Tiltakozunk az ellen, hogy négy országgyűlési képviselő
javaslatára minden olyan egyház, amely nem működik legalább száz éve
Magyarországon, vagy nem rendelkezik igazolhatóan tízezer taggal, elvesztené
egyházi státusát. Az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény - mely szerint már
száz hívő is alapíthat egyházat - efféle módosítására tett kísérlet, a
vallásszabadsággal való visszaélésre hivatkozva radikálisan megszüntetné az
egyházak közötti jogegyenlőség törvényes elvét.
Elvárjuk a szabadon választott Országgyűlés képviselőitől, hogy ne
korlátozzák, hanem őrizzék meg azokat a szabadságokat - jelen esetben az
egyházak szabad szerveződését is magába foglaló vallásszabadságot -, melyeket a
demokratikus átalakulás folyamán kivívtunk.
Ha a törvényhozók nem óvnák a hivatásuk teljes lelkiismeretével a
vallás szabadságát, az egyesülés, szólás- és véleményszabadság is veszélybe
kerülhetne. Ám hogy a képviselők tiszta lelkiismerettel dönthessenek, nem árt
tájékozódniuk. Tárgyilagos véleményük kialakításához a Nyilvánosság Klub ügyvivő
testülete jószolgálati tevékenységgel járulhat hozzá: e felhíváshoz - a névvel
és lakcímmel ellátott csatlakozásokat - továbbítja az Országgyűléshez és az ügy
sorsáról tájékoztatja a közvéleményt.
A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
Akció a "szektatörvény" ellen (Magyar Nemzet)
Magyar Nemzet, 1993. május 20.
Akció a "szektatörvény" ellen
Az egyházak alapítását és ily módon több vallási
közösségnek a működését is korlátozni kívánó, nagy vitát kiváltott
törvénymódosító javaslat ellen eddig mintegy ötvenezren tiltakoztak
aláírásukkal.
Emlékezetes, hogy négy országgyűlési képviselő az úgynevezett
destruktív szekták elleni küzdelem jegyében nyújtotta be indítványát. Javaslatuk
elfogadása esetén egyesületté minősítenék vissza azokat az egyházakat, amelyek
nem rendelkeznek tízezer fős igazolható tagsággal, vagy nem működnek legalább
száz éve Magyarországon. A törvénymódosítás a hazai vallási közösségek
legnagyobb részét hátrányosan érintené.
A Nyilvánosság Klub néhány hete közzétett felhívása szerint a
törvénymódosító. javaslat nem csupán a vallásszabadságra, hanem az egyesülési,
szólás- és véleményszabadságra nézve is veszélyes. A felhívás nyomán, annak
szellemiségében tiltakozó aláírásgyűjtés indult el.
Kenedi János, a Nyilvánosság Klub ügyvivője kérdésünkre
elmondta, hogy a lelkiismereti szabadság gyakorlása a klub "illetékességi
körébe" tartozik, ezért tartották szükségesnek, hogy foglalkozzanak a kérdéssel.
Ugyanakkor hangsúlyozta: a klub csak azt vállalta, hogy az aláírásokat
eljuttatják a parlamenthez, de az akciót nem ők szervezték. A kisegyházak
aktívabb tagjainak spontán kezdeményezéséről van szó.
Az aláírásgyűjtés folytatódik, az íveket néhány nappal azelőtt
adják át, mielőtt az emberi jogi bizottság tárgyalni kezdi a javaslatot.
Amellett, hogy az efféle akcióknak kétségtelenül hatása lehet a törvényhozásra -
mondja Kenedi -, a cél elsősorban az, hogy a civil társadalom véleményét
kifejezésre juttassák.
Cz. G.