2019. január 27., vasárnap

Tiltakozás az egyházak érdekében
1993. április 9.


Tiltakozunk az ellen, hogy négy országgyűlési képviselő javaslatára minden olyan egyház, amely nem működik legalább száz éve Magyarországon, vagy nem rendelkezik igazolhatóan tízezer taggal, elvesztené egyházi státusát. Az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény - mely szerint már száz hívő is alapíthat egyházat - efféle módosítására tett kísérlet, a vallásszabadsággal való visszaélésre hivatkozva radikálisan megszüntetné az egyházak közötti jogegyenlőség törvényes elvét.
Elvárjuk a szabadon választott Országgyűlés képviselőitől, hogy ne korlátozzák, hanem őrizzék meg azokat a szabadságokat - jelen esetben az egyházak szabad szerveződését is magába foglaló vallásszabadságot -, melyeket a demokratikus átalakulás folyamán kivívtunk.
Ha a törvényhozók nem óvnák a hivatásuk teljes lelkiismeretével a vallás szabadságát, az egyesülés, szólás- és véleményszabadság is veszélybe kerülhetne. Ám hogy a képviselők tiszta lelkiismerettel dönthessenek, nem árt tájékozódniuk. Tárgyilagos véleményük kialakításához a Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete jószolgálati tevékenységgel járulhat hozzá: e felhíváshoz - a névvel és lakcímmel ellátott csatlakozásokat - továbbítja az Országgyűléshez és az ügy sorsáról tájékoztatja a közvéleményt.
A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Akció a "szektatörvény" ellen (Magyar Nemzet)


Magyar Nemzet, 1993. május 20.
Akció a "szektatörvény" ellen
Az egyházak alapítását és ily módon több vallási közösségnek a működését is korlátozni kívánó, nagy vitát kiváltott törvénymódosító javaslat ellen eddig mintegy ötvenezren tiltakoztak aláírásukkal.
Emlékezetes, hogy négy országgyűlési képviselő az úgynevezett destruktív szekták elleni küzdelem jegyében nyújtotta be indítványát. Javaslatuk elfogadása esetén egyesületté minősítenék vissza azokat az egyházakat, amelyek nem rendelkeznek tízezer fős igazolható tagsággal, vagy nem működnek legalább száz éve Magyarországon. A törvénymódosítás a hazai vallási közösségek legnagyobb részét hátrányosan érintené.
A Nyilvánosság Klub néhány hete közzétett felhívása szerint a törvénymódosító. javaslat nem csupán a vallásszabadságra, hanem az egyesülési, szólás- és véleményszabadságra nézve is veszélyes. A felhívás nyomán, annak szellemiségében tiltakozó aláírásgyűjtés indult el.
Kenedi János, a Nyilvánosság Klub ügyvivője kérdésünkre elmondta, hogy a lelkiismereti szabadság gyakorlása a klub "illetékességi körébe" tartozik, ezért tartották szükségesnek, hogy foglalkozzanak a kérdéssel. Ugyanakkor hangsúlyozta: a klub csak azt vállalta, hogy az aláírásokat eljuttatják a parlamenthez, de az akciót nem ők szervezték. A kisegyházak aktívabb tagjainak spontán kezdeményezéséről van szó.
Az aláírásgyűjtés folytatódik, az íveket néhány nappal azelőtt adják át, mielőtt az emberi jogi bizottság tárgyalni kezdi a javaslatot. Amellett, hogy az efféle akcióknak kétségtelenül hatása lehet a törvényhozásra - mondja Kenedi -, a cél elsősorban az, hogy a civil társadalom véleményét kifejezésre juttassák.
Cz. G.