2019. január 27., vasárnap

"Negyedéves" demokrácia?
1999. január 23.

A folyamatosan ülésező parlament az ellenzék egyik fő követelése volt a rendszerváltás idején. Az alkotmányos forradalom egyik alapeszméjéhez válik hűtlenné a kormánykoalíció, ha februártól valóban csak három hetenként hívja össze az Országgyűlés plenáris üléseit. Az új munkarend bevezetése szakítást jelentene az 1867. utáni magyar polgári parlament heti ülésezésének tradíciójával is.
A parlament nem pusztán a mindenkori kormányt kiszolgáló szavazógépezet. Nem csak a demokrácia ünnepi díszlete. A parlament a népszuverenitás letéteményese, a politikai viták legfontosabb színtere. Amikor a parlament nem működik, maga a demokrácia sem működik maradéktalanul.
Az Országgyűlés tanácskozásainak száma (hetente másfél nap) már eddig sem volt magas. A háború előtt a magyar képviselőház még minden héten hétfőtől péntekig ülésezett. Az angol alsóház vagy a francia Nemzetgyűlés mindmáig hetente négyszer tanácskozik. A ritkábban összehívott osztrák és német szövetségi törvényhozást itthon aligha lehet mintaértékűnek tekinteni, hiszen e föderatív államokban tartományi parlamentek is léteznek. Ha az Országgyűlés munkaidejét az eddigi 40 hétről mégis 12-15 hétre csökkentik, az a "negyedéves parlamentáris demokrácia" bevezetését jelenti. Egy igazi demokráciában - függetlenül attól, hogy ki van éppen hatalmon - nem lehet az ellenzéket évente kilenc hónapra szabadságra küldeni. Ez egyet jelentene azzal, hogy a kormány napi működése háromnegyed éven át a választók számára intézményes kontroll nélkül marad.
"A parlament - a téli és nyári szünetek kivételével - folyamatosan ülésezzen" - volt olvasható a legnagyobb mai kormánypárt tíz éve közzé tett első politikai programjában. "Állandó, hivatásos Országgyűlést!" - követelte 1990. március 15-én ugyanez a politikai erő. A "fides" jelentése: szavahihetőség.

A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete