2019. január 28., hétfő

Rádiós és televíziós hírműsorok tartalomelemzése
2012. március 5 - április 13.

A Nyilvánosság Klub Monitor Csoportja 2011 ősze után 2012 tavaszán (március 5. és április 13.) között ismét hat héten át vizsgálta a legnagyobb közönséget elérő rádióadók és televíziós csatornák legfontosabb hírműsorainak tartalmi és formai jellegzetességeit. A mintába a Magyar Rádió, a Klubrádió és a Lánchíd Rádió, a Neo FM és a Class FM déli hírműsorai, valamint az M1 (19.30), a TV2 (18.30), az RTL Klub (18.30), az ATV (18.55) és a Hír TV (21.00) hétköznap esti híradói kerültek. Összesen 270 hírműsor 4378 híregységét elemeztük. A vizsgálatba kerülő hírműsorokat a csatornák profilja és az általuk elért közönség nagysága alapján választottuk ki. A kutatást a Nyílt Társadalom Intézet Szükségalapja támogatta.
Növekvő provincializmus
Miközben már az őszi vizsgálat során is aggasztóan alacsony volt, az elmúlt hónapokban a legtöbb csatorna hírműsoraiban tovább csökkent a külföldi, külpolitikai hírek aránya. Tartós tendenciának bizonyul a rádiókban és a televíziókban főműsoridőben közölt hírek földrajzi horizontjának szűkülése. Míg a külföldi hírek aránya 2007-ben még 32 százalék, addig 2011-ben már csak 23 százalék volt, és az elmúlt időszak hírösszeállításaiban tovább csökkent a külpolitikai hírek aránya. Öt hír közül négy belpolitikai eseményekkel foglalkozik, és még a 18-20 híregységet tartalmazó hírösszeállításokba is csupán 4-5 külpolitikai hír kerül, többnyire a műsorok második felében, a rövidebb hírösszeállításokban pedig nemritkán egyáltalán nincs külföldi hír.
A legproblematikusabbnak továbbra is a közszolgálati televízió folyamatosan erősödő provincializmusát nevezhetjük, nem lehet elfogadható magyarázatot találni arra, hogy miért csökken folyamatosan az adófizetők pénzéből fenntartott közszolgálati televízió legfontosabb hírműsorában – a 19.30-kor sugárzott Híradóban – a külföldi hírek aránya. S bár már az őszi időszak idején is aggasztóan alacsony – 20 százalék – volt a külpolitikai hírek jelenléte, tavaszra ez az arány tovább csökkent, 17 százalékra. A legtöbb külföldi hír a Class FM és a Kossuth rádió déli hírösszeállításaiban hangzott el, ezeken a csatornákon minden harmadik híregység Magyarországon kívüli eseményekről tájékoztat.
Miközben a belföldi hírek Budapest-centrikussága továbbra is megmaradt, a tavaszi periódusban a korábbinál valamivel több figyelem esett az ország legszegényebb régióira, mint korábban, az összes vizsgált belföldi hír 10 százaléka érintette az ország legtöbb nehézséggel küszködő, leghátrányosabb helyzetben élő településeinek lakosait.
Tovább hódít a bulvár
Úgy látszik, stabilizálódik a komoly és a félbulvár/bulvár hírek 50-50 százalékos aránya az elektronikus média teljes vizsgált spektrumán belül. Míg 2007-ben még az összes híregység közel kétharmada a „komoly” (közéleti, politikai, gazdasági, kulturális stb.) hírek kategóriájába tartozott, ma már minden komoly hírre jut egy bulvár jellegű beszámoló, az arányok azonban médiumonként jelentősen különböznek.
A tavaszi időszakban egyedül a TV2 Tények című műsorában változott számottevően a komoly és a bulvár jellegű hírek aránya, s bár napjainkban is a bulvár dominál, ennek aránya jelentősen – 91 százalékról 66 százalékra – csökkent. A televíziók közül a legtöbb nem bulvár jellegű, közéleti-politikai hír az ATV, a legkevesebb pedig az RTL Klub főműsoridőben sugárzott esti hírműsorában jelenik meg. Bár az utóbbi hónapokban az arány néhány százalékkal emelkedett, a hosszabb távú trendeket figyelembe véve teljesen egyértelmű tendencia a közszolgálati televízió hírműsorainak bulvárosodása. Az M1 Híradójában az elmúlt évek során radikálisan – 30 százalékkal – csökkent a komoly hírek aránya, és napjainkban a főműsoridőben sugárzott hírműsor minden második híre részben vagy teljesen bulvár jellegű. Hasonló tendenciákat regisztrálhatunk a kormánypártokhoz közel álló szellemiségű Hír TV hírműsorának esetében is, ahol 2007-ben még a híregységek háromnegyede, ma már alig fele foglalkozik közügyekkel. A komoly és a bulvár hírek arányát összevetve megállapíthatjuk, hogy tartalmilag a közszolgálati követelményeknek leginkább az ATV szerkesztési gyakorlata felel meg.
A hatalmas piaci fölénnyel rendelkező országos kereskedelmi televíziók hírműsoraiban a bulvár jellegű hírek a kezdetektől lényegesen nagyobb arányban jelentek meg, mint a köztelevízióban, és a rétegigényekre reflektáló kábeles műsorszolgáltatók esetében a napjainkban tapasztalható bulvárdömping az utóbbi néhány év terméke, ami mögött részben társadalmi, részben politikai megfontolások állnak. A társadalom tagjainak politikától és közélettől való tömeges elfordulását jelzik a közvélemény-kutatási adatok, ám bulvárkínálatukkal a médiumok maguk is gerjesztik a közügyek iránti érdektelenséget. Ugyancsak a bulvár jelleg erősödésének irányába tereli a műsorszolgáltatókat a médiahatóság átpolitizált működése. A politikai hírek negligálása egyfajta menekülés a hatósággal való konfliktusok és a kilátásba helyezett, esetleges súlyos pénzbüntetések elől. Ezt a tendenciát törte meg a TV2 Tények című műsorának új szerkezete, amelyben a korábbinál sokkal több nem bulvár jellegű hírrel találkozhatunk, miközben e változások ellenére is két bulvár hírre jut egy közéleti hír.
A vizsgált rádiós hírműsorokban kedvezőbb a helyzet. A legtöbb komoly, közéleti hír ebben a periódusban a Lánchíd Rádió déli hírműsoraiban hangzott el, ahonnan gyakorlatilag kiszorult a bulvár. A Klubrádió hírműsorában, amely ősszel még a legkomolyabb arculattal rendelkezett, növekedett a bulvár jellegű hírek aránya, és jelentős különbség mutatható ki a két nagy országos kereskedelmi csatorna esetében is; míg a Neo FM hírei közül minden második, a Class FM esetében csak minden harmadik hír sorolható a komoly hírek kategóriájába.
Amint már az előző időszak vizsgálata során is kiderült, az egyes témák megjelenésének gyakorisága nem egyezik meg a különböző csatornák híradásaiban. A nagyszámú gazdasági témájú hír attól függően, hogy a gazdaság mely szegmensét érinti, mely makrogazdasági mutatóval foglalkozik, igen eltérő arányban jelent meg a hírműsorokban. Az államadóssággal és a bérek alakulásával foglalkozó hírek – azaz ebben az időszakban a gazdasági helyzetet negatívan jellemző mutatók – jelentős része a Klubrádió és az ATV hírműsorában hangzott el. Az államadósságról szóló 64 hír közül 27 százalék a Klubrádióban, 14 százalék az ATV Híradójában volt megismerhető. A bérek alakulásával is e két adó és a TV2 Tények című műsora foglalkozott a legtöbbet. E három csatornán került adásba a bérekről szóló híradások közel fele (49 százalék). Ugyanakkor az ezekben a hetekben kedvező elmozdulást mutató, pozitívan interpretálható, gazdasággal kapcsolatos események: a GDP-vel vagy annak bizonyos szegmenseivel – az ipari termeléssel, a külkereskedelmi mérleg alakulásával, a munkaerő-piaci helyzettel, a devizahitelesek megmentését szolgáló lépésekkel, valamint az önkormányzatok helyzetével – összefüggő események a jobboldalhoz köthető és a közszolgálati adókon jelentek meg.
A gazdasági híreken kívül igen fontos téma volt a vizsgálat hat hetében Magyarország külkapcsolati rendszere, az EU-val fenntartott viszony, a külföldről érkező kritikai hangok és a demokrácia helyzete Magyarországon. Ezekkel a témákkal kiemelten az ATV Híradója foglalkozott: az Unió és Magyarország közötti viszony híreinek 19, a demokrácia hazai helyzetét taglaló hírek 45, a Magyarországot bíráló véleményeket megjelenítő híradások 32 százaléka ezen a csatornán jelent meg.
Schmitt Pál plágiumügye szinte mindegyik csatorna hírszerkesztőit foglalkoztatta, a témával a Lánchíd Rádió, a TV2, az ATV és a Hír TV foglalkozott kiemelten. A közszolgálati médiumok érzékelhetően igyekeztek kerülni ezt a témát. A volt államfő lemondását követő időszak eseményeivel, a lehetséges jelöltekről szóló információkkal a Déli Krónika, az ATV és a Hír TV Híradója foglalkozott intenzíven.
A hírműsorok szereplői
Ahogy előző elemzésünkben is tettük, a hírekben megjelenő szereplők vizsgálata előtt a műsorvezetői szerepfelfogás kérdésére is kitérünk. Az elmúlt vizsgálati időszakhoz képest a leglátványosabb változás a két közszolgálati adó hírműsoraiban fedezhető fel a műsorvezető szerepfelfogásával kapcsolatban. Azokban az esetekben, amelyekben valamilyen jellegű irányultság volt érezhető a kommentárok szövegében, ott mindkét hírműsornál szinte kivétel nélkül a jelenlegi kormánypártok álláspontját erősítették. Hasonló elfogultságot rögzítettünk a Hír TV-vel kapcsolatban is. Az ellenzék álláspontját erősítő kommentárok leggyakrabban az RTL Klub (44 százalék) és az ATV (34 százalék) hírműsoraiban fordultak elő, ám az ilyen kommentárok mindkét csatorna esetében kisebbségben voltak. A legtárgyilagosabbnak a Neo FM és a Class FM híradásai tekinthetők ebből a szempontból, ahol az értékelhető kommentárok több mint 90 százaléka elfogulatlan.
A megfigyelés hat hete során a vizsgált 293 hírműsor 4404 híregysége közül az 1930 hazai közéleti hír 4256 szereplőjét elemeztük megjelenésük gyakorisága és néhány minőségi jellemző alapján.
Orbán Viktor a vizsgált időszakban kétszázszor jelent meg a hírekben. Ez a belföldi, közéleti hírek 10 százalékát jelenti. Ez érdemben nem tér el a tavaly őszi vizsgálat eredményétől. A miniszterelnök megjelenéseinek 40 százalékában a hírekben ő maga szólalt meg, további 21 százalékban idézték vagy ismertették szavait, az esetek 37 százalékában pedig beszéltek a miniszterelnökről. A legnagyobb arányban (70 százalék felett) a közszolgálati tévé híradójában szólalt meg élőben Orbán Viktor. Orbán a vizsgált csatornák híradásaiban egyértelműen pozitív szerepben tűnt fel, minden harmadik megjelenését elismerő, pozitív felhangok kísérték. Megjelenéseinek 20 százalékában kiegyenlített képet mutatott a csatorna a miniszterelnökről, és 16 százalékban szerepelt negatív kontextusban a kormány vezetője. A két közszolgálati adó és a Hír TV hírműsoraiban gyakorlatilag nem lehet találkozni Orbán kritikus minősítésével, és mindhárom csatorna híreinek több mint kétharmadában pozitív kontextusban említik a miniszterelnököt. A legkiegyenlítettebbnek ebből a szempontból a két legnagyobb kereskedelmi televízió hírműsora tűnik, a legtöbb kritikus tudósítás pedig az ATV Híradójában jelent meg a miniszterelnökről. Az Orbánról szóló hírek több mint 60 százalékában sem konfliktusról, sem együttműködésről nincs szó. Ha mégis konfliktusba keveredik a miniszterelnök, azt külső, elsősorban külföldi szereplőkkel teszi. A siker–kudarc dimenziót tekintve kudarcokról alig, sikerekről annál gyakrabban esik szó. A vizsgált periódusban minden negyedik hír a kormányfő sikeréről számolt be. Ebben a dimenzióban is a közszolgálati adók és a Hír TV adja a pozitív kép fő részét. Mindhárom adón 50 százalék felett van a sikeres miniszterelnökről sugárzott hírek aránya. A jobboldali hírcsatornán kiemelkedő, 69 százalékos arányról beszélhetünk. A miniszterelnök esetleges kudarcairól szinte csak az ATV számolt be, ám ez sem éri el az egyharmados arányt.
A belföldi, közéleti hírek 53 százalékában (1014) szerepelt kormánypárti politikus – Orbán Viktoron kívül – a vizsgált időszakban. A kormánypárti politikusok megjelenését a hírek közel kétharmadában valamilyen minősítés is kíséri. A minősítések közel 60 százaléka a pozitív tartományba esik, 20 százalék kiegyensúlyozott, és mindössze 23 százalékáról mondható el, hogy kritikus, negatív értékelést tartalmazott. A pozitív értékelés a Hír TV (77 százalék), a Lánchíd Rádió (82 százalék) műsoraira és a Déli Krónikára (71 százalék) a legjellemzőbb. A legnegatívabb képet a kormánypárti politikusokról az ATV híradója festi, ahol a fellelhető minősítések valamivel több mint fele (53 százalék) kritikus hangvételű volt. A leginkább konfliktusosnak az RTL Klub híradója mutatja a kormánypárti politikusokat, míg az együttműködő politikusok képét a Kossuth rádió Krónikája, a Lánchíd Rádió és az M1 Híradója közvetíti. A kormánypárti politikusokkal kapcsolatos hírek közel harmada (29 százalék) szólt azok sikeréről, míg 9 százalékuk valamilyen kudarcról számolt be. A legnagyobb arányban (66 százalék) a Hír TV kormánypárti politikusaival foglalkozó híreiben szerepeltek sikerről szóló tudósítások, kudarcokról a kormánypárti politikusokkal kapcsolatban a Klubrádió számolt be legtöbbször, az ezekkel a politikusokkal foglalkozó hírek 30 százaléka volt ilyen tartalmú.
A hazai, közéleti hírek 12 százalékában jelentek meg az MSZP politikusai. A volt kormánypárt politikusairól egyik hírműsor kapcsán sem találunk egyértelműen pozitív jellemzést. Kiegyenlített minősítéssel az esetek 32 százalékában találkozhattunk, 17 százalékban negatív minősítés kísérte az MSZP politikusainak szereplését. Kiegyenlített minősítésről a baloldali párt politikusaival kapcsolatban leginkább a két legnagyobb kereskedelmi televízió adásaiban, valamint az ATV Híradójában találkozhattunk, míg a legnegatívabb képet a Lánchíd Rádió hírműsorában kaphatta a hallgató az MSZP politikusairól, ahol szerepléseik 65 százalékában negatív kontextusban jelentek meg. Az MSZP a hírműsorok alapján az egyik legkonfliktusosabb párt a külső szereplőkkel szemben, igaz, ez ellenzéki szerepéből is adódik. Az MSZP konfliktusos politikájának legfőbb megjelenítője a Déli Krónika, az M1 Híradó, az RTL Klub Híradó és a Hír TV hírműsora, ezek mindegyikében 80 százalék feletti az az arány, ahol az MSZP politikusainak megjelenése együtt jár a konfliktus megjelenésével. A siker–kudarc dimenzióban ritkán helyezhetőek el az ellenzéki pártról szóló tudósítások, ha mégis felfedezhető ilyen, akkor többségében a párt valamilyen kudarcáról számolnak be. A csatornák közül kiemelkedik a Lánchíd Rádió, amely az MSZP-ről szóló hírek egyharmadában az ellenzéki párt kudarcáról számol be. Az MSZP az a párt, amelyet vagy amelynek tagjait leggyakrabban hozzák összefüggésbe bűncselekménnyel (ennél nagyobb arányban csak Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban hangzik el a bűncselekmény gyanúja).
A hírműsorokban az LMP tagjairól kiegyenlített képet kaphattunk a vizsgált időszakban. A megjelenések 47 százalékában nem volt minősítés, 39 százalékában kiegyenlített hírközlést tapasztalhattunk. Az esetek 12 százalékában volt negatív a kontextus az LMP-sekkel kapcsolatban. Ebben az esetben is a Lánchíd Rádió tér el leginkább az átlagtól, hiszen itt a minősítések között csak negatív található. Ahogy az MSZP esetében már láthattuk, az ellenzékiségből fakadó konfliktusos politika az LMP-re is jellemző: szerepléseik 75 százalékában látható a külső szereplővel való konfliktus. Együttműködés ezzel szemben elhanyagolható arányban jelenik meg szerepléseik során, mindössze 8 százalékban jellemző. A siker–kudarc tulajdonítás az LMP esetében igen kiegyenlített képet mutat. A szereplések 84 százalékában nem tapasztalható ilyen, a kudarc és a siker megjelenítése is 5-5 százalék körül mozog. Az LMP-vel kapcsolatban elenyésző számú az erkölcsileg elítélő vagy bűncselekmény gyanúját felvető hír.
A Jobbik megjelenéseinek 74 százaléka élőszóban történt a vizsgált időszakban. Ezenkívül 12 százalék azon említéseknek az aránya, amikor a műsorvezető beszél a Jobbikról vagy egyik politikusáról. Az M1 Híradójában a Jobbik megjelenéseikor mindig a párt képviselője szólalt meg valamilyen formában. Ennek ellenpontja a Klubrádió, ahol egyetlenegyszer sem lépett mikrofon elé a Jobbik képviselője. A Jobbikkal kapcsolatos hírekre kiegyensúlyozottság jellemző, 54 százalékban nincs minősítés, további 23 százalékban kiegyenlített a hír interpretálása. A negatív kontextus a megjelenések 19 százalékára jellemző, a pozitív 4 százalékra. A pozitív kontextus két csatorna, a Lánchíd Rádió és a Hír TV híreiben figyelhető meg. Érdekesség, hogy e két csatorna híreiben a legnagyobb az aránya a Jobbikkal kapcsolatos negatív híreknek is. A radikális párt nem meglepő módon a hírek 79 százalékában konfrontálódik külső szereplőkkel. Ugyanakkor az együttműködés nem jellemzi a Jobbik megjelenését az egyes hírműsorokban. A Jobbikkal kapcsolatos hírek 12 százaléka hozza összefüggésbe valamilyen elítélhető cselekménnyel a pártot: 8 százalék morálisan elítélhetően, 4 százalék bűncselekménnyel összefüggésben említi.
Budapest, 2012. június
A Nyilvánosság Klub Monitor csoportja
(A kutatást a Nyílt Társadalom Intézet Szükségalapja támogatta.)