2019. január 28., hétfő

Jelentés a Pannon rádióról II.

KENEDI JÁNOS-VÁSÁRHELYI MÁRIA
Jelentés a Pannon rádióról II.

5. Hogyan született az "érthető frekvencia"? A Gidó Média Kft. által jegyzett Pannon rádió az ORTT frekvenciapályázatán 2000. február 24-én nyerte el a műsorszolgáltatási jogot a Budapesten és környékén fogható FM 99,5 frekvencián. "A hazai zenék rádiója, az érthető frekvencia" szlogennel népszerűsített rádió a működését 2000. augusztus 20-án kezdte el. Az FM 99,5 frekvenciára összesen 7 pályázat érkezett, amelyeket az ORTT irodája számos szempont - üzleti terv, műsorterv, műsorszolgáltatási tapasztalat, díjajánlat - alapján értékelt. Az iroda az összes vizsgált szempontot figyelembe véve a testület számára készített előterjesztésében a Gidó Média Kft. pályázatát az ötödik helyre rangsorolta. Hozzáértők véleménye szerint a Gidó Média Kft. pályázatának értékelésekor az iroda munkatársai meglehetősen nagy jóindulattal jártak el, több szempont alapján indokolatlanul felülpontozták a pályázatot, amelynek a műsorszerkezetre vonatkozó része elnagyolt és ellentmondásos, financiális része pedig megalapozatlan volt. Az értékelők jóindulatát mi sem jellemzi inkább, mint hogy plusz 20 ponttal jutalmazták a pályázatban jelzett "speciális karakterisztikájú zenei profilt (...), melynek tartalma csak magyar szerzőktől származó, illetve magyar előadók által előadott zeneszámok sugárzása", jóllehet a magyar zene megjelölés önmagában sem önálló zenei profilnak, sem a zenei minőség garanciájának nem tekinthető. Az ORTT annak ellenére hozta meg ezt a döntését, hogy a szavazás előtt az ülésről a testület MSZP-s elnöke és a szocialisták által delegált másik tag kivonult. Végül is a négy kormánypárti delegált támogató szavazata segítette frekvenciához a Pannon rádiót. A döntésről Körmendy-Ékes Judit - az ORTT jelenlegi elnöke - úgy nyilatkozott, hogy az kizárólag szakmai szempontok alapján született. Amint híre ment, hogy a pályázók között szerepel a Gidó Média Kft., számos nyilvános fórumon megfogalmazódott a gyanú, hogy a kft.-n keresztül valójában a szélsőjobboldali, kirekesztő, rasszista, antiszemita Magyar Igazság és Élet Pártja jut önálló frekvenciához. Ezt valószínűsítette a kft. mögött sejthető "szellemi holdudvar", és a rádió köré szerveződő zenészek köre (Nagy Feró, Schuster Lóránt), akik a pályázatban "a magyar könnyűzenei élet kiválóságaiként" lettek megnevezve, és akiknek MIÉP-es kötödése senki előtt nem lehetett titok. A testület kormánypárti többsége mindezek ellenére a Pannon rádiónak ítélte a Budapesten és környékén fogható frekvenciát. A pályázatban, a rádió működtetésének alapvető célját "a hazai zenei értékek népszerűsítésében" jelölte meg a pályázó. Azt, hogy milyen sajátos szellemiséggel és arculattal kíván a Pannon rádió a médiapiacon megjelenni, így foglalták össze: "Ez nem háttér rádió, bár arra is alkalmas. Igényességünkön át szeretnénk ízlést formálni, megismertetni a hallgatót hazai zeneművészetünk rejtett és fel nem tárt értékeivel, szórakoztatóan, színesen és érdekesen. Ez vidám rádió lesz, azaz segíteni szeretnénk a nehéz életkörülmények között élő társadalmi rétegeknek abban, hogy szabadidejükben jövőképük optimistábbá váljon azzal, hogy zenei hagyományaink országunk olyan értékeit jelentsék, amelyre jövőt is alapozni lehet. (...) Rádiónk a napi politikától szeretne függetlenedni..." Bár az ars poetica lényegét jelentő mondatnak egész egyszerűen nincs értelme, annyit mindenesetre kihámozhatunk a meglehetősen zavaros szerepvállalásból, hogy a Pannon Rádió igényes, vidám, optimista jövőképet sugárzó, a napi politikai csatározásoktól mentes műsorfolyamot ígért hallgatóinak. A Pannon rádió a református egyház Dunamelléki Egyházkerületének Szabadság téri épületében kezdte meg és itt folytatja ma is működését. Az egyházkerület püspöke Hegedűs Lóránt, és itt tevékenykedik lelkészként ifjabb Hegedűs Lóránt MIÉP-es országgyűlési képviselő és Hegedűs Zsuzsanna MIÉP-es országgyűlési képviselő-jelölt is. 5. 1. A rádió tulajdonosi szerkezetének változásai Az 1996-ban elfogadott médiatörvény egyértelműen szabályozza, hogy mely magánszemélyek és intézmények nem nyerhetnek műsorszolgáltatási jogosultságot. A törvény 86. § (2.) d. pontja a lehetséges jogosultak köréből egyértelműen kizárja mindazokat, akik bármelyik bejegyzett párt alkalmazottjaként, országos vagy területi tisztségviselőjeként tevékenykednek, a 86. § (3.) b. pontja pedig a pártokról és a pártok által létrehozott gazdasági társaságokról mondja ki, hogy nem juthatnak műsorszolgáltatási jogosultsághoz. A Pannon rádiót működtető Gidó Média Kft., a műsorszolgáltatási jogosultság elnyeréséhez benyújtott pályázatában a Cégbíróság által 1999. december 2-án kiállított dokumentummal igazolta, hogy a kft. nyolc magánszemély tulajdonában áll. Jóllehet már a pályázat elbírálásakor többekben, egyebek között néhány testületi tagban is megfogalmazódott a tulajdonosok pártkötődésére - nevezetesen MIÉP közeliségére - vonatkozó gyanú, a benyújtott cégkivonat alapján kirajzolódó tulajdonosi szerkezet nem igazolta ezt a feltételezést. A Cégbíróságtól beszerzett újabb cégkivonat egyértelműen bizonyítja, hogy a Pannon rádió tulajdonosi szerkezete még a műsorsugárzás megkezdése előtt jelentősen és egyértelműen törvénysértő módon megváltozott. 2000. augusztus 8-án, alig két héttel a rádió rendszeres adásának megkezdése előtt a Gidó Média Kft.-ben 26 százalékos tulajdonrészt szerzett a Bocskai István Szabadegyetemért Alapítvány. A Cégkivonat tanúsága szerint az Alapítvány jelentős befolyást gyakorol a kft. irányítására, mivel a cég ügyeit érintő fontos döntéseket csak a tulajdonosok 75 százalékának beleegyezésével lehet meghozni. Ez pedig azt jelenti, hogy a Bocskai Alapítvány képviselőjének beleegyezése nélkül nem születhet döntés a Pannon rádiót érintő fontos kérdésekben. Ugyanebből a dokumentumból az is kiderül, hogy a Bocskai Alapítványt Bogdán Emil, a Magyar Igazság és Élet Pártja országgyűlési frakciójának tagja képviseli a kft.-ben, ami egyértelműen sérti a médiatörvény 86. § 2. d. pontját. Ám nemcsak a tulajdonosi képviseletet ellátó magánszemély nyilvánvaló pártkötődése teszi törvénysértővé a Pannon rádió működését, hanem magának a tulajdonosi szerkezetnek a megváltozása is. A Bocskai István Szabadegyetemért Alapítványt ugyanis a Fővárosi Bíróságon megtalálható alapító okirat szerint Csurka István, a MIÉP elnöke, és élettársa, Papolczi Gizella, a MIÉP alkalmazottja alapította és működteti. A Gidó Média Kft. az ORTT-vel kötött műsorszolgáltatási szerződés 4.4 pontjában kötelezettséget vállalt arra, hogy a vállalkozás tulajdonosi szerkezetében bekövetkező bármilyen változásról haladéktalanul tájékoztatja a médiahatóságot. Ezt azonban a kft. az elmúlt másfél évben nem tette meg. Mindezek fényében nincs okunk arra, hogy jóhiszeműséget feltételezzünk a Gidó Média Kft.-ről, hiszen annak ellenére, hogy a frekvencia elnyerése után minden nyilvános fórumon egyértelműen tagadták a vállalkozás MIÉP-közeliségét, a műsorszolgáltatási jogosultság elnyerése után alig néhány hónappal formálisan is jelentős befolyáshoz jutatták a szélsőjobboldali pártot a rádiót működtető vállalkozásban. A dokumentumokat és az elmúlt két év eseményeit nyomon követve kevés kétségünk lehet afelől, hogy a Gidó Média Kft. már a pályázat benyújtásakor, illetve a frekvencia elnyerésekor arra készült, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártjának aktív tulajdonosi közreműködésével fogja üzemeltetni a rádiót, és a pályázatban vázolt "igényes, vidám, optimista, a napi politikától mentes" orgánum helyett valójában egy minden szempontból a szélsőjobboldalhoz kötődő pártrádiót kíván működtetni a 99,5 frekvencián. 5. 2. Támogatás vagy fosztogatás? A műsorszolgáltatási szerződés megkötésekor a Pannon rádió tulajdonosai arra vonatkozóan is kötelezettséget vállaltak, hogy a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően felhasználói szerződést kötnek a Szerzői Jogvédő Hivatallal, és a műsorban elhangzó zeneszámok után rendszeresen befizetik a jogdíjat, amely a zeneszámok szerzőit megilleti. Ám a Pannon tulajdonosai nem kötötték meg a kötelező felhasználási szerződést, és 2001. végéig egyetlen fillér jogdíjat sem fizettek a szerzőknek. Ez azt jelenti, hogy valójában egyáltalán nem lenne joguk zenét sugározni, és a "magyar zenék rádiója", amelynek pályázatában éppen a magyar kultúra támogatását találta a testület a legfontosabb értéknek, a magyar zene támogatása helyett a magyar zeneszerzők és szövegírók kifosztására specializálódott. A kötelező felhasználói szerződés megkötésének elmulasztása miatt a MAHASZ bírósághoz fordult, hiszen ilyen szerződés hiányában még azt sem lehet megállapítani, hogy valójában mekkora is az az összeg, amellyel a magyar zene "támogatói" megkárosították a magyar zene művelőit. 6. A műsorfolyam néhány kvantitatív jellemzője A médiatörvény gyakran idézett II. fejezete a műsorszolgáltatásra vonatkozó általános és az összes szolgáltatóra nézve kötelező alapelveket rögzíti. A fejezeten belüli 4. § szerint "a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie". Nem csak az általunk vizsgált egy hét, hanem a rádió műsorairól korábban készített két elemzés1 is egyértelműen bizonyítja, hogy a Pannon rádió műsorai semmilyen szempontból nem felelnek meg a médiatörvény által támasztott elvárásoknak. A Pannon rádióban megjelenő műsorfolyam típusát tekintve alapvetően két csoportra osztható. A műsorok egyik részében egy-egy meghívott vendéggel beszélget a műsorvezető, a másik típusú műsorban pedig a hallgatók telefonjait várják, akik - függetlenül attól, hogy a műsor bevezetőjében milyen témát vet fel a műsorvezető - mindenféle megkötés nélkül bármiről beszélhetnek, elmondhatják véleményüket. Ám, amint a továbbiakban látni fogjuk, ezen a látszólag szélesre nyitott kapun csak igen szűk ösvényt járnak be a hallgatók, érdeklődésük csupán néhány, a hazai szélsőjobboldal által favorizált témára és problémára terjed ki. A pályázatban ígért stabil, sávos műsorszerkezet helyett a Pannon műsorstruktúrája meglehetősen képlékeny és esetleges, a műsorok rendje leginkább az aktuális műsorvezető kénye-kedve szerint alakul. A vizsgált egy hét alatt naponta mindössze 2-3 tematikus műsor hangzott el, a fennmaradó műsoridőt a betelefonáló hallgatókkal való véget nem érő beszélgetésfolyam töltötte ki. A pályázatban ígért műsorok döntő többségével a vizsgált héten egyáltalán nem találkoztunk, és az is egyértelmű, hogy a műsorfolyam egészének struktúrája nem felel meg a pályázatban vállalt műsorarányoknak, amelyek szerint például a műsoridő egyötödében helyi információs műsort, egynegyedében pedig a helyi kultúrát és mindennapi életet bemutató műsorszámokat kellene sugározni. Ezzel szemben a helyi információs műsorok a fővárosi MIÉP-frakció különböző aktuális kérdésekkel kapcsolatos álláspontjának ismertetésére, illetve a liberális városvezetés kárhoztatására, a helyi kulturális eseményekről való tájékoztatás pedig a Fehér Karácsony elnevezésű rendezvény betiltása körüli, egyértelműen politikai csatározásra, a MIÉP ezzel kapcsolatos álláspontjának többszöri ismertetésére és a főpolgármester szidalmazására korlátozódott. A műsorok tematikáját illetően a Sajtószabadság Központ, az ORTT és az általunk végzett elemzés tapasztalatai teljesen egybevágnak. A műsorok témaorientációja rendkívül egysíkú, és csaknem kizárólag a magyarországi szélsőjobboldal által napirenden tartott témakörökhöz illeszkedik. Amint erről a későbbiekben részletesebben is szó lesz, a leggyakrabban előforduló témák: a zsidóság és Izrael egész világot behálózó hatalmi ambíciói és magyarellenessége, a multik és a nemzetközi pénzügyi szervezetek kártékony tevékenysége, a trianoni békeszerződés igazságtalansága és felülvizsgálatának szükségessége, a határon túl élő magyarok helyzete, a baloldal és a liberálisok nemzetidegensége és összejátszása idegen hatalmakkal, a médiában tetten érhető "liberálbolsevik" dominancia. A felsorolt témák közül is kiemelkedő szerep jut az egész műsorfolyamban az antiszemitizmusnak A másik oldalon pedig a MIÉP álláspontja egy-egy aktuális kérdésben, ideológiája, programja, valamint a jelenre és a jövőre vonatkozó elképzelései. Ez a témaorientáció olyan mértékben rányomja bélyegét a teljes műsorfolyamra, hogy még olyan, egyébként politikamentes műsorokban is megjelennek ezek a témák, mint például a beszédművelés, környezetvédelem vagy a főzési tanácsok. Kiss Dénes január 7-i szójátszó műsorában az ujjongó szó elemzése kapcsán a következőket mondja: "...a gyarmatosítás, a tőlünk idegen dolgok ellenünkre történő honfoglalása meg is történik. Igen, kedves szülők, nagymamák, nagynénik, a játékok is ellenünk dolgozhatnak, ellenünk hangolják a gyerekeket. (...) Megszálló hadsereg ez is..." A Vasárnapi ebéd című műsorban "elcsatolt recepteket" ismertetnek a hallgatókkal. 6. 1. Hírek a Pannon rádióban (Track: 28-30)2 A Pannon rádióban napközben félóránként mondanak híreket. Az egyes hírblokkokban átlagosan 6-7 híregység szerepel, amelyek kétharmada hazai vagy magyar vonatkozású, egyharmada pedig külpolitikai hír. A hírblokkok gerincét képező híreket a nap folyamán óránként ismétlik, egy-két új témával kiegészítve az összeállítást. A hírek tematikája meglehetősen szegényes, mind a belpolitikai, mind pedig a külpolitikai hírek összeállításakor nyilvánvalóan kiderül, hogy a szerkesztést nem az események hírértéke, hanem ideológiai kompatibilitása determinálja. Ennek megfelelően a Pannonban rendszeresen hírek lesznek pr- vagy protokolleseményekből, sőt véleményekből is. Ugyanakkor nem tájékoztatják a hallgatókat a saját életviszonyaikat, az ország vagy a világ helyzetét közvetlenül és erőteljesen befolyásoló eseményekről sem, ha azok nem illeszkednek megfelelően a rádió által sulykolni kívánt ideológiába. A vizsgált héten a külpolitikai hírek naponta ismétlődően a világban zajló események közül ugyanarra a néhány, kétségtelenül fontos feszültségzónára fókuszáltak. Gyakorlatilag mindennap tájékoztatást kaphattak a hallgatók az Afganisztánban kialakult helyzetről, a palesztin-izraeli és az India és Pakisztán közötti konfliktusról. Ám a tájékoztatás ezeknek az eseményeknek mindig ugyanazt, a rádió szellemiségébe jól illeszthető aspektusát mutatta. Az Afganisztánnal kapcsolatos rendkívül bonyolult és szerteágazó problémakörből a NATO fokozódó katonai erőbedobásáról, az újabb és újabb katonai egységek bevetéséről, az "agresszió" fokozódásáról szóló tudósítások kerültek be a hírekbe. Hasonlóan egyoldalú és tendenciózus az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos hírek interpretációja, amelyekben a hangsúly minden esetben a palesztin áldozatokra, az izraeli hadsereg által véghezvitt pusztításra és a palesztin nép szenvedésére esik, miközben izraeli áldozatokról, a polgári lakosság ellen elkövetetett merényletekről gyakorlatilag nem esik szó. "Közel 30 épületet romboltak le hajnalban a gázai övezet déli részén fekvő Rafah városba behatoló izraeli harckocsik és talajgyaluk. Palesztin biztonsági források szerint hat harckocsi és földmunkagép gördült be a városba, a járműveket irányító izraeli katonák tüzet nyitottak az otthonaikat pánikszerűen elhagyó palesztinokra..." (01. 10.) "Izraeli katonai alakulatok számos páncélos és földgyalu kíséretében behatoltak Rafah városába a gázai övezet déli részén, és leromboltak 73 épületet. Ezáltal 600 ember, több mint 120 család maradt fedél nélkül. A szakadó esőben több tucat palesztin keresgélt, kutatott a romok között ingóságai után. A szemtanúk katasztrófaövezetként írták le a negyedet. A hadsereg még arra sem adott időt az embereknek, hogy személyes tárgyaikat magukkal vigyék házaikból." (01. 10.) "Tucatnyi izraeli harckocsi és talajgyalu bontani kezdte a palesztin fennhatóság alá tartozó Rafah város repülőterén a kifutópályát mára virradóra. A földmunkagépeket és harckocsikat automatafegyverek sorozataival védte az izraeli hadsereg romboló tevékenysége közepette - jelentette szemtanúkra hivatkozva az AFP." (01. 11.) A külpolitika további hírei, bár földrajzilag jobban szóródnak, tematikájukat tekintve néhány témakörre felfűzhetőek. A hírekben visszatérő téma az Európai Unió, ám a válogatás itt is meglehetősen tendenciózus, az esetek döntő többségében az Unión belüli konfliktusokról, kudarcokról, az Unióval kapcsolatos fenntartásokról tájékoztatják a közönséget. Napokon keresztül visszatérő hír volt az olasz külügyminiszter leváltása. "...Umberto Bossi, az Északi Liga vezére egyik sajtónyilatkozatában lekicsinylően beszélt az euro bevezetésének jelentőségéről, és eurobürokratának minősítette a külügyek irányítóját (...) Berlusconi a külügyminisztert marasztalta el a kialakult vitáért..." (01. 06.) "A közgazdasági Nobel-díjas Milton Friedmann szerint még bizonytalan az euro jövője az övezet 12 tagországának rugalmatlansága és politikai nézeteltérései miatt. (...) Úgy véli, a mostani rugalmatlanságot látva teljesen elképzelhető, hogy a 12 tagország között komoly politikai nézeteltérések alakulnak ki ahelyett, hogy ezek csökkennének." (01. 07.) "A nyugdíjasok ezekben a napokban életükben először új európai valutában kapták kézhez havi járadékukat Olaszországban. Az átállás miatt a bankokban és a postahivatalokban napok óta hosszú sorok kígyóznak. Sordinóban azonban egy helyi idős asszony, amikor megkapta nyugdíját, másodpercekig megrökönyödve nézte a számára ismeretlen 20 és 50 eurós bankjegyeket, majd visszalökte azokat a pénztáros elé, olasz pénzt akarok, mondta ellentmondást nem tűrően, hozzátéve, hogy neki ki kell fizetnie a villany- és gázszámlát, mit csináljon ezzel az idegen pénzzel?" (01. 10.) A vizsgált hét folyamán két hírösszeállításban kerültek szóba az Egyesült Államok belső viszonyaival foglalkozó hírek, mindkét közlemény súlyos belső problémákról tájékoztatta a hallgatókat. A Magyarországot közvetlenül érintő külpolitikai hírek kizárólag a határokon túl élő magyar kisebbségek problémáihoz kapcsolódtak. A vizsgált hét folyamán mindennap vezető hír volt egy vagy két, a kedvezménytörvényhez kapcsolódó esemény. Ezzel kapcsolatban a tudósítások egyik része a kedvezménytörvény végrehajtásához kapcsolódó sikereket és protokolleseményeket ismertette, másik része Szlovákiának a törvény végrehajtásával kapcsolatos ellenállásáról tájékoztatott oly módon, hogy a szlovák kifogásokat lehetőség szerint mindig összekapcsolja magyarellenes megnyilvánulásokkal. Bár, amint az előzőekben leírtakból kiderül, a külpolitikai hírek szerkesztése is igencsak tendenciózus és ideologikus, ugyanezek a hírszerkesztési anomáliák a belpolitikai eseményekről szóló tudósítások esetében oda vezetnek, hogy a Pannon rádió tudatosan egy, a tényektől teljesen elszakadó virtuális valóságot konstruál az országról szóló hírek válogatásával és interpretációjával. Míg a vizsgált egy hét során olyan hírösszeállítással gyakorlatilag nem találkoztunk, amelyben legalább egy híregység közvetlenül vagy közvetve ne kapcsolódott volna a MIÉP-hez, és amelyben legalább egyszer ne hangzott volna el a szélsőjobboldali párt neve, addig a többi parlamenti párt főszereplőként soha, és mellékszereplőként is csak elvétve jelent meg a hírekben. A vizsgált hét napon két olyan híregység volt, amelyben a Fidesz megjelent, ám a jelenlegi kormánykoalíció vezető pártja mindkét esetben csak mint a MIÉP lehetséges koalíciós partnere került a hírekbe. Az MSZP összesen három hírösszeállításban szerepelt, "természetesen" mindig negatív kontextusban - egymás után két napon Szűrös Mátyás véleményét ismertették a szocialista pártról. "...Szűrös szerint az utóbbi időben ismételten elharapódzott a Magyar Szocialista Párt néhány hangadó vezetőjének és képviselőjének lealacsonyító stílusa, olykor személyeskedő hangvétele." (01. 10.) "Szűrös elhatárolódik az MSZP vezetőinek a kedvezménytörvénynyel kapcsolatban az ország érdekei ellen ható, a nemzetet bántó és a határokon átívelő egyesülését romboló nyilatkozataitól, kijelentéseitől Szűrös Mátyás." (01. 11.) Egy alkalommal pedig Csurka Istvánt idézték, aki szerint "...az ország számára tragédia lenne egy Fidesz-MSZP nagykoalíció létrejötte". (01. 11.) Az SZDSZ egyetlen hírösszeállításban szerepelt, ebben Kuncze Gábor elnökké választásáról tájékoztatták a hallgatókat, a többi párt neve pedig egyszer sem hangzott el a hírekben a vizsgált héten. Az eddig elmondottakkal szemben a Magyar Igazság és Élet Pártjáról gyakorlatilag minden hírblokkban szó esik, ami azt jelenti, hogy a hallgató minden órában legalább egyszer találkozik a párt nevével. A MIÉP-pel kapcsolatos közlemények az esetek többségében nem hírek, hanem a pártnak vagy valamelyik vezetőjének egy-egy aktuális kérdéssel kapcsolatos álláspontját, véleményét ismertetik hírnek álcázva. Bevett "szerkesztői fogás" az a közszolgálati rádióban is egyre gyakrabban tapasztalható gyakorlat, hogy maga a médium kreál hírt abból, ami egy-egy műsorában korábban elhangzott. Ilyen volt például, amikor Fenyvessy Zoltán MIÉP-képviselő volt a stúdió vendége, majd az ezt követő hírösszeállításokban már hírként ismételgették a képviselő véleményét. "Dr. Fenyvessy Zoltán, a MIÉP alelnöke a Pannon rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy sem a baloldali ellenzék, sem a kormánypártok koncentrált támadásai nem érhetnek már célt a választásokig. A baloldali ellenzék eddig is hiába keresett fogást a radikális jobboldalon, és ezután sem fog találni, sőt önmagát járatja le." (01. 07.) Ugyancsak rendszeresen hírré avanzsálnak a MIÉP elnökének különböző fórumokon elhangzott megnyilvánulásai. A hírblokkba szerkesztve ezeket a véleményeket ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy az adott napon minden órában elismételjék Csurka István szavait. "Sem a MIÉP, sem a református lelkész országgyűlési képviselő-jelöltek nem tartják összeegyeztethetetlennek az igei szolgálatot a közéleti szolgálattal, mondta Csurka István. A MIÉP elnöke ismertette azt a nyilatkozatot, amelyben a párt 10 református lelkész képviselő-jelöltje kijelenti, hogy a pusztuló magyar nép megmentése érdekében nemzetépítő közéleti, nemzeti radikális pártpolitikai szolgálatot vállal. Csurka István reagált Demszky Gábor azon nyilatkozatára, amely szerint a 2002-es választások után Budapest nem eshet el, továbbra is a szabadság, a liberalizmus bástyájának kell maradnia. A MIÉP elnöke értetlenségét fejezte ki amiatt, hogyan gondolja a főpolgármester, hogy folytatódhat a liberális várospolitika, ha nem választják újra. A szálláscsinálás magasabb nemzetközi szempontja kívánja ezt? - tette fel a kérdést a MIÉP elnöke, hozzáfűzve, a főváros nem lesz a liberalizmus bástyája." (01. 10.) Hasonló megfontolások által motiválva kerülnek a hírblokkba a MIÉP által szervezett akciók és demonstrációk is. A hírnek álcázott pártpropaganda segítségével a MIÉP által szervezett akciókról óránként tájékoztatják a hallgatókat. "Szerdáig tart az a demonstráció, amelyet a Fradi vezérszurkolói szerveztek a Ferencváros stadionja előtt. A tüntetők aláírást gyűjtenek a FOTEX-kapcsolatok megszüntetéséért és a Ferencváros megmentéséért. Pozderka Tibor, a Ferencváros Szurkolók Szövetségének elnöke a Pannon rádióban felkért minden felelősen gondolkodó embert, hogy aláírásán kívül egy szál virággal vagy egy szál gyertyával fejezze ki egyetértését a demonstrációval. Bognár László, a MIÉP alelnöke, valamint a párt budapesti elnökei egy-egy gyertyával fejezték ki szolidaritásukat." (01. 07.) "A Magyar Igazság és Élet Pártja aláírásgyűjtést kezdeményez a Népszava és más lapok magyarellenességével szemben, és felszólítja a Magyar Újságírók Országos Szövetségét, hogy ítélje el a Népszavát, közölte Csurka István rendkívüli sajtótájékoztatóján, Budapesten. A MIÉP elnöke elmondta, a Népszava című balliberális napilap mai számában az egész nemzetet sértő hamis közlést engedett meg magának, amikor első oldalán azt írta, szlovák házaspár kapta az első magyarigazolványt. (01. 11.) Mindezek fényében azon már nem lepődhetünk meg, hogy feltétlenül a hírek közé kerülnek a MIÉP sajtótájékoztatóiról készült - a műfajhoz képest - rendkívül részletes beszámolók, amelyek egyetlen alkalommal sem tartalmaztak hírjellegű elemet, ennek ellenére minden esetben a legnagyobb terjedelemben ezekről számoltak be a hírműsorokban. Végezetül érdemes kiemelni a vizsgált orgánum hírszerkesztési gyakorlatának egy olyan sajátosságát, amely tapasztalataink szerint médiatörténeti kuriózum. A Pannon rádióban ugyanis vannak olyan hírek, amelyek több napon keresztül hírek maradnak. Ehhez nem kell egyéb, mint hogy az adott közlemény a szerkesztők szerint a képviselt ideológia szemszögéből vizsgálva olyan fontos legyen, hogy szükségesnek lássák a több napon keresztüli óránkénti ismételgetését. A szavatossági idő nélküli hírek csoportjába látszólag egészen eltérő tartalmú közlemények kerültek a vizsgált héten. Két napon keresztül szerepelt a hírösszeállításokban, hogy Heréden a MIÉP-szervezet helyi elnökét választották polgármesterré, és ugyancsak két napig volt hír, hogy "sem a MIÉP, sem a református lelkész országgyűlési képviselő-jelöltek nem tartják összeegyeztethetetlennek az igei szolgálatot a közéleti szolgálattal". Ugyancsak két napig ismételték a hírműsorokban, hogy a közszolgálati rádióban megszűnt Bolgár György műsora, valamint azt, hogy a "...a magyarellenes Jan Slota, a kettészakadt SZMSZ valódi részének elnöke azt mondta, hogy a magyar-szlovák viszony soha nem volt jó, mert szerinte a magyarok mindig megrontották. Hozzátette, ő soha nem szerette, nem szereti és nem is fogja szeretni a magyarokat, akik örök időkre a sajátjuknak tekintik a Felvidéket, és sosem tesznek le a bekebelezés szándékáról, ilyenformán a szlovákiai magyarellenes pártok egy platformra kerültek a szocialistákkal és a szabad demokratákkal, akik szintén éles kirohanásokat intéznek napok óta a kedvezménytörvény ellen." (01. 07) 6. 2. Kik szólalnak meg a rádióban? Hasonlóan egyoldalú a műsorokban megszólaltatott vagy idézett szereplők kiválasztása is. Ebben a vonatkozásban ugyancsak teljesen egybecsengenek a három egymástól függetlenül végzett kutatás tapasztalatai. A vizsgált egy hét során a rádió különböző műsoraiban megszólaló vendégek 72 százaléka rendelkezett valamilyen pártkötődéssel, és közülük 93 százalék közvetlenül vagy közvetve a Magyar Igazság és Élet Pártjához kötődött. A leggyakrabban a parlament MIÉP-frakciójának tagjai kapnak lehetőséget a megszólalásra, de viszonylag gyakran jutnak szóhoz a fővárosi közgyűlés MIÉP-frakciójának tagjai is. A MIÉP országgyűlési és fővárosi frakciójának tagjai közül naponta átlagosan ketten legalább hatvan percen keresztül fejthetik ki nézeteiket politikai kérdésekről. Mindemellett a rádióban több MIÉP-es képviselő vagy képviselő-jelölt is rendszeresen jelentkező, saját műsorral rendelkezik. Csütörtökönként egész nap Franka Tibor MIÉP-képviselő-jelölt vezeti a műsort, heti rendszerességgel készít műsort ifj. Hegedűs Lóránt, a MIÉP parlamenti frakciójának tagja, a rádió munkatársa Hegedűs Zsuzsa, Szentmihályi Szabó Péter, a MIÉP képviselő-jelöltjei, valamint Zárug Péter Farkas, a MIÉP parlamenti frakciójának tanácsadója. Mindemellett a stúdióba meghívott, úgymond civil szereplők többségének világnézete is a szélsőjobboldali pártéhoz áll közel; ez ugyanúgy elmondható a kulturális műsorok vendégeiről, mint a meghívott főszakácsról vagy nyelvészről, valamint a megszólaltatott lelkipásztorokról, papokról is. 7. Pártprofilok a műsorokban Amint a korábbiakban már szó volt erről, a médiatörvény minden műsorszolgáltatóra vonatkozóan kötelező érvénnyel írja elő a sokoldalú, tényszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. Ez az elvárás azt foglalja magában, hogy a közérdeklődésre számot tartó kérdések interpretálásakor az összes politikailag releváns véleménynek helyet kell adni, és az egyes kérdések által érintett összes fontos szereplő álláspontjának meg kell jelennie az adott kérdéssel foglalkozó műsorban. A Pannon rádió szerkesztői azonban nemcsak hogy kísérletet sem tesznek arra, hogy műsoraik megfeleljenek a törvényben rögzített elvárásoknak, hanem arra is gondosan ügyelnek, hogy a műsorokban kizárólag a műsorkészítők által helyesnek tartott ideológia jelenjen meg, és minden más, a sajátjukéval nem egyező világnézetet, megközelítést eleve kártékonynak, nemzetellenesnek, bűnösnek nyilvánítanak. Arra pedig soha nem adnak lehetőséget, hogy az általuk preferált nézetrendszerrel nem azonosuló ideológiák képviselői kifejthessék saját álláspontjukat. A Pannon rádió a szélsőjobb oldalán elkötelezetten és nyíltan részt vállal a napi politikai küzdelmekben. A 2. számú táblázatban azt követhetjük nyomon, hogy a különböző politikai pártok neve hányszor és milyen kontextusban fordult elő a január 6. és 12. közötti héten a Pannon rádió műsoraiban. A táblázat adataiból világosan kirajzolódik egyrészt az a MIÉP-dominancia, amelyet már a megszólalók esetében is regisztrálhattunk, másrészt a megvitatott kérdések olyan egyoldalú és elfogult beállítása, amelynek eredményeképpen a MIÉP minden esetben pozitív, míg az MSZP és az SZDSZ kizárólag negatív kontextusban kerül említésre a Pannon rádió műsoraiban. Hasonló tendenciát jeleznek azok az arányszámok is, amelyek azt jelzik, hogy a vezető politikusok személye milyen gyakran és milyen kontextusban kerül említésre a műsorokban. (Lásd az 1. sz. táblázat.) Már az eddig elmondottak is egyértelműen jelzik, hogy a tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatásra törekvés még csíráiban sem lelhető fel a Pannon rádió műsoraiban, az egyes témák interpretációja minden esetben végletesen egyoldalú és elfogult. 7. 1. Műsorvezetői magatartás (Track: 39-41) Ha történelmi témáról esik szó, a műsorvezető kísérletet sem tesz arra, hogy a betelefonáló szövegének tárgyi tévedéseit helyreigazítsa, és a hallgatóságot beavassa a múlt valós tényeibe. Például 2002. január 8-án, szinte egész délelőtt a második világháború végi vérengzésekről és azok következményeiről szóltak a telefonok. Habár a Zsabján (és a szomszédos Csurog faluban) elkövetett - mintegy 1300 civil áldozattal járó - szerb-horvát retorzió állt a telefonbeszélgetések fókuszában, a műsorvezető annyit sem közölt, hogy mindez milyen eseményeknek volt a retorziója. Az események tudniillik 1942. január 4-én, nem sokkal Bácska visszacsatolása után kezdődtek közel 5000 polgári lakos legyilkolásával. A műsorvezető arról sem beszélt, hogy 111 zsablyai és 260 csurogi lakost talált bűnösnek a háborús bűnöket kivizsgáló vajdasági bizottság, s a két szomszédos faluban az 1944-es bosszúhadjáratnak közel 1300 áldozata volt. Franka Tibor műsorvezetőnek nagyjából annyit jelentenek az áldozatok, mint amekkora együttérzést kifejez egy hallgatói telefonhívásra adott korrekciója. A betelefonáló felhívja a figyelmét arra, hogy 2001 telén "nem volt 700 fagyhalott" Budapesten, csupán "70" (mint később kiderül: 77). - "Júj, akkor elnézést kérek" - válaszolja Franka. (2002. január 8.) A tárgyilagos, korrekt és tényszerű tájékoztatás követelményeinek betartása helyett két személyes érdem kidomborítása látszik számára igazán fontosnak az elemzett héten. Jócskán a rendszerváltás után, a 90-es években, "6500 magyar újságíró" közül egyedül ő tudósított "a kommunisták által elásott Nagy-Magyarország-emlékmű" nagykanizsai agnoszkálásáról. Másik "érdeme" pusztán összeférhetetlenség is lehetne, de súlyosabb annál. Saját könyvének, a Strasbourgban politikai menedékjogot kapott zámolyi romák lejáratása céljából írott pamfletjének előszóíróját, a bírósági ügyben ellenérdekű jogi képviselőt szólaltatja meg, hogy nagy nyilvánosság előtt kimondhassa: "a zámolyi romák között vannak Csete Ferenc gyilkosai is, ha menedékjogot kapnak, akkor megúszhatják a felelősségrevonást, mint ahogy megúszhatják azok is, akik őket mindenféle tanúvallomásokra rábírták. Ügyvéd úr, akkor mi a helyzet?!" (2002. január 10.) A műsorvezetői magatartás fogyatékosságainál súlyosabb a szerkesztők irányzatossága. A baloldali és liberális ellenzékről nem csupán negatív képet fest a rádió, hanem a legkülönbözőbb, tudatosan alkalmazott technikák segítségével próbálja lejáratni, a nemzetből kirekeszteni a baloldalt és a liberálisokat, és gyűlöletet kelteni irántuk. A műsorvezetők tendenciózusan azt sulykolják a hallgatóságnak, hogy ezek a pártok "bűnben fogantak", a magyarság ellenségei, a nemzet elpusztítására, a haza idegen kézre játszására törekszenek. Jegyzetíró: "Persze az MDF-ről és az SZDSZ-ről van szó. Csak a média virtuális és valóságos falain belül tudta mindenki, hogy a tanácsköztársaságos, kunbélás múlt ezredvégi, a hatalom további birtoklására éhes csapatai fújják az ő szájukból olyan idegenül csengő demokratikus indulókat. Mindegyiket ismertük. Bent, közöttünk mikrofon, kamera nélkül nem is titkolták, hogy milyen ádázul gyűlölik a magát kereszténynek és nemzetinek valló MDF-et, ami, lévén ők az új leninfiúk, nem volt meglepő." (01. 06.) Műsorvezető.: "Bizony-bizony mondom magának, eljön még az az idő, hogy féktelen dühében az MSZP majd elkezdi mondani erre meg arra, mondjuk egy jobboldali zsidóra, hogy galiciáner, érti? Mert ha nem gazsulálnak az MSZP-nek, akkor mindenkiről minden kiderül, és a legmocskosabb jelzőket fogják rájuk aggatni." (01. 10.) Mv.: "Hát még annak idején meg is pofoztak bennünket azoknak a rendőrei, akik most például MSZP vagy SZDSZ színekben avanzsálnak az ország vezetésére, akik elrendelték, hogy verjenek meg bennünket, hogy ha kokárdával megjelentünk a jelenlegi magyar határon, a magyar rendőrök, állítom, ha ma olyan helyzet volna, ma is megtennék." (01. 10.) "Az MSZP fölött elszáguldott a történelmi idő, olyan hagyományok jogfolytonosa, amelyekről azonkívül, hogy meg sem gyökereztek, kiderült, alkalmatlanok az emberiség sorsának jobbítására, sőt miért kell, kötelező ezt az önmagát lejárató, az országot tönkretevő történelmi ócskavastelepet tovább fönntartani? Az a kicsi hitele, ami maradt, azt is a szocdemektől orozta el, és járatta le. Aki bitófákhoz szokott, az ne legyen erdész. A fásítási programtól meg egyenesen kötelező távol tartani. Nincsenek biztonságban tőle a csemeték." (01. 12.) Műsorvezető.: "Az a - hogy mondjam csak - nagyon lehangoló az utóbbi időben, hogy a baloldal számára minden ellenséges, ami csak egy kis reménysugárt is jelenthet az ország fölemelkedésére. Azt azonnal csípőből támadni kell..." (01. 09.) Az MSZP és az SZDSZ lejáratásának eszköze a tények tudatos elferdítése és nyilvánvaló hazugságok sulykolása is. Az általunk vizsgált periódusban a "hét hazugsága" az volt, hogy Cicciolina az MSZP színeiben indul a parlamenti választásokon. Ezt az állítást az általunk vizsgált héten folyamatosan napirenden tartották a műsorvezetők, és arra ösztönözték a betelefonálókat is, hogy mondjanak erről véleményt. A baloldali és liberális ellenzék lejáratásának bevett módszere a műsorkészítők körében, hogy félreérthetetlenül azokkal a kisebbségekkel azonosítják ezeket a pártokat, amelyek ellen rendszeresen uszítanak a műsorokban. Mv.: "Na de ha ezt komolyan gondoljuk végig, akkor azt kell mondjam erre, hogy a magyar baloldali, balliberális ellenzék és a körülöttünk valaha, a mi hazánkban élő szlovákok, románok, szerbek és így tovább, alkotnak majd egy szövetséget, és a többi, aki magyar az meg egy másikat? H.: Nem kerülte el a figyelmemet az, hogy az MSZP reklámfőnökeként, vagy nem tudom pontosan, mi a megjelölés, egy Izraelből származó urat mondott... Mv.: Igen, egy egész céget bízott meg az MSZP, egy izraeli olyan céget, amely cégnek a feje, az Izraeli Munkapárt, amelyről tudjuk, hogy az baloldali erősen! Mv.: Na de várjon már, most tudtam meg én is, hogy ez az Európa-szerte ismert baloldali nőmozgalmaknak a szimbóluma a sárga szín. H.: Belefér végül is, ők azért támogatják ezeket a nőiesedő mozgalmakat Terry Blackkel az élen." (01. 10.) Győri Béla: "Kérem szépen, idézem Csurka Istvánt: az MSZP abban az esetben nyerhet, hogyha cigánygyerekek potyognak az égből, és ők azonnal választói jogot is kapnak." (01. 12.) H.: "Demszky! Demszky Gabink, amikor joghallgató volt, most nem akarok szintén nevet mondani, de joghallgató társa volt, akitől elfogadom 150 százalékosan, de nem mondhatom meg a nevét, hogy őt meg hogy becézték akkor, amikor joghallgató volt, hát hogy tudja, Móninak, Mónikának becézték, erre rá lehet alkalomadtán esetleg kérdezni, vagy meg lehet más forrásból is érdeklődni, Mónikának, mert hogy olyan gödrös a kis arca! Mv.: Nafene!" (01. 10.) Amint a korábban közölt táblázatok arányszámaiból is látható, a legnagyobb kormánypárt megítélésére ebben a körben leginkább az ambivalencia jellemző. Ez abból a sajátos megközelítésből következik, hogy a Pannon rádió műsorkészítői, vendégei és hallgatósága elsősorban a MIÉP segédcsapataként, "szálláscsinálójaként" tekint a legnagyobb kormánypártra. Műsorvezető: Valószínű, hogy egy erősebb frakciónk lesz, és jobban tudjuk a Fideszt is befolyásolni, és főleg a bizonyos, nem tiszta dolgoknál, mert fiatalok, ami valószínűleg jó is, mert megmentik az országot, ez a feladatuk, csak a túlkapásokra azért, mert egy kis kegyetlenség van azért bennük. Átlépnek mindenen, lehet, hogy kell is ez, ugye, hogy az országot megmentsük, de a MIÉP-nek ott kell lenni." (01. 10.) Bognár László: "Én úgy érzem, hogy pontosan ezáltal váltunk mi hitelessé az emberek szemében, mármint most a MIÉP-re gondolok, merthogy én továbbra is azt mondom, hogy szeretem meg aranyosak, kedvesek a fideszesek, de ha igazán el akarunk érni valami változást ebben az országban, akkor itt csak egy erős MIÉP-pel lehet. (01. 09.) A rádióban megszólalók pártkötődéséből és az egyes pártok említésének gyakoriságából, valamint az említések szövegösszefüggéseiből nyilvánvalóan látszik, hogy a Pannon rádió egyértelműen a szélsőjobboldali radikalizmust képviselő Magyar Igazság és Élet Pártjának szócsöveként működik. A vizsgált egy hét alatt csaknem kizárólag ennek a pártnak a politikusai és szimpatizánsai jutottak szóhoz a műsorokban, mind a hírszerkesztők, mind a műsorvezetők, mind a meghívott vendégek és a betelefonáló hallgatók minden alkalommal jelezték a szélsőjobboldali párt iránti feltétlen lojalitásukat és rokonszenvüket. A médiatörvény műsorszolgáltatásra vonatkozó alapelveinek 4. 2. §-a szerint "A műsorszolgáltatásban közzétett műsorszámok összessége, illetőleg ezek bármely tartalom vagy műfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában." A Pannon rádióban elhangzó tartalmak azonban nemcsak a tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeit sértik meg folyamatosan, hanem ezen túllépve egyértelműen és nyilvánvalóan propagandista és agitátori szerepet vállalnak a szélsőjobboldali párt mellett. A műsorvezetők nem csupán nyíltan deklarálják a párt iránti elkötelezettségüket, hanem arra is rendszeresen alkalmat teremtenek, hogy a stúdióban vendégeskedő MIÉP-politikusok pontos és konkrét útmutatást adjanak a hallgatóknak arra vonatkozóan, hogy hogyan szavazzanak, milyen taktikát kövessenek a parlamenti választásokon. Műsorvezető: "Mivel műsoridőnk vége felé járunk, mit üzen a Magyar Igazság és Élet Pártja szavazóinak? Ugye mindig elhangzanak ilyen utasításszerű dolgok, tehát, hogy az első fordulóban erre kellene szavazni, aztán a második fordulóban arra. Ez persze ugye az erőviszonyokat meghatározza majd, aztán a tárgyalási alapot ez képzi. Innen a Pannon rádió stúdiójából Bognár László mit üzen nekik? Dr. B. L.: A párttagoknak azt üzenem, hogy csak keményen, ők nem szavazhatnak máshogy. Minden fordulóban mindig a MIÉP-re, a szimpatizánsoktól és a bizonytalanoktól azt kérném, hogy az első fordulóban igenis a listára húzza be a Magyar Igazság és Élet Pártját. Az egyénibe pedig az, aki neki tetszik. Ugye akár legyen az - remélem, jobboldali és nemzeti lesz - és a második fordulóban ismét szavazhat ugyanarra, mondjuk a Fideszre, MDF-re, nem tudni, milyen formációk lesznek, a Kisgazdapárt hogy hogyan fog szerepelni, de ez nagyon fontos, mert a Fideszre vigyázni kell. Tehát nemcsak az a feladatunk, hogy az MSZP-t, SZDSZ-t sakkban tartsuk, hanem arra is kell, hogy a fiúk ne legyenek olyan nagylegények." (01. 12.) H.: Igen, hát ezt a Csurka úr nagyon-nagyon okosan fogalmazta meg különben, hogy tényleg, hogy a Demszky Gáborral kapcsolatosan, hogy minél többen menjenek ki oda a térre, hát azt hiszem, hogy most én is ki fogok menni, úgy döntöttem.., Mv.: Már március 15-én a Hősök terén!" (01. 09.) Ezen túlmenően a Pannon rádió - amint ezt a műsorokban elhangzottakon túl választási szórólapok is bizonyítják - a MIÉP kampányában konkrét szervezési feladatokat is ellát: fogadja a választói telefonokat, információkat ad és továbbít. A MIÉP néhány budapesti és Pest megyei képviselő-jelöltjének szórólapján elérhetőségként többek között a Pannon rádió telefonszáma szerepel. Ugyanakkor a Budapesten és környékén kampányoló MIÉP-es jelöltek szórólapjaikon népszerűsítik a Pannon rádiót, és konkrét útmutatást is adnak arra vonatkozóan, hogy milyen technikai eszközök segítségével fogható a rádió adása. 8. Pannon tv - a jövő útja Miközben a Pannon rádió működését a demokratikus közvélemény egyre keményebben bírálja, és a hazai könnyű- és komolyzenei előadóművészek és szerzők legkiválóbbjai egymás után tiltják le műveiket a rádió műsoráról, a színfalak mögött hosszú hónapok óta készítik elő egy MIÉP közeli televíziós csatorna elindítását. A Szent László televízió néven jegyzett csatorna a jelenlegi Zenit tv helyét venné át, amely már ma is a Szent László Produkciós Iroda jó néhány műsorát sugározza, műsorvezetői között pedig sorra tűnnek fel a Pannon rádió munkatársai, ill. közismerten a MIÉP-hez közelálló újságírók. Rendszeres műsorral jelentkezik a képernyőn Franka Tibor (MIÉP-képviselő-jelölt, a Pannon rádió állandó munkatársa), Lakatos Pál, Murányi László, Galsai Dániel (a Pannon rádió állandó munkatársa), Chrudinák Alajos, Vödrös Attila és Stefka István. A televízió működtetésére létrehozott Szent László TV Szolgáltató Rt. felügyelőbizottságának tagja Kiss Andor MIÉP-es országgyűlési képviselő. A Zenit tv adásai jelenleg a Matáv kábelhálózatán keresztül jutnak el 900 000 háztartásba, ám a társaság a közeljövőben jelentősen növelni szeretné a lefedettséget. Több hazai kábeltársasággal folytat tárgyalásokat annak érdekében, hogy rövid időn belül az ország egész területén foghatóak legyenek műsorai. 9. Meghatározó műfaji és szociológiai sajátosságok Mielőtt a jövő útja megnyílna a "Pannon-család" előtt, érdemes rámutatni egy, a sajtóműfajok közötti alapvető különbségre. Míg a nyomtatott sajtó előfizetői és vásárlói, valamint az elektronikus média fogyasztói saját belátásuk szerint választják meg a hírforrásaikat, addig a rádióhasználók a szándékaiktól függetlenül is ki vannak téve a rádióhallgatás kedvező vagy kedvezőtlen hatásának. Például ha valaki belép egy olyan eszpresszóba, étterembe, kocsmába stb., ahol a Pannon rádió szól, nyilvánvalóan nincs ugyanabban a választási helyzetben, mint az, aki távkapcsolójával elzárhatja a nemkívánatos csatornát, vagy lemondhatja a számára ellenszenves újságot, vagy kezébe se veszi azt az újságosstandon. Ki van szolgáltatva annak a kényszernek, hogy akkor is a Pannon rádió műsorfogyasztója legyen, ha önszántából sosem kapcsolná rádióját az FM 99,5-ös frekvenciára. A Pannon rádió tematizálja a közbeszédet, kijelöli a "szalonképes" beszédtémákat, vitastílust, újradefiniálja a társadalmi nyilvánosság határait. Ha a tömegközlekedési eszközökön hall 1. sz. tábla VEZETŐ POLITIKUSOK EMLÍTÉSÉNEK GYAKORISÁGA, ÉS AZ EMLÍTÉSEK MEGOSZLÁSA ÉRTÉKTARTALOM SZERINT Politikus Említések Említések megoszlása értéktartalom szerint (%) neve száma (db.) pozitív negatív semleges Csurka István (MIÉP) 71 74 0 26 Dávid Ibolya (MDF) 3 0 0 100 Kovács László (MSZP) 49 0 72 28 Kuncze Gábor (SZDSZ) 26 0 78 22 Orbán Viktor (Fidesz) 30 34 12 54 Torgyán József (FKgP) 8 0 50 50 2. sz tábla Az egyes pÁrtok emlÍtésének gyakorisÁga és megoszlÁsa értéktartalom szerint Párt Említések Említések megoszlása értéktartalom szerint (%) száma (db.) pozitív negatív semleges Fidesz 93 26 16 58 FKgP 8 0 50 50 MDF 14 0 60 40 MIÉP 404 72 0 28 MSZP 227 0 78 22 SZDSZ 94 0 82 18