Levél az NBH-államtitkárnak2002. június 3.

Tóth András
NBH-államtitkár

Tisztelt Tóth András Úr!

A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete az 1992. évi LXIII. törvény alapján, az alábbi közérdekű adatok megismerése céljából fordul Önhöz.

A Hetek című hetilap 2004. május 7-ei lapszámának hetedik oldalán, Gálszécsy András úr tényként hozta a társadalom tudomására a következőket:

"'90-ben először Boross Péter barátom foglalkozott a titkosszolgálatokkal, majd én. (...) Civil kontrollnak egykori '56-os forradalmárok közül kiválogattunk olyanokat, akiknek valamilyen affinitásuk volt ehhez a munkához, és behoztuk őket inspektornak, 'politikai megfigyelőnek' a titkosszolgálatokhoz. Mindenbe beleláttak, minden munkában részt vettek, minden értekezleten ott voltak, felügyeleti joguk volt a titkosszolgálatok munkája fölött, hogy azok törvény szerint végzik e munkájukat."

11 kérdésre szeretnénk ténybeli választ kapni:

1. Milyen hatályos jogszabály adott az NBH-nak felhatalmazást civil inspektorként berendelt személyek alkalmazására?

2. Milyen szervezeti és működési szabályzat szerint látták el feladatukat?

3. Milyen kritériumok alapján állapították meg, hogy vajon a kiválasztott inspektorok '56-ban forradalmárok voltak-e?

4. A megállapítottan '56-os forradalmárok közül milyen kiválasztási elv és metódus szerint rendelték be hivatali szolgálatra az inspektorokat?

5. Civil szervezetek delegálták az inspektorokat, vagy Boross Péter és Gálszécsy András diszkrecionális jogában állt berendelni őket a Hivatalba?

6. Ténylegesen hány inspektor dolgozott Boross Péter és Gálszécsy András hivatali ideje alatt az NBH-nál, és mettől-meddig?

7. Milyen operatív feladatokba vonták be őket, és milyen minősítésű iratokba tekinthettek be az NBH akkori kimutatásai (szolgálati jegyek, iktatókönyvek stb.) alapján? Tevékenységük nyoma megtalálható-e az egyes iratok betekintő részében vagy a keletkeztetett aktákon?

8. Státuszban, vagy határozott/határozatlan idejű szerződéssel dolgoztak az inspektorok?

9. Kaptak-e munkájuk után fizetést az NBH-tól?

10. Mekkora összeget fordított foglalkoztatásukra az NBH összesen és fejenként?

11. Felesküdtek-e az inspektorok az állam- vagy szolgálati titok megtartására?

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdéseink kizárólag közérdekű adatközlésre szorítkoznak. Reméljük, nem adtunk okot arra, hogy elzárkózzon a közérdekű tájékoztatás elől.

Budapest, 2002. június 3.

Kenedi János
az ügyvivő testület tagja

*********************

TA-9-42/04

MINISZTERELNÖKI HIVATAL
POLITIKAI ÁLLAMTITKÁRA

Kenedi János úr
a Nyilvánosság Klub ügyvivő testületének tagja

Budapest, Villányi út 45.
1118

Tisztelt Kenedi Úr!

Az Ön által a Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete nevében írt, június 3-án kelt levélre az alábbiakban tudok válaszolni.

A levélbéri jelzett "civil inspektorok" alkalmazására - a rendelkezésre álló adatok szerint - a kormány illetékeseinek és a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége vezetőinek 1990-ben folytatott tárgyalásai nyomán került sor. A deklarált cél az volt, hogy a rendszerváltoztatást követően erősítsék a nemzetbiztonság civil kontrollját és megszilárdítsák a szolgálatok iránti társadalmi bizalmat. Mint ismeretes, ebben az időszakban a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok az ún. átmeneti törvény keretei között látták el feladataikat.

A szóban forgó személyek polgári alkalmazottak voltak 1991-es kinevezésüktől kezdve, közülük azok pedig, akik 1992. július 1. után is alkalmazásban álltak, közalkalmazottak (K-605 munkaköri számmal tanácsadó-szakértőként). Ehhez hozzáteszem: eredetileg 11 személy került ilyen munkakörbe, de közülük hatan még a kinevezés évében, öten 1994-ben, egy fő pedig 1995-ben - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló CXXV. számú törvény elfogadásának évében - távozott. Az inspektori feladatra határozatlan idejű munkaszerződéssel - MT 22. (1) bek. illetve az MT 32. d. §., valamint a Kjt. 21. (1) bek. alapján - kerültek alkalmazásra, illetve közalkalmazotti kinevezésre. Illetményük az akkor hatályos jogszabályok szerint került megállapításra. Munkaviszonyuk megszüntetése közös megegyezéssel, illetve felmentéssel történt.

Az Ön által említett berendelés jogintézménye munkába lépésükkor, tehát 1991-ben még nem létezett. Az alkalmazás jogszabályi feltételeit az akkor érvényes minisztertanácsi rendelet, illetve a Munka Törvénykönyve biztosította. Az NBH főigazgatója gyakorolta a velük kapcsolatos munkáltatói jogokat.

Hivatali működésük alatt a vonatkozó jogszabályok, valamint egy NBH főigazgatói utasítással kiadott Szervezeti és Működési Szabályzat alapján látták el feladataikat. Ám konkrét előírásokat az 1990-es Szervezeti és Működési Szabályzat egyes munkakörökre, így a tanácsadó-szakértők tevékenységére vonatkozóan nem tartalmazott.

Ami feladatkörüket illeti, nem állnak rendelkezésünkre adatok arról, hogy alkalmazásuk időszakában milyen konkrét feladatokat láttak el. Ugyanakkor azonban tény, hogy minősített iratokba volt alkalmuk betekinteni, részt vettek olyan iratok elkészítésében, amelyeket később minősítettek, jelen voltak szakmai értekezleteken. Elemezték az NBH állományának összetételét, képzettségét, morális helyzetét. Készítettek összegző jelentéseket is egyes szakmai területek működéséről. Munkába lépésükkor valamennyien esküt, titoktartási nyilatkozatot tettek és hozzájárultak ahhoz is, hogy az NBH alkalmazottaira vonatkozó időszakos biztonsági ellenőrzésükre sor kerüljön. Tapasztalataikról a mindenkori tárca nélküli miniszternek tartoztak beszámolóval.

Munkájukra vonatkozó konkrét részletekről - mivel ezek államtitkot képeznek - nem adhatok felvilágosítást, és nem közölhetem a szóban forgó alkalmazottak nevét, illetve személyenkénti illetményét sem. Ezért megértését kérem.

Budapest, 2004. június 29.

Tisztelettel:

Tóth András