"Demokráciában a közhatalomhoz a választópolgárok
meggyőzésén keresztül vezet az út, a választópolgárok nagy tömegeit pedig
nálunk (is) elsősorban a közszolgálati rádión és televízión keresztül lehet
elérni. Ha a rádió és a televízió bizonyos pártok, személyek és csoportok javára
és mások ellenében beavatkozik ebbe a folyamatba, akkor a választópolgárt
megfosztja attól a lehetőségtől, hogy reális ismeretek, reális valóságkép és a
versengő pártok tényleges teljesítménye alapján válasszon.
Az a médium, amely maga kíván közönségének pártot választani,
ellensége a demokráciának és ellensége a demokrácia polgárainak.
A demokratikus érzelmű polgárok helyesen teszik tehát, ha a pártos
törekvésekre érzékeny szemmel figyelik a közszolgálati rádiót és televíziót.
Különösen indokolt ez a választások közeledtével, s különösen indokolt ott, ahol
a közszolgálati rádiózás, televíziózás pártatlanságának alkotmányos garanciái
nem születtek meg, ahol hosszú évek óta nincs olyan jelentős politikai erő,
amely ne tartana önmagával szemben elfogultnak bizonyos műsorokat, rádiós és
televíziós alkotócsoportokat és vezetőket, s ahol az elfogultsággal kapcsolatos
vádakat és ellenvádakat igen heves indulatok kísérik. A Nyilvánosság Klub
Monitor Csoportja szeretné az indulatok egy részét tényekkel helyettesíteni,
tényekkel, amelyek alapján könnyebb, s amelyekkel szemben nehezebb vitatkozni."
Ezekkel a gondolatokkal indítottuk útjára 1993 őszén a
közszolgálati hírműsorokat rendszeresen vizsgáló kutatásainkat és a
vizsgálatokból leszűrt következtetéseinket, havonkénti jelentéseinket.
Elhatároztuk ugyanis, hogy rendszeresen, hónapról hónapra adatokat fogunk
szolgáltatni arról, hogy a megelőző hónapban a Magyar Televízió és a Magyar
Rádió legbefolyásosabb politikai műsorainak magyar vonatkozású híreiben milyen
világkép tárul a közönség elé, milyen politikai teret ábrázolnak ezek a műsorok.
A vizsgálat módszeréül a tartalomelemzést választottuk.
Meghatároztuk azokat a legfontosabb szempontokat, amelyeknek az előfordulását az
elemzések révén mérni kívánjuk - s ezek a következők voltak:
- mely személyek, pártok és intézmények hányszor, mennyit és
milyen formában szerepeltek az előző hónap műsorainak híreiben;
- milyen témák kapnak teret a műsorokban, melyek részesülnek
előnyben;
- és hogy e műsorok mennyire negatív, illetve mennyire pozitív
képet közvetítenek.
A tartalomelemzés során minden műsort azonos szempontrendszer
(kódutasítás) alapján dolgoztunk fel. A kódolók regisztrálták azoknak a
jellemzőknek az előfordulását, amelyeket a kutatás céljai meghatároztak. Az
említett műsorokat magnó-, illetve videó-kazettára rögzítettük, és a teljes
magyar vonatkozású anyagot lekódoltuk.
Az adatgyűjtésre, elemzésre és a folyamatos jelentések megírására
a Nyilvánosság Klub 1993. évi közgyűlésének döntése alapján megalakított Monitor
csoport kapott megbízást, a tartalomelemzést végző szociológusok - Argejó Éva,
Beck László, Becskeházi Attila, Fischer György, Galló Béla, Révész Sándor,
Terestyéni Tamás és Vásárhelyi Mária - a szerzői a következőkben olvasható havi
jelentéseknek, amelyek 1993. szeptemberétől - 1997. júliusáig a Magyar Hírlapban
jelentek meg, 1997. augusztusától napjainkig pedig a Népszavában.
A Monitor Csoport tevékenységébe időről időre bekapcsolódtak
további munkatársak, akiket felkértünk arra, hogy a számszerű adatokon alapuló
"kemény" tartalomelemzések kiegészítéseként úgynevezett "puha elemzéseket"
írjanak egy-egy konkrét témáról vagy jelenségről.
A tudományos kutatók munkáját kódolók - Dulovics Dezső, Monostori
Gabriella, Peregi Tamás, Vámos Rita, Vincze Tímea és Zsombor Miklós -
segítették, a rögzítést Ludányi Zsuzsa végezte.
Az elkészült tanulmányokat Vicsek Ferenc és Závada Pál
szerkesztette.
A kutatáshoz részben saját rögzítésű, részben a Budapest Observer
Kft. által rendelkezésünkre bocsátott anyagokat használtuk.
Munkánkhoz egyedül a Soros Alapítványtól kaptunk támogatást, amit
ezúton is megköszönünk.
Szintén köszönettel tartozunk a Medián közvéleménykutató
intézetnek, mert szociológiai munkánkhoz segítséget nyújtottak.