2019. január 27., vasárnap

Törvényellenes zárt tárgyalások
1998. november 6.

November 11-én Miskolcon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság folytatja egy büntetőper tárgyalását - a tárgyalóteremből a tanácsvezető bíró, Nehrer Péter azonban előre kitiltotta a sajtó képviselőit. A miskolci per az ellen a közokirat-hamisítással gyanúsított mátészalkai bírónő és két társa ellen folyik, aki helyett a vádirat szerint több ízben is bírói esküt nem tett - ugyancsak vád alá helyezett - fogalmazó lánya ítélkezett.
Nyugtalanítónak tartjuk, hogy a miskolci büntetőper során elhangzottakat törvényes indok nélkül bírósági asszisztenciával a közvélemény előtt el kívánják titkolni. Különösen elfogadhatatlan ez az eljárás egy olyan bűnügyben, amely önmagában is alkalmas arra, hogy megrendítse az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat. A miskolci megyei bíróság döntése azt a látszatot kelti, hogy egyes vádlottak kivételes elbánásban részesülnek, kedvükért a büntetőeljárás egyik alkotmányos alapelvét, a nyilvánosságot is hajlandó korlátozni az illetékes büntetőtanács.
Aggodalmunkat fokozza, hogy nem egyedi jelenségről van szó. A Budai Központi Kerületi Bíróságon egy csalás és sikkasztás miatt első fokon lefolytatott büntetőper ítélethirdetéséről október elején ugyancsak kiparancsolták a tudósítókat. Gimesi Ágnes bíró ezzel nemcsak a büntetőeljárási törvényt hagyta figyelmen kívül (e szerint "a bíróság a tárgyaláson hozott határozatát akkor is nyilvánosan hirdeti ki, ha a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárta"), hanem a Magyarország által 1976-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát is. A bíró döntése ellentétes volt az itthon 1993-ban kihirdetett emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló nemzetközi szerződéssel is, amelynek alapján a strasbourgi emberi jogi bíróság ítélkezik.
Egy jogállamnak a törvénytisztelet és a jogkövetés eszméire is kell épülnie. A zárt ajtók mögött folyó perek rontják a demokratikus játékszabályok betartása fölött éberen figyelő közvélemény kialakulásának esélyét. A bíróságok esetenkénti "bezárkózása" megakadályozhatja a sajtót, s ezen keresztül a lakosságot abban is, hogy napról napra meggyőződhessen arról: a törvény előtti egyenlőség elvének s a többi garanciális követelménynek megfelelően működik-e a harmadik hatalmi ág.
Az igazságszolgáltatás nyilvánosságának eseti zavarai miatt halaszthatatlannak tartjuk, hogy a bíróságok önkormányzati szerve, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács kiadja a törvényházak hosszabb ideje készülő "sajtókódexét". E dokumentumnak - álláspontunk szerint - garantálnia kellene, hogy zárt ajtók mögötti bírósági eljárásra csak kivételes esetekben, különös méltánylást érdemlő [erkölcsi] okból kerülhessen sor; az ítéleteket azonban - a Magyarországon is érvényes nemzetközi előírásoknak megfelelően - minden esetben nyilvánosan kell kihirdetni.

A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete