2019. január 27., vasárnap

Ki őrizze az állam titkait?
1998. július 23.

Az elmúlt hetekben több büntetőeljárás indult napilapokban megjelent cikkek kapcsán államtitoksértés miatt. Főszerkesztőket, újságírókat idéztek be gyanúsítottként illetve tanúként, szerkesztőségekben tartottak házkutatásokat. Ezek az eljárások durva beavatkozást jelentenek a sajtó szabadságába. Az állam titkait ugyanis az állam fizetett alkalmazottainak kell megőrizniök, akik erre esküt tettek. A sajtó dolga a közvélemény hiteles tájékoztatása minden közérdeklődésre számot tartó ügyről, beleértve azt is, hogyan őrzi az állam saját titkait.
Ezért elfogadhatatlan, hogy a gondatlan államtitoksértés büntető törvénykönyvi tényállása nem kizárólag a "titokgazdára", hanem újságírókra is érvényes. Ha ugyanis az állam nem képes megőrizni titkait, a sajtótól nem várható el, hogy minden esetben kitalálja: titkos dokumentummal van dolga. De még a kiszivárgott államtitok sajtó általi szándékos közlését is csak az ország különleges stratégiai érdekeit közvetlenül és bizonyíthatóan sértő esetekben indokolt büntetőjogilag szankcionálni.
Ugyancsak elfogadhatatlanok az államtitokról szóló törvénynek az a - tetszés szerint tágítható - titokköri jegyzéke, amelynek alapján jogszerűen államtitokká lehet nyilvánítani például mindenféle nemzetközi megállapodás tervezetét. Az 1995-ben elfogadott titoktörvény ugyanis lényegében a titokgazda kormány úgyszólván diszkrecionális döntésére bízza, hogy a nemzetközi együttműködés során külföldi államokkal, kormányokkal, szervezetekkel folyatatott tárgyalások és megállapodások előkészítő anyagait a maga, vagy a tárgyalópartnerrel közös döntése alapján államtitokká nyilvánítsa.
Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a közérdekű adatok esetében sem kizárt az államtitokká nyilvánítás. Csakhogy alkotmányos demokráciákban a nyilvánosság, a sajtószabadság államérdekre hivatkozással történő korlátozása olyan szigorú kivételnek számít, amit vagy a törvényeknek, vagy a bírói gyakorlatnak kell pontosan körülírnia. Úgy gondoljuk, hogy ezek az esetek világosan ráirányítják a figyelmet a sajtó szerepének szükséges újraértelmezésére részben a törvényhozás, részben a jogot alkalmazó törvénykezés részéről.
Kívánatos, hogy a rendőrség és az ügyészség tanúsítson önmérsékletet a sajtó elleni büntetőeljárások megindításakor, addig is, amíg a törvényhozó az Alkotmánnyal és az adatvédelmi törvénnyel összhangba hozza a jelenlegi szabályokat, illetve amíg megszületnek azok a bírósági ítéletek, amelyek kijelölik a nyilvánosság határait.

A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete