Habár többször is módosították az "ügynöktörvény"-t az elmúlt
évtizedben, eredeti, rendszerváltó célját - az átlátható és tiszta közélet
személyi feltételeinek biztosítását - nem változtatták meg a törvényhozók.
Alkotmánybírósági határozat is szavatolja az egyes fontos tisztségeket betöltő
személyek, közbizalommal övezett tisztségviselők és politikai
közvéleményformálók pártállami múltjának szigorú szabályok szerinti
átvilágítását. Eszerint az ügynökbírák garantálják a lusztrációs eljárás alá
vont közszereplők nevének anonimitását mindaddig, amíg az érintett saját maga
nem vállalja azt a jogkövetkezményt, hogy nevének a Magyar Közlönyben való
megjelentetésével nyilvánosságra kerüljön ügynöki kapcsolata a néhai politikai
rendőrséggel. Ha azonban az informátori szerepet az ügynökbírák nem tudják
dokumentumok alapján bizonyítani, akkor az átvilágított személy névtelensége épp
olyan szent és sérthetetlen része a közélet tisztaságának, mint a bizonyítottan
ügynök nevének kötelességszerű nyilvánosságra hozatala, kivéve, ha ennek
elkerülése végett az érintett személy lemond munkaköréről. Hogy az átvilágított
ártatlan, vagy hogy az átvilágított és érintettnek találtatott, de az állásáról
lemondó személy neve sérthetetlen titok, olyan jogszabályi előírás, amelyet
eleddig csupán a Magyar Rádió Rt. elnökének és alelnökének volt mersze
megszegni. Kondor Katalin vette magának a bátorságot, hogy diszkrecionális jogot
gyakoroljon, s maga állítsa össze a Magyar Rádió dolgozói közül az átvilágítandó
személyek listáját, azok tudta és beleegyezése nélkül. Ezt akár az ügynökbírák
kérték tőle, akár önszorgalomból tette, a törvény nem hatalmazta fel rá.
"Meggyőződése" - amelyet minap a sajtóban kifejtett - vagyis hogy vannak
olyanok, akik azért hagyták el sietősen a munkahelyüket, mert az ügynökbírák
rostáján fennakadtak -, nemcsak az "ügynöktörvény" szabályait rúgja fel, hanem
sérti mindazon személyek jogát jóhírnevükhöz és szakmai hitelük megtartásához,
akik épp a Kondor által létrehozott politikai körülmények miatt távoztak
"sietősen" a közszolgálati állásukból. Demoralizálja a munkahelyi atmoszférát és
alkotmányos alapjogokat sért Hollós János alelnök körlevele is. Ebben az
"ügynöktörvény" előírásait megszegve, előírja az átvilágított munkatársaknak,
hogy az átvilágításuk eredményét tartalmazó bírósági határozatot szolgáltassák
be munkáltatójuknak, jóllehet azok nem az irattári közvagyon részei, hanem az
egyén személyes - jogilag védett magántitkot tartalmazó - dokumentumai.
Hollétéről kizárólag maga az átvilágított személy határozhat az információs
önrendelkezési joga alapján.
Megakadályozandó, hogy a közélet tisztaságát
előmozdító törvényt az elnök és az alelnök a Magyar Rádió munkatársainak
megfélemlítésére, a közszolgálati intézmény demoralizálására használhassa fel, a
Nyilvánosság Klub felkéri az adatvédelmi ombudsmant, hogy vizsgálja meg a
vezetői intézkedések és nyilatkozatok következtében kialakult, az adatkezelés
alkotmányosságát sértő állapotot.
A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete
