Bár ezt a törvényt mind az átvilágítandók személyi körét, mind a
politikai rendőrség iratállományának megismerhetőségét illetően többször is
módosította az országgyűlés az elmúlt évtizedben, az alapelv mitsem változott: a
Magyar Rádió elnöke csakis olyan közéleti szereplő lehet, aki múltjával nem
zsarolható, politikai tárgyilagosságát személyes érdekei nem befolyásolják.
Márpedig 2003. szeptember 26-ától, attól a naptól kezdve, hogy a
Népszava nyilvánosságra hozta a Kondor Katalin beszervezését igazoló hálózati
kartont, a közrádió hírszerkesztését politikai nyomás alá helyezi az
elnökasszony önigazolási kényszere. Míg a nyomtatott és elektronikus sajtó
vezető belpolitikai híre Kondor Katalin 1974 és 1983 közti, dokumentummal
megtámasztott viszonya a pártállam Állambiztonsági Szolgálatával, addig a
közszolgálati rádió híreit a maga mentségével elfoglalt elnökasszony igényei
szerint szerkesztik.
A Nyilvánosság Klub megköveteli, hogy az MR Rt. elnöke maga járjon
utána a - szerinte rágalmazó - dokumentum hitelességének. Ne bízza az adófizetők
pénzéből működtetett, erre a célra fel nem hatalmazott III/III-as ügynökbírák
hivatalára saját feladatát, ne dezinformálja a közvéleményt a saját, téves
ismereteiből származó véleményekkel. Mint gyakorló közszereplőnek és
újságírónak, Kondor Katalinnak megvannak az eszközei saját multja tényeinek
feltárásához.
Ha Kondor Katalin csakugyan rendelkezik demokratikus késztetéssel
- ahogy azt gyakorta nyilatkozza -, legyen ő az első, aki a már egy évtizede
közéleti hazudozáson alapuló törvényről kimondja az igazságot. Újságíróként
leleplezheti a törvényt, amely őt kedvezményezetté és egyben a demokrácia
tehertételévé tette.
A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete
