2019. január 27., vasárnap

Néhány mondat az igehirdetésről
1992. január 30.

Az utóbbi hetekben a kormányzó pártok által is támogatott kampány indult a Magyar Rádió és a Magyar Televízió halpárti konszenzussal megválasztott vezetőinek elmozdítása érdekében.
Félő, hogy az egyházak és a két közszolgálati tömegkommunikációs eszköz vezetőinek minapi megegyezésével csak látszólag zárult le a vallási műsorok ürügyén indított politikai támadás. Tartani lehet attól, hogy a médiatörvény hiánya miatt bármikor újabb támadás indítható a nyilvánosság intézményei ellen. Az ilyen politikai kampányok csak arra alkalmasak, hogy lelkiismereti kérdésekből ideológiai ügyeket kreáljanak. A törvény és az abban szabályozandó felügyeleti rendszer hiánya miatt a rádió és a tévé vezetői bármikor zsarolhatók, ideológiai és napi politikai nyomás alá helyezhetők, ha a megszokott műsorrendben változtatást hajtanak végre, de ez akkor is fenyegeti őket, ha mindent a régiben hagynak. Ilyen körülmények között fordulhat elő, hogy egyes egyházak igényt formálnak vallási műsorok közvetlen irányítására, megsértve a szerkesztés szabadságát.
A médiatörvény kidolgozása kapcsán magunk is fontosnak tartjuk, hogy a vallásos műsorok aránya a valóságos társadalmi igényeknek feleljen meg és ezek a műsorok el is juthassanak közönségükhöz. E munka során nem szabad figyelmen kívül hagyni a szociológiai tényeket. Az Országos Lelkipásztori Intézet megrendelésére készült tavalyi kutatásból az derül ki, hogy Magyarországon a lakosság 16 százaléka tekinti magát az egyház tanítása szerint vallásosnak, 26 százaléka nem vallja magát hívőnek, míg a többiek csak a "maguk módján" vallásosak, elsősorban a legfontosabb családi események alkalmával kötődnek egyházukhoz. A Magyar Gallup Intézet felmérései pedig azt mutatják, hogy még a fenti első csoportba tartozók 61 százaléka is megfelelőnek ítélte a vallási műsorok arányát a rádióban. Ezt a műsormennyiséget emelte azóta négyszeresére a műsorszerkezet támadott átalakítása során a rádió, miközben - vitatható módon - szűkítette e műsorok hallgatóságát azzal, hogy a középhullámról URH-sávra helyezte át azokat.
Politikai cinizmus kampányokkal befolyásolni a rádió és televízió műsorszerkezetét, s egyúttal szándékosan késleltetni a minősített parlamenti többséget igénylő médiatörvény megalkotását. Ennek következménye az is, hogy a televízió egyes csatornáinak hírműsoraiban alig burkolt egyházi propaganda folyhat, megsértve a hírszolgáltatástól elvárható ideológiai semlegesség elemi követelményét.

A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete