Növekvő provincializmus
Miközben már az őszi vizsgálat során is aggasztóan alacsony volt,
az elmúlt hónapokban a legtöbb csatorna hírműsoraiban tovább csökkent a
külföldi, külpolitikai hírek aránya. Tartós tendenciának bizonyul a rádiókban és
a televíziókban főműsoridőben közölt hírek földrajzi horizontjának szűkülése.
Míg a külföldi hírek aránya 2007-ben még 32 százalék, addig 2011-ben már csak 23
százalék volt, és az elmúlt időszak hírösszeállításaiban tovább csökkent a
külpolitikai hírek aránya. Öt hír közül négy belpolitikai eseményekkel
foglalkozik, és még a 18-20 híregységet tartalmazó hírösszeállításokba is csupán
4-5 külpolitikai hír kerül, többnyire a műsorok második felében, a rövidebb
hírösszeállításokban pedig nemritkán egyáltalán nincs külföldi hír.
A legproblematikusabbnak továbbra is a közszolgálati televízió
folyamatosan erősödő provincializmusát nevezhetjük, nem lehet elfogadható
magyarázatot találni arra, hogy miért csökken folyamatosan az adófizetők
pénzéből fenntartott közszolgálati televízió legfontosabb hírműsorában – a
19.30-kor sugárzott Híradóban – a külföldi hírek aránya. S bár már az őszi
időszak idején is aggasztóan alacsony – 20 százalék – volt a külpolitikai hírek
jelenléte, tavaszra ez az arány tovább csökkent, 17 százalékra. A legtöbb
külföldi hír a Class FM és a Kossuth rádió déli hírösszeállításaiban hangzott
el, ezeken a csatornákon minden harmadik híregység Magyarországon kívüli
eseményekről tájékoztat.
Miközben a belföldi hírek Budapest-centrikussága továbbra is
megmaradt, a tavaszi periódusban a korábbinál valamivel több figyelem esett az
ország legszegényebb régióira, mint korábban, az összes vizsgált belföldi hír 10
százaléka érintette az ország legtöbb nehézséggel küszködő, leghátrányosabb
helyzetben élő településeinek lakosait.
Tovább hódít a bulvár
Úgy látszik, stabilizálódik a komoly és a félbulvár/bulvár hírek
50-50 százalékos aránya az elektronikus média teljes vizsgált spektrumán belül.
Míg 2007-ben még az összes híregység közel kétharmada a „komoly” (közéleti,
politikai, gazdasági, kulturális stb.) hírek kategóriájába tartozott, ma már
minden komoly hírre jut egy bulvár jellegű beszámoló, az arányok azonban
médiumonként jelentősen különböznek.
A tavaszi időszakban egyedül a TV2 Tények című műsorában változott
számottevően a komoly és a bulvár jellegű hírek aránya, s bár napjainkban is a
bulvár dominál, ennek aránya jelentősen – 91 százalékról 66 százalékra –
csökkent. A televíziók közül a legtöbb nem bulvár jellegű, közéleti-politikai
hír az ATV, a legkevesebb pedig az RTL Klub főműsoridőben sugárzott esti
hírműsorában jelenik meg. Bár az utóbbi hónapokban az arány néhány százalékkal
emelkedett, a hosszabb távú trendeket figyelembe véve teljesen egyértelmű
tendencia a közszolgálati televízió hírműsorainak bulvárosodása. Az M1
Híradójában az elmúlt évek során radikálisan – 30 százalékkal – csökkent a
komoly hírek aránya, és napjainkban a főműsoridőben sugárzott hírműsor minden
második híre részben vagy teljesen bulvár jellegű. Hasonló tendenciákat
regisztrálhatunk a kormánypártokhoz közel álló szellemiségű Hír TV hírműsorának
esetében is, ahol 2007-ben még a híregységek háromnegyede, ma már alig fele
foglalkozik közügyekkel. A komoly és a bulvár hírek arányát összevetve
megállapíthatjuk, hogy tartalmilag a közszolgálati követelményeknek leginkább az
ATV szerkesztési gyakorlata felel meg.
A hatalmas piaci fölénnyel rendelkező országos kereskedelmi
televíziók hírműsoraiban a bulvár jellegű hírek a kezdetektől lényegesen nagyobb
arányban jelentek meg, mint a köztelevízióban, és a rétegigényekre reflektáló
kábeles műsorszolgáltatók esetében a napjainkban tapasztalható bulvárdömping az
utóbbi néhány év terméke, ami mögött részben társadalmi, részben politikai
megfontolások állnak. A társadalom tagjainak politikától és közélettől való
tömeges elfordulását jelzik a közvélemény-kutatási adatok, ám bulvárkínálatukkal
a médiumok maguk is gerjesztik a közügyek iránti érdektelenséget. Ugyancsak a
bulvár jelleg erősödésének irányába tereli a műsorszolgáltatókat a médiahatóság
átpolitizált működése. A politikai hírek negligálása egyfajta menekülés a
hatósággal való konfliktusok és a kilátásba helyezett, esetleges súlyos
pénzbüntetések elől. Ezt a tendenciát törte meg a TV2 Tények című műsorának új
szerkezete, amelyben a korábbinál sokkal több nem bulvár jellegű hírrel
találkozhatunk, miközben e változások ellenére is két bulvár hírre jut egy
közéleti hír.
A vizsgált rádiós hírműsorokban kedvezőbb a helyzet. A legtöbb
komoly, közéleti hír ebben a periódusban a Lánchíd Rádió déli hírműsoraiban
hangzott el, ahonnan gyakorlatilag kiszorult a bulvár. A Klubrádió hírműsorában,
amely ősszel még a legkomolyabb arculattal rendelkezett, növekedett a bulvár
jellegű hírek aránya, és jelentős különbség mutatható ki a két nagy országos
kereskedelmi csatorna esetében is; míg a Neo FM hírei közül minden második, a
Class FM esetében csak minden harmadik hír sorolható a komoly hírek
kategóriájába.
Amint már az előző időszak vizsgálata során is kiderült, az egyes
témák megjelenésének gyakorisága nem egyezik meg a különböző csatornák
híradásaiban. A nagyszámú gazdasági témájú hír attól függően, hogy a gazdaság
mely szegmensét érinti, mely makrogazdasági mutatóval foglalkozik, igen eltérő
arányban jelent meg a hírműsorokban. Az államadóssággal és a bérek alakulásával
foglalkozó hírek – azaz ebben az időszakban a gazdasági helyzetet negatívan
jellemző mutatók – jelentős része a Klubrádió és az ATV hírműsorában hangzott
el. Az államadósságról szóló 64 hír közül 27 százalék a Klubrádióban, 14
százalék az ATV Híradójában volt megismerhető. A bérek alakulásával is e két adó
és a TV2 Tények című műsora foglalkozott a legtöbbet. E három csatornán került
adásba a bérekről szóló híradások közel fele (49 százalék). Ugyanakkor az
ezekben a hetekben kedvező elmozdulást mutató, pozitívan interpretálható,
gazdasággal kapcsolatos események: a GDP-vel vagy annak bizonyos szegmenseivel –
az ipari termeléssel, a külkereskedelmi mérleg alakulásával, a munkaerő-piaci
helyzettel, a devizahitelesek megmentését szolgáló lépésekkel, valamint az
önkormányzatok helyzetével – összefüggő események a jobboldalhoz köthető és a
közszolgálati adókon jelentek meg.
A gazdasági híreken kívül igen fontos téma volt a vizsgálat hat
hetében Magyarország külkapcsolati rendszere, az EU-val fenntartott viszony, a
külföldről érkező kritikai hangok és a demokrácia helyzete Magyarországon.
Ezekkel a témákkal kiemelten az ATV Híradója foglalkozott: az Unió és
Magyarország közötti viszony híreinek 19, a demokrácia hazai helyzetét taglaló
hírek 45, a Magyarországot bíráló véleményeket megjelenítő híradások 32
százaléka ezen a csatornán jelent meg.
Schmitt Pál plágiumügye szinte mindegyik csatorna hírszerkesztőit
foglalkoztatta, a témával a Lánchíd Rádió, a TV2, az ATV és a Hír TV
foglalkozott kiemelten. A közszolgálati médiumok érzékelhetően igyekeztek
kerülni ezt a témát. A volt államfő lemondását követő időszak eseményeivel, a
lehetséges jelöltekről szóló információkkal a Déli Krónika, az ATV és a Hír TV
Híradója foglalkozott intenzíven.
A hírműsorok szereplői
Ahogy előző elemzésünkben is tettük, a hírekben megjelenő
szereplők vizsgálata előtt a műsorvezetői szerepfelfogás kérdésére is kitérünk.
Az elmúlt vizsgálati időszakhoz képest a leglátványosabb változás a két
közszolgálati adó hírműsoraiban fedezhető fel a műsorvezető szerepfelfogásával
kapcsolatban. Azokban az esetekben, amelyekben valamilyen jellegű irányultság
volt érezhető a kommentárok szövegében, ott mindkét hírműsornál szinte kivétel
nélkül a jelenlegi kormánypártok álláspontját erősítették. Hasonló elfogultságot
rögzítettünk a Hír TV-vel kapcsolatban is. Az ellenzék álláspontját erősítő
kommentárok leggyakrabban az RTL Klub (44 százalék) és az ATV (34 százalék)
hírműsoraiban fordultak elő, ám az ilyen kommentárok mindkét csatorna esetében
kisebbségben voltak. A legtárgyilagosabbnak a Neo FM és a Class FM híradásai
tekinthetők ebből a szempontból, ahol az értékelhető kommentárok több mint 90
százaléka elfogulatlan.
A megfigyelés hat hete során a vizsgált 293 hírműsor 4404
híregysége közül az 1930 hazai közéleti hír 4256 szereplőjét elemeztük
megjelenésük gyakorisága és néhány minőségi jellemző alapján.
Orbán Viktor a vizsgált időszakban kétszázszor jelent meg a
hírekben. Ez a belföldi, közéleti hírek 10 százalékát jelenti. Ez érdemben nem
tér el a tavaly őszi vizsgálat eredményétől. A miniszterelnök megjelenéseinek 40
százalékában a hírekben ő maga szólalt meg, további 21 százalékban idézték vagy
ismertették szavait, az esetek 37 százalékában pedig beszéltek a
miniszterelnökről. A legnagyobb arányban (70 százalék felett) a közszolgálati
tévé híradójában szólalt meg élőben Orbán Viktor. Orbán a vizsgált csatornák
híradásaiban egyértelműen pozitív szerepben tűnt fel, minden harmadik
megjelenését elismerő, pozitív felhangok kísérték. Megjelenéseinek 20
százalékában kiegyenlített képet mutatott a csatorna a miniszterelnökről, és 16
százalékban szerepelt negatív kontextusban a kormány vezetője. A két
közszolgálati adó és a Hír TV hírműsoraiban gyakorlatilag nem lehet találkozni
Orbán kritikus minősítésével, és mindhárom csatorna híreinek több mint
kétharmadában pozitív kontextusban említik a miniszterelnököt. A
legkiegyenlítettebbnek ebből a szempontból a két legnagyobb kereskedelmi
televízió hírműsora tűnik, a legtöbb kritikus tudósítás pedig az ATV Híradójában
jelent meg a miniszterelnökről. Az Orbánról szóló hírek több mint 60
százalékában sem konfliktusról, sem együttműködésről nincs szó. Ha mégis
konfliktusba keveredik a miniszterelnök, azt külső, elsősorban külföldi
szereplőkkel teszi. A siker–kudarc dimenziót tekintve kudarcokról alig,
sikerekről annál gyakrabban esik szó. A vizsgált periódusban minden negyedik hír
a kormányfő sikeréről számolt be. Ebben a dimenzióban is a közszolgálati adók és
a Hír TV adja a pozitív kép fő részét. Mindhárom adón 50 százalék felett van a
sikeres miniszterelnökről sugárzott hírek aránya. A jobboldali hírcsatornán
kiemelkedő, 69 százalékos arányról beszélhetünk. A miniszterelnök esetleges
kudarcairól szinte csak az ATV számolt be, ám ez sem éri el az egyharmados
arányt.
A belföldi, közéleti hírek 53 százalékában (1014) szerepelt
kormánypárti politikus – Orbán Viktoron kívül – a vizsgált időszakban. A
kormánypárti politikusok megjelenését a hírek közel kétharmadában valamilyen
minősítés is kíséri. A minősítések közel 60 százaléka a pozitív tartományba
esik, 20 százalék kiegyensúlyozott, és mindössze 23 százalékáról mondható el,
hogy kritikus, negatív értékelést tartalmazott. A pozitív értékelés a Hír TV (77
százalék), a Lánchíd Rádió (82 százalék) műsoraira és a Déli Krónikára (71
százalék) a legjellemzőbb. A legnegatívabb képet a kormánypárti politikusokról
az ATV híradója festi, ahol a fellelhető minősítések valamivel több mint fele
(53 százalék) kritikus hangvételű volt. A leginkább konfliktusosnak az RTL Klub
híradója mutatja a kormánypárti politikusokat, míg az együttműködő politikusok
képét a Kossuth rádió Krónikája, a Lánchíd Rádió és az M1 Híradója közvetíti. A
kormánypárti politikusokkal kapcsolatos hírek közel harmada (29 százalék) szólt
azok sikeréről, míg 9 százalékuk valamilyen kudarcról számolt be. A legnagyobb
arányban (66 százalék) a Hír TV kormánypárti politikusaival foglalkozó híreiben
szerepeltek sikerről szóló tudósítások, kudarcokról a kormánypárti
politikusokkal kapcsolatban a Klubrádió számolt be legtöbbször, az ezekkel a
politikusokkal foglalkozó hírek 30 százaléka volt ilyen tartalmú.
A hazai, közéleti hírek 12 százalékában jelentek meg az MSZP
politikusai. A volt kormánypárt politikusairól egyik hírműsor kapcsán sem
találunk egyértelműen pozitív jellemzést. Kiegyenlített minősítéssel az esetek
32 százalékában találkozhattunk, 17 százalékban negatív minősítés kísérte az
MSZP politikusainak szereplését. Kiegyenlített minősítésről a baloldali párt
politikusaival kapcsolatban leginkább a két legnagyobb kereskedelmi televízió
adásaiban, valamint az ATV Híradójában találkozhattunk, míg a legnegatívabb
képet a Lánchíd Rádió hírműsorában kaphatta a hallgató az MSZP politikusairól,
ahol szerepléseik 65 százalékában negatív kontextusban jelentek meg. Az MSZP a
hírműsorok alapján az egyik legkonfliktusosabb párt a külső szereplőkkel
szemben, igaz, ez ellenzéki szerepéből is adódik. Az MSZP konfliktusos
politikájának legfőbb megjelenítője a Déli Krónika, az M1 Híradó, az RTL Klub
Híradó és a Hír TV hírműsora, ezek mindegyikében 80 százalék feletti az az
arány, ahol az MSZP politikusainak megjelenése együtt jár a konfliktus
megjelenésével. A siker–kudarc dimenzióban ritkán helyezhetőek el az ellenzéki
pártról szóló tudósítások, ha mégis felfedezhető ilyen, akkor többségében a párt
valamilyen kudarcáról számolnak be. A csatornák közül kiemelkedik a Lánchíd
Rádió, amely az MSZP-ről szóló hírek egyharmadában az ellenzéki párt kudarcáról
számol be. Az MSZP az a párt, amelyet vagy amelynek tagjait leggyakrabban hozzák
összefüggésbe bűncselekménnyel (ennél nagyobb arányban csak Gyurcsány Ferenccel
kapcsolatban hangzik el a bűncselekmény gyanúja).
A hírműsorokban az LMP tagjairól kiegyenlített képet kaphattunk a
vizsgált időszakban. A megjelenések 47 százalékában nem volt minősítés, 39
százalékában kiegyenlített hírközlést tapasztalhattunk. Az esetek 12
százalékában volt negatív a kontextus az LMP-sekkel kapcsolatban. Ebben az
esetben is a Lánchíd Rádió tér el leginkább az átlagtól, hiszen itt a
minősítések között csak negatív található. Ahogy az MSZP esetében már láthattuk,
az ellenzékiségből fakadó konfliktusos politika az LMP-re is jellemző:
szerepléseik 75 százalékában látható a külső szereplővel való konfliktus.
Együttműködés ezzel szemben elhanyagolható arányban jelenik meg szerepléseik
során, mindössze 8 százalékban jellemző. A siker–kudarc tulajdonítás az LMP
esetében igen kiegyenlített képet mutat. A szereplések 84 százalékában nem
tapasztalható ilyen, a kudarc és a siker megjelenítése is 5-5 százalék körül
mozog. Az LMP-vel kapcsolatban elenyésző számú az erkölcsileg elítélő vagy
bűncselekmény gyanúját felvető hír.
A Jobbik megjelenéseinek 74 százaléka élőszóban történt a vizsgált
időszakban. Ezenkívül 12 százalék azon említéseknek az aránya, amikor a
műsorvezető beszél a Jobbikról vagy egyik politikusáról. Az M1 Híradójában a
Jobbik megjelenéseikor mindig a párt képviselője szólalt meg valamilyen
formában. Ennek ellenpontja a Klubrádió, ahol egyetlenegyszer sem lépett
mikrofon elé a Jobbik képviselője. A Jobbikkal kapcsolatos hírekre
kiegyensúlyozottság jellemző, 54 százalékban nincs minősítés, további 23
százalékban kiegyenlített a hír interpretálása. A negatív kontextus a
megjelenések 19 százalékára jellemző, a pozitív 4 százalékra. A pozitív
kontextus két csatorna, a Lánchíd Rádió és a Hír TV híreiben figyelhető meg.
Érdekesség, hogy e két csatorna híreiben a legnagyobb az aránya a Jobbikkal
kapcsolatos negatív híreknek is. A radikális párt nem meglepő módon a hírek 79
százalékában konfrontálódik külső szereplőkkel. Ugyanakkor az együttműködés nem
jellemzi a Jobbik megjelenését az egyes hírműsorokban. A Jobbikkal kapcsolatos
hírek 12 százaléka hozza összefüggésbe valamilyen elítélhető cselekménnyel a
pártot: 8 százalék morálisan elítélhetően, 4 százalék bűncselekménnyel
összefüggésben említi.
Budapest, 2012. június
A Nyilvánosság Klub Monitor csoportja
(A kutatást a Nyílt Társadalom Intézet Szükségalapja
támogatta.)
