A jelenségek mögött
nem nehéz felfedezni a politika befolyását. Vagyis úgy tűnik, hogy az oly
nehezen megszületett médiatörvény nemhogy kiküszöbölte volna a politika
közvetlen beavatkozását az elektronikus sajtó működésébe, hanem bizonyos fokig
egyenesen intézményesítette azt. A Nyilvánosság Klub ezért az
Alkotmánybíróságtól kéri a médiatörvény azon passzusainak alkotmányossági
felülvizsgálatát, amelyek megítélése szerint meghatározó befolyást biztosítanak
a politikai pártoknak, közvetve a műsorok tartalmára is, és ezzel akadályozzák
az elektronikus médiumok függetlenségének megvalósulását, az Alkotmány 61.
§-ában garantált véleménynyilvánítási szabadság érvényesülését. A klub
álláspontja szerint ezek a rendelkezések ellentétesek azokkal az alkotmányossági
követelményekkel, amelyeket az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban
megfogalmazott véleményszabadságnak a rádiózásban és televíziózásban történő
biztosításával összefüggésben.
A kifogásolt rendelkezések közé tartoznak az ORTT, a panaszbizottság, valamint a közszolgálati műsorszolgáltatók közalapítványi kuratóriumainak jelölési és választási szabályai. Ezek a rendelkezések az ORTT tagok, illetve a kuratóriumi elnökségek megválasztásával kapcsolatos jelölési jogot a parlamenti pártoknak, a panaszbizottság esetében pedig a pártok jelöltjeiből álló ORTT-nek biztosítják. Márpedig az említett alkotmánybírósági határozat értelmében a Parlament és az abban képviselt politikai pártok meghatározó tartalmi befolyása a rádióban és a televízióban éppúgy alkotmányellenes, mint a kormányé.
A panaszbizottság eljárására vonatkozó médiatörvényi rendelkezések nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a panaszbizottság egyetlen műsorszám kapcsán vizsgálja a kiegyensúlyozottság követelményének érvényesülését, ahogy az történt a Hofi-ügyben. Ezzel szemben az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy a vélemények bemutatásában, illetve a tájékoztatásban a sokféleséget a rádió és a televízió egészét tekintve kell biztosítani.
A törvény ráadásul az ORTT számára lehetőséget biztosít arra, hogy panasz nélkül is "panaszeljárást" folytasson le, és annak során ugyancsak egyetlen műsorszám kapcsán vizsgálja a kiegyensúlyozottságot. Így járt el a Testület Bolgár György rádióműsorának fellebbezési ügyében.
A kifogásolt rendelkezések közé tartoznak az ORTT, a panaszbizottság, valamint a közszolgálati műsorszolgáltatók közalapítványi kuratóriumainak jelölési és választási szabályai. Ezek a rendelkezések az ORTT tagok, illetve a kuratóriumi elnökségek megválasztásával kapcsolatos jelölési jogot a parlamenti pártoknak, a panaszbizottság esetében pedig a pártok jelöltjeiből álló ORTT-nek biztosítják. Márpedig az említett alkotmánybírósági határozat értelmében a Parlament és az abban képviselt politikai pártok meghatározó tartalmi befolyása a rádióban és a televízióban éppúgy alkotmányellenes, mint a kormányé.
A panaszbizottság eljárására vonatkozó médiatörvényi rendelkezések nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a panaszbizottság egyetlen műsorszám kapcsán vizsgálja a kiegyensúlyozottság követelményének érvényesülését, ahogy az történt a Hofi-ügyben. Ezzel szemben az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy a vélemények bemutatásában, illetve a tájékoztatásban a sokféleséget a rádió és a televízió egészét tekintve kell biztosítani.
A törvény ráadásul az ORTT számára lehetőséget biztosít arra, hogy panasz nélkül is "panaszeljárást" folytasson le, és annak során ugyancsak egyetlen műsorszám kapcsán vizsgálja a kiegyensúlyozottságot. Így járt el a Testület Bolgár György rádióműsorának fellebbezési ügyében.
A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete