetica lényegét jelentő mondatnak egész egyszerűen nincs értelme, annyit
mindenesetre kihámozhatunk a meglehetősen zavaros szerepvállalásból, hogy a
Pannon Rádió igényes, vidám, optimista jövőképet sugárzó, a napi politikai
csatározásoktól mentes műsorfolyamot ígért hallgatóinak. A Pannon rádió a
református egyház Dunamelléki Egyházkerületének Szabadság téri épületében kezdte
meg és itt folytatja ma is működését. Az egyházkerület püspöke Hegedűs Lóránt,
és itt tevékenykedik lelkészként ifjabb Hegedűs Lóránt MIÉP-es országgyűlési
képviselő és Hegedűs Zsuzsanna MIÉP-es országgyűlési képviselő-jelölt is. 5. 1.
A rádió tulajdonosi szerkezetének változásai Az 1996-ban elfogadott médiatörvény
egyértelműen szabályozza, hogy mely magánszemélyek és intézmények nem nyerhetnek
műsorszolgáltatási jogosultságot. A törvény 86. § (2.) d. pontja a lehetséges
jogosultak köréből egyértelműen kizárja mindazokat, akik bármelyik bejegyzett
párt alkalmazottjaként, országos vagy területi tisztségviselőjeként
tevékenykednek, a 86. § (3.) b. pontja pedig a pártokról és a pártok által
létrehozott gazdasági társaságokról mondja ki, hogy nem juthatnak
műsorszolgáltatási jogosultsághoz. A Pannon rádiót működtető Gidó Média Kft., a
műsorszolgáltatási jogosultság elnyeréséhez benyújtott pályázatában a Cégbíróság
által 1999. december 2-án kiállított dokumentummal igazolta, hogy a kft. nyolc
magánszemély tulajdonában áll. Jóllehet már a pályázat elbírálásakor többekben,
egyebek között néhány testületi tagban is megfogalmazódott a tulajdonosok
pártkötődésére - nevezetesen MIÉP közeliségére - vonatkozó gyanú, a benyújtott
cégkivonat alapján kirajzolódó tulajdonosi szerkezet nem igazolta ezt a
feltételezést. A Cégbíróságtól beszerzett újabb cégkivonat egyértelműen
bizonyítja, hogy a Pannon rádió tulajdonosi szerkezete még a műsorsugárzás
megkezdése előtt jelentősen és egyértelműen törvénysértő módon megváltozott.
2000. augusztus 8-án, alig két héttel a rádió rendszeres adásának megkezdése
előtt a Gidó Média Kft.-ben 26 százalékos tulajdonrészt szerzett a Bocskai
István Szabadegyetemért Alapítvány. A Cégkivonat tanúsága szerint az Alapítvány
jelentős befolyást gyakorol a kft. irányítására, mivel a cég ügyeit érintő
fontos döntéseket csak a tulajdonosok 75 százalékának beleegyezésével lehet
meghozni. Ez pedig azt jelenti, hogy a Bocskai Alapítvány képviselőjének
beleegyezése nélkül nem születhet döntés a Pannon rádiót érintő fontos
kérdésekben. Ugyanebből a dokumentumból az is kiderül, hogy a Bocskai
Alapítványt Bogdán Emil, a Magyar Igazság és Élet Pártja országgyűlési
frakciójának tagja képviseli a kft.-ben, ami egyértelműen sérti a médiatörvény
86. § 2. d. pontját. Ám nemcsak a tulajdonosi képviseletet ellátó magánszemély
nyilvánvaló pártkötődése teszi törvénysértővé a Pannon rádió működését, hanem
magának a tulajdonosi szerkezetnek a megváltozása is. A Bocskai István
Szabadegyetemért Alapítványt ugyanis a Fővárosi Bíróságon megtalálható alapító
okirat szerint Csurka István, a MIÉP elnöke, és élettársa, Papolczi Gizella, a
MIÉP alkalmazottja alapította és működteti. A Gidó Média Kft. az ORTT-vel kötött
műsorszolgáltatási szerződés 4.4 pontjában kötelezettséget vállalt arra, hogy a
vállalkozás tulajdonosi szerkezetében bekövetkező bármilyen változásról
haladéktalanul tájékoztatja a médiahatóságot. Ezt azonban a kft. az elmúlt
másfél évben nem tette meg. Mindezek fényében nincs okunk arra, hogy
jóhiszeműséget feltételezzünk a Gidó Média Kft.-ről, hiszen annak ellenére, hogy
a frekvencia elnyerése után minden nyilvános fórumon egyértelműen tagadták a
vállalkozás MIÉP-közeliségét, a műsorszolgáltatási jogosultság elnyerése után
alig néhány hónappal formálisan is jelentős befolyáshoz jutatták a
szélsőjobboldali pártot a rádiót működtető vállalkozásban. A dokumentumokat és
az elmúlt két év eseményeit nyomon követve kevés kétségünk lehet afelől, hogy a
Gidó Média Kft. már a pályázat benyújtásakor, illetve a frekvencia elnyerésekor
arra készült, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártjának aktív tulajdonosi
közreműködésével fogja üzemeltetni a rádiót, és a pályázatban vázolt "igényes,
vidám, optimista, a napi politikától mentes" orgánum helyett valójában egy
minden szempontból a szélsőjobboldalhoz kötődő pártrádiót kíván működtetni a
99,5 frekvencián. 5. 2. Támogatás vagy fosztogatás? A műsorszolgáltatási
szerződés megkötésekor a Pannon rádió tulajdonosai arra vonatkozóan is
kötelezettséget vállaltak, hogy a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően
felhasználói szerződést kötnek a Szerzői Jogvédő Hivatallal, és a műsorban
elhangzó zeneszámok után rendszeresen befizetik a jogdíjat, amely a zeneszámok
szerzőit megilleti. Ám a Pannon tulajdonosai nem kötötték meg a kötelező
felhasználási szerződést, és 2001. végéig egyetlen fillér jogdíjat sem fizettek
a szerzőknek. Ez azt jelenti, hogy valójában egyáltalán nem lenne joguk zenét
sugározni, és a "magyar zenék rádiója", amelynek pályázatában éppen a magyar
kultúra támogatását találta a testület a legfontosabb értéknek, a magyar zene
támogatása helyett a magyar zeneszerzők és szövegírók kifosztására
specializálódott. A kötelező felhasználói szerződés megkötésének elmulasztása
miatt a MAHASZ bírósághoz fordult, hiszen ilyen szerződés hiányában még azt sem
lehet megállapítani, hogy valójában mekkora is az az összeg, amellyel a magyar
zene "támogatói" megkárosították a magyar zene művelőit. 6. A műsorfolyam néhány
kvantitatív jellemzője A médiatörvény gyakran idézett II. fejezete a
műsorszolgáltatásra vonatkozó általános és az összes szolgáltatóra nézve
kötelező alapelveket rögzíti. A fejezeten belüli 4. § szerint "a közérdeklődésre
számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a
tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és
kiegyensúlyozottnak kell lennie". Nem csak az általunk vizsgált egy hét, hanem a
rádió műsorairól korábban készített két elemzés1 is egyértelműen bizonyítja,
hogy a Pannon rádió műsorai semmilyen szempontból nem felelnek meg a
médiatörvény által támasztott elvárásoknak. A Pannon rádióban megjelenő
műsorfolyam típusát tekintve alapvetően két csoportra osztható. A műsorok egyik
részében egy-egy meghívott vendéggel beszélget a műsorvezető, a másik típusú
műsorban pedig a hallgatók telefonjait várják, akik - függetlenül attól, hogy a
műsor bevezetőjében milyen témát vet fel a műsorvezető - mindenféle megkötés
nélkül bármiről beszélhetnek, elmondhatják véleményüket. Ám, amint a
továbbiakban látni fogjuk, ezen a látszólag szélesre nyitott kapun csak igen
szűk ösvényt járnak be a hallgatók, érdeklődésük csupán néhány, a hazai
szélsőjobboldal által favorizált témára és problémára terjed ki. A pályázatban
ígért stabil, sávos műsorszerkezet helyett a Pannon műsorstruktúrája
meglehetősen képlékeny és esetleges, a műsorok rendje leginkább az aktuális
műsorvezető kénye-kedve szerint alakul. A vizsgált egy hét alatt naponta
mindössze 2-3 tematikus műsor hangzott el, a fennmaradó műsoridőt a betelefonáló
hallgatókkal való véget nem érő beszélgetésfolyam töltötte ki. A pályázatban
ígért műsorok döntő többségével a vizsgált héten egyáltalán nem találkoztunk, és
az is egyértelmű, hogy a műsorfolyam egészének struktúrája nem felel meg a
pályázatban vállalt műsorarányoknak, amelyek szerint például a műsoridő
egyötödében helyi információs műsort, egynegyedében pedig a helyi kultúrát és
mindennapi életet bemutató műsorszámokat kellene sugározni. Ezzel szemben a
helyi információs műsorok a fővárosi MIÉP-frakció különböző aktuális kérdésekkel
kapcsolatos álláspontjának ismertetésére, illetve a liberális városvezetés
kárhoztatására, a helyi kulturális eseményekről való tájékoztatás pedig a Fehér
Karácsony elnevezésű rendezvény betiltása körüli, egyértelműen politikai
csatározásra, a MIÉP ezzel kapcsolatos álláspontjának többszöri ismertetésére és
a főpolgármester szidalmazására korlátozódott. A műsorok tematikáját illetően a
Sajtószabadság Központ, az ORTT és az általunk végzett elemzés tapasztalatai
teljesen egybevágnak. A műsorok témaorientációja rendkívül egysíkú, és csaknem
kizárólag a magyarországi szélsőjobboldal által napirenden tartott témakörökhöz
illeszkedik. Amint erről a későbbiekben részletesebben is szó lesz, a
leggyakrabban előforduló témák: a zsidóság és Izrael egész világot behálózó
hatalmi ambíciói és magyarellenessége, a multik és a nemzetközi pénzügyi
szervezetek kártékony tevékenysége, a trianoni békeszerződés igazságtalansága és
felülvizsgálatának szükségessége, a határon túl élő magyarok helyzete, a
baloldal és a liberálisok nemzetidegensége és összejátszása idegen hatalmakkal,
a médiában tetten érhető "liberálbolsevik" dominancia. A felsorolt témák közül
is kiemelkedő szerep jut az egész műsorfolyamban az antiszemitizmusnak A másik
oldalon pedig a MIÉP álláspontja egy-egy aktuális kérdésben, ideológiája,
programja, valamint a jelenre és a jövőre vonatkozó elképzelései. Ez a
témaorientáció olyan mértékben rányomja bélyegét a teljes műsorfolyamra, hogy
még olyan, egyébként politikamentes műsorokban is megjelennek ezek a témák, mint
például a beszédművelés, környezetvédelem vagy a főzési tanácsok. Kiss Dénes
január 7-i szójátszó műsorában az ujjongó szó elemzése kapcsán a következőket
mondja: "...a gyarmatosítás, a tőlünk idegen dolgok ellenünkre történő
honfoglalása meg is történik. Igen, kedves szülők, nagymamák, nagynénik, a
játékok is ellenünk dolgozhatnak, ellenünk hangolják a gyerekeket. (...)
Megszálló hadsereg ez is..." A Vasárnapi ebéd című műsorban "elcsatolt
recepteket" ismertetnek a hallgatókkal. 6. 1. Hírek a Pannon rádióban (Track:
28-30)2 A Pannon rádióban napközben félóránként mondanak híreket. Az egyes
hírblokkokban átlagosan 6-7 híregység szerepel, amelyek kétharmada hazai vagy
magyar vonatkozású, egyharmada pedig külpolitikai hír. A hírblokkok gerincét
képező híreket a nap folyamán óránként ismétlik, egy-két új témával kiegészítve
az összeállítást. A hírek tematikája meglehetősen szegényes, mind a
belpolitikai, mind pedig a külpolitikai hírek összeállításakor nyilvánvalóan
kiderül, hogy a szerkesztést nem az események hírértéke, hanem ideológiai
kompatibilitása determinálja. Ennek megfelelően a Pannonban rendszeresen hírek
lesznek pr- vagy protokolleseményekből, sőt véleményekből is. Ugyanakkor nem
tájékoztatják a hallgatókat a saját életviszonyaikat, az ország vagy a világ
helyzetét közvetlenül és erőteljesen befolyásoló eseményekről sem, ha azok nem
illeszkednek megfelelően a rádió által sulykolni kívánt ideológiába. A vizsgált
héten a külpolitikai hírek naponta ismétlődően a világban zajló események közül
ugyanarra a néhány, kétségtelenül fontos feszültségzónára fókuszáltak.
Gyakorlatilag mindennap tájékoztatást kaphattak a hallgatók az Afganisztánban
kialakult helyzetről, a palesztin-izraeli és az India és Pakisztán közötti
konfliktusról. Ám a tájékoztatás ezeknek az eseményeknek mindig ugyanazt, a
rádió szellemiségébe jól illeszthető aspektusát mutatta. Az Afganisztánnal
kapcsolatos rendkívül bonyolult és szerteágazó problémakörből a NATO fokozódó
katonai erőbedobásáról, az újabb és újabb katonai egységek bevetéséről, az
"agresszió" fokozódásáról szóló tudósítások kerültek be a hírekbe. Hasonlóan
egyoldalú és tendenciózus az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos hírek
interpretációja, amelyekben a hangsúly minden esetben a palesztin áldozatokra,
az izraeli hadsereg által véghezvitt pusztításra és a palesztin nép szenvedésére
esik, miközben izraeli áldozatokról, a polgári lakosság ellen elkövetetett
merényletekről gyakorlatilag nem esik szó. "Közel 30 épületet romboltak le
hajnalban a gázai övezet déli részén fekvő Rafah városba behatoló izraeli
harckocsik és talajgyaluk. Palesztin biztonsági források szerint hat harckocsi
és földmunkagép gördült be a városba, a járműveket irányító izraeli katonák
tüzet nyitottak az otthonaikat pánikszerűen elhagyó palesztinokra..." (01. 10.)
"Izraeli katonai alakulatok számos páncélos és földgyalu kíséretében behatoltak
Rafah városába a gázai övezet déli részén, és leromboltak 73 épületet. Ezáltal
600 ember, több mint 120 család maradt fedél nélkül. A szakadó esőben több tucat
palesztin keresgélt, kutatott a romok között ingóságai után. A szemtanúk
katasztrófaövezetként írták le a negyedet. A hadsereg még arra sem adott időt az
embereknek, hogy személyes tárgyaikat magukkal vigyék házaikból." (01. 10.)
"Tucatnyi izraeli harckocsi és talajgyalu bontani kezdte a palesztin fennhatóság
alá tartozó Rafah város repülőterén a kifutópályát mára virradóra. A
földmunkagépeket és harckocsikat automatafegyverek sorozataival védte az izraeli
hadsereg romboló tevékenysége közepette - jelentette szemtanúkra hivatkozva az
AFP." (01. 11.) A külpolitika további hírei, bár földrajzilag jobban szóródnak,
tematikájukat tekintve néhány témakörre felfűzhetőek. A hírekben visszatérő téma
az Európai Unió, ám a válogatás itt is meglehetősen tendenciózus, az esetek
döntő többségében az Unión belüli konfliktusokról, kudarcokról, az Unióval
kapcsolatos fenntartásokról tájékoztatják a közönséget. Napokon keresztül
visszatérő hír volt az olasz külügyminiszter leváltása. "...Umberto Bossi, az
Északi Liga vezére egyik sajtónyilatkozatában lekicsinylően beszélt az euro
bevezetésének jelentőségéről, és eurobürokratának minősítette a külügyek
irányítóját (...) Berlusconi a külügyminisztert marasztalta el a kialakult
vitáért..." (01. 06.) "A közgazdasági Nobel-díjas Milton Friedmann szerint még
bizonytalan az euro jövője az övezet 12 tagországának rugalmatlansága és
politikai nézeteltérései miatt. (...) Úgy véli, a mostani rugalmatlanságot látva
teljesen elképzelhető, hogy a 12 tagország között komoly politikai
nézeteltérések alakulnak ki ahelyett, hogy ezek csökkennének." (01. 07.) "A
nyugdíjasok ezekben a napokban életükben először új európai valutában kapták
kézhez havi járadékukat Olaszországban. Az átállás miatt a bankokban és a
postahivatalokban napok óta hosszú sorok kígyóznak. Sordinóban azonban egy helyi
idős asszony, amikor megkapta nyugdíját, másodpercekig megrökönyödve nézte a
számára ismeretlen 20 és 50 eurós bankjegyeket, majd visszalökte azokat a
pénztáros elé, olasz pénzt akarok, mondta ellentmondást nem tűrően, hozzátéve,
hogy neki ki kell fizetnie a villany- és gázszámlát, mit csináljon ezzel az
idegen pénzzel?" (01. 10.) A vizsgált hét folyamán két hírösszeállításban
kerültek szóba az Egyesült Államok belső viszonyaival foglalkozó hírek, mindkét
közlemény súlyos belső problémákról tájékoztatta a hallgatókat. A Magyarországot
közvetlenül érintő külpolitikai hírek kizárólag a határokon túl élő magyar
kisebbségek problémáihoz kapcsolódtak. A vizsgált hét folyamán mindennap vezető
hír volt egy vagy két, a kedvezménytörvényhez kapcsolódó esemény. Ezzel
kapcsolatban a tudósítások egyik része a kedvezménytörvény végrehajtásához
kapcsolódó sikereket és protokolleseményeket ismertette, másik része
Szlovákiának a törvény végrehajtásával kapcsolatos ellenállásáról tájékoztatott
oly módon, hogy a szlovák kifogásokat lehetőség szerint mindig összekapcsolja
magyarellenes megnyilvánulásokkal. Bár, amint az előzőekben leírtakból kiderül,
a külpolitikai hírek szerkesztése is igencsak tendenciózus és ideologikus,
ugyanezek a hírszerkesztési anomáliák a belpolitikai eseményekről szóló
tudósítások esetében oda vezetnek, hogy a Pannon rádió tudatosan egy, a
tényektől teljesen elszakadó virtuális valóságot konstruál az országról szóló
hírek válogatásával és interpretációjával. Míg a vizsgált egy hét során olyan
hírösszeállítással gyakorlatilag nem találkoztunk, amelyben legalább egy
híregység közvetlenül vagy közvetve ne kapcsolódott volna a MIÉP-hez, és
amelyben legalább egyszer ne hangzott volna el a szélsőjobboldali párt neve,
addig a többi parlamenti párt főszereplőként soha, és mellékszereplőként is csak
elvétve jelent meg a hírekben. A vizsgált hét napon két olyan híregység volt,
amelyben a Fidesz megjelent, ám a jelenlegi kormánykoalíció vezető pártja
mindkét esetben csak mint a MIÉP lehetséges koalíciós partnere került a hírekbe.
Az MSZP összesen három hírösszeállításban szerepelt, "természetesen" mindig
negatív kontextusban - egymás után két napon Szűrös Mátyás véleményét
ismertették a szocialista pártról. "...Szűrös szerint az utóbbi időben
ismételten elharapódzott a Magyar Szocialista Párt néhány hangadó vezetőjének és
képviselőjének lealacsonyító stílusa, olykor személyeskedő hangvétele." (01.
10.) "Szűrös elhatárolódik az MSZP vezetőinek a kedvezménytörvénynyel
kapcsolatban az ország érdekei ellen ható, a nemzetet bántó és a határokon
átívelő egyesülését romboló nyilatkozataitól, kijelentéseitől Szűrös Mátyás."
(01. 11.) Egy alkalommal pedig Csurka Istvánt idézték, aki szerint "...az ország
számára tragédia lenne egy Fidesz-MSZP nagykoalíció létrejötte". (01. 11.) Az
SZDSZ egyetlen hírösszeállításban szerepelt, ebben Kuncze Gábor elnökké
választásáról tájékoztatták a hallgatókat, a többi párt neve pedig egyszer sem
hangzott el a hírekben a vizsgált héten. Az eddig elmondottakkal szemben a
Magyar Igazság és Élet Pártjáról gyakorlatilag minden hírblokkban szó esik, ami
azt jelenti, hogy a hallgató minden órában legalább egyszer találkozik a párt
nevével. A MIÉP-pel kapcsolatos közlemények az esetek többségében nem hírek,
hanem a pártnak vagy valamelyik vezetőjének egy-egy aktuális kérdéssel
kapcsolatos álláspontját, véleményét ismertetik hírnek álcázva. Bevett
"szerkesztői fogás" az a közszolgálati rádióban is egyre gyakrabban
tapasztalható gyakorlat, hogy maga a médium kreál hírt abból, ami egy-egy
műsorában korábban elhangzott. Ilyen volt például, amikor Fenyvessy Zoltán
MIÉP-képviselő volt a stúdió vendége, majd az ezt követő hírösszeállításokban
már hírként ismételgették a képviselő véleményét. "Dr. Fenyvessy Zoltán, a MIÉP
alelnöke a Pannon rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy sem a baloldali ellenzék,
sem a kormánypártok koncentrált támadásai nem érhetnek már célt a választásokig.
A baloldali ellenzék eddig is hiába keresett fogást a radikális jobboldalon, és
ezután sem fog találni, sőt önmagát járatja le." (01. 07.) Ugyancsak
rendszeresen hírré avanzsálnak a MIÉP elnökének különböző fórumokon elhangzott
megnyilvánulásai. A hírblokkba szerkesztve ezeket a véleményeket ugyanis
lehetőség nyílik arra, hogy az adott napon minden órában elismételjék Csurka
István szavait. "Sem a MIÉP, sem a református lelkész országgyűlési
képviselő-jelöltek nem tartják összeegyeztethetetlennek az igei szolgálatot a
közéleti szolgálattal, mondta Csurka István. A MIÉP elnöke ismertette azt a
nyilatkozatot, amelyben a párt 10 református lelkész képviselő-jelöltje
kijelenti, hogy a pusztuló magyar nép megmentése érdekében nemzetépítő közéleti,
nemzeti radikális pártpolitikai szolgálatot vállal. Csurka István reagált
Demszky Gábor azon nyilatkozatára, amely szerint a 2002-es választások után
Budapest nem eshet el, továbbra is a szabadság, a liberalizmus bástyájának kell
maradnia. A MIÉP elnöke értetlenségét fejezte ki amiatt, hogyan gondolja a
főpolgármester, hogy folytatódhat a liberális várospolitika, ha nem választják
újra. A szálláscsinálás magasabb nemzetközi szempontja kívánja ezt? - tette fel
a kérdést a MIÉP elnöke, hozzáfűzve, a főváros nem lesz a liberalizmus
bástyája." (01. 10.) Hasonló megfontolások által motiválva kerülnek a hírblokkba
a MIÉP által szervezett akciók és demonstrációk is. A hírnek álcázott
pártpropaganda segítségével a MIÉP által szervezett akciókról óránként
tájékoztatják a hallgatókat. "Szerdáig tart az a demonstráció, amelyet a Fradi
vezérszurkolói szerveztek a Ferencváros stadionja előtt. A tüntetők aláírást
gyűjtenek a FOTEX-kapcsolatok megszüntetéséért és a Ferencváros megmentéséért.
Pozderka Tibor, a Ferencváros Szurkolók Szövetségének elnöke a Pannon rádióban
felkért minden felelősen gondolkodó embert, hogy aláírásán kívül egy szál
virággal vagy egy szál gyertyával fejezze ki egyetértését a demonstrációval.
Bognár László, a MIÉP alelnöke, valamint a párt budapesti elnökei egy-egy
gyertyával fejezték ki szolidaritásukat." (01. 07.) "A Magyar Igazság és Élet
Pártja aláírásgyűjtést kezdeményez a Népszava és más lapok magyarellenességével
szemben, és felszólítja a Magyar Újságírók Országos Szövetségét, hogy ítélje el
a Népszavát, közölte Csurka István rendkívüli sajtótájékoztatóján, Budapesten. A
MIÉP elnöke elmondta, a Népszava című balliberális napilap mai számában az egész
nemzetet sértő hamis közlést engedett meg magának, amikor első oldalán azt írta,
szlovák házaspár kapta az első magyarigazolványt. (01. 11.) Mindezek fényében
azon már nem lepődhetünk meg, hogy feltétlenül a hírek közé kerülnek a MIÉP
sajtótájékoztatóiról készült - a műfajhoz képest - rendkívül részletes
beszámolók, amelyek egyetlen alkalommal sem tartalmaztak hírjellegű elemet,
ennek ellenére minden esetben a legnagyobb terjedelemben ezekről számoltak be a
hírműsorokban. Végezetül érdemes kiemelni a vizsgált orgánum hírszerkesztési
gyakorlatának egy olyan sajátosságát, amely tapasztalataink szerint
médiatörténeti kuriózum. A Pannon rádióban ugyanis vannak olyan hírek, amelyek
több napon keresztül hírek maradnak. Ehhez nem kell egyéb, mint hogy az adott
közlemény a szerkesztők szerint a képviselt ideológia szemszögéből vizsgálva
olyan fontos legyen, hogy szükségesnek lássák a több napon keresztüli óránkénti
ismételgetését. A szavatossági idő nélküli hírek csoportjába látszólag egészen
eltérő tartalmú közlemények kerültek a vizsgált héten. Két napon keresztül
szerepelt a hírösszeállításokban, hogy Heréden a MIÉP-szervezet helyi elnökét
választották polgármesterré, és ugyancsak két napig volt hír, hogy "sem a MIÉP,
sem a református lelkész országgyűlési képviselő-jelöltek nem tartják
összeegyeztethetetlennek az igei szolgálatot a közéleti szolgálattal". Ugyancsak
két napig ismételték a hírműsorokban, hogy a közszolgálati rádióban megszűnt
Bolgár György műsora, valamint azt, hogy a "...a magyarellenes Jan Slota, a
kettészakadt SZMSZ valódi részének elnöke azt mondta, hogy a magyar-szlovák
viszony soha nem volt jó, mert szerinte a magyarok mindig megrontották.
Hozzátette, ő soha nem szerette, nem szereti és nem is fogja szeretni a
magyarokat, akik örök időkre a sajátjuknak tekintik a Felvidéket, és sosem
tesznek le a bekebelezés szándékáról, ilyenformán a szlovákiai magyarellenes
pártok egy platformra kerültek a szocialistákkal és a szabad demokratákkal, akik
szintén éles kirohanásokat intéznek napok óta a kedvezménytörvény ellen." (01.
07) 6. 2. Kik szólalnak meg a rádióban? Hasonlóan egyoldalú a műsorokban
megszólaltatott vagy idézett szereplők kiválasztása is. Ebben a vonatkozásban
ugyancsak teljesen egybecsengenek a három egymástól függetlenül végzett kutatás
tapasztalatai. A vizsgált egy hét során a rádió különböző műsoraiban megszólaló
vendégek 72 százaléka rendelkezett valamilyen pártkötődéssel, és közülük 93
százalék közvetlenül vagy közvetve a Magyar Igazság és Élet Pártjához kötődött.
A leggyakrabban a parlament MIÉP-frakciójának tagjai kapnak lehetőséget a
megszólalásra, de viszonylag gyakran jutnak szóhoz a fővárosi közgyűlés
MIÉP-frakciójának tagjai is. A MIÉP országgyűlési és fővárosi frakciójának
tagjai közül naponta átlagosan ketten legalább hatvan percen keresztül fejthetik
ki nézeteiket politikai kérdésekről. Mindemellett a rádióban több MIÉP-es
képviselő vagy képviselő-jelölt is rendszeresen jelentkező, saját műsorral
rendelkezik. Csütörtökönként egész nap Franka Tibor MIÉP-képviselő-jelölt vezeti
a műsort, heti rendszerességgel készít műsort ifj. Hegedűs Lóránt, a MIÉP
parlamenti frakciójának tagja, a rádió munkatársa Hegedűs Zsuzsa, Szentmihályi
Szabó Péter, a MIÉP képviselő-jelöltjei, valamint Zárug Péter Farkas, a MIÉP
parlamenti frakciójának tanácsadója. Mindemellett a stúdióba meghívott, úgymond
civil szereplők többségének világnézete is a szélsőjobboldali pártéhoz áll
közel; ez ugyanúgy elmondható a kulturális műsorok vendégeiről, mint a meghívott
főszakácsról vagy nyelvészről, valamint a megszólaltatott lelkipásztorokról,
papokról is. 7. Pártprofilok a műsorokban Amint a korábbiakban már szó volt
erről, a médiatörvény minden műsorszolgáltatóra vonatkozóan kötelező érvénnyel
írja elő a sokoldalú, tényszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás
követelményét. Ez az elvárás azt foglalja magában, hogy a közérdeklődésre számot
tartó kérdések interpretálásakor az összes politikailag releváns véleménynek
helyet kell adni, és az egyes kérdések által érintett összes fontos szereplő
álláspontjának meg kell jelennie az adott kérdéssel foglalkozó műsorban. A
Pannon rádió szerkesztői azonban nemcsak hogy kísérletet sem tesznek arra, hogy
műsoraik megfeleljenek a törvényben rögzített elvárásoknak, hanem arra is
gondosan ügyelnek, hogy a műsorokban kizárólag a műsorkészítők által helyesnek
tartott ideológia jelenjen meg, és minden más, a sajátjukéval nem egyező
világnézetet, megközelítést eleve kártékonynak, nemzetellenesnek, bűnösnek
nyilvánítanak. Arra pedig soha nem adnak lehetőséget, hogy az általuk preferált
nézetrendszerrel nem azonosuló ideológiák képviselői kifejthessék saját
álláspontjukat. A Pannon rádió a szélsőjobb oldalán elkötelezetten és nyíltan
részt vállal a napi politikai küzdelmekben. A 2. számú táblázatban azt
követhetjük nyomon, hogy a különböző politikai pártok neve hányszor és milyen
kontextusban fordult elő a január 6. és 12. közötti héten a Pannon rádió
műsoraiban. A táblázat adataiból világosan kirajzolódik egyrészt az a
MIÉP-dominancia, amelyet már a megszólalók esetében is regisztrálhattunk,
másrészt a megvitatott kérdések olyan egyoldalú és elfogult beállítása, amelynek
eredményeképpen a MIÉP minden esetben pozitív, míg az MSZP és az SZDSZ kizárólag
negatív kontextusban kerül említésre a Pannon rádió műsoraiban. Hasonló
tendenciát jeleznek azok az arányszámok is, amelyek azt jelzik, hogy a vezető
politikusok személye milyen gyakran és milyen kontextusban kerül említésre a
műsorokban. (Lásd az 1. sz. táblázat.) Már az eddig elmondottak is egyértelműen
jelzik, hogy a tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatásra törekvés még
csíráiban sem lelhető fel a Pannon rádió műsoraiban, az egyes témák
interpretációja minden esetben végletesen egyoldalú és elfogult. 7. 1.
Műsorvezetői magatartás (Track: 39-41) Ha történelmi témáról esik szó, a
műsorvezető kísérletet sem tesz arra, hogy a betelefonáló szövegének tárgyi
tévedéseit helyreigazítsa, és a hallgatóságot beavassa a múlt valós tényeibe.
Például 2002. január 8-án, szinte egész délelőtt a második világháború végi
vérengzésekről és azok következményeiről szóltak a telefonok. Habár a Zsabján
(és a szomszédos Csurog faluban) elkövetett - mintegy 1300 civil áldozattal járó
- szerb-horvát retorzió állt a telefonbeszélgetések fókuszában, a műsorvezető
annyit sem közölt, hogy mindez milyen eseményeknek volt a retorziója. Az
események tudniillik 1942. január 4-én, nem sokkal Bácska visszacsatolása után
kezdődtek közel 5000 polgári lakos legyilkolásával. A műsorvezető arról sem
beszélt, hogy 111 zsablyai és 260 csurogi lakost talált bűnösnek a háborús
bűnöket kivizsgáló vajdasági bizottság, s a két szomszédos faluban az 1944-es
bosszúhadjáratnak közel 1300 áldozata volt. Franka Tibor műsorvezetőnek
nagyjából annyit jelentenek az áldozatok, mint amekkora együttérzést kifejez egy
hallgatói telefonhívásra adott korrekciója. A betelefonáló felhívja a figyelmét
arra, hogy 2001 telén "nem volt 700 fagyhalott" Budapesten, csupán "70" (mint
később kiderül: 77). - "Júj, akkor elnézést kérek" - válaszolja Franka. (2002.
január 8.) A tárgyilagos, korrekt és tényszerű tájékoztatás követelményeinek
betartása helyett két személyes érdem kidomborítása látszik számára igazán
fontosnak az elemzett héten. Jócskán a rendszerváltás után, a 90-es években,
"6500 magyar újságíró" közül egyedül ő tudósított "a kommunisták által elásott
Nagy-Magyarország-emlékmű" nagykanizsai agnoszkálásáról. Másik "érdeme" pusztán
összeférhetetlenség is lehetne, de súlyosabb annál. Saját könyvének, a
Strasbourgban politikai menedékjogot kapott zámolyi romák lejáratása céljából
írott pamfletjének előszóíróját, a bírósági ügyben ellenérdekű jogi képviselőt
szólaltatja meg, hogy nagy nyilvánosság előtt kimondhassa: "a zámolyi romák
között vannak Csete Ferenc gyilkosai is, ha menedékjogot kapnak, akkor
megúszhatják a felelősségrevonást, mint ahogy megúszhatják azok is, akik őket
mindenféle tanúvallomásokra rábírták. Ügyvéd úr, akkor mi a helyzet?!" (2002.
január 10.) A műsorvezetői magatartás fogyatékosságainál súlyosabb a szerkesztők
irányzatossága. A baloldali és liberális ellenzékről nem csupán negatív képet
fest a rádió, hanem a legkülönbözőbb, tudatosan alkalmazott technikák
segítségével próbálja lejáratni, a nemzetből kirekeszteni a baloldalt és a
liberálisokat, és gyűlöletet kelteni irántuk. A műsorvezetők tendenciózusan azt
sulykolják a hallgatóságnak, hogy ezek a pártok "bűnben fogantak", a magyarság
ellenségei, a nemzet elpusztítására, a haza idegen kézre játszására törekszenek.
Jegyzetíró: "Persze az MDF-ről és az SZDSZ-ről van szó. Csak a média virtuális
és valóságos falain belül tudta mindenki, hogy a tanácsköztársaságos, kunbélás
múlt ezredvégi, a hatalom további birtoklására éhes csapatai fújják az ő
szájukból olyan idegenül csengő demokratikus indulókat. Mindegyiket ismertük.
Bent, közöttünk mikrofon, kamera nélkül nem is titkolták, hogy milyen ádázul
gyűlölik a magát kereszténynek és nemzetinek valló MDF-et, ami, lévén ők az új
leninfiúk, nem volt meglepő." (01. 06.) Műsorvezető.: "Bizony-bizony mondom
magának, eljön még az az idő, hogy féktelen dühében az MSZP majd elkezdi mondani
erre meg arra, mondjuk egy jobboldali zsidóra, hogy galiciáner, érti? Mert ha
nem gazsulálnak az MSZP-nek, akkor mindenkiről minden kiderül, és a
legmocskosabb jelzőket fogják rájuk aggatni." (01. 10.) Mv.: "Hát még annak
idején meg is pofoztak bennünket azoknak a rendőrei, akik most például MSZP vagy
SZDSZ színekben avanzsálnak az ország vezetésére, akik elrendelték, hogy
verjenek meg bennünket, hogy ha kokárdával megjelentünk a jelenlegi magyar
határon, a magyar rendőrök, állítom, ha ma olyan helyzet volna, ma is
megtennék." (01. 10.) "Az MSZP fölött elszáguldott a történelmi idő, olyan
hagyományok jogfolytonosa, amelyekről azonkívül, hogy meg sem gyökereztek,
kiderült, alkalmatlanok az emberiség sorsának jobbítására, sőt miért kell,
kötelező ezt az önmagát lejárató, az országot tönkretevő történelmi
ócskavastelepet tovább fönntartani? Az a kicsi hitele, ami maradt, azt is a
szocdemektől orozta el, és járatta le. Aki bitófákhoz szokott, az ne legyen
erdész. A fásítási programtól meg egyenesen kötelező távol tartani. Nincsenek
biztonságban tőle a csemeték." (01. 12.) Műsorvezető.: "Az a - hogy mondjam csak
- nagyon lehangoló az utóbbi időben, hogy a baloldal számára minden ellenséges,
ami csak egy kis reménysugárt is jelenthet az ország fölemelkedésére. Azt
azonnal csípőből támadni kell..." (01. 09.) Az MSZP és az SZDSZ lejáratásának
eszköze a tények tudatos elferdítése és nyilvánvaló hazugságok sulykolása is. Az
általunk vizsgált periódusban a "hét hazugsága" az volt, hogy Cicciolina az MSZP
színeiben indul a parlamenti választásokon. Ezt az állítást az általunk vizsgált
héten folyamatosan napirenden tartották a műsorvezetők, és arra ösztönözték a
betelefonálókat is, hogy mondjanak erről véleményt. A baloldali és liberális
ellenzék lejáratásának bevett módszere a műsorkészítők körében, hogy
félreérthetetlenül azokkal a kisebbségekkel azonosítják ezeket a pártokat,
amelyek ellen rendszeresen uszítanak a műsorokban. Mv.: "Na de ha ezt komolyan
gondoljuk végig, akkor azt kell mondjam erre, hogy a magyar baloldali,
balliberális ellenzék és a körülöttünk valaha, a mi hazánkban élő szlovákok,
románok, szerbek és így tovább, alkotnak majd egy szövetséget, és a többi, aki
magyar az meg egy másikat? H.: Nem kerülte el a figyelmemet az, hogy az MSZP
reklámfőnökeként, vagy nem tudom pontosan, mi a megjelölés, egy Izraelből
származó urat mondott... Mv.: Igen, egy egész céget bízott meg az MSZP, egy
izraeli olyan céget, amely cégnek a feje, az Izraeli Munkapárt, amelyről tudjuk,
hogy az baloldali erősen! Mv.: Na de várjon már, most tudtam meg én is, hogy ez
az Európa-szerte ismert baloldali nőmozgalmaknak a szimbóluma a sárga szín. H.:
Belefér végül is, ők azért támogatják ezeket a nőiesedő mozgalmakat Terry
Blackkel az élen." (01. 10.) Győri Béla: "Kérem szépen, idézem Csurka Istvánt:
az MSZP abban az esetben nyerhet, hogyha cigánygyerekek potyognak az égből, és
ők azonnal választói jogot is kapnak." (01. 12.) H.: "Demszky! Demszky Gabink,
amikor joghallgató volt, most nem akarok szintén nevet mondani, de joghallgató
társa volt, akitől elfogadom 150 százalékosan, de nem mondhatom meg a nevét,
hogy őt meg hogy becézték akkor, amikor joghallgató volt, hát hogy tudja,
Móninak, Mónikának becézték, erre rá lehet alkalomadtán esetleg kérdezni, vagy
meg lehet más forrásból is érdeklődni, Mónikának, mert hogy olyan gödrös a kis
arca! Mv.: Nafene!" (01. 10.) Amint a korábban közölt táblázatok arányszámaiból
is látható, a legnagyobb kormánypárt megítélésére ebben a körben leginkább az
ambivalencia jellemző. Ez abból a sajátos megközelítésből következik, hogy a
Pannon rádió műsorkészítői, vendégei és hallgatósága elsősorban a MIÉP
segédcsapataként, "szálláscsinálójaként" tekint a legnagyobb kormánypártra.
Műsorvezető: Valószínű, hogy egy erősebb frakciónk lesz, és jobban tudjuk a
Fideszt is befolyásolni, és főleg a bizonyos, nem tiszta dolgoknál, mert
fiatalok, ami valószínűleg jó is, mert megmentik az országot, ez a feladatuk,
csak a túlkapásokra azért, mert egy kis kegyetlenség van azért bennük. Átlépnek
mindenen, lehet, hogy kell is ez, ugye, hogy az országot megmentsük, de a
MIÉP-nek ott kell lenni." (01. 10.) Bognár László: "Én úgy érzem, hogy pontosan
ezáltal váltunk mi hitelessé az emberek szemében, mármint most a MIÉP-re
gondolok, merthogy én továbbra is azt mondom, hogy szeretem meg aranyosak,
kedvesek a fideszesek, de ha igazán el akarunk érni valami változást ebben az
országban, akkor itt csak egy erős MIÉP-pel lehet. (01. 09.) A rádióban
megszólalók pártkötődéséből és az egyes pártok említésének gyakoriságából,
valamint az említések szövegösszefüggéseiből nyilvánvalóan látszik, hogy a
Pannon rádió egyértelműen a szélsőjobboldali radikalizmust képviselő Magyar
Igazság és Élet Pártjának szócsöveként működik. A vizsgált egy hét alatt csaknem
kizárólag ennek a pártnak a politikusai és szimpatizánsai jutottak szóhoz a
műsorokban, mind a hírszerkesztők, mind a műsorvezetők, mind a meghívott
vendégek és a betelefonáló hallgatók minden alkalommal jelezték a
szélsőjobboldali párt iránti feltétlen lojalitásukat és rokonszenvüket. A
médiatörvény műsorszolgáltatásra vonatkozó alapelveinek 4. 2. §-a szerint "A
műsorszolgáltatásban közzétett műsorszámok összessége, illetőleg ezek bármely
tartalom vagy műfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom,
illetve ezek nézeteinek szolgálatában." A Pannon rádióban elhangzó tartalmak
azonban nemcsak a tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeit
sértik meg folyamatosan, hanem ezen túllépve egyértelműen és nyilvánvalóan
propagandista és agitátori szerepet vállalnak a szélsőjobboldali párt mellett. A
műsorvezetők nem csupán nyíltan deklarálják a párt iránti elkötelezettségüket,
hanem arra is rendszeresen alkalmat teremtenek, hogy a stúdióban vendégeskedő
MIÉP-politikusok pontos és konkrét útmutatást adjanak a hallgatóknak arra
vonatkozóan, hogy hogyan szavazzanak, milyen taktikát kövessenek a parlamenti
választásokon. Műsorvezető: "Mivel műsoridőnk vége felé járunk, mit üzen a
Magyar Igazság és Élet Pártja szavazóinak? Ugye mindig elhangzanak ilyen
utasításszerű dolgok, tehát, hogy az első fordulóban erre kellene szavazni,
aztán a második fordulóban arra. Ez persze ugye az erőviszonyokat meghatározza
