Ugyancsak általános szabály volna, hogy kerülni kell "az utca
embere típusú riportokat, összeállításokat". Talán azért, nehogy a végén még a
választópolgár véletlenül megszólaljon a tévében? És mit szóljunk ahhoz, hogy "a
kampány időszakában a kormányzat közérdekű döntéseiről lehetőség szerint a
pártszereplést nem vállaló közigazgatási tisztségviselőktől kell tájékoztatást
kérni"? A miniszterelnök döntéséről ezek szerint kérdezzük a portást?
Még szerencse, hogy az általánosnak szánt szabályok mellé az ORTT
összeszed néhány nem annyira általánosat (mondhatjuk azt is, hogy különöset),
például a megjelenítés módjáról (hogy miről is?). Kimondja, hogy "minden
közvetítésnél, így különösen a pártok által szervezett rendezvényekről szóló
tudósításoknál a vizuális megjelenítésnek azonos megközelítésűnek és
tárgyilagosnak kell lennie, csak a pártok hivatalos jelképei és elnevezése
használható". Remélhetőleg ennek nyomán hamarosan a Filmművészeti Egyetemen
fogják tanítani a vizuális megjelenítés azonos megközelítését, addig is azonban
csupán abban bízhatunk, hogy a nem-hivatalos V-jelet nem láthatjuk a
felvételeken, a szocialistákat pedig véletlenül sem nevezi senki nem-hivatalosan
szociáldemokratának. De ha ez nem volna elég, "kerülendők azok a képi elemek,
amelyek az események tárgyszerű leírásán túlmutatnak". Magyarán, ajánlatos
minden operatőrnek becsuknia a szemét, amint pártrendezvény közelébe ér.
Mellesleg lehet, hogy mindannyiunk érdekében jobb is, ha így tesz. Mindenesetre
képzeletünk még szárnyalva sem képes utolérni az ORTT-ét, hiszen a testület azt
ajánlja, hogy "az események közönségéről készített képek elsősorban a jelenlévők
számát és ne a közönség összetételét mutassák". Csak nem a borzalmas tagság
jutott a testületi tagok eszébe? Brrr! Talán le kellene takarni valamivel a
kamerát.
Szemet becsukni tehát mindenesetre ajánlott, de emlékezetünket,
archívumunkat, könyvtárunkat, videotékánkat sem árt bezárni, mert "választási
időszakban politikai hír- és magazinműsorokban korábbi parlamenti közvetítés
részleteit nem lehet felhasználni az érintettek engedélye nélkül". Lehet, hogy a
kollektív felejtés a jó választás záloga? Esetleg kéretik átírni a történelmet
is?
Nem vicc. Azaz nincs vicc. "Komikus, humoros műsorszámokban
parlamenti közvetítés, politikai szereplőkkel készített interjúrészletek
bemutatása nem ajánlott, valamint kerülni kell a politikai viccek
egyoldalúságát." Hahaha (félreértés ne essék, ez balra szólt), hahaha (ez meg
jobbra).
Ja igen, és a közönséget is meg kell tanítani kérdezni: "A
betelefonálós, interaktív műsorszámok tekintetében biztosítani kell, hogy az
adott üggyel kapcsolatos releváns vélemények megjelenjenek kérdés formájában a
műsor során." Miért ilyen óvatos a tisztelt médiahatóság, kérdezzük tisztelettel
és irrelevánsan? Miért csak kérdés formájában jelenjenek meg a releváns
vélemények, miért nem válaszolnak is mindjárt a hallgatók relevánsan és melegen
ajánlottan?
De a műsor nem minden, a kampányban vannak még hirdetések is. "A
politikai hirdetés nem sértheti a magyar nyelv szabályait, tisztaságát" -
imígyen szóla a médiahatóság. Hát bizony. A műsorok sérthetik, sértik is, de a
hirdetés legyen magyar. Állítsunk minden hirdetés mellé egy Arany Jánost, ő
pedig hozzon magával még egy Lőrincze Lajost!
Egyébként pedig a Nyilvánosság Klub pályázatot hirdet a
rádióhallgatók és tévénézők számára. Aki a legtalálóbb magyarázatot adja arra,
hogy miért születtek ilyen médiahatósági ajánlások, megérdemli egy ORTT-tag
egyhavi fizetését.
A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete
