NBH-államtitkár
Tisztelt Tóth András Úr!
A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete az 1992. évi LXIII. törvény
alapján, az alábbi közérdekű adatok megismerése céljából fordul Önhöz.
A Hetek című hetilap 2004. május 7-ei lapszámának hetedik
oldalán, Gálszécsy András úr tényként hozta a társadalom tudomására a
következőket:
"'90-ben először Boross Péter barátom foglalkozott a
titkosszolgálatokkal, majd én. (...) Civil kontrollnak egykori '56-os
forradalmárok közül kiválogattunk olyanokat, akiknek valamilyen affinitásuk volt
ehhez a munkához, és behoztuk őket inspektornak, 'politikai megfigyelőnek' a
titkosszolgálatokhoz. Mindenbe beleláttak, minden munkában részt vettek, minden
értekezleten ott voltak, felügyeleti joguk volt a titkosszolgálatok munkája
fölött, hogy azok törvény szerint végzik e munkájukat."
11 kérdésre szeretnénk ténybeli választ kapni:
1. Milyen hatályos jogszabály adott az NBH-nak felhatalmazást
civil inspektorként berendelt személyek alkalmazására?
2. Milyen szervezeti és működési szabályzat szerint látták el
feladatukat?
3. Milyen kritériumok alapján állapították meg, hogy vajon a
kiválasztott inspektorok '56-ban forradalmárok voltak-e?
4. A megállapítottan '56-os forradalmárok közül milyen
kiválasztási elv és metódus szerint rendelték be hivatali szolgálatra az
inspektorokat?
5. Civil szervezetek delegálták az inspektorokat, vagy Boross
Péter és Gálszécsy András diszkrecionális jogában állt berendelni őket a
Hivatalba?
6. Ténylegesen hány inspektor dolgozott Boross Péter és Gálszécsy
András hivatali ideje alatt az NBH-nál, és mettől-meddig?
7. Milyen operatív feladatokba vonták be őket, és milyen
minősítésű iratokba tekinthettek be az NBH akkori kimutatásai (szolgálati
jegyek, iktatókönyvek stb.) alapján? Tevékenységük nyoma megtalálható-e az egyes
iratok betekintő részében vagy a keletkeztetett aktákon?
8. Státuszban, vagy határozott/határozatlan idejű szerződéssel
dolgoztak az inspektorok?
9. Kaptak-e munkájuk után fizetést az NBH-tól?
10. Mekkora összeget fordított foglalkoztatásukra az NBH összesen
és fejenként?
11. Felesküdtek-e az inspektorok az állam- vagy szolgálati titok
megtartására?
Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdéseink kizárólag közérdekű
adatközlésre szorítkoznak. Reméljük, nem adtunk okot arra, hogy elzárkózzon a
közérdekű tájékoztatás elől.
Budapest, 2002. június 3.
Kenedi János
az ügyvivő testület tagja
az ügyvivő testület tagja
*********************
TA-9-42/04
MINISZTERELNÖKI HIVATAL
POLITIKAI ÁLLAMTITKÁRA
POLITIKAI ÁLLAMTITKÁRA
Kenedi János úr
a Nyilvánosság Klub ügyvivő testületének tagja
a Nyilvánosság Klub ügyvivő testületének tagja
Budapest, Villányi út 45.
1118
1118
Tisztelt Kenedi Úr!
Az Ön által a Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete nevében írt,
június 3-án kelt levélre az alábbiakban tudok válaszolni.
A levélbéri jelzett "civil inspektorok" alkalmazására - a
rendelkezésre álló adatok szerint - a kormány illetékeseinek és a Magyar
Politikai Foglyok Szövetsége vezetőinek 1990-ben folytatott tárgyalásai nyomán
került sor. A deklarált cél az volt, hogy a rendszerváltoztatást követően
erősítsék a nemzetbiztonság civil kontrollját és megszilárdítsák a szolgálatok
iránti társadalmi bizalmat. Mint ismeretes, ebben az időszakban a magyar
nemzetbiztonsági szolgálatok az ún. átmeneti törvény keretei között látták el
feladataikat.
A szóban forgó személyek polgári alkalmazottak voltak 1991-es
kinevezésüktől kezdve, közülük azok pedig, akik 1992. július 1. után is
alkalmazásban álltak, közalkalmazottak (K-605 munkaköri számmal
tanácsadó-szakértőként). Ehhez hozzáteszem: eredetileg 11 személy került ilyen
munkakörbe, de közülük hatan még a kinevezés évében, öten 1994-ben, egy fő pedig
1995-ben - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló CXXV. számú törvény
elfogadásának évében - távozott. Az inspektori feladatra határozatlan idejű
munkaszerződéssel - MT 22. (1) bek. illetve az MT 32. d. §., valamint a Kjt. 21.
(1) bek. alapján - kerültek alkalmazásra, illetve közalkalmazotti kinevezésre.
Illetményük az akkor hatályos jogszabályok szerint került megállapításra.
Munkaviszonyuk megszüntetése közös megegyezéssel, illetve felmentéssel történt.
Az Ön által említett berendelés jogintézménye munkába lépésükkor,
tehát 1991-ben még nem létezett. Az alkalmazás jogszabályi feltételeit az akkor
érvényes minisztertanácsi rendelet, illetve a Munka Törvénykönyve biztosította.
Az NBH főigazgatója gyakorolta a velük kapcsolatos munkáltatói jogokat.
Hivatali működésük alatt a vonatkozó jogszabályok, valamint egy
NBH főigazgatói utasítással kiadott Szervezeti és Működési Szabályzat alapján
látták el feladataikat. Ám konkrét előírásokat az 1990-es Szervezeti és Működési
Szabályzat egyes munkakörökre, így a tanácsadó-szakértők tevékenységére
vonatkozóan nem tartalmazott.
Ami feladatkörüket illeti, nem állnak rendelkezésünkre adatok
arról, hogy alkalmazásuk időszakában milyen konkrét feladatokat láttak el.
Ugyanakkor azonban tény, hogy minősített iratokba volt alkalmuk betekinteni,
részt vettek olyan iratok elkészítésében, amelyeket később minősítettek, jelen
voltak szakmai értekezleteken. Elemezték az NBH állományának összetételét,
képzettségét, morális helyzetét. Készítettek összegző jelentéseket is egyes
szakmai területek működéséről. Munkába lépésükkor valamennyien esküt,
titoktartási nyilatkozatot tettek és hozzájárultak ahhoz is, hogy az NBH
alkalmazottaira vonatkozó időszakos biztonsági ellenőrzésükre sor kerüljön.
Tapasztalataikról a mindenkori tárca nélküli miniszternek tartoztak
beszámolóval.
Munkájukra vonatkozó konkrét részletekről - mivel ezek államtitkot
képeznek - nem adhatok felvilágosítást, és nem közölhetem a szóban forgó
alkalmazottak nevét, illetve személyenkénti illetményét sem. Ezért megértését
kérem.
Budapest, 2004. június 29.
Tisztelettel:
Tóth András