majd, aztán a tárgyalási alapot ez képzi. Innen a Pannon rádió stúdiójából
Bognár László mit üzen nekik? Dr. B. L.: A párttagoknak azt üzenem, hogy csak
keményen, ők nem szavazhatnak máshogy. Minden fordulóban mindig a MIÉP-re, a
szimpatizánsoktól és a bizonytalanoktól azt kérném, hogy az első fordulóban
igenis a listára húzza be a Magyar Igazság és Élet Pártját. Az egyénibe pedig
az, aki neki tetszik. Ugye akár legyen az - remélem, jobboldali és nemzeti lesz
- és a második fordulóban ismét szavazhat ugyanarra, mondjuk a Fideszre, MDF-re,
nem tudni, milyen formációk lesznek, a Kisgazdapárt hogy hogyan fog szerepelni,
de ez nagyon fontos, mert a Fideszre vigyázni kell. Tehát nemcsak az a
feladatunk, hogy az MSZP-t, SZDSZ-t sakkban tartsuk, hanem arra is kell, hogy a
fiúk ne legyenek olyan nagylegények." (01. 12.) H.: Igen, hát ezt a Csurka úr
nagyon-nagyon okosan fogalmazta meg különben, hogy tényleg, hogy a Demszky
Gáborral kapcsolatosan, hogy minél többen menjenek ki oda a térre, hát azt
hiszem, hogy most én is ki fogok menni, úgy döntöttem.., Mv.: Már március 15-én
a Hősök terén!" (01. 09.) Ezen túlmenően a Pannon rádió - amint ezt a műsorokban
elhangzottakon túl választási szórólapok is bizonyítják - a MIÉP kampányában
konkrét szervezési feladatokat is ellát: fogadja a választói telefonokat,
információkat ad és továbbít. A MIÉP néhány budapesti és Pest megyei
képviselő-jelöltjének szórólapján elérhetőségként többek között a Pannon rádió
telefonszáma szerepel. Ugyanakkor a Budapesten és környékén kampányoló MIÉP-es
jelöltek szórólapjaikon népszerűsítik a Pannon rádiót, és konkrét útmutatást is
adnak arra vonatkozóan, hogy milyen technikai eszközök segítségével fogható a
rádió adása. 8. Pannon tv - a jövő útja Miközben a Pannon rádió működését a
demokratikus közvélemény egyre keményebben bírálja, és a hazai könnyű- és
komolyzenei előadóművészek és szerzők legkiválóbbjai egymás után tiltják le
műveiket a rádió műsoráról, a színfalak mögött hosszú hónapok óta készítik elő
egy MIÉP közeli televíziós csatorna elindítását. A Szent László televízió néven
jegyzett csatorna a jelenlegi Zenit tv helyét venné át, amely már ma is a Szent
László Produkciós Iroda jó néhány műsorát sugározza, műsorvezetői között pedig
sorra tűnnek fel a Pannon rádió munkatársai, ill. közismerten a MIÉP-hez
közelálló újságírók. Rendszeres műsorral jelentkezik a képernyőn Franka Tibor
(MIÉP-képviselő-jelölt, a Pannon rádió állandó munkatársa), Lakatos Pál, Murányi
László, Galsai Dániel (a Pannon rádió állandó munkatársa), Chrudinák Alajos,
Vödrös Attila és Stefka István. A televízió működtetésére létrehozott Szent
László TV Szolgáltató Rt. felügyelőbizottságának tagja Kiss Andor MIÉP-es
országgyűlési képviselő. A Zenit tv adásai jelenleg a Matáv kábelhálózatán
keresztül jutnak el 900 000 háztartásba, ám a társaság a közeljövőben jelentősen
növelni szeretné a lefedettséget. Több hazai kábeltársasággal folytat
tárgyalásokat annak érdekében, hogy rövid időn belül az ország egész területén
foghatóak legyenek műsorai. 9. Meghatározó műfaji és szociológiai sajátosságok
Mielőtt a jövő útja megnyílna a "Pannon-család" előtt, érdemes rámutatni egy, a
sajtóműfajok közötti alapvető különbségre. Míg a nyomtatott sajtó előfizetői és
vásárlói, valamint az elektronikus média fogyasztói saját belátásuk szerint
választják meg a hírforrásaikat, addig a rádióhasználók a szándékaiktól
függetlenül is ki vannak téve a rádióhallgatás kedvező vagy kedvezőtlen
hatásának. Például ha valaki belép egy olyan eszpresszóba, étterembe, kocsmába
stb., ahol a Pannon rádió szól, nyilvánvalóan nincs ugyanabban a választási
helyzetben, mint az, aki távkapcsolójával elzárhatja a nemkívánatos csatornát,
vagy lemondhatja a számára ellenszenves újságot, vagy kezébe se veszi azt az
újságosstandon. Ki van szolgáltatva annak a kényszernek, hogy akkor is a Pannon
rádió műsorfogyasztója legyen, ha önszántából sosem kapcsolná rádióját az FM
99,5-ös frekvenciára. A Pannon rádió tematizálja a közbeszédet, kijelöli a
"szalonképes" beszédtémákat, vitastílust, újradefiniálja a társadalmi
nyilvánosság határait. Ha a tömegközlekedési eszközökön hall 1. sz. tábla VEZETŐ
POLITIKUSOK EMLÍTÉSÉNEK GYAKORISÁGA, ÉS AZ EMLÍTÉSEK MEGOSZLÁSA ÉRTÉKTARTALOM
SZERINT Politikus Említések Említések megoszlása értéktartalom szerint (%) neve
száma (db.) pozitív negatív semleges Csurka István (MIÉP) 71 74 0 26 Dávid
Ibolya (MDF) 3 0 0 100 Kovács László (MSZP) 49 0 72 28 Kuncze Gábor (SZDSZ) 26 0
78 22 Orbán Viktor (Fidesz) 30 34 12 54 Torgyán József (FKgP) 8 0 50 50 2. sz
tábla Az egyes pÁrtok emlÍtésének gyakorisÁga és megoszlÁsa értéktartalom
szerint Párt Említések Említések megoszlása értéktartalom szerint (%) száma
(db.) pozitív negatív semleges Fidesz 93 26 16 58 FKgP 8 0 50 50 MDF 14 0 60 40
MIÉP 404 72 0 28 MSZP 227 0 78 22 SZDSZ 94 0 82 18
