Vagyis a jogilag meg nem alakult kuratórium minden intézkedése
törvény- és alkotmányellenes. Aki ilyen körülmények között pályázatot nyújt be
az MTV elnöki posztjának elnyerésére, az maga is részesévé válik e törvény- és
alkotmánysértő eljárásnak, és nem tekinthető a szabad televíziózás
elkötelezettjének. A négy kormánypárti kurátor által megválasztott személy nem
tekinthető a köztelevízió legitim vezetőjének. A Nyilvánosság Klub ügyvivői
testülete ezért felszólít minden, a független és kiegyensúlyozott közszolgálati
televíziózás iránt elkötelezett potenciális pályázót, ne vegyen részt ebben, a
sajtószabadság alkotmányos elvét megcsúfoló, a közszolgálati médiumok
kormányzati kisajátítását célzó kutyakomédiában.
A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
Készülnek az MTV-elnök választására
Magyar Hírlap Online, 1999. március 8. hétfő
Készülnek az MTV-elnök választására
Ne vegyenek részt a potenciális pályázók a közszolgálati médiumok
kisajátítását célzó kutyakomédiában - egyebek mellett ezt tartalmazza a
Nyilvánosság Klub tegnap, az MTV március 23-ára tervezett elnökválasztásával
kapcsolatban kiadott felhívása. A televízió kuratóriumának elnöke arra hívta fel
a figyelmet, hogy a bíróság dönthet arról, hogy szabályos-e az elnökválasztás.
Továbbra is úgy készülünk, hogy megválasztjuk a Magyar Televízió
elnökét március 23-án - nyilatkozta lapunknak Bakó Lajos, a közszolgálati
televízió kuratóriumának elnöke azt követően, hogy a Nyilvánosság Klub a kiírt
pályázat bojkottálására szólított fel.
Bakó szerint a Nyilvánosság Klubnak joga van ahhoz, hogy
törvénytelennek minősítse a pályázatot, arról azonban csak a bíróság dönthet,
hogy szabályos-e az elnökválasztás. Lapunk értesülése szerint eddig hatan vették
meg a kiírást. Úgy tudjuk, hogy az érdeklődők között van a posztra korábban
pályázó Kósa Somogyi György, az MTV1 volt intendánsa. A megjelent hírekkel
ellentétben ugyanakkor eddig nem vette meg a kiírást Such György, az MTV
alelnöke. A neveket a kuratórium nem hozza nyilvánosságra. Lapunk úgy tudja,
hogy az érdeklődők többsége kevéssé ismert a szakmában és a közvélemény előtt. A
pályázatokat 19-én kell beadni a kuratóriumnak.
A Nyilvánosság Klub álláspontja megegyezik az állampolgári jogok
országgyűlési biztosának március 1-jén kibocsátott értékelésével - olvasható a
szervezetnek az OS-hez eljuttatott közleményében. "Az elnökség tevékenységét
megkezdte, és kiírta a pályázatot az MTV elnökének megválasztására. Ebbe az
elnökségbe az ellenzéki oldal tagjait az Országgyűlés nem választotta meg. Ez a
helyzet pedig ellentmond az AB-határozatban kifejtett követelményének, amely
szerint a közszolgálati televízió esetében olyan, törvényben rögzített eljárási,
szervezeti rendelkezéseket kell alkalmazni az egyes intézményeken belül, amelyek
a teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű tájékoztatást lehetővé és
kötelezővé teszik, és az ilyen működés megőrzését biztosítják."
A jogilag meg nem alakult kuratórium minden intézkedése törvény-
és alkotmányellenes. Aki ilyen körülmények között pályázatot nyújt be az MTV
elnöki posztjának elnyerésére, az maga is részesévé válik e törvény- és
alkotmánysértő eljárásnak, és nem tekinthető a szabad televíziózás
elkötelezettjének. A négy kormánypárti kurátor által megválasztott személy nem
tekinthető a köztelevízió legitim vezetőjének. A Nyilvánosság Klub ügyvivői
testülete ezért felszólít minden, a független és kiegyensúlyozott közszolgálati
televíziózás iránt elkötelezett potenciális pályázót, ne vegyen részt ebben, a
sajtószabadság alkotmányos elvét megcsúfoló, a közszolgálati médiumok
kormányzati kisajátítását célzó kutyakomédiában - fejeződik be a közlemény.
A csonka kuratórium egyébként az elnökválasztás mellett megkezdte
a felügyelőbizottság működésének és az MTV könyvvizsgálójának ellenőrzését is
azt vizsgálva, hogy ki a felelős az MTV jelenlegi rendkívül rossz anyagi
helyzetéért. Információnk szerint a közszolgálati televízió teljes
adósságállománya megközelítően 10 milliárd forint. Ebből 2,8 milliárd a
köztartozás.
Haszán Zoltán
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
Elek István: Törvény és médiaviták
Magyar Nemzet Online/Nézőpont, 1999. március 13.
Törvény és médiaviták
Jelentéstani töredékek
(március 3.)
"Az MSZP felhívja a koalíció figyelmét, hogy média- és
kultúrpolitikájában szüntesse meg a törvénytelenségek gyanúját keltő
gyakorlatát" - idézi az újság Lendvai Ildikót, a párt frakcióvezető-helyettesét.
Azt hiszem, ez teljesíthetetlen óhaj. Azt kívánná ugyanis, hogy a
koalíció folyamatosan tartsa ellenőrzés alatt a gyanakvásra hajlamos egyéneket
és pártokat. Hogy időben észlelhesse, milyen gyanú készül éppen megfoganni a
fejükben. És a veszély elhárítása érdekében mindig gyorsan visszakozhasson az
adott területen, kérdésben tervezett lépésektől. Ez a kívánalom olyan túlhatolom
megteremtését parancsolná a kormánykoalícióra, amelyet az már csak demokratikus
elkötelezettsége okán sem vállalhat. Azt hiszem, ha a koalíció a humoránál
marad, kérnie kell a tisztelt frakcióvezető-helyettes hölgy megértését, amiért
nincs kedve a feladat ellátásához szükséges gondolatrendőrség felállításához és
üzembe helyezéséhez.
*
(március 11.)
Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa
valóban az Alkotmánybírósághoz fordult a médiatörvénnyel kapcsolatban. Nem
normakontrollt kért ugyan, amit az MSZP a hozzá intézett beadványában javasolt,
hanem a törvény 55. paragrafusa alkotmányellenességének megállapítását és a
rendelkezés megsemmisítését indítványozta. Vagyis radikálisabb az álláspontja,
mint aminek a képviseletére kérték. Meglepne, ha az Alkotmánybíróság igazat adna
neki. De ha az említett paragrafust netán megsemmisíti is a bíróság, aligha fog
építeni az ombudsman okfejtésére. Annak ugyanis épp a lényege téves.
Az MSZP-elnök jegyezte beadvány még ama múlt év végi országgyűlési
határozat nyomán született, amely a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária
Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének kiegészítéséről szólt.
Az ombudsman a válaszában ugyan korábbi alkotmánybírósági
határozatokra hivatkozik, amelyek kimondták, hogy a véleményszabadság teljessége
érdekében a közszolgálati média szabályozásának az államtól való szabadságot is
garantálni kell, ami "azt kívánja meg, hogy se a parlament, se a kormány ne
juthasson a műsor tartalmát befolyásolni képes szervezetben meghatározó
befolyáshoz, ahogy politikai pártok, azonos feladatra vagy ugyanazon érdek
képviseletére létrejött csoportok befolyása sem lehet meghatározó". Érvelése
azonban igen szegényes. A jogőrnő úgy véli, hogy az említett parlamenti
határozat következtében "olyan helyzet állt elő, amelyben sem az
Országgyűlésnek, sem az Országgyűlés egyik oldalának, sem a pártok befolyásának
növekedése nem zárható ki". Ebből pedig számára - tekintettel a kuratóriumi
elnökség fontos jogkörére - egyenesen következik, hogy "az így létrejött
kuratóriumi elnökségek működése a véleménynyilvánítás szabadságának közvetlen
veszélyét idézte elő". Ez a veszély - vagy ahogy máshol fogalmaz, "visszásság" -
a médiatörvény 55. paragrafusának rendelkezéseire vezethető vissza, amelyek a
kuratóriumi elnökségek tagjainak jelöléséről és választásáról szólnak.
Gönczöl Katalin szemében a Magyar Televízió Közalapítvány
kuratóriumi elnökségének ellenzéki részvétel nélküli megalakulása már csupán
újabb bizonyíték amellett, hogy az említett paragrafus, amely alapján ez
megtörténhetett, alkotmányellenes. Másfelől azonban ez azt jelenti, hogy abban a
vitában, ami erősen megosztja ma a politikai feleket, hogy ugyanis törvényesen
alakult-e meg négy kormánypárti taggal az MTV kuratóriumi elnöksége, és
törvényesnek tekinthető-e a tv-elnöki tisztségre kiírt pályázat vagy sem, a
jogőrnő félreérthetetlenül a kormánykoalíció felfogását vallja. Pontosan úgy
értelmezi az 55. paragrafus megfelelő bekezdéseit, ahogy a koalíció. Idézem a
szavait: "Az elnökség tehát akár az egyik parlamenti oldal megválasztott
jelöltjeivel is megalakulhat."
A különbség a két álláspont között csupán annyi, hogy a koalíció
szerint a kuratóriumi elnökség megalakulása törvényes és alkotmányos, a jogőrnő
szerint pedig törvényes ugyan, de alkotmánysértő, mert maga az a paragrafus is
alkotmányellenes, amely alapján a jelölés és választás történt.
A fentiek fényében igazán különös a Nyilvánosság Klub felhívását
olvasni. Az ügyvivői testület közleménye szerint "a Nyilvánosság Klub
álláspontja megegyezik azzal, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa
március 1-jén értékelte, hogy az elnökség megkezdte tevékenységét, és kiírta a
pályázatot az MTV elnökének megválasztására". Szögezzük le nyugodtan és
tárgyilagosan, hogy ez az állítás valótlanság. Olvassuk csak tovább! Kevéssel
később így folytatódik az idézet. "A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete szerint
a jogilag meg nem alakult kuratórium minden intézkedése törvény- és
alkotmányellenes. A négy kormánypárti kurátor által megválasztott személy tehát
nem tekinthető a köztelevízió legitim vezetőjének."
Vagyis szerintük a kuratórium jogilag meg sem alakult, és minden
intézkedése törvényellenes. A pályázati eljárás pedig "a közszolgálati médiumok
kormányzati kisajátítását célzó kutyakomédia". Ezért felhívnak minden, a
független és kiegyensúlyozott közszolgálati televízió iránt elkötelezett
potenciális pályázót, hogy ne vegyen részt benne.
És még meg volt sértődve Vásárhelyi Mária ügyvivő, amikor a szerda
reggeli Nap Tv-ben a felhívásukról vitázva megjegyeztem, hogy nem értek ugyan
egyet velük, de megértem az álláspontjukat, lévén számomra evidencia, hogy a
Nyilvánosság Klub világnézetileg, politikailag erősen elkötelezett civil
szervezet, baloldali liberális értelmiségi lobbycsoport, véleményformáló kör.
És valóban, kell ennél harcosabb és elfogultabb politikai
állásfoglalás? Lehet közöttük akár egy rakás médiajogász és más szakmabeli, ha
képtelenek a szemellenzőjüktől szabadulni.
De térjünk vissza a jogőrnő jelentéséhez. Gönczöl Katalin szerint
a médiatörvény azért alkotmányellenes, mert "rendelkezései nem teszik lehetővé
az alkotmány 61. paragrafusában biztosított véleménynyilvánítás szabadságának
megőrzését, ami a preambulum szerint a törvény feladata", közelebbről: mert az
55. paragrafusra alapozva jelentősen megnövekedhetett a kuratóriumban a pártok
képviselete a társadalmi szervezetekével szemben. Holott az idézett
alkotmánybírósági határozatok szerint sem a pártok, sem más társadalmi csoportok
nem juthatnak meghatározó befolyáshoz a műsor tartalmát befolyásolni képes
szervezetben.
Csakhogy feltétlenül következik-e az előbbiből az utóbbi? A
pártjelöltek arányának növekedése egyenlő-e meghatározó befolyásuk
kialakulásával?
Szerintem semmiképpen sem. A rádiós kurátorok között az eredeti
tíz főről tizenhatra nőtt a számuk a nem pártok delegálta huszonegy fővel
szemben. A Duna Tv kurátorai között pedig a huszonhárom fővel szemben. Vagyis
mindkét kuratóriumban változatlanul 50 százalék alatt van az arányuk.
Ami pedig az MTV ellenzéki jelöltek nélküli kuratóriumi elnökségét
illeti, ahhoz, hogy e testület puszta létében alkotmánysértés bizonyítékát
láthassuk, arról kéne bizonysággal rendelkeznünk, hogy a kuratóriumi elnökség
egyáltalán "műsor befolyásolására alkalmas" szervezet-e. Bármilyen meglepően
hangzik is a kijelentés, szerintem nem az. A jogőrnő értelmezése szerint sem. A
kuratóriumok elnökségét ugyanis csak pártok jelöltjei alkotják, és ezt Gönczöl
Katalin sem kifogásolja. Ha a pártjelöltek uralta kuratóriumi elnökségek léte
nem alkotmányellenes, vagyis nem alkotmánysértő az, hogy a pártjelöltek
meghatározó befolyást gyakorolnak olyan szervezetekben, amelyek szerepet
játszanak a közszolgálati médiában, ez csak azt jelentheti, hogy ezek a
szervezetek, a kuratóriumi elnökségek nem minősülnek a műsor tartalmát
befolyásolni képes szervezetnek. Ebből azonban az is következik, hogy ha egy
ilyen szervezetben netán drasztikus aránymódosulás történik a kormánypárti
jelöltek javára és az ellenzékiek rovására, az sem tekinthető
alkotmánysértésnek, ettől ugyanis a szervezet jogköre nem változik meg. Ha
korábban nem volt a műsor tartalmát befolyásolni képes szervezet, ezután sem az.
*
A koalíció azt állítja, hogy a kétharmados többséggel elfogadott
médiatörvény alapján járt el, az elnökség felállítása törvényes, működése
legitim. Az ellenzék megegyezésképtelensége sajnálatos, de a törvény igen
korlátozott lehetőséget ad arra, hogy a helyzet feloldásához a koalíció
hozzájárulhasson. A törvény szerint a kuratóriumi elnökségnek legalább
nyolctagúnak kell lennie, és mindegyik parlamenti pártnak kell hogy legyen
legalább egy jelöltje. Mivel ma három ellenzéki párt van a parlamentben, ebből
az következik, hogy amíg meg nem egyeznek a negyedik személyben, addig az
ellenzéki oldal nem tud jelölni. Ha erre képtelenek, az elég nagy baj, de az 55.
paragrafus 8. bekezdése szerint ez nem lehet akadálya az elnökség
megalakulásának.
A kormányoldal legfeljebb annyit tehet az ellenzék érdekében, hogy
hozzájárul egy olyan létszámbővítéshez, amely nem szünteti meg a két fél közötti
paritást, egyenlőséget, de kedvezőbb feltételeket teremt az ellenzéki pártok
közötti egyezséghez, mert egyikőjük sem kényszerül arra, hogy elfogadja az
alaphelyzethez képest a másik javára történő aránymódosulást. Ez a helyzet áll
elő, ha a pártok nem egy-egy embert jelölnek - a törvényben előírt minimumnak
megfelelően -, hanem kettőt-kettőt. Ekkor persze az ellenzéki oldal hat
jelöltjével szemben a paritás megőrzése érdekében a kormányoldalnak is jelölnie
kell még két elnökségi tagot a már megválasztott négy mellé. Erre a
kompromisszumra a koalíció korábban is késznek mutatkozott.
Elek István
