A személyes adatok védelméről szóló 1992. évi LXIII. törvény 27.
§-ának (1) bekezdése alapján fordulunk Önhöz, mert úgy ítéljük meg, hogy
közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatban
jogsérelem közvetlen veszélye fenyeget.
1/ Mint arról a sajtóból Ön is értesülhetett, nyilvános vita bontakozott ki a miniszterelnök és a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, illetve a belügyminiszter között arról a független szakértőkből álló bizottságról, amelyet a belügyminiszter kért fel a BM-ben található, a rendszerváltás előtt keletkezett iratállomány felmérésére. Jóllehet a belügyminiszter felkérésére a Nyilvánosság Klub is delegált egy tagot a bizottságba, jelen bejelentésünket nem személyes érintettség és nem is a kormányon belül kialakult nézetkülönbség motiválja.
A miniszterelnök és a polgári titkosszolgálatokért felelős miniszter nyilatkozatainak egyes részei arra engednek következtetni, hogy a rendszerváltás előtt keletkezett iratállomány sorsáról vallott felfogásuk veszélyezteti mind a közelmúltban elfogadott levéltári törvény, mind pedig az Alkotmánybíróságnak a polgárok információs önrendelkezési jogáról megfogalmazott követelményei érvényesülését. Ezért kérjük, vizsgálja ki a következőket:
a) Nem kezelik-e törvényes ok nélkül különbözőképpen a levéltári törvény, illetve a polgárok információs önrendelkezési joga szempontjából az állambiztonsági szolgálat keretében 1990 májusa előtt keletkezett iratokat arra való tekintettel, hogy azok jelenleg a Belügyminisztérium, a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal vagy a Katonai Biztonsági Hivatal birtokában vannak-e?
b) Nem kezelik-e törvényes ok nélkül különbözőképpen ugyanezen szempont alapján, ugyanezen iratállomány elemeit arra való tekintettel, hogy azok a Belügyminisztérium III. (állambiztonsági) főcsoportfőnökségének ma is működő szerveinél, illetve a jogutód nélkül megszűnt III/III-as csoportfőnökség keretében keletkeztek-e?
c) Nem jelenti-e a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogok sérelmét a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszternek az a törvényértelmezése, miszerint a jogelőd szolgálatoknál keletkezett iratok megsemmisítéséről vagy nyilvánosságra hozataláról kizárólag a mostani titkosszolgálatok jogosultak dönteni?
d) Nem sérti-e a személyiséghez fűződő jogokat, ha az utódszervek munkájuk során felhasználják az 1990 májusa előtt törvénytelen módon szerzett információkat? Kérjük, vizsgálja meg, jelenleg használnak-e ilyen törvényellenesen gyűjtött adatokat.
Meggyőződésünk, hogy a rendszerváltás előtt keletkezett iratoknak csakis egységes szempontokat követő kezelése szolgálhatja a diktatúra tényeinek megismerhetőségét és a polgárok információs kárpótlását.
2/ Ahogy arról a sajtó szintén beszámolt, a miniszterelnök egy közelmúltban tartott beszédében annak a véleményének adott hangot, hogy az ügynöktörvény alapján átvilágítandó személyi kört az országgyűlési képviselőkre kellene szűkíteni. Ezzel kapcsolatban annak megvizsgálására kérjük, hogy a törvény ilyen módosítása esetén érvényesülhetne-e az átvilágításból kimaradó személyek (például a kormány tagjai) vonatkozásában múltjuk megismerhetősége, amit az Alkotmánybíróság az ügynöktörvény alkotmányossági vizsgálata nyomán született határozatában közérdekű adatnak nyilvánított.
1/ Mint arról a sajtóból Ön is értesülhetett, nyilvános vita bontakozott ki a miniszterelnök és a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, illetve a belügyminiszter között arról a független szakértőkből álló bizottságról, amelyet a belügyminiszter kért fel a BM-ben található, a rendszerváltás előtt keletkezett iratállomány felmérésére. Jóllehet a belügyminiszter felkérésére a Nyilvánosság Klub is delegált egy tagot a bizottságba, jelen bejelentésünket nem személyes érintettség és nem is a kormányon belül kialakult nézetkülönbség motiválja.
A miniszterelnök és a polgári titkosszolgálatokért felelős miniszter nyilatkozatainak egyes részei arra engednek következtetni, hogy a rendszerváltás előtt keletkezett iratállomány sorsáról vallott felfogásuk veszélyezteti mind a közelmúltban elfogadott levéltári törvény, mind pedig az Alkotmánybíróságnak a polgárok információs önrendelkezési jogáról megfogalmazott követelményei érvényesülését. Ezért kérjük, vizsgálja ki a következőket:
a) Nem kezelik-e törvényes ok nélkül különbözőképpen a levéltári törvény, illetve a polgárok információs önrendelkezési joga szempontjából az állambiztonsági szolgálat keretében 1990 májusa előtt keletkezett iratokat arra való tekintettel, hogy azok jelenleg a Belügyminisztérium, a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal vagy a Katonai Biztonsági Hivatal birtokában vannak-e?
b) Nem kezelik-e törvényes ok nélkül különbözőképpen ugyanezen szempont alapján, ugyanezen iratállomány elemeit arra való tekintettel, hogy azok a Belügyminisztérium III. (állambiztonsági) főcsoportfőnökségének ma is működő szerveinél, illetve a jogutód nélkül megszűnt III/III-as csoportfőnökség keretében keletkeztek-e?
c) Nem jelenti-e a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogok sérelmét a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszternek az a törvényértelmezése, miszerint a jogelőd szolgálatoknál keletkezett iratok megsemmisítéséről vagy nyilvánosságra hozataláról kizárólag a mostani titkosszolgálatok jogosultak dönteni?
d) Nem sérti-e a személyiséghez fűződő jogokat, ha az utódszervek munkájuk során felhasználják az 1990 májusa előtt törvénytelen módon szerzett információkat? Kérjük, vizsgálja meg, jelenleg használnak-e ilyen törvényellenesen gyűjtött adatokat.
Meggyőződésünk, hogy a rendszerváltás előtt keletkezett iratoknak csakis egységes szempontokat követő kezelése szolgálhatja a diktatúra tényeinek megismerhetőségét és a polgárok információs kárpótlását.
2/ Ahogy arról a sajtó szintén beszámolt, a miniszterelnök egy közelmúltban tartott beszédében annak a véleményének adott hangot, hogy az ügynöktörvény alapján átvilágítandó személyi kört az országgyűlési képviselőkre kellene szűkíteni. Ezzel kapcsolatban annak megvizsgálására kérjük, hogy a törvény ilyen módosítása esetén érvényesülhetne-e az átvilágításból kimaradó személyek (például a kormány tagjai) vonatkozásában múltjuk megismerhetősége, amit az Alkotmánybíróság az ügynöktörvény alkotmányossági vizsgálata nyomán született határozatában közérdekű adatnak nyilvánított.
A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete
