2019. január 28., hétfő

Közérdekű adatkérés
2005. december 12.

Magyar Rádió Rt.

Hollós János Úrnak,
alelnök
Tárgy: Közérdekű adatkérés
Tisztelt Alelnök Úr!
A Nyilvánosság Klub Országos Egyesület képviseletében - a mellékelt meghatalmazás alapján - kérem, hogy az 1992. évi LXIII. tv. 19-20. §-ainak megfelelően az alábbi közérdekű adatokat a törvényes határidőn belül rendelkezésemre bocsátani szíveskedjék. Kérem továbbá, hogy az Avtv. 20. §-ának (3) bek-se alapján az adatokat tartalmazó dokumentumokról - költségtérítés ellenében - részemre másolatot készítsenek.
Kért adatok 2000. január 1-től 2005. november 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan:
1.) Az MR. Rt., Kondor Katalin volt elnök és Hollós János alelnök által és ellen indított polgári- és büntető perek száma, ügyszámai.
2.) Az MR. Rt. által, valamint az MR. Rt. helyett személyes illetékmentessége folytán, a Magyar Állam által az 1.) pont alatti peres ügyekben fizetett valamennyi illeték, perköltség és nem vagyoni kártérítés összege.
3.) Az MR. Rt. által munkaviszonyban foglalkoztatott, saját jogi apparátusának létszáma, a részükre fizetett bérköltség (bér, bérjellegű juttatások + járulékok) összege.
4.) Az MR. Rt. által külső jogi szakemberekkel (ügyvédek, jogi irodák, stb.) kötött szerződések száma, a szerződések tartalma, a díjazás mértéke és módja. Külön a jelenleg is hatályban lévő szerződések.
5.) Az MR. Rt. által fizetett külső jogi tanácsadói, képviseleti díjak összege, eseti- és átalánydíjak együttesen.
6.) Pernyertesség esetén az MR. javára megítélt perköltségek összege, azok sorsa. Az MR. Rt.-t illette a perköltség vagy a képviseletében eljárt ügyvédet, ügyvédi irodát?
7.) Pernyertesség esetén a bíróság által megítélt nem vagyoni kártérítési összegek sorsa. Közös perlés esetén az MR-t vagy Kondor Katalint illette-e a nem vagyoni kártérítés? Kérem ezek pénzügyi, számviteli bizonylatait.
8.) Az MR. Rt. által kiadott "rtv részletes" című műsormagazin 2005. november 14-20. közötti időszakra vonatkozó, 46. számának 31., 33. és 35. oldalain, 1/4 lapméretben közölt politikai hirdetéseket
a.) ki vagy mely szervezet adta fel, rendelte meg?
b.) mennyit fizetett a hirdetés feladója a közlésért?
c.) miért nem tüntették fel a hirdetésen a hirdetést feladó szervezetet?
d.) miért nem tüntették fel, hogy "politikai hirdetés"?
e.) miért nem tüntették fel a 31. és 33. oldalon, hogy fizetett hirdetés látható a lap negyedén?
f.) ezen 46. lapszámot megelőzően volt-e arra példa, hogy az "rtv részletes"-ben politikai hirdetésnek adtak volna helyet? Mikor? Kinek? Mennyiért? Mekkora lapterjedelemben?
Szíves válaszát várva,
Budapest, 2005. december 1.
mell.: ügyvédi meghatalmazás
*********************
J/K/455/2005
dr. Csapó Annamária
ügyvéd részére
Budapest, Káplár u. 10/A.
1024
Tisztelt Ügyvédnő!
A Nyilvánosság Klub Országos Egyesület képviseletében hozzám intézett megkeresésére az alábbiak szerint nyilatkozom.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (1) bekezdése szerint: Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzéteszik, továbbá erre irányuló igény esetén a 20. § rendelkezései szerint hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó - adatokat. A tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is megállapíthatja.
Fentiek alapján megállapítható, hogy az Ön által kért adatok nem minősülnek közérdekű adatoknak, hiszen azok nem az MR Rt. szakmai tevékenységére, működésére és gazdálkodására vonatkozó adatok, így azok kiadása nem áll módomban.
Megjegyzem, hogy az MR Rt. működésével kapcsolatos közérdekű adatok az MR Rt. honlapján megtalálhatók, így többek között az MR Rt. szervezeti felépítésére, az Alapító Okiratára és a fontosabb szerződésekre vonatkozó adatok is.
A peres eljárásokkal kapcsolatos adatok és a jogi képviselőkkel kötött szerződések nyilvánvalóan nem minősülnek közérdekű adatnak és a hirdetések megrendelői sem.
Budapest, 2005. december 12.
Tisztelettel:
Hollós János
ügyvezető alelnök
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

FB-kereset a Magyar Rádió Rt. ellen


Tisztelt Fővárosi Bíróság!
A Nyilvánosság Klub országos egyesület (1118 Budapest, Villányi út 45.) felperes képviseletében - a mellékelt meghatalmazás alapján (F/1) - a Magyar Rádió Rt. (1800 Budapest, Bródy Sándor u. 5-7.) alperes ellen
k e r e s e t e t

nyújtok be közérdekű adatok megismerése iránt, s kérem a T. Bíróságot kötelezze alperest a felperes által bejelentett közérdekű adatokra vonatkozó igényének teljesítésére, amelyet alperes jogellenesen és megalapozatlanul tagadott meg.
Keresetünk a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. 1., 19., 20. és 21. §-ain alapul.
A törvény 1. §-a szerint "közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől".
A 19. § (1) bek.-se szerint: "Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását."
A fentiek értelmében felperes kétséget kizáróan közérdekű adatok megismerése iránt nyújtott be igényt alperesnek, ugyanis alperes "közfeladatot ellátó szerv" és az igény a "tevékenységére" "közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, piaci szereplők részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására" vonatkozott.
Alperes a 2005. december 19-én kézhezvett elutasításában arra hivatkozott, hogy a felperes által kért adatok "nem minősülnek közérdekű adatoknak, hiszen azok nem az MR. Rt. szakmai tevékenységére, működésére és gazdálkodására vonatkozó adatok". Alperes a törvény szövegéhez képest szűkítő jelzőt iktatott a válaszába, mivel a törvény nem tartalmazza a "szakmai" megjelőlést a közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozó közérdekű adatok meghatározásakor. Nyilvánvalóan a felperes éppen azért kérte az alperes által vagy ellen indított peres eljárások költségeire vonatkozó közérdekű adatokat, mivel felperes feltevése szerint a pereskedés éppenhogy nem tartozik az alperes "szakmai" tevékenységébe, s ehhez képest a gazdálkodási körébe tartozó közpénzekből indokolatlanul sokat fordított erre.
Mindezek alapján kérjük, hogy a T. Bíróság kötelezze alperest, hogy az alábbi közérdekű adatok megismerését - szükség esetén költségtérítés mellett másolat készítését - tegye lehetővé felperes részére:
"2000. január 1-től 2005. november 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan:
1.) Az MR. Rt., Kondor Katalin volt elnök és Hollós János alelnök által és ellen índított polgári- és büntető perek száma, ügyszámai.
2.) Az MR. Rt. által, valamint az MR. Rt. helyett személyes illetékmentessége folytán, a Magyar Állam által az 1.) pont alatti peres ügyekben fizetett valamennyi illeték, perköltség és nem vagyoni kártérítés összege.
3.) Az MR. Rt. által munkaviszonyban foglalkoztatott, saját jogi apparátusának létszáma, a részükre fizetett bérköltség (bér, bérjellegű juttatások+járulékok) összege.
4.) Az MR. Rt. által külső jogi szakemberekkel (ügyvédek, jogi irodák, stb.) kötött szerződések száma, a szerződések tartalma, a díjazás mértéke és módja. Külön a jelenleg is hatályban lévő szerződések.
5.) Az MR. Rt. által fizetett külső jogi tanácsadói, képviseleti díjak összege, eseti- és átalánydíjak együttesen.
6.) Pernyertesség esetén az MR. javára megítélt perköltségek összege, azok sorsa. Az MR. Rt.-t illette a perköltség vagy a képviseletében eljárt ügyvédet, ügyvédi irodát?
7.) Pernyertesség esetén a bíróság által megítélt nem vagyoni kártérítés összegek sorsa. Közös perlés esetén az MR-t vagy Kondor Katalint illette-e a nem vagyoni kártérítés? Kérem ezek pénzügyi, számviteli bizonylatait.
8.) Az MR. Rt. által kiadott "rtv részletes" című műsormagazin 2005. november 14-20. közötti időszakra vonatkozó, 46. számának 31., 33. és 35. oldalain, 1 lapméretben közölt politikai hirdetéseket.
a.) ki vagy mely szervezet adta fel, rendelte meg?
b.) mennyit fizetett a hirdetés feladója a közlésért?
c.) miért nem tüntették fel a hirdetésen a hírdetést feladó szervezetet?
d.) miért nem tüntették fel, hogy "politikai hirdetés"?
e.) miért nem tüntették fel a 31. és 33. oldalon, hogy fizetett hirdetés látható a lap negyedén?
f.) ezen 46. lapszámot megelőzően volt-e arra példa, hogy az "rtv részletes"-ben politikai hirdetésnek adtak volna helyet? Mikor? Kinek? Mennyiért? Mekkora lapterjedelemben?
Előadjuk, hogy felperes 2005. december 1-i keltezéssel, 2005. december 8-i kézbesítéssel küldte meg igényét alperesnek. (F/2)
Alperes elutasító válaszát 2005. december 19-én vettük kézhez. (F/3)
Előadjuk továbbá, hogy jelen eljárás az Itv. 57. § (1) bek. o) pontja szerint illetékmentes.
Kérjük továbbá, hogy a T. Bíróság kötelezze alperest perköltség megfizetésére, amely az illetékmentességre tekintettel ügyvédi képviseleti díjból áll és mértékének meghatározását a T. Bíróságra bízzuk.
Budapest, 2006. január 13.
Tisztelettel:
Nyilvánosság Klub országos egyesület
mell.: 3 db.
  
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

FB-ítélet


Fővárosi Bíróság!
14. ÓP.20.225/2006/4.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Fővárosi Bíróság
Dr. Csapó Annamária ügyvéd (1024 Budapest, Káplár u. 10/A.) által képviselt Nyilvánosság Klub Országos Egyesület (1118 Budapest, Villányi út 45.) felperesnek
Mydloné dr. Isépy Eszter (1022 Budapest, Bimbó u. 4. I/6.) által képviselt Magyar Rádió Rt. (1800 Budapest, Bródy Sándor u. 5-7.) alperes ellen
közérdekű adatok megismerése iránt indított perében meghozta az alábbi
í t é l e t e t:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül biztosítsa a felperes számára 2000. január 1. napjától 2005. november 30. napjáig terjedő időszak vonatkozásában az alábbi közérdekű adatok megismerését, és ezen adatokat tartalmazó dokumentumokról készítsen - szükség esetén költségtérítés mellett - a felperes számára másolatot:
1./ Az alperes által és ellen indított polgári- és büntető perek száma, ügyszáma;
2./ Az alperes által, valamint - személyes illetékmentessége folytán - helyette a magyar állam által az 1./ pontban megjelölt peres ügyekben fizetett illeték, perköltség, és nem vagyoni kártérítés összege;
3./ Az alperes által munkaviszonyban foglalkoztatott, saját jogi apparátus létszáma, bérköltsége (bér, bér jellegű juttatások + járulékok);
4./ Az alperes által külső jogi szakemberekkel (ügyvédek, ügyvédi irodák stb.) kötött szerződések száma, a szerződések tartalma, a díjazás mértéke és módja. Külön a jelenleg is hatályban lévő szerződések adatai;
5./ Az alperes által fizetett külső jogi tanácsadói és képviseleti díjak összege, eseti- és átalánydíjak összesen,
6./ Pernyertesség esetén az alperes javára megítélt perköltségek összege, azok sorsa: azok az alperest vagy a képviseletében eljárt ügyvédet, ügyvédi irodát illették-e meg;
7./ Pernyertesség esetén a bíróság által megítélt nem vagyoni kártérítés sorsa. Kondor Katalinnal való közös perlés esetén az alperest illette-e meg a nem vagyoni kártérítés?
8./ Az alperes által kiadott "RTV részletes" c. műsormagazin 2005. november 14-20. napja közötti időszakra vonatkozó 46. lapszámának 31., 33. és 35. oldalán 1/4 lapméretben közölt politikai hirdetéseket megrendelő, illetve feladó szervezet neve, a hirdetések közzétételének díja, a 46. lapszámot megelőzően az RTV részletes c. műsormagazinban közzétett politikai hirdtések megrendelője, közzétételük időpontja, díja és lapterjedelme?
Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.
A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 10 500 (azaz: Tízezer-ötszáz) forint perköltséget.
A bíróság megállapítja, hogy a 21 000 (azaz: Huszonegyezer) forint eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet 3 példányban e bíróságnál kell előterjeszteni a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.
A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.
Amennyiben a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, avagy a le nem rótt eljárási illeték megfizetésére vonatkozik, ha csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá, ha csak az ítélet indoklása ellen irányul, a felek tárgyalás tartását kérhetik a Fővárosi Ítélőtáblától.
A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabályok megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Ebben az esetben a fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet.
I n d o k l á s:

A bíróság a perben az alábbi tényállást állapította meg:
A felperes 2005. december 1. napján kelt levelében kérte az alperest az alábbi közérdekű adatoknak, illetve az adatokat tartalmazó dokumentumok - költségtérítés ellenében készített - másolatának rendelkezésére bocsátását.
A felperes által kért adatok:
1.) Az alperes, Kondor Katalin volt elnök és Hollós János alelnök által és ellen indított polgári- és büntető perek száma, ügyszáma.
2.) Az alperes által, valamint helyett a személyes illetékmentessége folytán, a magyar állam által az 1.) pontban megjelölt peres ügyekben fizetett valamennyi illeték, perköltség és nem vagyoni kártérítés összege.
3.) Az alperes által munkaviszonyban foglalkoztatott, saját jogi apparátus létszáma, a részükre fizetett bérköltség (bér, bérjellegű juttatások+járulékok).
4.) Az alperes által külső jogi szakemberekkel (ügyvédek, jogi irodák stb.) kötött szerződések száma, a szerződések tartalma, a díjazás mértéke és módja. Külön a jelenleg is hatályban lévő szerződések.
5.) Az alperes által fizetett külső jogi tanácsadói, képviseleti díjak összege, eseti- és átalánydíjak együttesen.
6.) Pernyertesség esetén az alperes javára megítélt perköltségek összege, azok sorsa. Az alperest vagy a képviseletében eljárt ügyvédet, ügyvédi irodát illette-e meg a perköltség?
7.) Pernyertesség esetén a bíróság által megítélt nem vagyoni kártérítés sorsa. Közös perlés esetén az alperest vagy Kondor Katalint illette-e meg a nem vagyoni kártérítés? Kérve ennek pénzügyi és számviteli bizonylatait.
8.) Az alperes által kiadott "rtv részletes" c. műsormagazin 2005. november 14-20. közötti időszakra vonatkozó, 46. lapszámának 31., 33. és 35. oldalán, 1/4 lapméretben közölt politikai hirdetéseket.
a.) ki vagy mely szervezet adta fel, rendelte meg?
b.) mennyit fizetett a hirdetés feladója a közlésért?
c.) miért nem tüntették fel a hirdetésen a hírdetést feladó szervezetet?
d.) miért nem tüntették fel, hogy "politikai hirdetés"?
e.) miért nem tüntették fel a 31. és 33. oldalon, hogy fizetett hirdetés látható a lap negyedén?
f.) a 46. lapszámot megelőzően volt-e arra példa, hogy az "rtv részletes"-ben politikai hirdetésnek adtak volna helyet? Mikor? Kinek? Mennyiért? Mekkora lapterjedelemben?
Az alperes 2005. december 12. kelt levelében a felperes által kért közérdekű adatok közlését, illetve az azzal kapcsolatos bizonylatok kiadását megtagadta. Arra hivatkozott, hogy a felperes által kért adatok nem minősülnek közérdekű adatoknak, mivel azok nem az alperes szakmai tevékenységére, működésére és gazdálkodására vonatkoznak. Az alperes honlapján a működésével kapcsolatos közérdekű adatok megtalálhatóak a fontosabb szerződésekre vonatkozó adatokkal együtt.
A felperes 2006. január 17. napján előterjesztett keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy a 2005. december 1. napján kelt levelében kért közérdekű adatok megismerését - szükség esetén költségtérítés mellett másolat készítését - tegye lehetővé a felperes számára. Kötelezze továbbá az alperest a felperes perköltségének a megfizetésére. Keresetét az 1992. évi LXIII. törvény 1.§-ára, 19.§-ára, 20.§-ára és 21.§-ára alapította, amely alapján az alperes a közpénzek felhasználására irányuló adatokat köteles a felperes rendelkezésére bocsátani.
Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását és perköltségben marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes által kért adatok nem minősülnek közérdekű adatoknak. Az alperes az 1992. évi LXIII. törvény alapján csak a feladatkörébe tartozó adatokat köteles a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni. Az alperes feladatköre pedig a műsorszolgáltatás. A peres eljárásokra, a jogi képviselőkkel kötött szerződésekre, illetve az RTV részletes c. műsormagazin hirdetéseire vonatkozó adatok e körbe nem sorolhatóak. Kondor Katalin és Hollós János által és ellen indított polgári és bümtető perekre vonatkozó adatok, továbbá az ügyvédi irodákkal, jogi tanácsadókkal kötött szerződések pedig az érintettek személyes adatának is minősülnek. A pénzügy-számviteli bizonylatok megismerésére irányuló kérelem pedig az üzleti titok körébe tartozik.
A felperes keresete az alábbiak szerint nagyobb részben alapos.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: törvény) 2.§-ának 4./ pontja alapján közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.
A törvény 19. § (1) bekezdése alapján az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együttesen: a szerv), a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.
A 19. § (2) bekezdése alapján a szervek rendszeresen és elektronikusan vagy más módon közzéteszik, továbbá erre irányuló kérelem esetén a 20.§ rendelkezései szerint hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így többek között a gazdálkodásukra vonatkozó - adatokat.
A törvény 19. § (3) bekezdése alapján e szerveknek lehetővé kell tenni, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse. Ez alól kivétel, ha az adatot törvény alapján az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította, illetve ha az nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján minősített adat, továbbá, ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot - az adatfajták meghatározásával - a törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből, a külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra, bírósági vagy közigazgatósági hatósági eljárásra tekintettel korlátozza.
A 19. § (6) bekezdése alapján a közérdekű adatok megismerésével és nyilvánosságával összefüggésben az üzleti titok megismerésére a Polgári Törvénykönyvben foglaltak az irányadóak.
A 20. § (1) és (3) bekezdése alapján a közérdekű adat megismerése iránt bárki igényt nyújthat be. Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről, annak tárolási módjától függetlenül az igénylő másolatot kaphat.
A 21. § (1) és (2) bekezdése alapján, ha a közérdekű adatra vonatkozó igényét nem teljesítik, az igénylő bírósághoz fordulhat. A megtagadás jogszerűségét és megalapozottságát az adatot kezelő szerv köteles bizonyítani.
Az alperes arra hivatkozva kérte a felperes keresetének elutasítását, hogy az általa kért adatok nem minősülnek közérdekű adatoknak, mert azok nem a feladatkörébe tartozó ügyekre, azaz műsorszolgáltató tevékenységére vonatkoznak. Azok részben személyes adatoknak minősülnek, részben pedig üzleti titok körébe tartoznak.
A törvény 20. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján azonban a felperes jogszerűen kérte az alperes által kezelt, az ítélet rendelkező részében megjelölt közérdekű adatok megismerhetővé tételét, illetve az adatokat tartalmazó okiratokról másolat képszítését. A törvény 2. §-ának 4./ pontja alapján ugyanis közérdekű adatnak minősül a közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozó valamennyi - a személyes adat fogalma alá nem eső - adat.
Az alperes által kezelt közérdekű adatok köre tehát a törvény 19.§-ának (1) bekezdése alapján nem szűkíthető le az alperes műsorszolgáltató tevékenységére vonatkozó adatokra. Az alperes egyébként a törvény ezen rendelkezése alapján - külön kérés nélkül - is köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását többek között a közpénzek felhasználásával és az erre kötött szerződésekkel kapcsolatban. A törvény 20. §-ának (1) bekezdése ehhez képest biztosít további jogokat, amikor úgy rendelkezik, hogy a közérdekű adatok megismerését az alperes bárki számára köteles kérelemre biztosítani.
A bíróság ezért kötelezte alperest az ítélet rendelkező részében foglalt közérdekű adatok közlésére. Az alperes pereire, a perekben felmerült költségekre, a költségek viselésére, az alperes által munkaviszony vagy egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott jogászokra és szerződéseikre, az alperes javára megítélt perköltség és nem vagyoni kártérítés sorsára, valamint az alperes által kiadott RTV részletes c. műsormagazinban megjelent politikai hirdetésekre vonatkozó adatok ugyanis olyan adatok, amelyek az alperes által kezelt közpénzek felhasználásával függnek össze.
Ezeknek az adatoknak a megismerhetővé tételéhez alapvető társadalmi érdek fűződik, ezért ezen adatok, és az adatokat tartalmazó okiratok nyilvánossá tételét az alperes üzleti titokra hivatkozással sem tagadhatja meg. A Ptk. 81. §-ának (3) bekezdése ezért is rendelkezik úgy, hogy nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megsimerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység megismerése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.
A Ptk. 81. §-ának (4) bekezdése alapján ezért az, aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő és a 81. §-ának (3) bekezdése alapján közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni.
Az alperes ezért az adatokat tartalmazó okiratok másolatának felperes rendelkezésére bocsátását üzleti titokra hivatkozással sem tagadhatja meg.
A bíróság elutasította azonban a felperes keresetét Kondor Katalin és Hollós János által indított perek számára, ügyszámára vonatkozó kérelem tekintetében. Kondor Katalin és Hollós János által a saját nevükben indított perek vonatkozásában ugyanis az alperes nem tekinthető adatkezelőnek. Az alperes Kondor Katalinnal vagy Hollós Jánossal történt együttes perlés esetén is csak a perek rá vonatkozó adatairól köteles a felperest tájékoztatni. Az együttes perlés ugyanis nem eredményezte a saját nevében pert indító Kondor Katalin és Hollós János közpénzzel való gazdálkodását, hiszen a perrel felmerült költségeket pervesztesség esetében a peres félnek magának kell viselnie, illetve azt a marasztalási összeggel együtt a pernyertes félnek megfizetnie, míg pernyertesség esetén a felet illeti meg a részére megítélt perköltség és nem vagyoni kártérítés, amelynek felhasználásáról magánszemély, illetve munkáltatója nem köteles, illetve a munkáltató nem is jogosult a nyilvánosságot tájékoztatni. Ezek az adatok tehát nem minősülnek alperes által kezelt közérdekű adatoknak.
A bíróság a felperes keresetét részben elutasította az alperes által kiadott "RTV részletes" c. műsormagazin 2005. november 14-20. napja közötti időszakra vonatkozó 46. lapszámának 31., 33. és 35. oldalán 1/4 lapméretben közölt politikai hirdetések vonatkozásában is. A felperes ugyanis e körben részben nem adatokat, hanem magyarázatot kért az alperestől. Nem minősül adatok közlésére irányuló kérelemnek ugyanis az, amikor a felperes a kérelmében annak okára kérdez rá, hogy miért nem tüntették fel a hirdetésen a hirdetést feladó szervezetet, azt, hogy "politikai hirdetés", illetve, hogy a 31. és 33. oldalon fizetett politikai hirdetés látható a lap negyedén. A felperes e kérdésekkel az alperes tevékenységének indokaira kérdezett rá. A törvény alapján azonban az alperes csak közérdekű adatok közlésére kötelezhető, cselekedetei indoklására nem.
A bíróság a Pp. 81. §-ának (1) bekezdése és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján a pernyertesség - pervesztesség arányát figyelembe véve rendelkezett a perköltség viseléséről, valamint a felperes által a per tárgyi illetékmentessége folytán le nem rótt eljárási illeték viseléséről.
Budapest, 2006. március 14.
Dr. Dulai Erzsébet sk.
bíró
  
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

A NyK fellebbezése a Fővárosi Ítélőtáblához


Tisztelt Fővárosi Ítélőtábla!
(a II. és III. Kerületi Bíróság, mint a Fővárosi Bíróság kirendelt bírósága útján)
A Nyilvánosság Klub országos egyesület (1118 Budapest, Villányi út 45.) felperes képviseletében a Magyar Rádió Rt. (1800 Budapest, Bródy Sándor u. 5-7.) alperes ellen közérdekű adatok megismerése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 14. ÓP.20.225/2006/4. számon hozott első fokú ítélete ellen a törvényes határidőben
f e l l e b b e z é s t

nyújtok be és kérem a T. Ítélőtáblát, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtassa meg, hogy felperes keresetének megfelelően a Kondor Katalin volt MR Rt. elnök és Hollós János alelnök vonatkozásában is kötelezze alperest a perköltségekre vonatkozó közérdekű adatok közlésére.
Egyebekben kérjük az első fokú ítélet helybenhagyását.
Az elsőfokú bíróság ítéletében elutasította felperesnek azon perekre és költségeire vonatkozó adatkérését, amikor Kondor Katalin és Hollós János pertársaságként alperessel együtt, illetve saját nevükben, de az MR Rt.-nél viselt vezető tisztségükre tekintettel és költségére indítottak és/vagy vesztettek, illetve nyertek pert.
Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a kereset részbeni elutasítását azzal indokolta, hogy
a.) e vonatkozásban alperes nem adatkezelő,
b.) ezen perek nem eredményeztek közpénzzel való gazdálkodást. (Indokolás 5. oldal.)
Alperes adatkezelőnek minősül ezen adatok vonatkozásában is, mivel az MR Rt., alperes kezelésében lévő közpénzekből fedezték a volt elnök és az alelnök vélt vagy valós sérelme miatti polgári- és büntető pereket. Ezt a tényt bizonyítottuk a tárgyalás során csatolt, Kondor Katalin és az alperes által benyújtott sajtóhelyreigazítás iránti keresettel (19.P. 28.564/2005. számú per a Fővárosi Bíróság elött), amelyben Kondor Katalin maga hivatkozik arra, hogy "A Magyar Rádió vezetői nem rövidítették meg az általuk vezetett intézményt ..., mindössze a betöltött státusukból következően az intézményt vagy személyüket érintő valótlan, vagy a valóságot hamis színben feltüntető állításokat tették per tárgyává, állampolgári jogukkal élve. Mivel e hamis vagy a valóságot hamis színben feltüntető állítások egyértelműen a munkahelyi poziciójukkal összefüggésben keletkeztek, a perköltségeket a Magyar Rádió állta..."
Felperesi álláspont szerint perdöntő, hogy az alperesi vezetők "állampolgári jogukkal élve" indították-e a saját költségükre a pereket vagy "betöltött státusukból következően ... munkahelyi poziciójukkal összefüggésben ... a perköltségeket a Magyar Rádió állta."
Az első esetben ugyanis az alperes valóban nem adatkezelő és a perköltség valóban nem közérdekű adat, a második esetben azonban, amikor a "perköltségeket a Magyar Rádió állta", akkor a perekre közpénzeket fordítottak, ezért alperes ezen adatok tekintetében adatkezelő, hiszen a perköltségek kifizetésének számviteli bizonylata a perirat, valamint a képviseleti díj számlája, erről pedig kérésre alperes köteles adatot szolgáltatni felperesnek.
Kérjük továbbá, hogy a T. Bíróság kötelezze alperest másodfokú perköltség megfizetésére, amely az illetékmentességre tekintettel ügyvédi képviseleti díjból áll és mértékének meghatározását a T. Bíróságra bízzuk.
Budapest, 2006. március 30.
Tisztelettel:
Nyilvánosság Klub országos egyesület
felperes képv.:
  
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

A MR fellebbezése a Fővárosi Ítélőtáblához


Tisztelt Fővárosi Ítélőtábla!
A Nyilvánosság Klub országos egyesület felperesnek a Magyar Rádió zRt. alperes elleni, közérdekű adatok megismerése iránti 14.ÓP.20.225/2006. sz. alatti perben a Fővárosi Bíróság ítélete ellen a törvényes határidőn belül a már igazolt jogi képviselőnk útján
fellebbezéssel

élünk és kérjük, hogy a Tisztelt Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Bíróság ítéletét változtassa meg, és elsődleges felperes kereseti kérelmét utasítsa el, míg másodlagos fellebbezési kérelmünk eltérő jogi álláspont esetén arra irányul, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Bíróság ítéletét részben változtassa meg és az MR zRt-t a közérdekű adatok vonatkozásában felperes számára másolat készítésére csupán erre irányuló kérelem esetén és kizárólag költségtérítés mellett kötelezze, az ítélet rendelkező részében 1. sorszám alatt az alperes által és ellen indított polgári és büntető perek ügyszámának kiadására vonatkozó rendelkezést mellőzze, a 2. pont vonatkozásában mellőzze a Magyar Állam által az 1. pontban megjelent peres ügyekben fizetett illeték, mint közérdekű adat megismerésére és kiadására vonatkozó rendelkezést és mellőzze a 7. pont alatt a Kondor Katalinnal való közös perlés esetére vonatkozó nem vagyoni kártérítés sorsára utaló adat kiadására vonatkozó ítéleti rendelkezést és kötelezze felperest a felmerülő perköltség viselésére.
Indoklás

A Fővárosi Bíróság ítélete megalapozatlan az alábbiak miatt.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (1) bekezdése szerint: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzéteszik, továbbá erre irányuló igény esetén a 20.§ rendelkezései szerint hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó - adatokat. A tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is megállapíthatja.
A hivatkozott törvény 2.§. 4. pontja szerint közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső bármilyen módon vagy formában rögzített információ, vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.
Az Országgyűlés az Alkotmány 2.§. (1) bekezdésében biztosított jogállamiság, valamint a 61.§. (1) bekezdésében biztosított közérdekű adatok megismerhetőségéhez és terjesztéséhez való alapvető jog érvényesülése érdekében a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19.§-ban foglaltakkal összhangban megalkotta az elektronikus információ-szabadságról szóló 2005. évi XC. törvényt, melynek 6.§. szerint a közfealadatokat ellátó szervek a törvény mellékletében meghatározott adatokat kötelesek közzétenni.
Az MR zRt. vonatkozásában a törvény csupán 2007. július 1-jén lép hatályba, viszont iránymutatásul szolgál a közzéteendő adatok vonatkozásában.
A felperesi keresetben kért adatokat a hivatkozott törvény sem tartalmazza, a kért adatok nem minősülnek közérdekű adatnak, hiszen az MR zRt. főtevékenységként műsorszolgáltatási tevékenységet, ezen kívül pedig az Alapító Okiratban felsorolt tevékenységeket végzi, tehát kizárólag a tevékenységére vonatkozó adatokat kezeli.
Az MR zRt. működésével kapcsolatos közérdekű adatok az MR zRt. honlapján megtalálhatók, így többek között az MR Rt. szervezeti felépítésére, az Alapító Okiratára és a fontosabb szerződésekre vonatkozó adatok.
A peres eljárásokkal kapcsolatos adatok és a jogi képviselőkkel kötött szerződések nyilvánvalóan nem minősülnek közérdekű adatnak és az MR zRt. által kiadott RTV részletes műsormagazin hirdetései vonatkozásában sem a megrendelők neve, a hirdetési díj és a politikai hirdetésekre irányuló adatközlés.
A másodlagos fellebbezési kérelem vonatkozásában előadjuk, hogy a bírósági ítélet rendelkező részének első mondatát azért kérjük módosítani, mert az félreértésre ad okot, az adatokat tartalmazó dokumentumokról, esetlegesen ítéletről vagy jogi képviselőkkel kötött szerződésekről másolatot csak kérelem esetén és költségtérítés ellenében legyünk kötelesek kiadni és nem automatikusan.
A peres eljárások vonatkozásában az ítélet rendelkező részének 1. pontja azért megalapozatlan, mert a magánszemélyekkel szembeni perek esetén az adatok közlése személyi adatot is érinthet. A személyes adatok esetén az alapvető szabály az 1992. évi LVIII. törvény indoklása szerint, hogy azok csak akkor általánosan hozzáférhetők, ha erről törvény rendelkezik, vagy az érdekelt az adatok nyilvánnosságához hozzájárul.
A törvény indoklása utal arra is, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága alapján nem lehet az egyes hatósági, bírósági eljárások adatait hozzáférhetővé tenni. Ezekre külön szabályok az irányadók.
Az adatvédelmi biztos a bírósági határozatok felelős szerkesztőjének megkeresésére a határozatok közzétételével kapcsolatban azt az álláspontot fejtette ki, hogy a célhoz kötöttség követelményét kell elsődlegesen figyelembe venni.
Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint a célhoz kötöttség követelményével ellentétes, ha a bárki által hozzáférhető lapban az érintettek pontos megjelölése.
Megállapítható tehát, hogy kerülni kell az érintettek beazonosíthatóságának lehetőségét.
Álláspontunk szerint az ügyszámok közlésével az érintettek beazonosíthatók lennének.
A 2. pont vonatkozásában a Magyar Állam által az 1. pontban megjelölt peres ügyekben fizetett illeték vonatkozásában az MR zRt. nem adatkezelő. Ezért ilyen nyilvántartással nem rendelkezünk, tehát a Fővárosi Bíróság ítélete e vonatkozásban mindenképp téves.
Az ítélet 7. pontjának azon rendelkezése, amely a Kondor katalinnal való közös perlés esetére vonatkozik azért téve, mert egyrészt személyes adatot érint, másrészt értelmezhetetlen is ez a rendelkezés, hiszen egy nem vagyoni kártérítés vagy az MR zRt. javára lett megítélve, vagy Kondor Katalin javára, de az ítéletben szereplő alperesre vonatkozó rendelkezést nem tudjuk értelmezni.
Az előadottak alapján kérjük a Fővárosi bíróság ítéletének megváltoztatását.
Budapest, 2006. március 29.
Tisztelettel:
Magyar Rádió zRt.
alperes
  
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Fővárosi Ítélőtábla végzése


Fővárosi Ítélőtábla
2.Pf.20.544/2006/4.
A Fővárosi Ítélőtábla Dr. Csapó Annamária ügyvéd (1024 Budapest, Káplár u. 10/A.) által képviselt Nyilvánosság Klub Országos Egyesület (1118 Budapest, Villányi út 45.) felperesnek, Mydloné dr. Isépy Eszter ügyvéd (1022 Budapest, Bimbó u. 4. I/6.) által képviselt Magyar Rádió Rt. (1800 Budapest, Bródy Sándor u. 5-7.) alperes ellen közérdekű adatok megismerése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2006. március 14. napján meghozott, 14.ÓP.20.225/2006/4. számú ítélete ellen a felperes részéről 6., az alperes részéről 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő
v é g z é s t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
A felperes és az alperes fellebbezési költségét 5.000-5.000 (ötezer-ötezer) forintban állapítja meg.
A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s:

A felperes 2005. december 1. napján kelt kérelmében a következő közérdekű adatok rendelkezésre bocsátására és költségtérítés ellenében másolat készítésére kérte az alperest.
A 2000. január 1-től 2005. november 30-ig terjedő időszakra
1.) A Magyar Rádió Rt. Kondor Katalin volt elnök és Hollós János alelnök által és ellen indított polgári és büntető perek száma, ügyszámai
2.) A Magyar Rádió Rt. által, valamint a magyar Rádió Rt. helyett a személyes illetékmentessége folytán, a Magyar Állam által az 1. pont alatti peres ügyekben fizetett valamennyi illeték, perköltség és nem vagyoni kártérítés összege
3.) A Magyar Rádió Rt. által munkaviszonyban foglalkoztatott, saját jogi apparátusának létszáma, a részükre fizetett bérköltség (bér, bérjellegű juttatások + járulékok) összege
4.) A Magyar Rádió Rt. által külső jogi szakemberekkel (ügyvédek, jogi irodák stb.) kötött szerződések száma, a szerződések tartalma, a díjazás mértéke és módja. Külön a jelenleg is hatályban lévő szerződések
5.) A Magyar Rádió Rt. által fizetett külső jogi tanácsadói, képviseleti díjak összege, eseti és átalánydíjak együttesen
6.) Pernyertesség esetén a Magyar Rádió javára megítélt perköltségek összege, azok sorsa. A Magyar Rádió Rt.-t illette a perköltség vagy a képviseletében eljárt ügyvédet, ügyvédi irodát?
7.) Pernyertesség esetén a bíróság által megítélt nem vagyoni kártérítés összegek sorsa. Közös perlés esetén a Magyar Rádió Rt.-t vagy Kondor Katalint illette-e a nem vagyoni kártérítés? Kérte ezek pénzügyi, számviteli bizonylatait.
8.) A Magyar Rádió Rt. által kiadott "RTV részletes" című műsormagazin 2005. november 14-20. közötti időszakra vonatkozó, 46. számának 31., 33. és 35. oldalain, 1/4 lapméretben közölt politikai hirdetéseket
a., ki vagy mely szervezet adta fel, rendelte meg?
b., mennyit fizetett a hirdetés feladója a közlésért?
c., miért nem tüntették fel a hirdetésen a hirdetést feladó szervezetet?
d., miért nem tüntették fel, hogy "politikai hirdetés"?
e., miért nem tüntették fel a 31. és 33. oldalon, hogy fizetett hirdetés látható a lap negyedén?
f., ezen 46. lapszámot megelőzően volt-e arra példa, hogy az "RTV részletesben" politikai hirdetésnek adtak volna helyet? Mikor? Kinek? Mennyiért? Mekkora lapterjedelemben?
Az alperes december 8-án vette át a kérelmet, amelyre december 12-én adott válaszában a kérelem teljesítését elutasította.
Álláspontja szerint a kért adatok nem minősülnek közérdekű adatoknak, azok nem a Magyar Rádió Rt. szakmai tevékenységére, működésére, gazdálkodására vonatkoznak, ezért azok nem kiadhatók. Utalt arra, hogy a működésével kapcsolatos közérdekű adatok megtalálhatók a Magyar Rádió Rt. honlapján, köztük a szervezeti felépítésre, az alapító okiratra és a fontosabb szerződésekre vonatkozó adatok.
A peres eljárásokkal kapcsolatos adatok és a jogi képviselőkkel kötött szerződések, a hirdetések megrendelői pedig nem minősülnek közérdekű adatnak.
A felperes 2006. január 17-én előterjesztett kereseti kérelmében a megismerési kérelmében megjelölt közérdekű adatok megismerésének lehetővé tételére kérte kötelezni az alperest. Hivatkozott arra, hogy az Avtv. 19. §-a alapján az alperes köteles a közpénzek felhasználására vonatkozó adatokat a felperes kérésére rendelkezésre bocsátani, a megjelölt perek során pedig közpénzek felhasználása történt. Ezen adatok megismerése nem korlátozható üzleti titokra illetve a magánszféra védelmére hivatkozással. Utalt e körben a Ptk. 81. § (3) és (4) bekezdésére is, amely az Avtv.-vel összhangban álló rendelkezéseket fogalmaz meg.
Hollós János és Kondor Katalin az alperessel pertársaságban, azonos jogi képviselővel indította a pereket, ezért ilyen az esetekben is közpénz felhasználására került sor.
Az alperes honlapján nem szerepelnek a perben kért adatok.
Véleménye szerint a másik peres fél illetve a szerződő fél anonimizálásával az adatokat lehet közölni.
Utalt arra is, hogy Kondor Katalin a 19.P.28.564/2005. számú perben maga hivatkozott arra, hogy az alperes állta a perköltségeket.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az Avtv. 19. §-ának lényege nem a közpénz, hanem az, hogy a közfeladatot ellátó szerv feladatkörébe tartozó ügyek tekintetében köteles adatot szolgáltatni.
Az adatvédelmi biztos is úgy foglalt állást, hogy a bírósági határozatok közzététele során nem jelenhet meg az érintettek neve, és ezen ok miatt nem lehet a jogi szakemberekkel kötött szerződésekről tájékoztatni a felperest.
A pénzügy-számviteli bizonylatok megismerésére irányuló vonatkozó kereset körében a kérelem teljesítésének megtagadását azzal indokolta, hogy az az üzleti titok körébe tartozik.
Kondor és Hollós pereinek száma és tárgya, az ügyvédi irodákkal kötött szerződések tartalma, díjazása, külső jogi tanácsadókkal kötött szerződések pedig személyes adatnak minősülnek.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül biztosítsa a felperes számára 2000. január 1. napjától 2005. november 30. napjáig terjedő időszak vonatkozásában a következő közérdekű adatok megismerését, és ezen adatokat tartalmazó dokumentumokról készítsen - szükség esetén költségtérítés mellett - a felperes számára másolatot:
1./ Az alperes által és ellen indított polgári- és büntető perek száma, ügyszáma;
2./ Az alperes által, valamint - személyes illetékmentessége folytán - helyette a magyar állam által az 1./ pontban megjelölt peres ügyekben fizetett illeték, perköltség, és nem vagyoni kártérítés összege;
3./ Az alperes által munkaviszonyban foglalkoztatott, saját jogi apparátus létszáma, bérköltsége (bér, bér jellegű juttatások + járulékok);
4./ Az alperes által külső jogi szakemberekkel (ügyvédek, ügyvédi irodák stb.) kötött szerződések száma, a szerződések tartalma, a díjazás mértéke és módja. Külön a jelenleg is hatályban lévő szerződések adatai;
5./ Az alperes által fizetett külső jogi tanácsadói és képviseleti díjak összege, eseti- és átalánydíjak összesen,
6./ Pernyertesség esetén az alperes javára megítélt perköltségek összege, azok sorsa: azok az alperest vagy a képviseletében eljárt ügyvédet, ügyvédi irodát illették-e meg;
7./ Pernyertesség esetén a bíróság által megítélt nem vagyoni kártérítés sorsa. Kondor Katalinnal való közös perlés esetén az alperest illette-e meg a nem vagyoni kártérítés?
8./ Az alperes által kiadott "RTV részletes" c. műsormagazin 2005. november 14-20. napja közötti időszakra vonatkozó 46. lapszámának 31., 33. és 35. oldalán 1/4 lapméretben közölt politikai hirdetéseket megrendelő, illetve feladó szervezet neve, a hirdetések közzétételének díja, a 46. lapszámot megelőzően az RTV részletes c. műsormagazinban közzétett politikai hirdtések megrendelője, közzétételük időpontja, díja és lapterjedelme?
Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasította.
Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 10.500 Ft perköltséget.
Megállapította, hogy a 21.000 Ft eljárási illetéket az állam viseli.
Indoklásában kifejtette, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 20. § (1) és (3) bekezdése alapján a felperes jogszerűen kérte az alperes által kezelt a rendelkező részben meghatározott közérdekű adatok megismerhetővé tételét, illetve az okiratokról másolat készítését, mivel a 2. § 4. pontja szerint közérdekű adatnak minősül a közfeladatot ellátó szuerv tevékenységére vonatkozó valamennyi adat, amely nem esik a személyes adat fogalma alá.
Megállapította, hogy az alperes által kezelt közérdekű adatok köre nem szűkíthető le az alperes műsorszolgáltató tevékenységére vonatkozó adatokra.
Az alperes az Avtv. 19. § (1) bekezdése alapján külön kérelem nélkül is köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását a közpénzek felhasználásával és az erre kötött szerződésekkel kapcsolatban. A 20. § (1) bekezdése ehhez képest biztosít további jogokat azzal, hogy a közérdekű adatok megismerését az alperes bárki számára köteles kérelemre biztosítani.
Álláspontja szerint az alperes pereire, a perekben felmerült költségekre, azok viselésére, az alperes által munkaviszony vagy egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott jogászokra és szerződéseikre, az alperes javára megítélt perköltség és nem vagyoni kártérítés sorsára, valamint az alperes által kiadott RTV részletes című műsormagazinban megjelent politikai hirdetésekre vonatkozó adatok olyan adatok, amelyek az alperes által kezelt közpénzek felhasználásával függnek össze.
Az elsőfokú bíróság megítélése szerint ezen adatok megismerhetővé tételéhez alapvető társadalmi érdek fűződik, ezért megismerésüket az alperes üzleti titokra hivatkozással sem tagadhatja meg, figyelemmel a Ptk. 81. § (3) bekezdésének tartalmára. A Ptk. 84. §-ának (4) bekezdése értelmében az, aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő és a Ptk. 81. § (3) bekezdése alapján közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni.
Ugyanakkor az elsőfokú bíróság elutasította a Kondor Katalin és Hollós János által indított perek számának, ügyszámának megismerésére vonatkozó kereseti kérelmet, tekintettel arra, hogy az általuk, a saját nevükben indított perek esetében az alperes nem tekinthető adatkezelőnek. Az alperes akkor is csak a perek rá vonatkozó adatairól köteles tájékoztatást adni, amikor együttes perlésre került sor, mivel ez nem eredményezett közpénzzel való gazdálkodást, ezért ezek az adatok nem minősülnek alperes által kezelt közérdekű adatoknak.
Az "RTV részletes" című újsággal kapcsolatban a felperes azon kérelmét, amelyben annak okára kérdezett, hogy miért nem tüntették fel a hirdetésen az azt feladó szervezetet, és azt, hogy politikai hirdetés, az elsőfokú bíróság magyarázatkérésnek és nem adatmegismerés iránti kérelemnek minősítette, ezért ezt a kereseti kérelmet elutasította.
A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte akként, hogy kereseti kérelmének megfelelően Kondor Katalin elnök és Hollós János alelnök vonatkozásában is kötelezze a bíróság az alperest a perköltségekre vonatkozó közérdekű adatok közlésére.
Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy ezen adatok vonatkozásában az alperes nem adatkezelő, illetve hogy ezek a perek nem eredményeztek közpénzzel való gazdálkodást.
Kifejtette, hogy az alperes amiatt tekinthető adatkezelőnek, mert a Magyar Rádió Rt. kezelésében lévő közpénzekből fedezték a volt elnök és az alelnök sérelme miatti pereket. Ezt Kondor Katalin egyik sajtó-helyreigazítási perben tett nyilatkozatával igazolta.
Hivatkozott arra, hogy az ügyben perdöntő az, hogy az alperesi vezetők saját költségükre indították a pereket vagy azt a Magyar Rádió fedezte.
Ugyanis az első esetben valóban nem adatkezelő az alperes és nem közérdekű adatokról van szó, míg a másik esetben közpénzeket fordítottak a perekre, és ezen adatok tekintetében az alperes adatkezelő.
Ezt meghaladóan az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
Az alperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztasát és a kereset elutasítását, másodlagosan az ítélet részbeni megváltoztasát kérte azzal, hogy másolat készítésére csak erre irányuló kérelem esetén és kizárólag költségtérítés mellett kötelezze, az 1. sorszám alatt az alperes által és ellen indított polgári és büntető perek ügyszámának kiadására vonatkozó rendelkezést mellőzze, a 2. pont vonatkozásában mellőzze a Magyar Állam által az 1. pontban megjelent peres ügyekben fizetett illeték, mint közérdekű adat megismerésére és kiadására vonatkozó rendelkezést és mellőzze a 7. pont alatt a Kondor Katalinnal való közös perlés esetére vonatkozó nem vagyoni kártérítés sorsára utaló adat kiadására vonatkozó ítéleti rendelkezést.
Hivatkozott arra, hogy bár az elektronikus információ-szabadságról szóló 2005. évi XC. törvény csak 2007. július 1-jén lép hatályba, azonban iránymutatásként szolgál a közzéteendő adatok tekintetében, de a keresetben kért adatokat ez a törvény sem tartalmazza. A perbeli adatok nem minősülnek közérdekű adatnak, mivel az alperes főtevékenységként műsorszolgáltatási tevékenységet valamint az alapító okiratban meghatározott tevékenységet végez, kizárólag az erre vonatkozó adatokat kezeli. A működésével kapcsolatos közérdekű adatok pedig megtalálhatók a honlapján.
A peres eljárásokkal összefüggő adatok, a jogi képviselőkkel kötött szerződések nyilvánvalóan nem minősülnek közérdekű adatnak ugyanúgy, mint a hirdetést megrendelők neve és a hirdetési díj sem.
Másodlagos kérelmét azzal indokolta, hogy a rendelkező rész félreértésre ad okot, és másolatot csak kérelemre és költségtérítés ellenében legyen köteles kiadni.
Az ítélet rendelkező részének 1. pontját azért tartotta megalapozatlannak, mert a perekre vonatkozó adatok közlése személyi adatot is érinthet.
Hivatkozott arra, hogy az Avtv. indokolása szerint, a közérdekű adatok nyilvánossága alapján nem lehet az egyes hatósági, bírósági eljárások adatait hozzáférhetővé tenni.
Utalt az adatvédelmi biztos bírósági határozatok közzétételével kapcsolatos álláspontjára is, amely szerint a célhoz kötöttség követelményével ellentétes egy bárki által hozzáférhető lapban az érintettek pontos megjelölése.
Így tehát kerülni kell az érintettek beazonosíthatóságának lehetőségét, azonban az ügyszámok közlésével az érintettek beazonosíthatók lennének.
A 2. pontban megjelölt, a Magyar Állam által a perekben fizetett illeték vonatkozásában az alperes nem adatkezelő, ezt tartalmazó nyilvántartással nem rendelkezik.
Tévesnek tartotta a 7. pontjának azon rendelkezését, mert az személyes adatot érint, másrészt értelmezhetetlen.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet felperesi fellebbezéssel nem érintett részének helybenhagyását kérte.
A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a rendelkezésre álló adatok alapján az elsőfokú bíróság ítélete érdemben nem volt felülbírálható.
Az Alkotmány 59. § (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a személyes adatok védelméhez való jog, míg a 61. § (1) bekezdése mindenki számára biztosítja a közérdekű adatok megismerését. Ezzel összhangban tartalmaz rendelkezést a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 1. § (1) bekezdése, amikor a törvény céljaként fogalmazza meg annak biztosítását, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse.
Az Avtv. 20. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a közérdekű adat megismerése iránt bárki nyújthat be igényt. A (2) bekezdés alapján az adatot kezelő szervnek az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül eleget kell tennie a megismerésre irányuló igénynek. Amennyiben az igényt nem találja teljesíthetőnek, a (6) bekezdés értelmében az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival együtt, 8 napon belül írásban vagy elektronikus úton értesíteni kell az igénylőt.
Az Avtv. 21. §-a rendelkezik a kérelem elutasítására irányadó szabályokról.
Ennek (1) bekezdése szerint ha a közérdekű adatra vonatkozó igényét nem teljesítik, az igénylő a bírósághoz fordulhat. A (2) bekezdés alapján a megtagadás jogszerűségét és megalapozottságát az adatot kezelő szerv köteles bizonyítani.
Az adatot kezelő szervnek tehát azt kell megindokolnia és a perben bizonyítania, hogy az igényelt információk kiadását törvényi okok fennállása akadályozza.
Mindezeknek megfelelően a bíróságnak az eljárás során azt kellett elbírálnia, hogy a felperes által előterjesztett kérelmet az alperes a jogszabályban előírt feltételek fennállása mellett utasította-e el, hogy a megismerési kérelem megtagadásával kapcsolatos intézkedése jogszerű és megalapozott volt.
Ennek elbírálása során elsősorban azt kellett megvizsgálni, hogy a kiadni kért adatok közérdekű adatoknak minősülnek-e, és azok tekintetében az alperes adatkezelőnek tekinthető-e.
Az Avtv. 2. § 1. pontja szerint személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet;
A 2. § 4. pontja értelmében közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől;
A 2. § 5. pontja alapján közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;
Az értelmező rendelkezések (2. § 8. és 9. pont) szerint adatkezelő az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja; az adatkezelést pedig az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is.
Az Avtv. 19. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak alapján az alperest az olyan közérdekű adatok közzétételének kötelezettsége terheli, amelyek a kezelésében vannak.
Ezen együttes feltételek vizsgálata szükséges tehát a felperesi igény elbírálásakor.
A Magyar Rádió Részvénytársaság egy sajátos egyszemélyes részvénytársaság, amelyet a Magyar Rádió Közalapítvány a nemzeti közszolgálati rádió feladatainak ellátására alapított. (A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 64. §)
A 75. §-ban foglaltak szerint a részvénytársaságot az állam a műsorterjesztési költségeiknek megfelelő támogatásban részesíti. Ugyanakkor a részvénytársaság főtevékenységének elősegítése érdekében vállalkozási tevékenységet is folytathat, amelyből származó nyereségét kizárólag a közszolgálati műsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére illetve vállalkozásainak fejlesztésére használhatja fel.
Mindezek alapján megállapítható volt, hogy a Magyar Rádió Rt. nem csak közpénzekből gazdálkodik, egyéb bevételi források is rendelkezésre állnak, ezért nem értékelhető úgy minden tevékenysége, hogy közpénz felhasználásával történik. A vállalkozási tevékenység során befolyt pénzbevétele ugyanis nem tartozik a közpénzek körébe.
Az általánosságban megfogalmazott igénypontok tételes megvizsgálásának hiányában az elsőfokú bíróság olyan lényeges kérdések tisztázását mulasztotta el, amely az ügy érdemi elbírálásához nélkülözhetetlen.
Az elsőfokú bíróság konkrétan az alperes tevékenységével kapcsolatos valamennyi felperesi igény tekintetében azt vette alapul, hogy az a közpénzek felhasználásával kapcsolatos, és nem vizsgálta, hogy a közpénzek felhasználása mellett rendelkezik-e az alperes más bevételi forrással, van-e olyan tevékenységi területe, amelynél közpénz felhasználására nem kerül sor, a keresettel érintett adatok közül van-e olyan, amely a közpénz felhasználását nem érintő tevékenységgel kapcsolatos.
Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság az alperesi tevékenységgel összefüggésben más jogi álláspontra helyezkedett, annak vizsgálatára nem került sor, hogy a közpénzek mellett van-e más felhasználási forrás, ez elkülöníthető-e adott tevékenységek megítélésénél. Az eljárásban rendelkezésre álló adatokból ez nem következtethető ki.
Ezen túlmenően az elsőfokú bíróság a rendelkező részt úgy állapította meg, hogy az a tényleges végrehajtásra nem alkalmas.
Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. § (2) bekezdése szerint hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
Mivel a kereseti kérelem túl általános, elsősorban annak pontosítása érdekében a felperesnek konkrétan és határozottan meg kell jelölnie a megismerni kért adatok körét, minden egyes adat vonatkozásában nyilatkoznia kell, hogy álláspontja szerint a kért adatok miért tekinthetők az Avtv. ismertetett rendelkezéseinek megfelelő közérdekű adatnak, illetve miér minősül azok tekintetében adatkezelőnek az alperes. Csak ezt követően lehet azt vizsgálni az alperes valamennyi konkrét adatra történő nyilatkozata ismeretében, hogy az adott igénypontok tekintetében közérdekű adatról van-e szó, és azokat az alperes kezeli-e.
Ezen nyilatkozatok tükrében és az azzal összefüggésben felmerülő, szükséges bizonyítási eljárás lefolytatását követően kell a bíróságnak minden konkrétan meghatározott adat tekintetében indokolással állást foglalnia a peres felek jogvitájában annak eldöntésével, hogy az alperes jogszerűen tagadta-e meg a közlésre vonatkozó kérelem teljesítését.
Az Avtv. 20. § (8) bekezdése szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerveknek a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzatot kell készíteniük.
Az elsőfokú bíróságnak az eljárásban azt is fel kell tárnia, hogy az alperes szabályzata hogyan rendelkezik a közérdekű adatok megismerésének szabályozásáról, és döntése meghozatalánál azt is figyelembe kell vennie.
Az elsőfokú bíróság csak mindezek tisztázását követően lesz abban a helyzetben, hogy az ügy érdemében jogszerű határozatot hozzon.
A Pp. 252. § (4) bekezdése alapján a másodfokú bíróság a fellebbezési eljárában felmerült költséget csupán megállapította, annak viseléséről az elsőfokú bíróságnak kell majd határoznia.
Budapest, 2006. május 23.
Kizmanné dr. Oszkó Marianne s. k.
a tanács elnöke
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s. k.
előadó bíró
Dr. Győriné dr. Maurer Amália s. k.
bíró
  
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Halmai Gábor: A fülemile füttye? (ÉS)


Élet és Irodalom, 2006. augusztus 11.
Halmai Gábor: A fülemile füttye?

- A Fővárosi Ítélőtábla váltakozó gyakorlata -
Az itt következő írás a Fővárosi Ítélőtábla közérdekű adatkérések ügyében illetékes háromtagú tanácsának két, azonos tárgyú döntését veti össze, értékeli. Megítélésem szerint a két homlokegyenest ellentétes eredményre jutó ítélet közül szakmailag csak az egyik lehet helyes, és ez nem az, amelyik a Nyilvánosság Klub és a Magyar Rádió ügyében született. Bírálatom elé kívánkozik annak közlése, hogy magam a felperes Nyilvánosság Klub alapító tagja, és ma is ügyvivője vagyok.
Harc az információszabadságért
A Nyilvánosság Klub megalakulása, 1988 óta lép fel a közérdekű adatok nyilvánosságáért, az információszabadság alkotmányos jogáért. A rendszerváltás, és különösen az adatvédelemről és az információszabadságról szóló 1992-es törvény elfogadása óta ezek a viták a jogállam intézményei, az Alkotmánybíróság és a független bíróságok előtt folynak - váltakozó sikerrel. Az Alkotmánybíróságot például mi sem tudtuk meggyőzni arról, hogy az alkotmány 61. §-ának a közérdekű adatok megismerését és terjesztését garantáló rendelkezése alapján - a cseh és a szlovák példát követve - alkotmányosan megengedhető lenne a pártállam titkosszolgálati iratainak hozzáférhetővé tétele, beleértve a ma nem közszereplő ügynökök nevét is. Ugyanakkor az alkotmánybírák éppen a minap állapították meg a Klub indítványa nyomán, hogy a parlament mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta törvényben a kormányülések dokumentálásának kötelezettségét. A megtagadott közérdekű adatkérések miatt indított pereinkben született bírósági ítéletek sem kevésbé kiszámíthatatlanok. (Az adatvédelmi törvény perlési jogot ad az adatkérőknek, ha az adatkezelő megtagadja egy közérdekű adat kiszolgáltatását.) A Fővárosi Bíróság például helyt adott annak a keresetünknek, amelyben a pénzügyminisztert kértük kötelezni annak közlésére (amire magától nem volt hajlandó), hogy 1998 és 2000 között mekkora összeget juttatott az állami tulajdonú Postabank a Magyar Nemzet című napilap magántulajdonban lévő kiadójának. A bíróság érvelése szerint a közpénzek felhasználása akkor is közérdekű adat, ha a pénzt közvetlenül nem az állam költötte el, hanem a tulajdonában lévő cég rendelkezett róla. A tulajdonos állam ugyanis - szól a Fővárosi Bíróság ítéletének indokolása - köteles tájékozódni a gazdasági társaságánál kezelt adatokról, és ezeket szükség esetén nyilvánosságra kell hoznia. A Legfelsőbb Bíróság azonban elutasította a keresetet, mondván, nincs olyan jogszabály, amely arra kötelezné az államot, hogy összegyűjtse a saját gazdasági társaságai kezelésében lévő adatokat.
Nyilvánosság Klub kontra Magyar Rádió
A Klub által indított legfrissebb, nyolc pontba foglalt közérdekű adatkérést 2005. december 1-jén intézte a Magyar Rádióhoz. A kérdések egyik indoka az volt, hogy az azt megelőző időszakban a közrádió (volt) elnöke, Kondor Katalin és alelnöke, Hollós János úgyszólván számolatlanul indították a polgári és büntető pereket. Kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyi pénzébe került az adófizetőknek ez a pereskedési kedv, ezért információt kértünk a peres ügyekben fizetett illetékek, perköltségek, nem vagyoni kártérítések összegéről, a közintézmény saját jogi apparátusának adatairól, valamint a pereket vivő külső ügyvédi irodák képviseleti díjairól, és arról is, hogy pernyertesség esetén kit illetett a megítélt perköltség, illetve nem vagyoni kártérítés. Mivel az utóbbi több százezres nagyságrendet is elérhetett, tudni szerettük volna, vajon közös perlés esetén a Rádiót vagy Kondor Katalint gazdagították-e ezek az összegek. Külön kérdés szólt a Magyar Rádió által kiadott RTV Részletes című műsorújságban 2005 novemberében, narancssárga alapon közölt, egyértelműen azonosítható tartalmú politikai hirdetések fel nem tüntetett feladójáról, a közlésekért fizetett összegről, más, korábbi, hasonló politikai hirdetések feltételeiről. A kérések teljesítését a Magyar Rádió azzal az érveléssel utasította el, hogy a kért adatok nem minősülnek közérdekű adatnak, mert azok nem a közszolgálati intézmény szakmai tevékenységére, működésére, gazdálkodására vonatkoznak. A Budapest II. és III. Kerületi Bíróság mint a Fővárosi Bíróság kirendelt bírósága elsőfokú fórumként lényegében helyt adott a keresetnek, és kötelezte az alperest a kért adatok 15 napon belüli kiszolgáltatására, kivéve azokat, amelyek a Kondor Katalin és Hollós János által indított perekre vonatkoztak. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Magyar Rádió még közös perlés esetén is csak a perek rá vonatkozó adatairól köteles tájékoztatást adni. (Azt gondolom, ez a felfogás nem tartható, ha a magánszemélyek perének költségeit közpénzből fedezik. Márpedig ezt Kondor Katalin elismerte egy másik peres beadványában, a legtermészetesebbnek tartva, hogy az MR Rt. fizeti az általa mint elnök által saját személyiségi jogai védelmében indított perek költségeit.)
Az ítélet ez utóbbi részét a Nyilvánosság Klub, az adatszolgáltatási kötelezettséget előíró összes többit pedig a Magyar Rádió támadta meg fellebbezéssel. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon eljáró ominózus háromtagú tanácsa hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság ítéletet, és az első szinten eljárt fórumot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A másodfokú bírák indokolása szerint az elsőfokú bíróság hibázott, mert "valamennyi felperesi igény tekintetében azt vette alapul, hogy az a közpénzek felhasználásával kapcsolatos, és nem vizsgálta, hogy a közpénzek felhasználása mellett rendelkezik-e az alperes más bevételi forrással, van-e olyan tevékenységi területe, amelynél közpénz felhasználására nem kerül sor, a keresettel érintett adatok közül van-e olyan, amely a közpénz felhasználását nem érintő tevékenységgel kapcsolatos".
Csak annak felejtette el magyarázatát adni a bíróság, hogy - feltéve, de meg nem engedve, hogy a kért adatok között valóban van olyan, amely nem közpénz felhasználásával kapcsolatos tevékenységhez kötődik - ennek mi köze van ezen adatok közérdekű voltához. A közérdekű adat ugyanis az adatvédelmi törvény definíciója szerint "az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől". Azt a bíróság sem vitatja, hogy a Magyar Rádió mint közszolgálati műsorszolgáltatást végző médium közfeladatot ellátó szerv, az sem lehet vitás, hogy a kért adatok a Rádió kezelésében vannak, annak valamilyen tevékenységére vonatkoznak, és nem személyes adatok, hisz a Nyilvánosság Klub nem néven nevezett külsős ügyvédek javadalmazására volt kíváncsi, hanem az ilyen külsős megbízásra fordított összegekre. (A Kondor Katalin és Hollós János pereskedésére vonatkozó bizonyos adatok valóban lehetnek személyes adatok, de az adatvédelmi törvény erre használja tavaly június óta a közérdekből nyilvános adat kategóriáját, amely alatt a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan, például személyes adatot ért, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Márpedig a közrádió vezetői a törvény értelmében közfeladatot ellátó személyek.) Vagyis a kért adatok közérdekű adatok, függetlenül attól, hogy az azzal kapcsolatos tevékenységeket egyébként miből finanszírozza a Rádió. A Magyar Rádió Rt. sajátos, közfeladatot ellátó részvénytársaság, melynek egyetlen részvényese a magyar állam, ezért bármilyen forrásból származó bevétele automatikusan közpénzzé válik.
Ha a bíróság netán arra gondolt volna - anélkül, hogy ezt említette volna a döntés szövegében -, hogy a Rádió által külsős cégekkel kötött szerződések korlátozhatnák a közérdekű adatok megismerését, ezzel kapcsolatban világos útmutatást tartalmaz az adatvédelmi biztosnak az a levele, amelyet 2005 februárjában a Magyar Televízió elnökéhez intézett a hasonló jogállású közszolgálati intézmény által kötött szerződések dokumentumainak nyilvánosságáról (210/K/2005). Ebben az ombudsman kifejti azt az álláspontját, hogy a Polgári törvénykönyv üzleti titokra vonatkozó általános szabályai alkalmazásának mellőzése indokolt abban az esetben is, ha egy közfeladatot ellátó szerv e feladatának ellátása érdekében vállalkozási tevékenységet is folytat. Ez annál is inkább kézenfekvő, mert az államháztartásról szóló törvény még költségvetési szervek számára is lehetővé teszi, hogy alaptevékenységük ellátását nem veszélyeztető módon és mértékben vállalkozási tevékenységet folytassanak. E kiegészítő tevékenység ürügyén azonban - érvel Péterfalvi Attila - a költségvetési szervek sem zárhatják el a gazdálkodásukkal, ezen belül a vállalkozási tevékenységükkel kapcsolatos információkat a nyilvánosságtól. A magáncégek pedig, amelyek az állami, önkormányzati vagy közfeladatot ellátó szervvel üzleti kapcsolatba kerülnek, kötelesek eltűrni üzleti titokhoz fűződő jogaik korlátozását. Persze az ombudsman véleményét az üzleti titok fogalmának 2003-as újraszabályozására, valamint az úgynevezett "üvegzseb"-törvényre alapozta, mely utóbbi indokolása szerint: "...közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja". Bármilyen vállalkozási tevékenységből származó bevétel közvagyonná válik közpénzből alapított és működtetett szervezet esetében. De a Nyilvánosság Klub által kért adatok esetében nehéz is kitalálni, milyen vállalkozási tevékenységről lehetne szó, hiszen a bírósági képviselet "kiszerződése" aligha tekinthető annak. Legfeljebb a politikai hirdetés minősülhet ilyennek, aminek viszont mindenki számára azonos feltételekkel történő biztosítása hozzátartozik a közszolgálattól elvárt pártatlansághoz.
Az Ítélőtábla végzése azonban az adatvédelmi törvénynek nemcsak a közérdekű adat fogalmára vonatkozó rendelkezését hagyta figyelmen kívül, hanem az adatkérés legfontosabb eljárási elvét is, amikor a kereseti kérelem pontosítását írta elő, mondván: a felperesnek minden egyes kért adat vonatkozásában nyilatkoznia kell, hogy azokat miért tartja közérdekűnek. Ez a törvényellenes kérés - amit egyébként az elsőfokú bíróság a megismételt eljárás indításaként már tolmácsolt is a Nyilvánosság Klubnak - teljesen megfordítja a törvénynek szándékosan az adatkezelőre telepített bizonyítási terhét. Az adatvédelmi törvény ugyanis egyértelműen az adatkezelő kötelezettségévé teszi az adatközlés megtagadásának indokolását. Vagyis a vélelem amellett szól, hogy a kért adat közérdekű, a per tárgya pedig az, hogy az adatkezelő képes-e a bíróság előtt igazolni ennek ellenkezőjét. Ha nem, a bizonyítási teher általános jogelve szerint a bíróság kötelezi az alperes adatkezelőt a kért adatok kiadására.
Az adatkezelő például azzal menthette volna ki magát, hogy bizonyítja, a kezelésében lévő közérdekű adat állam- vagy szolgálati titkot képez, esetleg nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján minősített adat. Ilyen bizonyítást azonban a Magyar Rádió egyáltalán nem terjesztett elő. Az a védekezése pedig, hogy a kért adatok nem szakmai főtevékenységével, a közszolgálati műsorszolgáltatással kapcsolatosak, mint láttuk, a törvény közérdekű adat fogalmának fényében irreleváns, hiszen a definíció mindenféle tevékenységre vonatkozó adatot magában foglal. Azt pedig mégsem állíthatja a Rádió, hogy a pereskedés vagy a politikai reklám egyáltalán nem tartozik a tevékenységei közé, mert akkor felmerül a kérdés, milyen törvényes alapon végzi azokat.
Az Ítélőtábla bíráinak azt a megállapítását végképp nagyon nehéz jogilag értékelni, miszerint az elsőfokú bíróságnak az eljárásban azt is fel kell tárnia, hogy a Rádió szabályzata hogyan rendelkezik a közérdekű adatok megismerésének szabályozásáról, és döntése meghozatalánál azt figyelembe kell vennie. Miért kellene? Az adatkérő felperes számára jogokat - márpedig itt egy alkotmányos jogról van szó - csak a törvény állapíthat meg, és mint láttuk, meg is állapított, ezeket egy belső szabályzat nem vonhatja el. A bíróságnak pedig kizárólag arról kell döntenie, hogy a jogosult törvényben foglalt jogai érvényesültek-e. El lehetne képzelni, hogy ha a Rádió történetesen elmulasztotta volna az említett szabályzat megalkotását, az csorbíthatja az adatkérő jogait? Nyilván nem.
Társaság a Szabadságjogokért kontra Magyar Hivatalos Közlönykiadó
Az eddigiekből akár olyan benyomása is keletkezhet az olvasónak, hogy a Fővárosi Ítélőtábla három eljáró bírája nem ismeri az alkalmazandó törvényi rendelkezéseket vagy azokat nem képes megfelelően értelmezni. Mielőtt megvádolnának azzal, hogy az igazságszolgáltatás e magas fórumának képviselőit ilyen súlyos kritikával illetem, és ezzel esetleg az "alkotmányos alapintézmény támadása" (copyright: Országos Igazságszolgáltatási Tanács) szerencsére nem kodifikált bűnébe esem, sietek leszögezni: az illető bírák igenis ismerik az alkalmazandó jogot, és adott alkalommal kiválóan tudják is azt alkalmazni. Példa erre az az ítélet, amit ugyanez az összetételű tanács hozott ez év tavaszán, röviddel a most bírált szerencsétlen döntést megelőzően.
Ennek az ítéletnek a tárgya az a per volt, amit a Társaság a Szabadságjogokért elnevezésű civil jogvédő szervezet indított a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. ellen azért, hogy a kiadó bocsássa rendelkezésére szerkesztőbizottsága tagjainak 2002-ben, 2003-ban, 2004-ben és 2005 első félévében minden címen és formában adott juttatások adatait. Mint látható, ez a kérés - ellentétben a Nyilvánosság Klubéval - kifejezetten személyes adatokra vonatkozik, hisz míg a Rádió képviseletében eljáró ügyvédek neve nem ismert, és a kérés erre nem is terjedt ki, a szerkesztőbizottság esetében már a névsor nyilvánosságához is közérdek fűződik, hiszen a szerkesztők jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó személyek. Az adatvédelmi törvény korábban említett szabálya pedig csak 2005. június 1-jétől írja elő a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó személyes adatok közérdekből történő nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét. A nem egyszerű értelmezési kérdés, amit a bírói tanácsnak meg kellett válaszolnia, az volt, vajon kiadhatóak-e olyan közérdekből nyilvános adatok is, amelyek a törvénymódosítás hatálybalépését megelőző időszakra vonatkoznak. A bírák ítéletük színvonalas indokolásában a visszaható hatály tilalma alkotmányos elvének értelmezésével arra a következtetésre jutottak, hogy az adatvédelmi törvény új rendelkezése nem tartós, lezárt vagy fennálló jogviszonyokat szabályoz, így az nem a kihirdetését megelőző időre állapít meg kötelezettséget. (Egyébként ennek az elvnek a helyes kimondása olyan messzemenő következtetésekre is lehetőséget ad, amire talán a bírák nem is gondoltak. Például ennek alkalmazásával igazolni lehetne a pártállam nem közszereplő ügynökei nevének közérdekből történő nyilvánosságra hozatalát, amennyiben ezek az adatok már nem képeznek államtitkot. Egy 2002-ben ezzel kapcsolatban e hasábokon megfogalmazott javaslatomat éppen arra hivatkozva utasították el szakmai körökben, hogy az a visszaható hatály tilalmába ütközik. A köz érdeke és az ügynökminiszterek titka, ÉS, 2002/33.)
Az Ítélőtábla tehát ez esetben kötelezte az alperes Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft.-t mint közfeladatot ellátó szervezetet, hogy 15 napon belül adja ki a kért adatokat személyenkénti bontásban. Érdekes módon most a bírák tisztában voltak és hivatkoztak is a törvény azon alapelvi szabályára, miszerint "a perben az alperest terheli annak bizonyítása, hogy a megismerési kérelmet jogszerűen és megalapozottan utasította el". Sőt, ez alkalommal a törvénynek arra a - Nyilvánosság Klub keresetében is szereplő - szabályára is utaltak, melynek értelmében a közfeladatot ellátó szerv vagy személy a feladatkörébe tartozó minden ügyben akár kérés nélkül is köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. És ezúttal nem maradt el annak a törvényhelynek a felidézése sem, ami csak állam- vagy szolgálati titkokra, illetve nemzetközi szerződés alapján minősített adatra hivatkozással teszi lehetővé az adatközlés megtagadását.
Epilógus
Hátra lenne még annak megindoklása, vajon egy bírói tanács, amelynek tagjai ilyen korszerű módon képesek értelmezni az alkalmazandó törvényt az egyik esetben, miért tesznek úgy egy másikban, mintha nem is ismernék ugyanezeket a törvényi rendelkezéseket. E sorok szerzője nemcsak érintettsége okán nem vállalkozik erre a feladatra, hanem azért sem, mert láthatóan egyes bírósági felső vezetők enyhén szólva rosszul tűrik a bírói ítéletek kritikáját. Nyilvánosság Klub-beli ügyvivőtársam, Vásárhelyi Mária a Fővárosi Ítélőtábla ugyanezen tanácsának tizenkét személyiségi jogi tárgyú ítéletét elemezte e lap hasábjain (Ítél a tábla, ÉS, 2006/13.). Az írásra reagálva dr. Mohácsy Zsuzsanna, a Fővárosi Ítélőtábla elnökhelyettese annak a véleményének adott hangot, hogy "helyes, ha a bíróság döntéseit a jogászok vagy más szakma művelői az adott szakma szabályai szerint a nyilvánosság előtt értékelik, az azonban már megfontolandó, mennyiben helyes, ha valaki a szakmaiság látszatát keltve más indíttatású felvetéseit adja közre" (Tisztelt Szerkesztőség!, 2006/15.). A Heti Válasznak adott minapi nyilatkozatában Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke pedig - nyilván utalva Vásárhelyi Mária cikkére - úgy vélte, hogy a közérdeklődésre is számot tartó ítéleteket polgári és büntetőjogi szakembereknek, professzoroknak kellene ízekre szedniük szakfolyóiratokban, nem pedig napi- és hetilapokban (idézi: Kovács Zoltán: A főbíró szűkítene, ÉS, 2006/29.). Miután a véleménynyilvánítás egyik említett korlátozásának nem találtam alkotmányos indokát sem a magyar, sem más civilizált jogrendszerben, ezért vállalkoztam a fenti kritikára. A megkívánt professzori cím birtokában igyekeztem a szakmaiságnak nem csak a látszatát kelteni. Ugyancsak törekedtem elkerülni az olyan "más indíttatású felvetéseket", mint például az, hogy a két döntés eltérő eredményét összefüggésbe hozzam azzal a körülménnyel, hogy ki volt a kötelezni kért adatkezelő.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Vásárhelyi Mária: Minden rossz, ha a vége jó (ÉS)


Élet és Irodalom, 2007. február 9.
Vásárhelyi Mária: Minden rossz, ha a vége jó

Mire költött Kondor 107 milliót?
E sokéves történet egyes stációit az Élet és Irodalom olvasói is nyomon követhették. Kezdete az ezredforduló utáni első évre nyúlik vissza, amikor a Magyar Rádió regnáló elnöke, Kondor Katalin megelégelte, hogy mindenféle jöttment újságírók, kutatók és elemzők nyilvánosan bírálják az általa irányított közszolgálati intézményt, kritikával illetik elnöki tevékenységét, és úgy kívánt ezen áldatlan állapotnak véget vetni, hogy mindazokat perbe fogta, akik tevékenységének nyilvános bírálatában vétkeztek. Ebben a szent elhatározásában jottányit sem zavarta, hogy az alkotmány, az Alkotmánybíróság és a hatályos törvényi szabályozás teljes összhangban úgy rendelkezik, hogy a közintézmények tevékenységének szabad bírálata a demokratikus működés garanciája, éppen ezért ezen intézmények bírálhatóságának határa csaknem korlátlan. A közszolgálati rádió elnöke azonban, nyilván azon meggyőződés által vezetve, hogy rá speciel nem vonatkoznak azok a törvények, amelyek betartása egyébként minden magyar állampolgár számára kötelező, a legelképesztőbb indokokkal perek tucatjait indította. Engem például olyan triviális, mindenki számára ismert állítások miatt citált a bíróság elé, hogy "a közszolgálati rádió hallgatottsága csökken", hogy "a rádió közönsége elöregedett", hogy "a fiatalok gyakorlatilag nem hallgatják a Magyar Rádiót" vagy hogy a rádió legnépszerűbb műsorvezetőinek távozni kellett az intézményből.
Miután a rádió elnöke már a negyedik pert indította ellenem - és az orgánum, jelesül az ÉS ellen, amely írásaimnak teret adott -, úgy döntöttem, hogy ugyancsak e lap hasábjain azzal a kéréssel fordulok az intézmény gazdálkodásért felelős kuratóriumi elnökséghez, próbáljanak véget vetni e perlési tébolynak és az ezzel elkerülhetetlenül együtt járó pénzpocsékolásnak. Hogy kérésemnek súlyt adjak, rövid fejszámolásba kezdtem, és arra az eredményre jutottam, hogy csak az ellenem folytatott perekre - amelyeket az MR rendre elveszített - több mint hárommillió forintot pocsékolt el az intézmény vezetése az adófizető állampolgárok pénzéből. És tekintettel arra, hogy az ellenem indítottakon túl csak én több mint húsz, a rádió vezetése által különböző sajtóorgánumok ellen indított perről tudtam, a cikkben annak a becslésnek is hangot adtam, hogy immár több tízmillió forintra rúghat az az összeg, amelyet az egyébként rendkívül nehéz anyagi helyzetben lévő intézmény vezetése pereskedésre pocsékolt.
Talán mondanom sem kell, hogy ezért az írásomért újabb két pert - egy sajtó-helyreigazítási és egy büntetőjogit (!) - indított ellenem és az ÉS főszerkesztője ellen a közrádió vezetése. A sajtó-helyreigazítási perben négy, általam megfogalmazott kritikai észrevételről kívánták a bíróság által kimondatni, hogy valótlanságokat tartalmaz, melyek közül végül is a jogerős ítélet két pontban elmarasztalt: egyrészt úgy ítélték meg, hogy a leírtakkal ellentétben abból, hogy az ORTT több alkalommal elmarasztalta a Magyar Rádiót, nem következik, hogy a rádió működése egészében törvénysértő lenne; másrészt abban, hogy tételesen nem tudtam bizonyítani, a rádió által indított perek több tízmillió forinttal károsították meg az adófizetőket. A rádió vezetése ugyanis azt állította, hogy a perekre költött összeg nagysága meg sem közelíti az általam említett több tízmilliós nagyságrendet. A becslésemmel szemben a rádiónak azonban nem kellett bizonyítania, hogy tévedek. Ez az ítélet nemcsak azért volt nehezen értelmezhető, mert az inkriminált írásban részletesen ismertettem, hogy miféle eljárás útján jutottam a becsült összeghez, hanem azért is, mert a perköltségekre vonatkozó összegről kizárólag a rádió vezetése tudhatott, amely azonban ezt az összeget nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni.
Az ugyanebben az ügyben indított büntetőpert a Magyar Rádió maradéktalanul elvesztette, mivel a bíróság indoklása szerint a vád tárgyává tett mondatok meg sem közelítik a jogellenesség határát. Az ítélet indoklásában a bíróság külön kiemelte, magának az eljáró II.-III. kerületi bíróságnak hivatalból tudomása van az MR és elnöke pereskedési hajlamáról, hiszen csak ott több per van folyamatban, amelyet rágalmazás, becsületsértés vétsége miatt indítottak.
De minthogy mi nem kívántuk ilyen kurtán-furcsán lezárni az ügyet, a Nyilvánosság Klubbal karöltve azzal a kéréssel fordultunk a rádió vezetéséhez, osztaná meg a közvéleménnyel működésével és gazdálkodásával összefüggő azon, nyilvánvalóan közérdekű adatokat, amelyekből kiderül, hány pert indítottak az intézmény vezetői a 2000 és 2005 közötti időszakban; mekkora összeget tettek ki a pereskedés költségei az öt év során; hány külsős jogi szakemberrel és ügyvédi irodával állt szerződéses jogviszonyban az intézmény az adott időszak alatt; összesen mennyi pénzt emésztettek fel ezek a megbízások. A rádió vezetése nem meglepő módon kérésünket azonmód el is utasította, arra hivatkozva, hogy az általunk kért adatok "nem minősülnek közérdekű adatoknak, hiszen azok nem az MR Rt. szakmai tevékenységére, működésére és gazdálkodására vonatkoznak". De minthogy mi továbbra is megátalkodottan hittünk abban, hogy azok az adatok, amelyek annak lenyomatát képezik, hogy hogyan próbálja a rádió vezetése perek garmadával megfélemlíteni a tevékenységét kritizálókat és mennyi pénzt herdálnak el ezekre a perekre, szigorúan összefüggnek az intézmény működésével és gazdálkodásával - ezúttal mi fordultunk bírósághoz. Kértük, hogy a bíróság állapítsa meg ezen adatok közérdekű mivoltát, és kötelezze az intézményt ezek nyilvánosságra hozására. A pert első fokon megnyertük, a bíróság úgy döntött, hogy a perekre vonatkozó, általunk kért adatok nyilvánosnak minősülnek, megismerésükhez fontos közérdek fűződik. Az ítélet kötelezte a rádiót ezek nyilvánossá tételére. Másodfokon azután - minő meglepő - az ítélőtábla Kizmanné Oszkó Marianne által vezetett a tanácsa hatályon kívül helyzete az elsőfokú ítéletet, és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot. (Bővebben lásd: Halmai Gábor: A fülemile füttye, ÉS, 2006/32.; és dr. Vas Klára: Hol fütyül a fülemile?, ÉS, 2006/36.) Döntését azzal indokolta, hogy egyrészt a Magyar Rádió nem csupán közpénzekből gazdálkodik, éppen ezért nem minden a gazdálkodására vonatkozó adat tartozik a nyilvánosságra, másrészt úgy találta, hogy kereseti kérelmünkben nem jelöltük meg elég konkrétan a kért adatok körét, illetve nem jeleztük minden egyes adat esetében, miért véljük úgy, hogy az a nyilvános adatok körébe tartozik. Ami az indoklás első felét illeti, tény, hogy a rádió bevételeinek nem egészen egytizede (!) kereskedelmi tevékenységből származik, ám ez nem mentesíti a nyilvánosság számára átlátható és racionális gazdálkodás követelménye alól. Azt pedig elképzelni sem tudom, hogy kérésünket vajon hogyan lehetett volna annál konkrétabban megfogalmazni, mint hogy az MR tájékoztasson a "peres ügyekben fizetett valamennyi illeték, perköltség és nem vagyoni kártérítés összegéről", az "MR Rt. által külső jogi szakemberekkel kötött szerződések számáról, tartalmáról, a díjazás mértékéről és módjáról", a "munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogi apparátus létszámáról, a részükre fizetett bérköltségről".
Ám mire az elsőfokú bíróság hozzákezdett volna az új eljárás lefolytatásához, a Magyar Rádió elnökének mandátuma lejárt, és helyét új elnök foglalta el, aki rövid időn belül új vezetőket nevezett ki a közrádió élére. Nyilván az átadás-átvétel során, az ajtók nyitogatása közben esett ki az e per iratait tartalmazó csontváz is a szekrényből, az új vezetés pedig rögtön átláthatta az ügy képtelenségét és esélytelenségét, és utasította az intézmény perben eljáró jogi képviselőjét, hogy egyezzen meg velünk peren kívül, és szolgáltassa ki az általunk kért adatokat.
Néhány hét múlva megkaptuk a rádió jogi képviselőjének levelét, amelyben a következő megdöbbentő tényekről tájékoztatott: Kondor Katalin elnöksége idején, 2000 és 2005 között a Magyar Rádió összesen 35 peres ügyben állt bíróság elé, az esetek többségében felperesként, ugyanezen időszak alatt 17 (!) külsős ügyvédi irodával volt szerződéses jogviszonyban, és ezeknek 106 913 533 (!) forintot fizetett ki. Ugyanezen időszak alatt további 71 millió forintot fizetett ki a vele munkaviszonyban álló jogászok bérére és járulékaira.v
Mindez tehát azt jelenti, hogy a Kondor által peresített több tízmilliós összeggel jelentősen, mondhatni nagyságrenddel alábecsültem azt az összeget, amelyet a Magyar Rádió az adófizetők pénzéből a véleményszabadság üldözésére költött. Mindezek fényében azzal már felesleges foglalkozni, hogy vajon milyen megfontolások vezethették a rádió elnökét, amikor két pert is indított ellenem ebben az ügyben, hiszen ez mindenféle racionalitást nélkülöz, így azután sem okom, sem kompetenciám nincs arra, hogy e kérdés megfejtésével foglalkozzam. Amint a bevezetőben jeleztem, több alkalommal is kértem szóban és írásban a Magyar Rádió gazdálkodásáért felelős kuratóriumi elnökség tagjait - akik egyébként áldásos tevékenységükért a képviselői alapfizetés 130 százalékában, és csaknem azonos mértékű költségtérítésben részesülnek -, hogy foglalkozzanak ezzel a problémával, járjanak utána, hogyan herdálja az MR vezetése az intézmény pénzét. Ők azonban egyetlen alkalommal sem méltattak válaszra. Mindezt nem csupán saját vesszőfutásom miatt kértem, hanem mindazon személyek és orgánumok érdekében, akiket/amelyeket perekkel kívánt sanyargatni és elhallgattatni a rádió elnöke. A fent leírtakért a felelősség tehát legalább olyan mértékben terheli a kuratóriumi elnökséget, mint a rádió korabeli vezetését.
A saját ügyemre visszatérve pedig egyszerre kérdezném mindenkitől, a politikai elit érintett tagjaitól a rádió vezetésének legkülönbözőbb szintjeiig: vajon ki fog engem kárpótolni azért, hogy az elmúlt években összesen nyolc peres ügyben kellett a bíróság elé állnom a rádió vezetésének ámokfutása miatt? A közel harminc tárgyalás felbecsülhetetlen mennyiségű elpazarolt időt, energiát és pénzt jelentett számomra és az ÉS szerkesztősége számára, miközben a rádió vezetői a közpénzből finanszírozott perek tárgyalásain meg sem jelentek, pervesztés esetén a megítélt kártérítést ugyancsak közpénzekből fizették, azt pedig mindörökre jótékony homály fedi, hogy az esetlegesen a rádió vezetői számára megítélt kártérítésnek mi lett a sorsa. Ez ugyanis korántsem egyértelmű abban az esetben, ha a pereskedés költségét az intézmény viselte.v
Volt olyan eset, amikor bilincsbe vert köztörvényes bűnözők között tárgyalták az én ügyemet is, és volt, amikor előttünk és utánunk is olyan tárgyalás volt kiírva, amelyben szintén a Magyar Rádió perelt egy-egy balliberális orgánumot.
Ezt a pert pedig legfeljebb azért veszthettem volna el, mert túlságosan alacsonyra becsültem a perekre pocsékolt összeget.